• Tartalom

2017. évi XCV. törvény

2017. évi XCV. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról1

2018.01.01.

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1a) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

„13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)–z) pontja szerinti bevétel.”

2. § Az Szt. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az aktív korúak ellátására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított álláskeresési ellátás az Flt. szerinti álláskeresési ellátással egy tekintet alá esik.”

3. § Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)

h) akinek részére az aktív korúak ellátása keretében nyújtott ellátás folyósítása egy évet meghaladó időtartamban egybefüggően szünetel, az egy év leteltét követő nappal.”

4. § (1)2

(2) Az Szt. 58/A. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2f) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben – évente két alkalommal – dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, férőhelyszám, illetve feladatmutató befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A kérelem benyújtásának naptári napként meghatározott határidejét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter közleményben teszi közzé, és döntését – az államháztartásért felelős miniszter attól számított 30 napon belül közölt álláspontja alapján – attól számított 60 napon belül hozza meg. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértése és a közzétett évi két időpontra tekintet nélkül 30 napon belül dönt, ha a befogadást költségvetési többletkiadással nem járó fenntartóváltozásra, fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra tekintettel kérik.”

(3)–(4)3

5. §4

6. §5

7. § (1) Az Szt. 92/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, vezetői megbízással rendelkező személyek jogszabályban meghatározottak szerint vezetőképzésen vesznek részt.”

(2) Az Szt. 92/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vezetőképzést végző szervezetet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jelöli ki.”

8–10. §6

11. § (1)7

(2)8

(3) Az Szt.

a) 17. § (8) bekezdésében, 33. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, (4) bekezdés a) pontjában az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében a „pénzforgalmi számla számára és a pénzforgalmi” szövegrész helyébe a „fizetési számla számára és a fizetési” szöveg,

c) 33. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatásra” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásra” szöveg,

d) 33. § (4a) bekezdésében az „álláskeresési támogatás” szövegrészek helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,

e) 34. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatásban” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásban” szöveg,

f) 92/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés, vezetőképzés” szöveg,

g) 92/H. §-ában a „szakvizsgáztatást” szövegrész helyébe a „vezetőképzést” szöveg

lép.

12. § (1)9

(2)10

(3) Hatályát veszti az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint” szövegrész,

b) 92/E. § (2) bekezdésében a „szakvizsgáztatásának,” szövegrész,

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 11. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben felmerült gyermekbántalmazási esetek kivizsgálása és kezelése a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett intézményi, fenntartói és ágazati módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertana) alapján történik.”

14. §11

15. § A Gyvt. 15. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint – fenntartótól függetlenül – a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjének, a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének, valamint a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének kinevezése, megbízása, továbbá ismételt kinevezése, megbízása előtt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója meggyőződik az érintett személy vezetői alkalmasságáról. E célból a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója
a) kinevezés, megbízás esetén a megbízással, kinevezéssel érintett személy
aa) előző munkáltatójától tájékoztatást kér az érintett személlyel szemben alkalmazott esetleges fegyelmi intézkedésekről és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének vagy megszüntetésének okáról, és
ab) előző munkáltatójától és az előző munkáltatónál jogvédelmi feladatot ellátó személyektől és szervektől szakmai véleményt kér az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, ha az érintett személy az előző munkáltatójánál gyermekek ellátásával, nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével foglalkozott;
b) ismételt vezetői kinevezés, megbízás esetén
ba) szakmai véleményt kér az intézményben működő gyermekjogi képviselőtől, gyermekvédelmi gyámoktól, érdekképviseleti fórumtól és nevelőtestülettől az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról,
bb) tájékozódik az intézményt érintő, a működést engedélyező szerv, az alapvető jogok biztosa és az ügyészség által lefolytatott vizsgálatok eredményéről, és
bc) a javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének ismételt kinevezése, megbízása esetén véleményt kér az érintett személy által vezetett intézmény székhelye, telephelye szerinti települési önkormányzat polgármesterétől az érintett személynek a települési önkormányzattal vezetői minőségében való együttműködéséről.
(9b) Az előző munkáltató és a települési önkormányzat polgármestere a (9a) bekezdés szerinti tájékoztatást és véleményt az erre irányuló kérés megérkezésétől számított 15 napon belül, írásban adja meg.”

16. § (1) A Gyvt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja.”

(2) A Gyvt. 51. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az egy családok átmeneti otthona keretében működtetett külső férőhelyek férőhelyszáma egybeszámítva nem haladhatja meg a családok átmeneti otthona férőhelyszámának 50%-át.”

17. § (1) A Gyvt. 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60–63. §-ban foglaltakon túl)

b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését és – a gondozási hely 80/B. § (3) bekezdése szerinti azonnali megváltoztatása esetén – a gyermekek ideiglenes befogadását biztosító nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtet,”

(2) A Gyvt. 66. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60–63. §-ban foglaltakon túl)

g) több gyermek áldozattá válása, vagy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre vonatkozó jelentős hatása esetén a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító szakemberek tevékenységének támogatása érdekében kríziskezelő szolgáltatást nyújt.”

18. § A Gyvt. 66/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a működtető meggyőződik a nevelőszülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságáról. A nevelőszülőnek jelentkező személy az alkalmassága vizsgálata körében nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának megállapítása céljából a nevelőszülő előző működtetőjétől szakmai véleményt kér a nevelőszülőnek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, a gyermekek gyermekvédelmi gyámjával, szükség esetén vér szerinti családjával, a nevelési-oktatási intézményével, az egészségügyi ellátást nyújtóval és a működtetővel való együttműködéséről, valamint a nevelőszülő jogviszonya megszűnésének vagy megszüntetésének okáról.”

19. §12

20. § A Gyvt. 93. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A 25. életévét betöltött, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátása a fiatal felnőtt kérelmére meghosszabbítható a hallgatói jogviszonya megszűnéséig, de legkésőbb a 30. életévének a betöltéséig. A kérelemről az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója dönt a fiatal felnőtt tanulmányaiból hátralévő időtartamra, a tanulmányok befejezésének esélyére, a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátást nyújtó intézménnyel történő együttműködési készségére és a rászorultságára tekintettel.”

21. § A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

k) jóváhagyja és a minisztérium honlapján közzéteszi a gyermekbántalmazás elleni módszertant, a gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertanát, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit.”

22. § (1)–(2)13

(3) A Gyvt. 145. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2f) A miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A miniszter döntését – az államháztartásért felelős miniszter 30 napon belül közölt álláspontja alapján – 60 napon belül hozza meg.”

(4)14

23. §15

24. § (1)16

(2) A Gyvt.

a) 11. § (1a) bekezdésében a „minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan” szövegrész helyébe a „minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás elleni módszertan)” szöveg,

b) 11/A. § (4) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,

c) 93. § (9) bekezdés b) pontjában a „legkésőbb a 25. életévének” szövegrész helyébe a „– (9a) bekezdésben foglalt kivétellel – legkésőbb a 25. életévének” szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti a Gyvt.

b) 103/B. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában a „szakvizsgájának,” szövegrész.

3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

26. §17

4. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

27. §18

5.19

28. §20

6. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosítása

29. §21

7. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 6. §, a 11. § (2) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2017. június 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2017. június 27. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 2. napjával.

2

A 4. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 4. § (3)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 8–10. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 11. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 11. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 12. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 12. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 22. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 22. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 24. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 26. § a 2017: CLXXVIII. törvény 29. §-a alapján nem lép hatályba.

18

A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

Az 5. alcím címét a 2017: CXLIX. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

20

A 28. § a 2017: CXLIX. törvény 4. §-a alapján nem lép hatályba.

21

A 29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére