PÜ BH 2017/89
PÜ BH 2017/89
2017.03.01.
A túlzott mértékű kötbért a bíróság kivételesen, a szolgáltatás értéke és a kötbér összege közötti kirívó aránytalanság esetében mérsékelheti [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 246. § (1) bek., 247. § (1) és (2) bek.]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek jogelődje a közte és az alperes között 2002. május 20-án létrejött vállalkozási szerződés alapján 2 414 862 forint vállalkozói díj ellenében kötelezettséget vállalt az alperesi társasház elektromos hálózata felújítási munkáinak elvégzésére. A teljesítési késedelem esetére a szerződésben mindkét szerződő fél napi 5000 forint kötbér fizetését vállalta.
[2] Az alperes a vállalkozói díjból 2002. szeptember 11-ig összesen 1 150 000 forintot megfizetett.
[3] A vállalt munkafeladatot a felperesek jogelődje elvégezte, 2002. október 17-én az átadás-átvételre is sor került. Az elvégzett teljes építési-szerelési munka értékét a felek 2 649 862 forintban állapították meg, amelyből 235 000 forint kötbért az alperes javára elszámoltak.
[4] Az előleg és a kötbér elszámolását követően fennmaradt, 2002. december 13-ig esedékes 1 264 862 forint hátralékos vállalkozói díjból az alperes 2004. október 4-én megfizetett 632 431 forintot, a további 632 431 forint megfizetésére azonban nem került sor.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperesek keresetükben 632 431 forint vállalkozói díjhátralék és késedelmi kamatai, a korábban megfizetett 632 431 forint vállalkozói díj után a 2002. december 14. és 2004. október 4. közötti időszakban felmerült 128 424 forint késedelmi kamat, 22 185 000 forint lejárt késedelmi kötbér, valamint a jövőre nézve napi 5000 forint kötbér fizetésére kérték az alperest kötelezni.
[6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Többek között a túlzott mértékű kötbér mérséklését kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a felperesek mint egyetemleges jogosultak részére 11 848 270 forint és járulékai, valamint 2015. február 6-tól a 632 431 forint hátralékos vállalkozói díj megfizetéséig napi 2500 forint kötbér fizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatva mellőzte a felperesek egyetemleges jogosultságának megállapítását, az alperest a felperesek javára személyenként terhelő marasztalás összegét 660 576 forintra és járulékaira leszállította, az alperes napi 2500 forint kötbér fizetésére kötelezését pedig mellőzte.
[8] A jogerős ítélet indokolása értelmében a felpereseket megilleti a 632 431 forint hátralékos vállalkozói díj a kifizetés napjáig járó késedelmi kamataival együtt, valamint a korábban késedelmesen megfizetett 632 431 forint után a 2002. december 14. és 2004. október 4. közötti időszakban felgyülemlett összesen 125 839 forint késedelmi kamat. Az alperes a vállalkozóidíj-hátralék után a törvényes mértékű késedelmi kamat mellett kötbér fizetésére is köteles, a szerződésben kikötött kötbér mértéke azonban aránytalan, rendkívül eltúlzott volt. A nem a késedelemmel érintett tőkeösszeghez igazodó, hanem napokra számított, felső határ nélküli kötbér rendeltetése ugyanis a rövidebb időtartamú késedelem szankcionálása, a felperesek jogelődje azonban csupán a teljesítési határidő lejártát követő 8 év elteltével, közvetlenül az elévülési határidő lejárta előtt érvényesítette igényét az alperessel szemben. Ennek következtében az általa felszámított kötbér összege a hátralékos vállalkozói díj összegének több mint hússzorosát tette ki, noha számottevő kára egyébként a késedelem folytán nem keletkezett, a díjhátralék pedig csupán a teljes vállalkozói díj mintegy egynegyede volt. Arra is figyelemmel, hogy az értékmegőrzést biztosító törvényes mértékű késedelmi kamatot az alperes a kötbér mellett egyébként is köteles megfizetni, a másodfokú bíróság a kötbér mértékét a hátralékos vállalkozói díj után járó, az ítélethozatalig terjedő késedelmes időszakra irányadó törvényes mértékű késedelmi kamatnak megfelelő összegre, 562 882 forintra szállította le. Rámutatott ugyanakkor, hogy a marasztalási összeg tekintetében a felperesek nem tekinthetők egyetemleges jogosultaknak, jogelődjüknek ugyanis 1/2-1/2 arányban törvényes örökösei. Ennek megfelelően az alperessel szembeni követelést is egymás között egyenlő arányban érvényesíthetik.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása, másodlagosan az alperesnek az elsőfokú ítéletben meghatározott marasztalási összeg 1/2-1/2 arányban a javukra történő megfizetésére kötelezése, harmadlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel.
[10] Kifejtették, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 246. § (1) és (2) bekezdését, 247. § (1) és (2) bekezdését és 301. § (2) bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bekezdését és 206. § (1) és (2) bekezdését.
[11] Szerintük a másodfokú bíróság a bizonyítékok téves értékelése alapján, a teljes vállalkozói díj és a kikötött napi kötbér arányát figyelmen kívül hagyva mérsékelte tovább az elsőfokú bíróság által már egyébként is mérsékelt kötbér összegét. Érvelésük értelmében az, hogy keletkezett-e számottevő káruk, nem lehet a kötbér mérséklésének szempontja, kötbérigényt ugyanis a jogosult akkor is érvényesíthet, ha kára egyáltalán nem keletkezett. Tévesen értékelte a terhükre a másodfokú bíróság azt is, hogy jogelődjük röviddel az elévülési idő elteltét megelőzően érvényesítette igényét a bíróság előtt. A perindítást megelőzően ugyanis jogelődjük hat alkalommal szólította fel az alperest a tartozás megfizetésére, illetve kísérelte meg a követelést peren kívül behajtani.
[12] Arra is hivatkoztak, hogy nagyobb súllyal kellett volna értékelnie a másodfokú bíróságnak azt, hogy az alperes mindvégig tisztában volt a hátralékos vállalkozói díj megfizetése iránti kötelezettségével, de kifejezetten rosszhiszeműen eljárva elzárkózott a tartozás megfizetésétől, és a követelés érvényesítésére irányuló peres eljárás elhúzódását eredményező eljárási cselekményeket is tett. Emiatt azzal, hogy az alperes a kötbér mérséklését kérte, szerintük saját felróható magatartására kívánt előnyt alapítani.
[13] Előadták, hogy a vállalkozási szerződés alapján jogelődjüket is terhelte kötbérfizetési kötelezettség, amelyet az alperes elfogadott és a javára az azonos mértékű napi kötbér alapulvételével kiszámított kötbérösszeget elszámolták. Megítélésük szerint a kötbér mértékének a törvényes mértékű késedelmi kamathoz igazodó leszállítása egyébként is ellentétes a kötbér jogintézményére vonatkozó szabályokkal, teljes mértékben kiüresíti azokat. Végül sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság a jövőre nézve annak ellenére sem kötelezte az alperest kötbér fizetésére, hogy a hátralékos vállalkozói díj megfizetése nem történt meg.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. A felülvizsgálati kérelemben ennek megfelelően a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékei tehát a következők: a támadott határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése. A jogerős határozat több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén a kérelemnek ezeket a tartalmi kellékeket rendelkezésenként külön-külön is tartalmaznia kell, és ezek hiánytalan meglétét a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. és 6. pont].
[16] Felülvizsgálati kérelmükben a felperesek a kötbér mérséklése mellett az egyetemleges jogosultságuk megállapításának mellőzését is kifogásolták, e vonatkozásban azonban sem a jogszabálysértést, sem a megsértett konkrét jogszabályhelyet nem jelölték meg, és kérelmük indokait sem adták elő. Ebben a tekintetben ezért a Kúria a jogerős ítéletet nem vizsgálhatta felül.
[17] Az így elbírált felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[18] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[19] A Ptk. 246-247. §-aiban szabályozott kötbér a szerződésszegés egyik jogkövetkezménye. Rendeltetése kettős: egyrészt a kötelezettet szankció kilátásba helyezésével a szerződésben vállalt kötelezettsége maradéktalan, megfelelő teljesítésére ösztönzi, másrészt a szerződésszegés bekövetkezése esetére a jogosult számára előre kiszámítható mértékű reparációt biztosít.
[20] Kötbér bármely szerződésszegés esetére kiköthető, a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre azonban a Ptk. 247. § (2) bekezdése értelmében a – hasonló rendeltetésű, a minimálkártérítés, kárátalány jelleget szintén magában hordozó – késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. Ez két alapvető következménnyel jár: a kötbér ilyenkor – ha a szerződésszegés bekövetkezik – a jogosultat a késedelmi kamathoz hasonlóan a kötelezett felróhatóságára tekintet nélkül megilleti, másrészt ha jogszabály korlátozza a kamat mértékét, a kötbér nem haladhatja meg az előírt kamatmaximumot.
[21] A Ptk.-nak a jelen ügyre irányadó rendelkezései a bírói úton érvényesíthető legmagasabb késedelmi kamatot nem határozzák meg. A túlzott mértékű kötbér mérséklését azonban – akárcsak a Ptk. 301. § (4) bekezdése a túlzott mértékű késedelmi kamat mérséklését – a Ptk. 247. § (1) bekezdése lehetővé teszi.
[22] A kötbér mérséklése beavatkozást jelent a felek szerződési autonómiájába, korlátozza a felek ügyletkötési szabadságát, a mérséklésre ezért csak kivételesen, a nyilvánvaló aránytalanság elhárítása érdekében kerülhet sor.
[23] A bíróságnak ennek megfelelően a kötbér mérséklése során alapvetően az arányosság követelményét kell érvényesítenie, vagyis a szolgáltatás értéke és a kötbér egymáshoz viszonyított arányát kell vizsgálnia. Emellett a bírói gyakorlat – a régi, a Ptk. hatálybalépése előtti magyar magánjog hagyományait követve – egyéb körülményeket is értékel a kötbér túlzott mértékének megítélése során, így a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdekét, a szerződésszegő magatartás enyhébben vagy súlyosabban megítélhető voltát, az okozott hátrány nagyságát és a felek helyzetét. Ezeket a körülményeket azonban az arányosság követelményének alapvető érvényesítése mellett helyesen csupán kisebb súllyal indokolt figyelembe venni.
[24] A perbeli vállalkozási szerződésben az alperes fizetési késedelme esetére napi kötbért kötöttek ki, melynek mértékét sem a szolgáltatás értékéhez igazodóan, sem más módon nem maximálták. Ennek eredményeként a felperesek a perben a szerződéses szolgáltatás értékének mintegy nyolcszorosát, a hátralékos vállalkozói díj összegének harmincötszörösét, az adott időszakban a pénztartozások után fizetendő törvényes mértékű késedelmi kamatnak pedig – a teljes késedelmes időszakot tekintve – a negyvenszeresét kitevő kötbérigényt érvényesítettek. Ez a kötbérteher azonban kirívóan aránytalan, nyilvánvalóan eltúlzott, így a másodfokú bíróság helytállóan rendelkezett a kötbér mérsékléséről.
[25] Az a körülmény, hogy a felperesek jogelődjének teljesítési késedelme miatt a vállalkozási szerződés teljesítését követően az alperes javára is számoltak el kötbért, a kötbér mérséklését nem zárta ki. Nem állapítható meg az sem, hogy az alperes a jogait visszaélésszerűen gyakorolva terjesztette volna elő a kötbér mérséklése iránti kérelmét.
[26] Az elévülési idő lejártát közvetlenül megelőző igényérvényesítés, vagyis az, hogy a felperesek a vállalkozóidíj-követelést az esedékességet követően hosszabb idő elteltével érvényesítették, a kötbér mérséklésének – a felülvizsgálati kérelemben helyesen kifejtetteknek megfelelően – nem lehet indoka. Az eset egyéb körülményeit azonban, így azt, hogy az alperes a vállalkozói díj mintegy háromnegyedét korábban már megfizette a felperesek jogelődjének, ráadásul ennek nagyobb részét még a szerződés teljesítését megelőzően, előlegként – tehát a szerződésszegéssel okozott hátrány nem tekinthető jelentősnek –, valamint, hogy a késedelem folytán a felpereseknek számottevő káruk nem keletkezett, az alperes szerződésszegő magatartása pedig egyéb okból sem minősíthető súlyosabb megítélésűnek, a másodfokú bíróság helytállóan értékelte. Mindezek figyelembevételével pedig, különös tekintettel arra is, hogy a felpereseket a tartozás után a kötbér mellett a kifizetés napjáig a törvényes mértékű késedelmi kamat is megilleti, jogszabálysértés nélkül, az arányosság követelményének megfelelő érvényesítésével határozta meg az alperes által fizetendő kötbér összegét a felperesek jogelődje által nyújtott szolgáltatás értékének mintegy 20%-ában, a vállalkozóidíj-hátralékkal közel azonos összegben. A felperesek ezért további kötbérigényt megalapozottan nem érvényesíthetnek.
[27] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.348/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás