BK ÍH 2017/9.
BK ÍH 2017/9.
2017.03.01.
A választás rendje elleni bűncselekmény védett jogi tárgya a választás, és a cselekmény rendbeliségének meghatározása során a védett jogi tárgyak számából kell kiindulni, nem pedig a cselekménnyel érintett jelöltek számából [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont].
Az első fokon eljárt törvényszék a fellebbezéssel érintett Sz. G. I. rendű vádlottat 5 rendbeli – 3 esetben felbujtóként elkövetett – választás rendje elleni bűncselekmény bűntettében [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] és 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §) mondta ki bűnösnek. Ezért – halmazati büntetésül – mint többszörös visszaesőt, 1 év szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy az I. rendű vádlott a szabadságvesztésből annak háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
A szintén fellebbezéssel érintett V. Sz. II. rendű vádlott bűnösségét 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettében [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] állapította meg, és a II. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy végrehajtásának elrendelése esetén börtönben kell azt letölteni, és hogy a végrehajtás elrendelése esetén a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A II. rendű vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint egy kft. képviselője 2014. február 10-én, február 12-én és február 14-én megbízási szerződést kötött három párttal a 2014. évi országgyűlési választásokkal kapcsolatos tevékenységre, így többek között a megbízott kft. közreműködést vállalt az országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztásában, valamint a jelöltállításhoz szükséges választási ajánlások összegyűjtésében, mely feladatot alkalmazottai, szerződéses partnerei igénybevételével vállalta teljesíteni. A fenti megállapodások alapján az I. rendű vádlott vállalta, hogy a kft. által üzemeltetett budapesti étteremben a megbízási szerződések alapján végzett munkát koordinálja, és ezért teljes erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállal. Sz. G. I. rendű vádlott a fentiekben írt megbízási szerződésekben foglalt munkák elvégzésére hirdetéseket adott fel, melyek keretében olyan személyeket keresett, akik annak teljesítésében akár mint képviselőjelöltek, akár mint ajánlásokat gyűjtő személyek részt vesznek.
A 2014. évi országgyűlési választásokon induló egyéni képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez legalább 500 választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges, míg az ajánlások érvényességéhez szükséges volt az, hogy az ajánló ívekre rávezessék az ajánlást adó választópolgár nevét, személyazonosítóját, magyarországi lakcímét és anyja nevét, majd az ajánló ívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. A képviselőjelöltként indulni szándékozó személynek az egyenként 8 darab ajánlást tartalmazó ajánló ívet az országgyűlési egyéni választókerületi irodánál kellett átvennie, és azokat hiánytalanul visszaadnia. Tevékenységéhez azonban megbízási szerződés vagy meghatalmazás alapján mást is igénybe vehetett. Sz. G. I. rendű vádlott a hirdetéssel összefüggésben került kapcsolatba a fellebbezéssel nem érintett VII. rendű vádlottal, aki vállalta, hogy az aláírások gyűjtésére szolgáló íveket az I. rendű vádlott által képviselt pártok vonatkozásában átveszi, valamint további személyeket szervezett be abból a célból, hogy ezen pártok részére aláírásokat gyűjtsenek (a fellebbezéssel nem érintett III-VI., VIII. rendű vádlottak). 2014. február hónap közepén a fellebbezéssel nem érintett vádlottak a C-i 04. országos egyéni választókerület területén H. városban, illetőleg a C-i 03-as országos egyéni választókerület területén, Sz. városban kezdték meg gyűjteni a fenti megbízási szerződés alapján az aláírásokat. Figyelemmel arra, hogy az aláírásgyűjtő vádlottak a kellő számú aláírást nem tudták megszerezni, ezt közölték a VII. rendű vádlottal, akinek az utasítására az addig gyűjtött aláírásokat tartalmazó aláíró ívek a választási irodához leadásra kerültek.
Miután a vádlottak a fentiekben írtak szerint a képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges kellő számú érvényes ajánlást megszerezni és a választási irodához benyújtani nem tudták, Sz. G. I. rendű vádlott a VII. rendű vádlottól azt kérte, hogy a más, váddal nem érintett személyek által gyűjtött, és az I. rendű vádlott birtokába ismeretlen módon került, és nem az ajánló íven feltüntetett képviselőjelöltekre leadott ajánlásokkal összefüggő személyes adatokat és az azokhoz tartozó aláírásokat tartalmazó ajánló íveket másolják át a már birtokukban lévő, fentiekben írt pártok vonatkozásában átvett ajánló ívekre annak érdekében, hogy a jelöltállításhoz szükséges számú ajánlás rendelkezésre álljon.
A II. rendű vádlott az egyik párt képviseletében eljárva több alkalommal találkozott az I. rendű vádlottal, illetőleg megismerkedett a VII. rendű vádlottal is. Sz. G. I. rendű vádlott azt kérte V. Sz. II. rendű vádlottól, hogy a VII. rendű vádlott által megjelölt másolásra hajlandó személyeknek vigye el azokat az ajánló íveket, amelyekről az ajánlók személyes adatait le kell másolni, illetőleg az aláírásokat alá kell hamisítani. Az I. rendű vádlott azt is közölte a II. rendű vádlottal, hogy a másolások úgy történjenek, hogy külön személy végezze a személyes adatoknak az ajánló ívekre történő másolását, és külön személy végezze az ajánlók aláírásának hamisítását. Sz. G. I. rendű vádlott ily módon megfogalmazott kérését II. rendű vádlott közölte VII. rendű vádlottal, valamint felvette a kapcsolatot a fellebbezéssel nem érintett, és a tényleges másolást végző vádlottakkal (III-VI. rendű, VIII. rendű). Ezt követően 2014. március 3-án V. Sz. II. rendű vádlott a fellebbezéssel nem érintett vádlottakhoz eljuttatta azokat az ajánló íveket, amelyeket az I. rendű vádlott adott át részére, és amelyeken lévő személyes adatokat és az ahhoz tartozó aláírásokat kellett átmásolniuk, illetve hamisítaniuk. A másolást végző vádlottak közül ketten még aznap délután a C-i 04-es országos egyéni választókerület választási irodájában H. városban leadták a fentiek szerint készült hamis adatokat tartalmazó ajánló íveket. Az ajánló ívek egy része az I-es számú párt nevében jelöltként feltüntetett dr. V. D. egyéni képviselőjelölt, másik része a II-es számú párt jelöltjeként D. B. egyéni képviselőjelölt vonatkozásában kerültek leadásra.
A II. rendű vádlott szintén 2014. március 3-án fellebbezéssel nem érintett váldott-társának Sz. városban átadott az I. rendű vádlottól kapott ajánlóíveket, hogy a birtokában lévő kitöltetlen ajánlóívekre másolja át az ajánlók személyes adatait, és az ajánlók helyett az aláírásokat meghamisítva írja alá. Az átmásolás itt is megtörtént, és aznap a C-i 03-as országos egyéni választókerületben, S. városban a másolást végző, fellebbezéssel nem érintett vádlott leadta a hamis adatokat tartalmazó ajánló íveket, a II. számú párt képviseletében egyéni képviselőjelöltként feltüntetett S. G. vonatkozásában. Dr. V. D., D. B., S. G. nem tudtak arról, hogy őket a 2014. évi országgyűlési választáson képviselőjelöltként indítják, a nevüket, személyes adataikat felhasználva, a fentiekben írt megbízási szerződésben megjelölt jelölő szervezetek.
A fentieken túl az I. rendű vádlott az eljárás során ismeretlenül maradt módon megszerezte K. B. és K. K. személyes adatait, és anélkül, hogy arról az érintettek tudtak volna, közölte a VII. rendű vádlottal, hogy az érintettek a II-es számú párt egyéni képviselőjelöltjeként fognak indulni a C-i 01-es és 02-es országos egyéni választókerületben. Ennek érdekében az I. rendű vádlott utasítása alapján a VII. rendű vádlott elkészített K. K. nevében egy olyan nyilatkozatot, mely szerint K. K. megbízó érdekében eljárva képviseli őt a választási eljárás során. Ezután VII. rendű vádlott mind a képviselőjelölt K. K., mind pedig a tanúk helyett is aláírta, és azt Sz. városban a C-i 02-es országos egyéni választókerülethez tartozó választási irodán be is nyújtotta 2014. február 25. napján, és ily módon bejelentette őt mint képviselőjelöltként induló személyt a II. számú párt képviseletében.
Sz. G. I. rendű vádlott K. B. vonatkozásában is készíttetett a VII. rendű vádlottal egy ugyanilyen nyilatkozatot, amelyet a VII. rendű vádlott ugyanígy K. B. nevében és a tanúk nevében is aláírt, majd Sz. városban, a C-i 01-es országos egyéni választókerülethez tartozó választási irodánál 2014. február 25-én benyújtott. Ezzel K. B.-t mint képviselőjelöltként induló személyt a II. számú párt képviseletében bejelentette.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű vádlott és védője enyhítés érdekében, míg a II. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség a bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, ugyanakkor észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségét helyesen állapította meg, cselekményeiket azonban csak részben minősítette a törvénynek megfelelően. Álláspontja szerint a törvényszék helyesen döntött, amikor a választás rendje elleni bűncselekmény esetében az érintett jelöltek számához igazodóan állapította meg a megvalósult bűncselekmények számát, ugyanakkor tévesen járt el a hamis magánokirat felhasználásának vétségével kapcsolatban,
hiszen azt Sz. G. I. rendű vádlott esetében csupán 2 rendbelinek minősítette annak ellenére, hogy az 5 érintett jelölt vonatkozásában azok külön-külön kerültek felhasználásra eltérő jogviszonyok keretében. Így álláspontja szerint, az Sz. G. I. rendű vádlott által elkövetett közbizalom elleni bűncselekményeket – helyesen – 5 rendbeli cselekményként kell értékelni.
Fellebbezési szakban Sz. G. I. rendű vádlott és védője a bejelentett fellebbezést akként módosította, hogy elsődlegesen megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta felderítetlenségre hivatkozva. A fellebbezést másodlagosan enyhítés érdekében tartották fenn.
A II. rendű vádlott védője sérelmezte, hogy a II. rendű vádlott bűnössége 3 rendbeli bűncselekményben került megállapításra annak ellenére, hogy a választás rendje elleni bűncselekmény védett jogi tárgya, jelen esetben a 2014-es országgyűlési választás volt, így a cselekmény 1 rendbelinek kell, hogy minősüljön.
A másodfokú bíróság a II. rendű vádlott és védője által a minősítést támadó fellebbezést ítélte alaposnak.
Nem osztotta a másodfokú bíróság azt az álláspontot, hogy mivel a 2003. évi XXXVI. tv. szerint a jelöltként indulni szándékozó választópolgár kapja az ajánló ívet, ezért a választás rendje elleni bűncselekmény rendbelisége a cselekménnyel érintett jelöltek számához igazodik. A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban a II. rendű vádlott védőjének azon álláspontjával értett egyet, amely szerint a védett jogi tárgy maga a választás, és a cselekmény rendbeliségének meghatározása során a védett jogi tárgyak számából kell kiindulni.
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény védett jogi tárgya a hatalom gyakorlásában való demokratikus részvételi módszerek zavartalan működése, valamint a lakosság közjogi akaratnyilvánítása eredményének a megbízhatósága, amelyet a bűncselekmények az egyes választási eljárások rendjének a megsértésén keresztül támadnak. A bűncselekmény rendbelisége ezért a sértett választási eljárások számához kapcsolódik, és az egy konkrét választással kapcsolatban elkövetett azonos vagy különböző elkövetési magatartások természetes egységet képeznek még abban az esetben is, ha azok megvalósítására akár térben, akár időben elkülönülten kerül sor. Erre figyelemmel Sz. G. I. rendű és V. Sz. II. rendű vádlottak által elkövetett közigazgatás rendje elleni bűncselekmények, mint hogy azok egyaránt a 2014. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódnak, ezért azok egymással természetes egységet képeznek, melyet Sz. G. I. rendű vádlott felbujtóként, V. Sz. II. rendű vádlott pedig bűnsegédként követett el.
Tévedett az elsőfokú bíróság a közbizalom elleni bűncselekmények minősítésével kapcsolatban is, hiszen egységes a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a hamis magánokirat felhasználásának esetén a rendbeliség az érintett jogviszonyok számának megfelelően alakul. Jelen esetben valamennyi képviselőjelöltként feltüntetett személy külön-külön jogviszony keretében nyerte volna el a jelölti státuszt, így az érintett jelöltek, vagyis a hamis magánokiratok felhasználása folytán érintett jogviszonyok számához igazodóan kell több rendbelinek minősíteni a közbizalom elleni bűncselekményeket. A hamis magánokirat felhasználásának bűncselekménye pedig alaki halmazatban áll a választás rendje elleni bűncselekménnyel. Ezért a hamis okiratok választási iroda részére történő benyújtásával a hamis magánokirat felhasználása is megvalósult, amelyet tettesként a hamis aláíró íveket, illetve nyilatkozatokat benyújtó személy valósított meg.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokon eljáró ítélőtábla az I. rendű vádlott cselekményeit felbujtóként elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettének [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] és 5 rendbeli – 3 esetben bűnsegédként, 2 esetben felbujtóként elkövetett – hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §), míg a II. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettének [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) minősítette.
A II. rendű vádlott előzetes mentesítésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, mert a cselekmények jellegére, valamint arra a körülményre is tekintettel, hogy korábban is követett el ugyanilyen bűncselekményt, tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy érdemes arra, hogy előzetes mentesítésben részesüljön. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Bf.II.588/2015/10.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás