GÜ BH 2017/95
GÜ BH 2017/95
2017.03.01.
Kölcsönszerződésük biztosítására a felek a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus biztosítékként a gépjármű törzskönyvének a hitelező birtokába adását is kiköthetik. A kölcsönszerződésből, illetve a szerződés részévé vált általános szerződési feltételekből azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga önálló biztosítékul szolgál [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 200. § (1) bek., 205/B. § (1) bek., 217. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2006. február 8-án a felperes és az alperes jogelődje személygépjármű vásárlása céljából kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes 1 856 060 Ft kölcsönt folyósított a felperesnek. A felek a mértékadó devizanemet CHF-ben állapították meg, valamint rögzítették, hogy a kölcsönszerződés részét képezi az alperes jogelődjének HIT/2005.06.01 számú üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSz1). A felek a kölcsönszerződés biztosítására opciós és adásvételi szerződést kötöttek a kölcsönből finanszírozott gépjárműre.
[2] 2009. augusztus 1-jével a ÜSz1 helyébe az alperesi jogelőd HITG/2009.08.01. számú üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSz2) lépett. 2014. október 30. napjával az alperes a szerződést felmondta az alperes díjhátralékára hivatkozással, egyben bejelentette, hogy opciós jogát gyakorolni kívánja.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes keresetében a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjára hivatkozással. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérte azzal, hogy az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítéséről a bíróságnak nem kell rendelkeznie. Kérte továbbá az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására. E körben arra hivatkozott, hogy az opciós szerződésben megjelölt 5 éves határidő 2011 februárjában letelt, tartozását kiegyenlítette, így az alperes jogcímén nélkül tartja magánál a törzskönyvet.
[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az opciós joga nem szűnt meg, mert az ÜSz1 helyébe lépő ÜSz2 V/6. pontja értelmében az opció ún. zárt opció, amelyre tekintettel a vételi jog gyakorlásának határideje a kölcsönszerződés felmondásával vette kezdetét.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felek szerződéses jogviszonyában az ÜSz1 rendelkezései az irányadóak, az ÜSz2 nem vált a szerződés részévé. Álláspontja szerint a törzskönyv kiadását a felek az ÜSz1. IV/9. pontja alapján nem az opciós szerződéshez, hanem a felperes kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeinek a teljesítéséhez kötötték. Ez alapján a felperesnek kellett bizonyítania, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljes mértékben eleget tett. Ennek hiányában az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak a törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelmet.
[6] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest a törzskönyv kiadására; az elsőfokú ítéletnek a kölcsönszerződés érvénytelenségére alapított kereset tárgyában hozott elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és a kereseti kérelem tekintetében a pert megszüntette. A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az ÜSz2 általános szerződési feltételnek minősülő kikötéseket tartalmaz, amelyek a Ptk. 205/B. §-ának (1) bekezdése alapján csak akkor válnak a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és ha azt a másik fél kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta. Mivel az alperes csatlakozó fellebbezésében erre nem hivatkozott, a törzskönyv kiadása iránti kérelem megalapozottságát az ÜSz1 rendelkezései alapján kellett elbírálni.
[7] A másodfokú bíróság szerint az ÜSz1 törzskönyvről rendelkező VI/1. pontja alapján a felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Ez alapján a törzskönyv birtoklásához való jog az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság, amely ezen jellegére tekintettel az opciós jog megszűnésével együtt szűnt meg.
[8] A másodfokú bíróság szerint a törzskönyv kiadásának nem akadálya az sem, hogy a peres felek a kölcsönszerződés biztosítékaként adásvételi szerződést is kötöttek. Az adásvételi szerződés megkötésével a peres felek célja a kölcsönszerződés biztosítása volt, a szerződés hatálybalépése megállapíthatóságának hiányában azonban az adásvételi szerződés a kölcsönszerződés biztosítékául nem szolgálhat, az érvénytelen rész nélkül ugyanis a szerződés nem teljesíthető.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet törzskönyv kiadására vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését és elsődlegesen e körben a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. § (3) bekezdése, 141. § (2) és (6) bekezdése alapján tájékoztatnia kellett volna az alperest arról, hogy az ÜSz2 mennyiben és miként vált a peres felek közötti jogviszony részévé. Az alperes lehetővé tette a felperes számára az ÜSz2 megismerését, arról a megküldött fizetési értesítőkben is tájékoztatta, így a Ptk. 205. § (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesültek. Az alperes szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon értelmezte az ÜSz1 rendelkezését, peres felek szándéka nem az opciós jog biztosítására, hanem önálló biztosítékként való kikötésére irányult a törzskönyv alperes birtokába adásával. E körben eltérő bírói gyakorlatra is hivatkozott, amelyeket konkrétan megjelölt a 4. számú előkészítő iratában.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
[11] A Kúria rögzíti: a felülvizsgálati eljárás tárgya már csak a jogerős ítéletnek a törzskönyv kiadására kötelező rendelkezése volt. E körben a Kúriának – a felülvizsgálati kérelem alapján – először abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a perbeli szerződés részévé vált-e az ÜSZ2.
[12] A perben eljárt bíróságok helyesen rögzítették, hogy a szerződés megkötésekor annak részévé az ÜSZ1 vált. Az ÜSZ1 XII. pontja rendelkezett arról, hogy milyen szabályok betartása mellett módosítható az ÜSZ1. Ezt az üzletszabályzati rendelkezést azonban a jogerős bírósági ítélet közérdekű perben tisztességtelennek mondta ki. Ebből következően az ÜSZ1 az üzletszabályzat módosítására rendelkezést nem tartalmazott.
[13] Az ÜSZ1 egyes rendelkezéseinek módosítására a 2009. évi XIII. törvény kötelezte az alperest. Erre is tekintettel az ÜSZ1-et 2009. augusztus 1-jei hatállyal az ÜSZ2 váltotta fel. A hivatkozott jogszabály 19. §-ának (6) és (7) bekezdése meghatározta, hogy mely körben kötelező a hatályos üzletszabályzatok módosítása. A jogszabály az opciós szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket nem érintette. Nem volt tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amely az alperesnek jogszerű lehetőséget biztosított volna az ÜSZ1 opciós szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseinek az adósra kedvezőtlen tartalmú módosítására.
[14] A Kúria megítélése szerint is hivatalból kellett vizsgálniuk a perben eljárt bíróságoknak, hogy a szerződés részévé vált-e a per tárgyát képező rendelkezés tekintetében az ÜSZ2. Tekintettel arra, hogy az adott tényállás mellett az ÜSZ1 helyébe a per tárgyát képező üzletszabályzati rendelkezések jogszerűen nem léphettek, e körben a másodfokú ítéletben részletezett eljárásjogi okokon túlmenően a fent kifejtettekre tekintettel bizonyítási eljárás lefolytatása szükségtelen lett volna. A Pp. 3. § (3) bekezdése alapján az alperest nem volt miről tájékoztatni – anélkül is dönteni lehetett ebben a jogkérdésben. A Kúria tehát egyetértett a jogerős ítéletben írtakkal azzal kapcsolatban, hogy az ÜSZ2 V/6. pontja nem vált a szerződés részévé.
[15] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban is, hogy az alperes az opciós szerződés 4. és 7. pontjában írtak szerint az opciós szerződés aláírásától számított 5 éven belül gyakorolhatta volna vételi jogát. Ez a jogosultsága megszűnt volna ezen időtartam alatt akkor is, ha a kölcsönvevő a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul teljesíti. Az alperes által sem vitatottan jogerős bírósági ítélet az ÜSZ1 IV/7. pontja – amely ismételt vételi jog biztosításáról rendelkezett – érvénytelenségét megállapította, amelynek eredményeként az alperes vételi joga a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével, 2011. február 8-án megszűnt.
[16] Az ÜSZ1 IV/9. pontját az ÜSZ1 VI/1. pontjával és az opciós szerződés 4. pontjával együttesen értelmezve az a következtetés vonható le, hogy a törzskönyv az opciós jog kikényszerítése érdekében került az alperes birtokába. A törzskönyvvel kapcsolatos rendelkezések tehát másodlagos jellegű biztosítékot képeztek, amelyek osztják az elsődleges biztosíték, az opciós jog sorsát. Így a törzskönyv birtokba tartásának joga mint biztosíték az opciós jog megszűnésére tekintettel megszűnt.
[17] Ahogy azt a Kúria a Pfv.V.21.971/2015/6. számú ítéletében is kifejtette: a törzskönyv birtokban tartására az opciós jogtól független, önálló atipikus biztosíték kikötésével is lehetőség lett volna, ennek azonban a kölcsönszerződésből és az üzletszabályzatból egyértelműen kell következnie.
[18] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.049/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás