1/2018. (III. 14.) FM utasítás
1/2018. (III. 14.) FM utasítás
a statisztikai szabályzat kiadásáról1
A Kormány tagjaink feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a hivatalos statisztikai feladatok ellátásával kapcsolatban az alábbi utasítást adom ki:
1. § (1) Az utasításban foglaltakat a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) önálló szervezeti egységei (a továbbiakban: szervezeti egység) hivatalos statisztikai tevékenységének ellátása során kell alkalmazni.
(2) A Minisztérium egyes statisztikai tevékenységek elvégzésébe bevonhatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) is, ebben az esetben a NÉBIH szervezeti egységeinek is be kell tartania az utasításban foglaltakat.
A statisztikai tevékenység célja
2. § A Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének célja, hogy pontos, megbízható, időszerű és releváns statisztikai adatok és közlemények előállításával, illetve közzétételével tárgyilagos képet adjon a kormányzati szakpolitikák, a szakmai, érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági szereplők, illetve a széles közvélemény számára a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a környezet- és természetvédelem egyes részterületeinek helyzetéről és annak időbeli változásáról, ezzel támogatva a tényeken alapuló döntéshozatalt.
A statisztikai tevékenység jogi, szakmai keretei
3. § Ezen utasításban nem szabályozott kérdésekben a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá az Európai Parlament és a Tanács európai statisztikákról szóló 223/2009 EK rendelet előírásait kell alkalmazni. Törekedni kell az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében, illetve a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében foglaltaknak való minél teljesebb körű megfelelésre.
A statisztikai tevékenység szervezeti keretei
4. § (1) A Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének koordinálásáért, ellenőrzéséért és minőségének fejlesztéséért, valamint a Központi Statisztikai Hivatallal és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagjával való kapcsolattartásért, a Minisztérium statisztikai tevékenységének képviseletéért az Agrárközgazdasági Főosztály a felelős. Feladatainak ellátása érdekében az Agrárközgazdasági Főosztály jogosult a Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységet végző szervezeti egységei és a NÉBIH statisztikai tevékenységet végző szervezeti egységei számára szakmai, módszertani útmutatásokat kiadni és azok, illetve a statisztikai feladatok teljesítéséről tájékoztatást kérni.
(2) A Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységéért szakstatisztikák szerint az alábbi szervezeti egységek a felelősek:
a) az agrárgazdaság-statisztikáért az Agrárközgazdasági Főosztály;
b) a környezetstatisztikáért a Hulladékgazdálkodási Főosztály, a Környezetmegőrzési Főosztály, és a Természetmegőrzési Főosztály;
c) a vadászati és erdészeti statisztikáért az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály.
A statisztikai tevékenység szakmai függetlensége
5. § A Minisztérium az általa előállított hivatalos statisztikai adatok hitelessége, az irántuk tanúsított közbizalom hosszú távon történő fenntartása érdekében biztosítja a statisztikai adatok előállításáért felelős szervezeti egységek statisztikai szakmai függetlenségét. A statisztikai adatok előállításáért és publikálásáért felelős szervezeti egységek vezetői önállóan döntenek statisztikai szakmai ügyekben, különösen az alkalmazott statisztikai módszertanok és eljárások fejlesztéséről, átalakításáról, az előállított statisztikai termékek és a tájékoztatási program tartalmáról, valamint a közlemények publikálásának időpontjáról.
Hatékony működés, adminisztratív terhek
6. § (1) A Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének ellátása során a hatékony működésre és az adatszolgáltatók adminisztratív terheinek mérséklésére törekszik. Hatékony működés alatt az előállított adatok és közlemények, illetve a felhasznált erőforrások optimális arányát kell érteni. Adott mennyiségű és minőségű statisztikai adatot, közleményt minél kevesebb erőforrás felhasználásával kell előállítani, vagy adott erőforrás-felhasználással minél több statisztikai adatot, közleményt kell előállítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével minden évben meg kell vizsgálni, hogy egy elsődleges adatforráson alapuló adatfelvétel kiváltható-e másodlagos adatforrással. Szintén évenként szükséges megvizsgálni az adminisztratív tehercsökkentés lehetőségeit, többek között a kisebb adatszolgáltatók mentesítését és a kérdőív egyszerűsítését, az útmutató érthetőségét és teljességét. A vizsgálatok eredményét éves statisztikai beszámolóban kell bemutatni.
Felhasználói igények
7. § A Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének elsődleges célja, hogy a szakpolitika számára állítson elő releváns, jól használható adatokat. Ugyanakkor fontos a felhasználók egyéb csoportjainak igényeit is a lehetőségekhez mértén kielégíteni. a Minisztérium által gondozott valamennyi statisztikai tématerület esetében évente, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program ütemrendjéhez igazodóan felhasználói igényfelmérő megbeszélést kell tartani a felhasználók főbb csoportjainak meghívásával. A megbeszélésről készült emlékeztetőt a Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Adatkezelés, adathozzáférés
8. § (1) Az egyedi adatokat kizárólag statisztikai célra lehet felhasználni. Tilos az egyedi azonosításra alkalmas statisztikai adatokat hatósági célra, peres és nemperes eljárásban felhasználni.
(2) Az egyedi adatokhoz kizárólag a statisztikai adat előállításában, ellenőrzésben tevékenyen részt vevő munkatársak férhetnek hozzá. Ezen munkatársak adatvédelmi nyilatkozatot kötelesek aláírni, amelyben vállalják, hogy az adatokat a statisztikai szabályzatban, illetve a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezelik. Az egyedi adatokhoz hozzáférő munkatársak személyét és a hozzáférés terjedelmét az adott adatfelvételért felelős szervezeti egység vezetője határozza meg, és arról nyilvántartást vezet.
(3) A munkatársak adatvédelmi oktatását a statisztikai koordinációért felelős szervezeti egység vezetője belső képzés keretében végzi. A belső képzésekről a statisztikai koordinációért felelős szervezeti egység vezetője nyilvántartást vezet.
(4) Az egyedi adatokat szervezeten belül csak adathordozó, illetve jelszóval védett közös mappa segítségével adhatják át egymásnak az illetékes munkatársak.
(5) Kizárólag aggregált (összesített) adatokat lehet a Minisztérium többi munkatársának, beleértve a statisztikát előállító szervezeti egység vezetőjén kívüli vezetőket, küldeni.
(6) Akkor lehet egy statisztikai adatot közzétenni, ha az adatszolgáltatók száma eléri a hármat, egyébként csak további aggregáláshoz lehet felhasználni. Ezen esetben fontos feltétel, hogy az aggregált mutatóból ne lehessen visszakövetkeztetni az eredeti adatra.
(7) A felfedés elleni védelem biztosítása érdekében publikálás előtt a statisztikát előállító szervezeti egység vezetője vagy az általa ezzel a feladattal megbízott munkatárs minden statisztikai adatot átvizsgál.
Követelmények
9. § (1) A Minisztérium az általa előállított statisztikai adatok magas és folyamatosan javuló minősége érdekében a hazai és a nemzetközi jó gyakorlatnak megfelelően jár el a módszertan kidolgozásában, fejlesztésében és az adatok minőségének nyomon követésében.
(2) Az előállított statisztikai adatoknak és közleményeknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) relevancia: a statisztikai adat vagy közlemény feleljen meg a valós felhasználói igényeknek;
b) pontosság: a statisztikai adat a lehető legnagyobb mértékben közelítse meg a valós értéket;
c) időszerűség: a közzététel és a leírt esemény referenciaideje közötti idő a lehető legrövidebb legyen;
d) időbeli pontosság: az adatközlés tényleges és a publikálás tervezett időpontja essen egybe;
e) hozzáférhetőség: a statisztikai adatok és közlemények a felhasználók széles köre számára legyenek hozzáférhetőek;
f) érthetőség: a statisztikai adatok értelmezhetőségét metaadatok segítik elő. A metaadatok bemutatják az adatgyűjtés célját, módszertanát, az alapsokaság jellemzőit és az alkalmazott osztályozásokat és a fontosabb fogalmakat. A metaadatok elkészítéséért az adatgyűjtést végrehajtó munkatárs a felelős. A metaadatokat a Minisztérium honlapján kell közzétenni és a módszertan változásával egyidejűleg frissíteni;
g) összehasonlíthatóság és koherencia: a statisztikai adat legyen összhangban a többi, vele logikai, gazdasági és társadalmi szempontból kapcsolatban álló adattal, és legyen alkalmas időbeli, valamint – amennyiben releváns – a földrajzi területek és tárgykörök közötti összehasonlításra.
(3) A statisztikai adatok és közlemények (2) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelését évente a 14. § (2) bekezdése szerinti beszámolóban kell megvizsgálni.
Becslés és imputálás
10. § (1) A becslési eljárás során egy hiányzó változóhoz egy becsült értéket kell rendelni szakmai megítélés, tapasztalat alapján. Az imputálási eljárás során becslés alapján ki kell javítani a hibásnak ítélt adatot, vagy pótolni kell a hiányzó adatot.
(2) Az adatfelvételek során becsléseket elsősorban az egyedi adatokhoz lehet rendelni, aggregált adatokra vonatkozóan csak különösen indokolt esetben készülhet becslés. Adatpótlást nemcsak a teljes kérdőív hiánya, hanem a részleges kitöltése esetén is lehet alkalmazni.
(3) A becslési, imputálási eljárás során először telefonon, illetve e-mailben kell megkeresni azt az adatszolgáltatót, amelyik nem vagy részlegesen vagy nem megfelelően tesz eleget az adatszolgáltatói kötelezettségének. A megkeresés során fel kell szólítani az adatszolgáltatót a hibás adatok javítására, illetve a hiányzó adatok pótlására, továbbá az adatszolgáltatótól kapott információt fel lehet használni a hibás vagy hiányzó adatok becsléséhez.
(4) Ha az adatszolgáltató megkeresése sikertelen, illetve csak részleges adatokat sikerül megtudni, akkor az adatgyűjtésért felelős munkatárs saját elbírálása alapján javítja a hibás és pótolja a hiányzó adatait, és ezt a tényt rögzíti.
(5) Az imputálás során a hibás vagy hiányzó adatot az alábbiak szerint lehet javítani vagy pótolni:
a) Ugyanazon adatszolgáltató korábbi időszakra vonatkozó adatával:
aa) a tárgyidőszakot közvetlenül megelőző időszak adatával, abban az esetben, ha a tevékenység folyamatos, és nem jellemzi időszakosság;
ab) a tárgyidőszakot egy évvel megelőző időszak adatával, abban az esetben, ha a tevékenység folyamatos, de éven belüli időszakosság mutatkozik a tevékenységben;
ac) a tárgyidőszakot megelőző más időszak adatával, abban az esetben, ha a tevékenység folyamatos, és az adatszolgáltatótól valamilyen kiegészítő információ érkezik a tevékenység mértékére vonatkozóan (például átmeneti változás után a tevékenység az 1-2-3 évvel korábbi szintre tért vissza);
ad) az aa)–ac) alpontokban felsorolt eljárások alkalmazása korrekcióval (a korábbi időszakra vonatkozó adatszolgáltatás adata elfogadható, ha bizonyos értéket korrigálunk, például a tárgyidőszakban a tevékenység nagyon hasonlóan alakult, mint egy korábbi időszakban, de bizonyos adatok kiugróan magasak vagy alacsonyak voltak);
b) Egy kiválasztott adatszolgáltató tárgyidőszaki adatával vagy több kiválasztott adatszolgáltató tárgyidőszaki adatainak átlagával kerül javításra vagy pótlásra az alábbiak figyelembevételével:
ba) ha más cég, cégek adatával történik a hibák javítása, illetve a hiány pótlása, a statisztikai adat előállításáért felelős munkatárs egyéni szakmai elbírálása alapján dönti el, hogy mely cég, cégek melyik időszakra vonatkozó korábbi adatait alkalmazza az imputáláshoz;
bb) az alkalmas cég, cégek kiválasztása több szempont alapján történhet:
bba) egy adatszolgáltató adatával abban az esetben, ha egy adatszolgáltató piaci részesedése és tevékenysége nagyfokú hasonlóságot mutat az adatszolgáltatást elmulasztó cég adataival. Jellemzően kis cégek, gazdálkodók esetén alkalmazható ez a becslési mód;
bbb) több adatszolgáltató átlagadatával abban az esetben, ha több hasonló cég, gazdálkodó is található az adatszolgáltatók között és azok adatai megbízhatóak. Ebben az esetben a kiválasztott cégek, gazdálkodók tárgyidőszaki adatainak átlaga kerül felhasználásra az imputáláshoz;
c) Változásindex alapján:
A változásindexet abban az esetben lehet felhasználni az imputáláshoz, ha az adott időszakban érdemi változás történt a bázisidőszakhoz képest. Ebben az esetben a (5) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti eljárást ki kell egészíteni azzal, hogy a tárgyidőszakra már jelentést tett adatszolgáltatók körében számított változásindexszel kell korrigálni az adatszolgáltató korábbi időszakra vonatkozó adatát. A számítás során a tárgyidőszakban már jelentést tett adatszolgáltatók összesített adatait el kell osztani ugyanezen adatszolgáltatói csoport egy korábbi időszakra vonatkozó összesített adataival. A kapott százalékos változással kell korrigálni az adatszolgáltató ugyanazon korábbi időszakra vonatkozó adatát.
Ellenőrzés
11. § (1) Az adatok minőségét az alábbi szempontok szerint kell minden publikálás előtt ellenőrizni:
a) válaszadási arány: az adatszolgáltatók tényleges és a tervezett számának aránya;
b) imputálás aránya: az adatszolgáltatók között és az egyes adatkörökben;
c) időbeli koherencia (idősor elemzés): az adatszolgáltató korábban szolgáltatott adatai mennyire koherensek;
d) statisztikai adatok összevetése más forrásból származó adatokkal.
(2) Az eredményeket egy rövid minőségjelentésben kell dokumentálni.
Revízió
12. § (1) A Minisztérium az általa előállított adatok minőségének magas szinten tartása és folyamatos javítása érdekében a statisztikai adatait a nemzetközi és hazai jó gyakorlatnak megfelelően folyamatosan felülvizsgálja. Adat-felülvizsgálatnak (revízió) kell tekinteni minden már megjelent, nyilvánosságra hozott statisztikai adat értékében történő változást. Az adatok revíziójának alapvető célja az adatok minőségének javítása és ezáltal a valóság minél pontosabb tükrözése. Az adatok felülvizsgálatának oka lehet többek között a publikálás időpontja után beérkezett információk felhasználása (néhány adatszolgáltató késve ad adatot, vagy módosítja az eredetileg közölt adatot), továbbá a hazai vagy nemzetközi módszertani előírás változása is.
(2) A Minisztérium az alábbi adat-felülvizsgálati típusokat alkalmazza:
a) tervezett (rutin) revízió: olyan változtatás a nyilvánosságra hozott adatokban, amely a rendszeres adat-előállítási folyamatból ered (például a hiányzó adatok becsült értékének a később beérkezett, jelentett tényadatokra vagy az előzetes adatok véglegesre cserélése);
b) nem tervezett revízió: előre nem látható okokból válik szükségessé a revízió (például egy adatszolgáltató az adatok publikálását követően szolgáltat javított adatokat).
(3) A revíziónak átláthatónak, a felhasználók széles köre számára jól nyomon követhetőnek kell lennie. A revízió tényét a Minisztérium honlapján az adott statisztika mellett fel kell tüntetni, az érintett adatokat egységesen és jól láthatóan meg kell jelölni.
(4) A Minisztérium a tervezett revíziókról az adatok közzétételét megelőzően tájékoztatja a felhasználókat, illetve a statisztikai publikációs naptárakban jelzi a revízió időpontját is.
(5) A revízió módszertana és időpontja tekintetében biztosítani kell a stabilitást és a rendszerességet.
Tájékoztatás
13. § (1) A Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének legfontosabb célja, hogy pontos, megbízható, hiteles, időszerű és releváns adatokat bocsásson a belső és külső felhasználók rendelkezésére.
(2) A Minisztérium a felhasználók számára a kívánt szerkezetben, formátumban és az időszerűség és pontosság szempontjainak mérlegelésével publikálja az adatokat és közleményeket.
(3) A tájékoztatás során tekintettel kell lenni az adatszolgáltatók egyedi adatainak a védelmére, továbbá a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelésre.
(4) A statisztikai közleményeket a tárgyilagosság, pártatlanság, politikai állásfoglalástól mentesség biztosítása céljából el kell különíteni a Minisztérium egyéb közleményeitől. Minden statisztikai közleményt megjelenése előtt a statisztikát előállító szervezeti egység – a NÉBIH esetében a szakmai felügyeletet ellátó szakfőosztály – vezetője ellenőriz e szempontok alapján.
(5) Az előállított statisztikai adatokat és közleményeket valamennyi felhasználó egy időben és megkülönböztetéstől mentesen ismerheti meg, ezért azokat a Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ennek megfelelően a statisztikai adatot és közleményt a statisztikát előállító szervezeti egység csak a honlapon való publikálást követően küldheti meg a Minisztérium más szervezeti egységeinek vagy szervezeten kívülre. Ez alól csak a publikálásban részt vevő szervezeti egységek képeznek kivételt.
(6) A statisztikai adatok és közlemények közzétételének időpontjáról a statisztikai koordinációért felelős szervezeti egység vezetője, a statisztikai adatokat, közleményeket előállító szervezeti egységek bevonásával a tárgyévet megelőző év december 15-ig tájékoztatási naptárt készít, amit december 31-ig a Minisztérium honlapján közzétesz. A tájékoztatási naptárban közölt időponttól csak indokolt esetben lehet eltérni, és ezt az erről szóló döntést követően az új időpont megjelölésével azonnal jelezni kell a Minisztérium honlapján.
(7) A Minisztérium az általa előállított statisztikai adatokat fő szabályként elektronikusan, a honlapján teszi közzé. A legfontosabb statisztikai adatokat a honlapon angol nyelven is elérhetővé kell tenni.
(8) A szervezeten kívüli felhasználóknak lehetőségük van egyedi, a honlapon nem publikált szerkezetben való adatkérésre. Amennyiben ez a kérés jelentős többletmunka ráfordítást igényel, a Minisztérium a mindenkori önköltségszámítási szabályzatának megfelelő költségtérítést kér. Az egyedi adatkérések teljesítésének határideje 10 munkanap, ami nagy terjedelmű adatkérések esetében egy alkalommal meghosszabbítható.
Statisztikai éves munkaterv és beszámoló
14. § (1) A Minisztérium statisztikai koordinációért felelős szervezeti egysége, a statisztikát előállító többi szervezeti egység és a NÉBIH közreműködésével, a statisztikai adat-előállítási tevékenységéről a tárgyévet megelőző év december 15-ig éves munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a tervezett adatfelvételek és statisztikai tájékoztatók körét és a tervezett módszertani, tájékoztatási és egyéb statisztikai fejlesztéseket a határidőkkel és a felelősökkel együtt.
(2) A munkaterv teljesítéséről a tárgyévet követő év június 30-ig beszámolót kell készíteni, ami tartalmazza az egyes feladatok teljesülésének rövid bemutatását, az előállított adatokhoz kapcsolódó rövid módszertani bemutatót, az adatminőséget és az adatok által bemutatott helyzet rövid értékelését.
(3) A munkatervet és a beszámolót a statisztikai koordinációért felelős szervezeti egység útmutatása alapján a statisztikát előállító szervezeti egység vezetője készíti el, a statisztikai koordinációért felelős szervezeti egység állítja össze, és terjeszti a földművelésügyi miniszter elé.
15. § Ez az utasítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az utasítást a 9/2021. (XI. 18.) AM utasítás 21. §-a hatályon kívül helyezte 2021. november 19. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
