PÜ BH 2017/86
PÜ BH 2017/86
2017.03.01.
Ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó – akár képmásának felhasználásával – beszámolhat. Ilyenkor egyedileg szükséges a sajtószabadsághoz (a véleménynyilvánítás szabadságához) fűződő jog érvényesülését összevetni az egyén képmás védelméhez fűződő jogának érvényesülésével [Alkotmány IX. cikk (1)–(2) és (4) bekezdés, 2010. évi CIV. tv. 4. § (1) és (3) bekezdés, 10. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek a Gój Motoros Egyesület néhány tagjának hozzátartozói, akik párjukat kísérték el Brüsszelbe. Az utazás előzménye az volt, hogy az egyesület elnöke, és Sz. T. európai parlamenti képviselő egyfajta fogadást kötöttek, amely fogadást az egyesület elnöke nyert meg. Ezt követően egyeztetések zajlottak, amelynek eredményeként Sz. T. vállalta, hogy az egyesület néhány tagját és hozzátartozóikat vendégül látja Brüsszelben. A fogadás teljesítése keretében a felperesek párjaikkal együtt meglátogatták az Európai Parlament épületét és a látogatásról őket is megörökítő fényképek keletkeztek. A felpereseket is ábrázoló fényképek felkerültek a Gój Motoros Egyesület Facebook-oldalára. Az egyesület elnöke Magyarországon az eseményről részletes beszámolót jelentetett meg az interneten. Az eset Magyarországon azért keltett feltűnést, mert adatok merültek fel arra, hogy Sz. T. a vendéglátás költségeit az európai parlamenti képviselők számára az Európai Parlament által, az ilyen állampolgári látogatásokra biztosított keretből finanszírozta.
[2] Az esetről beszámolt az I. rendű alperes által üzemeltetett atlatszo.hu internetes portál 2014. szeptember 30-án. Ugyanezen a napon jelent meg az adott témakörben írás a II. rendű alperes által üzemeltetett www.444.hu honlapon. Mindkét cikket olyan fénykép illusztrálta, amely a felpereseket is felismerhetően ábrázolta az Európai Parlamentben tett látogatás alkalmával.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperesek kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek azzal, hogy felismerhető képmásukat híreik illusztrációjaként a felperesek hozzájárulása nélkül közölték, megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. A felperesek kérték, hogy a bíróság mindkét alperest kötelezze a jogsértés abbahagyására, tiltsa el őket a további jogsértéstől. Kérték továbbá az alpereseket kötelezni a közlemények jogsértő jellegétől való megfosztásra. Kérték továbbá, hogy az alpereseket az egyes felperesek részére az alperesenként külön-külön, 300 000-300 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezze a bíróság. Ebben a körben előadták, hogy a képek internetes megjelenéséből hátrányuk keletkezett. A felperesek előadták, hogy a képek megjelenése miatt magyarázkodásra kényszerültek lakókörnyezetükben.
[4] Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a per tárgyát képező fényképfelvétel az Európai Parlament épületében készült akkor, amikor többek között a felpereseket Sz. T. európai parlamenti képviselő vendégül látta. Miután pedig a látogatás finanszírozása végül is közpénzből történt, a megörökített esemény nyilvános közéleti szereplésnek minősül, amelyről készült felvétel közzétételéhez nincs szükség az érintett személy hozzájárulására. Hivatkozott arra is, hogy a fénykép nyilvános helyen készült, a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, amely a jelen kor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.
[5] A II. rendű alperes ellenkérelmében ugyancsak a kereset elutasítását kérte. A felperes álláspontja szerint is nyilvános közszereplés történt, ezért a fénykép közzétételéhez nem volt szükség a felperesek hozzájárulására. Hangsúlyozta, hogy a kép egy olyan utazás alkalmával készült, amelynek finanszírozására az uniós költségvetés terhére, vagyis közpénzből került sor. Álláspontja szerint a sajtó kötelessége beszámolni a közpénz elköltésének mikéntjéről. A II. rendű alperes hivatkozott arra is, hogy a fénykép elkészítéséhez a felperesek nem vitatottan hozzájárultak, hiszen a fotók a Facebookon közzétételre kerültek.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének nagyobb részt helyt adott. Megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy az atlatszo.hu internetes portalon megjelent cikk illusztrációjaként a II. és III. rendű felpereseket is ábrázoló fényképfelvételt közölt a felperesek hozzájárulása nélkül, megsértette az I., II., III. rendű felperesek képmáshoz való jogát. Megállapította azt is, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy a kiadásában megjelenő 444.hu internetes portálon megjelent cikk illusztrációjaként az I., II., III. rendű felpereseket is ábrázoló képfelvételt közölt a felperesek hozzájárulása nélkül, megsértette az I., II., III. rendű felperesek képmáshoz való jogát. A bíróság az alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a cikk illusztrációjaként közölt jogsértő képfelvételt a honlapjukról távolítsák el. Kötelezte továbbá az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I., II., III. rendű felpereseknek személyenként 200 000 forintot. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses fényképek közzétételéhez mindenképpen a felperesek hozzájárulására lett volna szükség, mert a felperesek nem minősülnek közszereplőnek egy olyan parlamenti látogatás alkalmával, amelyre nem politikai célból és nem nyilvános eseményen került sor, még akkor sem, ha a látogatás egy politikai közszereplő meghívása alapján történt. A felperesek hozzátartozóként turisztikai célból kísérték el hozzátartozóikat a kirándulásra, amelynek része volt az Európai Parlament megtekintése. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a felpereseknek nem volt tudomásuk arról, hogy a brüsszeli tartózkodás költségének fedezésére közpénzből került sor.
[7] Az elsőfokú bíróság nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy önmagában az a körülmény, hogy a képet feltették a Gój Motorosok Egyesületének internetes honlapjára és ezáltal az bárki számára hozzáférhető volt, a felperesek hozzájárulását megadottnak kell tekinteni arra nézve, hogy a kép más honlapon is megjelenjék. A fényképfelvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti azt, hogy egyben a felhasználás engedélyezése is megtörtént. Kiemelte azt is, hogy egyébként a fénykép elkészítéséhez adott hozzájárulás nem az alperes munkatársai irányába történt. Az ilyen módon megállapított jogsértések jogkövetkezményeit illetően a bíróság rendelkezett az objektív jogkövetkezmények alkalmazásáról (eltiltás, abbahagyásra kötelezés, eltávolításra kötelezés).
[8] Az elsőfokú bíróság sérelemdíj megfizetésére is kötelezte az alpereseket, mert a felperesek személyes előadására is figyelemmel megállapíthatónak találta, hogy a felpereseket érdemi hátrány is érte, amikor közvetlen környezetükben magánéletüket és társadalmi helyzetüket is érintő negatív változás következett be, magyarázkodásra kényszerültek, magánéletüket, munkájukat befolyásolta a perbeli közlés. A sérelemdíj összegszerűségét az elsőfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg.
[9] Az I-II. rendű alperesek fellebbezése, valamint az I-II. rendű felperesek csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet nem fogadta el az I. rendű alperes azon fellebbezési érvelését, hogy az Alkotmánybíróság határozatai alapján a közéleti eseményekről való tudósítás esetében a véleménynyilvánítás szabadságához, illetve a sajtószabadsághoz fűződő jog elsőbbséget élvezne más személyiségi jogokhoz képest, így a képmás védelméhez képest is. A jogerős ítélet indokolása szerint a felhozott alkotmánybírósági határozatok indokolásából egy-egy mondat nem ragadható ki, egyébként pedig a bíróságot kizárólag az alkotmánybírósági határozatok rendelkező részei kötik csupán, azok indokolása közvetlen jogi hatóerővel nem bír. A jogerős ítélet szerint az Alkotmánybíróság határozatainak indokolása is arra mutat, hogy egyedi ügyekben az események értékelése a bíróságra tartozik, márpedig az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a felperesek helyzetét úgy, hogy ők a felvétel elkészítésénél nem gyakoroltak nyilvános közszereplést.
[10] A II. rendű alperes fellebbezési érvelésére a jogerős ítélet rögzítette, hogy a felpereseknek a kép elkészítéséhez adott hozzájárulását nem lehet olyan módon kiterjesztően értelmezni, hogy a fényképfelvétel szélesebb körben, más honlapon, más kontextusban való közzétételéhez is feltételezhető lenne a felperesek hozzájárulása.
[11] A felperesek csatlakozó fellebbezése kapcsán a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a sérelemdíj összegének felemelésére nem látott okot a felperesek által eredetileg kért összeg nagyságáig. Helytállónak minősítette ebben a körben az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A jogerős ítélet ellen kizárólag az I. rendű alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes elutasítását tartalmazó ítélet meghozatalát kérte. A kérelemben kifejtett álláspont szerint a jogerős ítélet az I. rendű alperes vonatkozásában ellentétes az Alaptörvény IX. cikkének (1) és (2) bekezdésével, a Ptk. 2:44. és 2:48. §-ával. Az I. rendű alperes felülvizsgálati álláspontja szerint a fényképek közlése közérdeklődést kiváltó ügyben született cikk illusztrációjaként jogszerűen került sor. Ismételten hivatkozott az Alkotmánybíróság 28/2014. számú határozatának indokolására, amely szerint valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható. Rámutatott arra is, hogy a felvétel nyilvános helyen készült, az érintett személyeket tárgyilagosan ábrázolja és egyértelműen közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatás keretében. Hivatkozott arra is, hogy az EJEB gyakorlata összhangban áll az Alkotmánybíróság ezen megállapításaival.
[13] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta és ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben érintett részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, az I. rendű alperes vonatkozásában a keresetet elutasította.
[15] A Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A (2) bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ez a jelen esetben azt jelenti, hogy miután a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, a jogerős ítélet a II. rendű alperessel szemben hozott döntés tekintetében nem vizsgálható felül.
[16] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A (2) bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A (4) bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A Ptk. 2:42. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy őt abban senki ne gátolja. A (2) bekezdés szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A 2:43. § g) pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése. A 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A 2:44. §-a szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.
[17] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (1) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A 4. § (3) bekezdése értelmében a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A 10. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.
[18] A Kúria álláspontja szerint azt helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy nem csupán a képmás elkészítéséhez, hanem annak konkrét felhasználásához is szükséges a jogosult hozzájárulása. A perbeli felhasználáshoz a felperesek nem járultak hozzá. Önmagában az a körülmény, hogy a fénykép megjelent a Gój Motorosok Egyesületének honlapján vagy Facebook-oldalán, nem minősül hozzájárulásnak ahhoz, hogy a fénykép egy sajtótermékben jóval szélesebb nyilvánosság előtt megjelenjék, teljesen más összefüggésben. A felülvizsgálati kérelemben előadott érvelésre figyelemmel azt kellett a konkrét esetre vonatkoztatva megítélnie a Kúriának, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog és ezen belül a sajtószabadsághoz való jog, valamint a felperesek képmás védelméhez fűződő joga ütközése esetén melyik élvez elsőbbséget. Az I. rendű alperes felülvizsgálati álláspontja szerint egyértelműen a szabad véleménynyilvánításhoz való jog élvez elsőbbséget, míg a felperesek álláspontja szerint a felperesek, mint magánszemélyek személyiségi joga az erősebb.
[19] A Kúria szerint azt helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak indokolása az eljáró bíróságokat közvetlenül semmiképpen sem köti. A Kúria szerint ugyanakkor az azokban megfogalmazott általános vizsgálati szempontok irányadónak tekinthetők a bírói gyakorlat számára, különösen akkor, ha ezek a szempontok, aspektusok összhangban állnak az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetesen alkalmazott gyakorlatával. Az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB számú határozata nem csupán egy konkrét ügyet döntött el, hanem általános mérlegelési szempontokat is meghatározott arra az esetre, ha különböző szabadságjogok, illetve személyiségi jogok ütközése esetén ezen jogok összemérése válik szükségessé. A határozat indokolásának 30. bekezdése tartalmazza azt, hogy a közszereplői minőség nem kötődik semmilyen formális társadalmi vagy jogi státuszhoz, a közszereplés tényét a köz érdekében való megszólalás, szerepvállalás alapozza meg. Ugyanakkor a határozat úgy folytatódik (31. bekezdés), hogy az engedélykérés alóli mentesítés a nyilvános közszereplés alkalmával aktívan szerepet vállaló személyek mellett kiterjed-e a passzív résztvevőkre, ez tehát vizsgálandó kérdés. Az adott határozat vonatkozásában is az volt a vizsgálandó kérdés, hogy a sajtószabadság érvényesülésének korlátozását indokolja-e az emberi méltóság védelméhez, a képmás védelméhez való jog. Meg kell tehát vizsgálni azt, hogy fennáll-e az egyensúly a szabad tájékoztatás és az emberi méltóságra visszavezethető képmásvédelem eltérő szempontjai között.
[20] A Kúria a jelen esetben a jogerős ítélettel ellentétben az ezen vonatkozásokban rendelkezésre álló bizonyítékokat úgy értékelte, hogy fontos közérdek fűződik az adott esetben a közvélemény tájékoztatásához abban a tekintetben, hogy egy európai parlamenti képviselő közpénzből látja vendégül egy társadalmi szervezet tagjait, illetve azok közvetlen hozzátartozóit – mindez pedig olyan esemény, amelyről a sajtó jogosult és köteles tájékoztatást adni. A konkrét fénykép a felpereseket nem megalázó módon ábrázolja, objektív, tárgyszerű felvételnek tekinthető. Megjegyzi a Kúria azt is, hogy maga a Gój Motorosok Egyesülete is olyan fontos közéleti tartalmú eseménynek minősítette a látogatást, hogy a szervezet elnöke a szervezet honlapján, illetve Facebook-oldalán részletes beszámolót tegyen közzé az általa jelentősnek ítélt eseményről, a Gój Motorosok Egyesülete brüsszeli „kirándulásáról”. A Kúria megítélése szerint összességében tehát, a konkrét esetben a sajtószabadság gyakorlásához fűződő jog érdekösszemérés során a sajtószabadság gyakorlásának lehetősége került előtérbe a felperesek képmás védelméhez fűződő jogához képest, különös tekintettel arra, hogy a felvétel maga nem visszaélésszerűen készült, objektíven mutat be egy helyzetet egy olyan út kapcsán, amelynek során közpénz felhasználására került sor, és egyébként is egy sajátos politikai tartalomtól sem mentes „fogadás” realizálásáról volt szó. A felperesek kellő körültekintés mellett számolhattak reálisan azzal, hogy ez a sajátos tartalmú fogadás az élesen ellentétes politikusi közéleti nézetekre is figyelemmel érdemben kiválthatja a média érdeklődését.
[21] Mindezekre figyelemmel a Kúria az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta és a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezve, az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, a felperes keresetét jogalap hiányában, az I. rendű alperes vonatkozásában elutasította.
(Kúria Pfv. IV. 20.783/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás