1/2018. (IX. 13.) MKI KÁT utasítás
1/2018. (IX. 13.) MKI KÁT utasítás
a Miniszterelnöki Kormányiroda Közszolgálati Szabályzatáról1
2018.09.14.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1. melléklet IV. Fejezete tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. A Miniszterelnöki Kormányiroda (a továbbiakban: MKI) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza.
2. A KSz hatálya a mellékletben meghatározott módon kiterjed
a) az MKI-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ötödik része alapján az MKI-val munkaviszonyban álló munkavállalóra [a továbbiakban a) és b) pont együtt: munkatárs],
c) az MKI állományába tartozó miniszterelnöki biztosra, miniszterelnöki megbízottra, kormánybiztosra,
d) az MKI állományába tartozó politikai vezetőre,
e) az MKI-val kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre (ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is),
f) az MKI-ban kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
g) elismerésben vagy juttatásban részesített személyre, szervre, valamint szervezeti egységre.
3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
4. A KSz-t a hatálybalépését követően az MKI belső számítógépes hálózatán is közzé kell tenni, és a közzétételről az MKI munkatársait tájékoztatni kell, illetve azt az érintett személy számára megismerhetővé kell tenni.
5. Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.
6. Az MKI visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatársa az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.
1. melléklet az 1/2018. (IX. 13.) MKI KÁT utasításhoz
A MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
Általános rendelkezések
1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) A KSz
a) hatálya kiterjed az MKI-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre,
b) 19–22. §, 25–26. §, 36–40. §, 41. § (1)–(2) bekezdése, 41. § (4)–(5) bekezdése, 43–74. § hatálya kiterjed a Kttv. ötödik része alapján az MKI-val munkaviszonyban álló munkavállalóra,
c) 15–16. §, 18–21. §, 27. §, 40. §, 43–74. § hatálya kiterjed a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban az MKI állományába tartozó politikai vezetőre,
d) 7. § (1)–(2) bekezdéseinek, és 12. § (2) bekezdésének hatálya kiterjed a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,
e) 29–30. §-ának hatálya kiterjed azokra a munkatársakra, akik az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek,
f) 42. §-ának hatálya kiterjed a kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra.
(2) Az MKI szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.
(3) A KSz 14. §-ában és 23–24. §-aiban foglalt rendelkezéseket a munkavállalók, a kormányzati ügykezelők és a szakmai vezetők tekintetében nem kell alkalmazni.
(4) A KSz 25–26. §-aiban foglalt rendelkezéseket az MKI állományába tartozó miniszterelnöki biztosok, a miniszterelnöki megbízottak, a kormánybiztosok, a kabinetfőnökök, a miniszterelnöki főtanácsadók, a miniszterelnöki tanácsadók, a miniszteri főtanácsadók, a miniszteri tanácsadók, a politikai főtanácsadók, a politikai tanácsadók, a szakmai vezetők, valamint a munkavállalók tekintetében nem kell alkalmazni.
(5) A KSz 5–8. §-aiban, 10. §-ában, 15–16. §-aiban foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.
2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás (a továbbiakban: MKI SzMSz) 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő önálló szervezeti egység.
(2) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
3. § A KSz II. Fejezetének alkalmazásában:
a) továbbképzés: a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettséget (szakképzettséget) biztosító képzésen kívül minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely a kormánytisztviselő munkakörének ellátásához szükséges;
b) a kormánytisztviselők továbbképzése: a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történő kötelező továbbképzés;
c) iskolarendszeren kívüli továbbképzés (résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban):
ca) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,
cb) a jogi szakvizsgára felkészítés,
cc) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,
cd) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,
ce) közigazgatási feladat, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő továbbképzés,
cf) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés,
cg) képesség- és készségfejlesztő tréning,
ch) nyelvi jellegű továbbképzés;
d) iskolarendszerű továbbképzés:
da) a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,
db) a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés.
4. § (1) A KSz III. Fejezetének alkalmazásában
a) az MKI jogelőd szervei: mindazon szervek, amelyek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az MKI Alapító Okirata alapján az MKI jogelődjének minősülnek;
b) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
c) készfizető kezes: a felek közötti megállapodás alapján a készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása vagy a kölcsönszerződésben meghatározott határidőt meghaladó késedelme esetén az MKI felhívására maga teljesít a jogosultnak, és nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.
(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
2. A kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének rendje
5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatotti jogviszony) létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Személyügyi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.
(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Személyügyi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.
(3) Szükség esetén az érintett szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre, amely javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. Az Értékelő Bizottságnak tagja az érintett szervezeti egység vezetője és a Személyügyi Főosztály kijelölt munkatársa. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.
(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Személyügyi Főosztály értesíti.
(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére az Adatkezelési Szabályzatban foglaltak irányadóak.
6. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a kinevezni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője – legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 30 nappal – az „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékletét köteles kitölteni, és azt a Személyügyi Főosztály, valamint a közigazgatási államtitkár egyidejűleg történő értesítése mellett a területért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján jóváhagyásra megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Ezzel egyidejűleg a kinevezni kívánt személy szervezeti egységének vezetője a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által a ht tp:/ /ep o.cen tral.inter nal.go v.h u portálon közzétett „Informatikai belépő lapot” köteles kitölteni és aláírásokkal ellátva legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig a Személyügyi Főosztályon leadni.
(2) Az alkalmazási engedély a kinevezni kívánt személy adatait és a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.
(3) Az alkalmazási engedélyhez mellékelni kell a kinevezni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképes önéletrajzát.
(4) Az alkalmazási engedélyben foglaltak alapján
a) a Személyügyi Főosztály
aa) igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását és a foglalkoztatni kívánt személy besorolás szerinti illetményét vagy munkabérét,
ab) a szervezeti egység javaslatának és a munkaköri leírás figyelembevételével megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget,
ac) gondoskodik az egészségügyi alkalmassági vizsgálat megszervezéséről,
ad) gondoskodik a munka- és tűzvédelmi oktatásról;
b) a Biztonsági Főosztály
ba) nyilvántartja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket,
bb) a szervezeti egység nyilatkozata alapján nyilvántartja a megbízhatósági vizsgálat alá tartozó védett állományt;
c) a Pénzügyi Főosztály igazolja a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását.
(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője igazolja azt, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.
(6) Az áthelyezésre irányuló háromoldalú megállapodást, valamint a vezetői munkakörbe történő kinevezései javaslatot a Személyügyi Főosztály készíti elő.
7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok (a továbbiakban: belépő csomag) kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni. A Személyügyi Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Főosztályt.
(2) A kinevezni kívánt személy egyúttal a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.
(3) A Személyügyi Főosztály intézkedik a kinevezni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, a Biztonsági Főosztály a foglalkoztatást megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében.
(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okiratot, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a munkatárs – a Személyügyi Főosztály által összeállított belépő csomag alapján – a kinevezésének elfogadása, illetve munkaszerződésének aláírása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi Főosztály részére.
(5) Az esküokmányt az MKI részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.
(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.
(7) A Személyügyi Főosztály a kinevezést követő 30 napon belül gondoskodik a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti munkáltatói tájékoztatás megadásáról. Az átadást dokumentálni kell.
(8) Ha az MKI állományában lévő kormánytisztviselő jogviszonyának módosítására kerül sor (illetmény-/munkabér-módosító intézkedések, munkakörváltás, szervezeti egység váltás), a jogviszony módosítását a területért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár kezdeményezi a „Foglalkoztatást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő megküldésével. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul gondoskodik azok átadásáról a Pénzügyi Főosztály részére.
3. A munkakör és a munkaköri leírás
8. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat az MKI köteles és jogosult foglalkoztatni.
(2) A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a munkatársnak az MKI szervezetében a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.
(3) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni a „Munkaköri leírás” minta alapján. A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, és a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával köteles ellátni. A szervezeti egység vezetőjének munkaköri leírását a közvetlen felettes állami vezető készíti el és írja alá. A szervezeti egység vezetője kinevezéskor a munkaköri leírás első példányát a kinevezési okirattal, illetve munkaszerződéssel együtt átadja a munkatárs részére, a második példányát – az átadást követő munkanapon – megküldi a Személyügyi Főosztálynak, a harmadik példányát irattárba helyezi. A szervezeti egység vezetője a munkaköri leírás másolati példányát a munkatárs közvetlen felettesének is megküldi.
(4) A munkaköri feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a munkatárs részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
(5) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő munkaköri leírásában a munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs munkaköri leírásában foglaltakkal.
4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás
9. § Az MKI-n belüli átszervezés esetén a terület szakmai irányításáért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár kezdeményezi a kormányzati szolgálati jogviszony módosítását vagy megszüntetését, amelyhez munkatársanként csatolja a „Foglalkoztatást módosító engedély”-t, valamint a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakör válik feleslegessé, és az abban foglalt, egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.
5. A foglalkoztatási jogviszony megszűnésével, módosításával kapcsolatos eljárás
10. § (1) A kormánytisztviselő köteles a munkakörét és a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni
a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, a három hónapot meghaladó, tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,
b) vezetői munkakörbe történő kinevezés vagy a munkakör módosítása, az MKI-n belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző munkakörben töltött utolsó munkanapon,
c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.
(2) A kormánytisztviselő köteles munkakörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.
(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.
(4) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az „Elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.
(5) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnését igazoló okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött elszámoló lapot pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi Főosztály részére. A Pénzügyi Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt iratokat.
6. Az állománytábla
11. § (1) Az állománytábla adatainak naprakészségéről az államtitkári kabinet kabinetfőnöke, illetve az államtitkári titkárság vezetője vagy az általa kijelölt vezető köteles gondoskodni az államtitkár által irányított szervezeti egységek tekintetében. Az MKI állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása a Személyügyi Főosztály feladata.
(2) Az MKI állománytábláját a közigazgatási államtitkár – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: NVTNM) irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az NVTNM előzetes véleményével – hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását a közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az NVTNM, egyéb esetben a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Személyügyi Főosztály vezetője javaslata alapján – engedélyezi.
7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség
12. § (1) A kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály a „Tájékoztató a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.
(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy
a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,
b) vele szemben nem áll fenn a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok,
c) felmerülhet-e vele szemben a Kttv. 84–85. és 87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok.
(3) A kinevezendő személy a (2) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatot az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat jogviszony létesítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével teszi meg.
(4) Amennyiben az összeférhetetlenségi ok fennállhat, az „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához”, illetve „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának az engedélyezését.
(5) Kinevezésmódosítás folytán vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően – ismételten nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltakról.
(6) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kttv. 85. § (2)–(3) bekezdése, valamint 87. § (2) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban esetben engedélyezheti, ha
a) a tevékenységnek a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejére eső része nem haladja meg a napi 4 órát, és
b) a kormánytisztviselőnek az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül ledolgozza. Az engedélyezett távollét időtartamának ledolgozása a Kttv. 96. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.
(7) Ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Személyügyi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (6) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának engedélyezéséről.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.
(9) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.
(10) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, az „Adatlap a Kttv. Összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című dokumentum megfelelő kitöltésével tett bejelentés munkáltató részére történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik. A Személyügyi Főosztály a dokumentum beérkezésétől számított 5 napon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásul vételéről.
(11) A (2)–(10) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.
13. § (1) A kormánytisztviselő köteles a „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen
a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem,
b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.
(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 155. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.
8. Címadományozás
14. § (1) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a kormánytisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.
(2) A Kttv. 126–128. §-ai szerinti címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a kormánytisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket.
(3) Címzetes vezetői tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, valamint közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói cím egymás mellett nem adományozható.
(4) A Személyügyi Főosztály igazolja, hogy a címadományozás nem sérti az irányadó jogszabályokat. A Pénzügyi Főosztály igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.
9. A rendes munkaidő
15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre az MKI valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselője tekintetében a Kttv. 89. § (1) bekezdése az irányadó (a továbbiakban: általános munkarend), ettől eltérő munkaidőkeretet, illetve munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az alkalmazási engedélyben fel kell tüntetni.
(3) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.
(4) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt személy ellenőrzi.
(5) Az ellenőrzés alapját a napi munkaidő-nyilvántartás (a továbbiakban: jelenléti ív) képezi.
(6) A napi munkaidő-kezdési időpontokat több mint harminc perccel meghaladó, a közvetlen felettesnek nem jelzett késés, illetve munkaidő-befejezési időpontokat több mint tíz perccel megelőző, a közvetlen felettesnek nem jelzett távozás esetén az érintett kormánytisztviselő három munkanapon belül felettes vezetője kérésére köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.
(7) A szervezeti egység vezetője a (6) bekezdés szerinti igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.
(8) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását.
10. Munkaközi szünet
16. § A munkaközi szünet mértéke 30 perc, amelyet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani.
11. Rendes szabadság, igazgatási szünet, szabadidő
17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó jegyzéken kell nyilvántartani. A tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása a Személyügyi Főosztály feladata. A Személyügyi Főosztály a munkatársat minden év január 31-ig tájékoztatja a tárgyévre járó rendes szabadság mértékről. A határidőben történő tájékoztatás érdekében a szervezeti egység az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó jegyzéket legkésőbb január 10-ig köteles a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.
(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az MKI szabadságolási tervét. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.
(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes állami vezető jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről jelenléti ívet vezet és azt havonta, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig továbbítja a Személyügyi Főosztálynak. A Személyügyi Főosztály a szervezeti egység által vezetett havi jelenléti ívet legkésőbb tárgyhó utolsó munkanapján délig továbbítja a Pénzügyi Főosztályhoz.
(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.
12. Keresőképtelenség miatti távollét
18. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Pénzügyi Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.
(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.
13. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény
19. § (1) A munkatársat a Kttv. 79. § g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Személyügyi Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.
(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:
a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát: „TSZ”;
b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSz rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát: „TN”
megjelöléssel.
(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
14. Fizetés nélküli szabadság
20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kttv. 113. §-a vagy az Mt. 128. és 130–131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak és a kérelmezőnek.
(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.
15. A munkavégzés alóli mentesítés
21. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kttv. 144. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.
(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.
(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.
(5) Ha a munkatárs a Kttv. 79. § f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Személyügyi Főosztály munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül bekéri a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
16. A rendkívüli munkavégzés
22. § (1) Rendkívüli munkavégzést legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője rendelheti el az irányítása alá tartozó munkatárs részére, ha az a Kormány vagy az MKI működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.
(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő – a Kttv. 98. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.
(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MKI működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.
(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.
(5) Rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke
a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy
b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap.
(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MKI működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.
(8) A Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kttv. 98. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.
17. Az idegennyelv-tudási pótlék
23. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra – a Kttv. 141. § (6) bekezdésében foglaltakon túl – az a kormánytisztviselő jogosult, aki a munkaköri leírásában meghatározott idegen nyelvet munkakörének ellátásához használja.
(2) Az MKI-ban csak élő nyelvekért állapítható meg idegennyelv-tudási pótlék. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért, így a latin, az ógörög, a szanszkrit és egyéb holtnyelvekért. A Kttv. 141. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl egyéb idegen nyelv után járó idegennyelv-tudási pótlék megítéléséről – szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt.
(3) Az idegennyelv-tudás igazolásának rendjére, a vizsgák elismerésére és fokozatára az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Az idegennyelv-tudást igazoló, Kttv. szerinti dokumentumot a kormánytisztviselő saját költségén szerzi be.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását – az eredeti okirat alapján – a szervezeti egység vezetője és a Személyügyi Főosztály vezetője együttesen állapítja meg.
(5) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a (3) bekezdés szerinti igazolás bemutatásának napjától kell megállapítani. A Kttv. 141. § (6) bekezdésébe nem tartozó idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a munkakör módosításának napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a kormánytisztviselő már azt megelőzően bemutatta a (3) bekezdés szerinti igazolást.
(6) A szervezeti egység vezetője köteles – a Személyügyi Főosztály útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezni az idegennyelv-tudási pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a Kttv. 141. §-a alapján nem jogosult arra. A munkakör-módosítás bekövetkezését követő naptól a kormánytisztviselő részére idegennyelv-tudási pótlék nem fizethető.
18. A munkaköri pótlék
24. § (1) A közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM egyetértésével – dönt a kormánytisztviselő részére munkaköri pótlék megállapításáról, a munkaköri pótlékra jogosító munkakörökről, valamint a munkaköri pótlék mértékéről.
(2) A munkaköri pótlék megállapítását kezdeményező kérelmet a szervezeti egység vezetője a szervezeti egységet irányító állami vezető jóváhagyását követően a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére küldi el. A kérelmet indokolással kell ellátni, és javaslatot kell tenni a munkaköri pótlék megállapításának kezdő időpontjára.
(3) A munkaköri pótlékra való jogosultság jogszabályi feltételeinek fennállását a Személyügyi Főosztály ellenőrzi, a munkaköri pótlék megállapításának pénzügyi fedezetének rendelkezésre állását a Pénzügyi Főosztály igazolja.
(4) A munkaköri pótlék megállapítására legkorábban a (2) bekezdésben említett kérelem közigazgatási államtitkár általi jóváhagyásának időpontjától kerülhet sor.
(5) A szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a munkaköri pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a részére megállapított munkaköri pótléka alapjául szolgáló feladata megszűnik. A közigazgatási államtitkár erről szóló, a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye alapján hozott döntése mérlegelési jogkörébe tartozónak minősül.
(6) A Személyügyi Főosztály – a közigazgatási államtitkár döntése alapján – köteles intézkedni a munkaköri pótlék megszüntetéséről a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.
19. Teljesítményértékelés
25. § (1) A kormánytisztviselő Kttv. 130. §-ában meghatározott teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végzi el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes állami vezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.
(2) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények kitűzése a TÉR informatikai rendszerben történik.
(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát az aláíráskor a kormánytisztviselőnek át kell adni, a másik példányt a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.
26. § (1) Ha a kormánytisztviselő kéri, hogy az értékelő megbeszélésen az MKI-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról az értékelő vezető gondoskodik.
(2) Az értékelő megbeszélésen a kormánytisztviselő és az érdekképviseleti szerv észrevételeit az értékelő lap megjegyzés rovatában kell rögzíteni.
20. A helyettesítési díj
27. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítés kivételével – a feladatai ellátásában folyamatos 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama,
b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,
d) a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés,
e) a szülési szabadság, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozást segítő ellátást folyósításának időtartama esetén.
(2) Ha a kormánytisztviselő napi munkaidejében munkakörébe nem tartozó munkát végez, illetménye legfeljebb 50%-áig terjedhet a helyettesítési díj mértéke.
(3) A helyettesítési díj megállapításáról, illetve visszavonásáról – a helyettesítés helye szerinti szervezeti egység vezetője kezdeményezésének és a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – a Személyügyi Főosztály intézkedik.
21. A jubileumi jutalom kifizetésének szabályai
28. § A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a jubileumi jutalomra jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik a jubileumi jutalomra való jogosultság napjával.
22. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások
29. § (1) Az MKI-ban a vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását az MKI SzMSz-ben meghatározottak szerint a Személyügyi Főosztály látja el.
(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Személyügyi Főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
aa) keletkezéséről vagy
ab) megszűnéséről;
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítésének
ba) módjáról és
bb) határidejéről; valamint
c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.
(3) Az őrzésért felelős munkatárs a Személyügyi Főosztály azon munkatársa lehet, akinek munkakörében szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatkör.
(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást valamint az (5) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.
(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.
(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.
(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Személyügyi Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.
(8) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.
(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.
(10) A Pénzügyi Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti az elszámoló lapon feltüntetett információk alapján.
(11) A Személyügyi Főosztály a kötelezettekről nevük, a munkavégzés helye, nyilvántartási azonosító alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.
(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.
(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.
(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy és az NVTNM tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselői esetén az NVTNM (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.
30. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Személyügyi Főosztály egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.
(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltató a Személyügyi Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az MKI-nál működő érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.
(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltató – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.
(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett jogi képviselője, a Személyügyi Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltató vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, valamint annak jogi képviselője tekinthet be.
(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett jogi képviselője, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.
(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett jogi képviselőjének, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.
(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.
(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.
A munkatárs képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések
23. Az Oktatási Bizottság
31. § (1) Az Oktatási Bizottság döntés-előkészítő, javaslattevő szerv a képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása tekintetében.
(2) Az Oktatási Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, tagja a Pénzügyi Főosztály vezetője, a Személyügyi Főosztály további kijelölt munkatársa.
(3) Az Oktatási Bizottság elnökét, illetve tagját az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesítheti.
(4) Az Oktatási Bizottság titkársági feladatait a Személyügyi Főosztály látja el. Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket – ha a kérelem elbírálásának előkészítését az Oktatási Bizottság látja el, az Oktatási Bizottsághoz címezve – a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(5) Az Oktatási Bizottság szükség szerint, eseti jelleggel ülésezik.
24. Az éves továbbképzési terv
32. § Az MKI-ban a kormánytisztviselő továbbképzése, a vezetőképzés ütemezése a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történik, amely során az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés figyelembevételével. A Személyügyi Főosztály az egyéni éves tervek összesítésével éves továbbképzési tervet állít össze.
25. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga és titkos ügykezelői vizsga
33. § (1) Az MKI támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében:
a) biztosítja a kormánytisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét;
b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját;
c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként, a vizsga napját is beleszámítva négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a kormánytisztviselő illetményére jogosult.
(2) Az MKI a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként a vizsga napját is beleszámítva tíz munkanap fizetett szabadidőt biztosít.
(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Személyügyi Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.
(4) A közigazgatási alap-és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább 8 munkanappal a Személyügyi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.
(5) A közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát, ügykezelői alapvizsgát, illetve titkos ügykezelői vizsgát tett kormánytisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát a vizsgát követően köteles 3 munkanapon belül eljuttatni a Személyügyi Főosztály részére.
26. Tanulmányi szerződés nélküli képzések
34. § (1) A Személyügyi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a kormánytisztviselő részére.
(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.
(3) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a kormánytisztviselő legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.
(4) A munkatárs a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkaköri leírásban rögzített munkakörhöz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelöléséről a Személyügyi Főosztály vezetőjéhez benyújtott, felettes állami vezető által jóváhagyott kérelem alapján az Oktatási Bizottság dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs munkakörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén az MKI a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 37. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.
(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.
(6) A képzéseken való részvétel kötelező, ha a munkatárs kijelölésre került, és erről az Oktatási Bizottság döntött, vagy a munkatárs jelentkezési kérelmét a Személyügyi Főosztály visszaigazolta.
(7) Azt a munkatársat, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, az MKI felé helytállási, illetve visszatérítési kötelezettség nem terheli.
(8) Az MKI által szervezett képzéseken munkaköri elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak akkor állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.
(9) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
27. A kormánytisztviselő által vállalt képzés
35. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 81. § (1) bekezdése szerinti engedélyeztetési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából
a) oktatási intézménybe felvételt nyert,
b) tanulmányokat folytat,
c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette,
d) tanulmányait eredményesen befejezte.
(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően – a Személyügyi Főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a Személyügyi Főosztálynak.
(4) A kormánytisztviselő által vállalt továbbképzésben való részvételt az MKI a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – a 36–37. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja. Az MKI egyes szervezeti egységei iskolarendszerű képzést önállóan, saját engedélyezett költségvetésük terhére nem támogathatnak.
28. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei
36. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs
a) iskolarendszerű továbbképzésben,
b) iskolarendszeren kívüli továbbképzésben,
c) nyelvi képzésben
való részvételére.
(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.
(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetve további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.
(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal munkaköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.
(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 38. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
(6) Áthelyezéssel az MKI állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az MKI háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja. A kötelezettségvállalás mértéke a központi költségvetési törvényben meghatározott kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) húszszorosát csak az Oktatási Bizottság egyetértése esetén haladhatja meg.
(7) Az a munkatárs, akinek az MKI-val kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben az MKI részére visszatéríteni, feltéve hogy az áthelyezés szerinti új munkáltatója nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 38. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az MKI-nak megtéríti.
(8) Az MKI iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs munkaköri leírásából megállapíthatóan szorosan kapcsolódik a munkatárs munkaköréhez, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott munkakörben végzett munkájának hatékonyságát, vagy megszerzését az MKI az Oktatási Bizottság javaslata alapján támogatja.
(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az MKI visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.
(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs munkaköri leírásban rögzített munkaköréhez kapcsolódó
a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,
b) nyelvi képzésekre,
c) ECDL tanfolyamokra,
d) jogi szakvizsga megszerzésére
köthető.
(11) A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetője és a felettes állami vezető aláírásával ellátott, „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványon kell a Személyügyi Főosztály vezetőjének kell benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra a Személyügyi Főosztály készíti elő a Jogi Főosztály bevonásával. A tanulmányi szerződést a Személyügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzésre továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a tanulmányi szerződést a Pénzügyi Főosztály a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel aláírásra a közigazgatási államtitkárhoz. A tanulmányi szerződést az MKI nevében – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM előzetes véleményével – a közigazgatási államtitkár írja alá.
(12) Nem köthető tanulmányi szerződés
a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt;
b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs aktuális munkaköre megfelelő ellátáshoz jogszabály ír elő.
(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés
a) azzal a munkatárssal, akivel az MKI már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, vagy
b) ha az MKI a (6) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalta.
29. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján
37. § (1) Az MKI az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében
a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartama). Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a szemeszter kezdetén, legkésőbb azonban a vizsgaidőszak kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani a Személyügyi Főosztályra;
b) biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást és annak közterheit.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.
(3) A költségtérítés támogatásának mértéke:
a) iskolarendszerű képzés esetén – az oktatási tanrend alapján – félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a, de legfeljebb az illetményalap háromszorosa;
b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a, de legfeljebb naptári év alapján félévente (I. félév: január 1. – június 30.; II. félév: július 1. – december 31.) az illetményalap háromszorosa. Amennyiben a képzésnél – óraszáma alapján – a kezdés és a befejezés az I. és II. félévhez is tartozik, úgy számítása során a támogatás összege az illetményalap háromszorosának megfelelő összeg lehet;
c) a munkáltatói jogkör gyakorlója által egyedi mérlegelési jogkörében eljárva az a) és b) ponttól eltérően meghatározott összeg.
(4) Az MKI a (3) bekezdés a)–b) pontjában részletezett támogatást kizárólag az MKI nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.
(5) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.
(6) A jogi szakvizsga esetében a költségtérítés a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.
30. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén
38. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles
a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására;
b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;
c) az iskolai végzettségnek, szakképesítésnek, egyéb vizsgának a szerződésben foglalt határidőig való teljesítésére;
d) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban haladéktalanul tájékoztatni a Személyügyi Főosztályt;
e) az MKI-val fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig, amely azonos a tanulmányok MKI által támogatott tartamával, azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet;
f) szerződésszegés esetén a részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére. Késedelmes visszatérítés esetén a munkatárs a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM javaslatára – hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSz-ben írtaktól eltérő megállapításához.
(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkaköri kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.
(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt
a) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, méltatlanság jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében, a Kttv. 39. § (4) bekezdése vagy a Kttv. 86. § (1) bekezdése alapján,
b) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya közigazgatási szervhez történő végleges áthelyezéssel a Kttv. 59. § (1) bekezdése alapján – amennyiben a kormánytisztviselő végleges áthelyezés szerinti új munkáltatója nem vállalja, hogy a kormánytisztviselő részére már kifizetett munkáltatói támogatást háromoldalú megállapodás alapján az MKI-nak megtéríti –,
c) a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében
szűnt meg, az MKI mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.
(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg;
b) kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (3) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik;
c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.
(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.
31. Idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés speciális feltételei
39. § (1) Az MKI támogatja a munkatársak munkaköréhez tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében az MKI a munkatárs kérelmére a 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet angol, német vagy francia nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – ha a munkatárs munkaköri feladataihoz szorosan kapcsolódik – kérelmezhető egyéb nyelvek támogatására is szerződés megkötése. A kérelmet az Oktatási Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM javaslatára – engedélyezheti.
(2) Az MKI egy munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (3) bekezdés a)–b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.
(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:
a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre;
b) a vállalt nyelv/modulzáró vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;
c) az MKI-val fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a részére biztosított támogatás mértékével arányos ideig. Ennek számítása során az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg esetében fél évet kell figyelembe venni azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.
(4) Az idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés alapján az MKI a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A támogatás mértéke naptári év alapján félévente (I. félév: január 1. – június 30.; II. félév: július 1. – december 31.) legfeljebb az illetményalap kétszerese lehet. Egyedi esetben a 37. § (3) bekezdés c) pontja az irányadó.
(5) Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.
(6) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 38. § (2) bekezdése az irányadó.
32. A vezetői nyelvi képzés feltételei
40. § (1) Az MKI szakmai és politikai vezetői angol, francia vagy német nyelvekből – az MKI költségén – heti 300 perc, az MKI-val szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye alapján a közigazgatási államtitkár az egyéni idegen nyelvi képzést az MKI főosztályvezetőjének, kabinetfőnökének, titkárságvezetőjének is engedélyezheti.
33. Egyéb szabályok
41. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.
(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt kötelező képzésen, valamint az MKI vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt kötelező képzésre a Személyügyi Főosztály vezetője jelöli ki a munkatársat az Oktatási Bizottság döntése alapján, valamint gondoskodik a továbbképzések kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.
(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről Személyügyi Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.
(5) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei az MKI igazgatási költségvetése terhére számolhatók el.
34. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai
42. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakorlat teljesítéséhez” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) és mellékletei kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes állami vezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.
(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást/nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és az MKI között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.
(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
(4) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást az MKI részéről a Személyügyi Főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.
(5) A Személyügyi Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges további intézkedéseket.
(6) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.
(7) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Személyügyi Főosztályon leadni.
(8) A hallgató fogadása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály az adtakezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.
A munkatárs részére nyújtható szociális, egészségügyi, jóléti és egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezések
35. A munkatársakat megillető juttatások fajtái
43. § (1) Az MKI
a) költségtérítéseket,
b) szociális juttatásokat,
c) egészségügyi juttatásokat,
d) jóléti juttatásokat
biztosít a munkatársak részére.
(2) Költségtérítések:
a) utazási kedvezmények:
aa) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,
ab) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,
ac) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,
ad) helyi utazási bérlet,
ae) 50%-os utazási kedvezmény.
(3) Szociális juttatások:
a) családi támogatások:
aa) családalapítási támogatás,
ab) átmeneti családi támogatás,
ac) gyermekszületési támogatás,
b) vissza nem térítendő szociális támogatás,
c) illetmény-, illetve munkabérelőleg,
d) temetési segély,
e) kegyeleti ellátás,
f) lakásbérleti támogatás,
g) tanévkezdési támogatás.
(4) Egészségügyi juttatások:
a) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,
b) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,
c) önkéntes véradásban részt vevők elismerése.
(5) Jóléti juttatások:
a) sportlétesítmények igénybevétele,
b) ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás.
(6) Az MKI – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyéb egyszeri juttatást is biztosíthat a munkatárs részére. A juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a közigazgatási államtitkár külön utasításban állapítja meg.
36. A napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések ellenőrzése
44. § (1) A munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve a KSz-nek való megfelelőségét – a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján – a Személyügyi Főosztály vezetője ellenőrzi. A Személyügyi Főosztály az alaptalan kérelemről a munkatársat írásban tájékoztatja.
(2) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Személyügyi Főosztálynak, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről a Személyügyi Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Főosztályt.
(3) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.
37. Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
45. § (1) Az MKI a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] rendelkezései szerint megtéríti.
(2) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki
a) a munkába járáshoz gépjárművet vesz igénybe, és ezért költségtérítést kap;
b) személyes gépjármű használatra jogosult;
c) hivatali személygépjármű igénybevételére jogosult.
(3) Napi munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy elszámolása a Pénzügyi Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérlet vagy a menetjegy és a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány leadása alapján havonta utólag kerül sor.
(4) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet leadását követően – kifizetésre kerül.
(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára történő utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.
38. A gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése
46. § (1) Az MKI a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz az 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.
(2) A költségtérítés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén 9 Ft/km összegben számolható el.
(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra, így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség idejére költségtérítés nem számolható el.
(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele az „Útnyilvántartás a saját gépjárművel történő napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltése és leadása a Pénzügyi Főosztály részére. A Pénzügyi Főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően a kifizethető napok számát a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.
(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.
39. A hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés
47. § (1) Az MKI a munkatárs részére bérlettel, vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet. rendelkezései szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.
(2) A hazautazás költségtérítését havonta a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltésével, illetve a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a Pénzügyi Főosztályon kell elszámolni.
(3) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.
40. Helyi utazási bérlet
48. § (1) Az éves cafetéria kereten felül az MKI a helyi utazási bérletet – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében – a munkatárs részére a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában biztosítja, kivéve azon munkatárs részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg. Azon munkatárs részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg az MKI havi Budapest-bérletet a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosítja.
(2) A helyi utazási bérletet a jogosult munkatárs kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.
(3) Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az MKI a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott helyi utazási bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja.
(4) A jogosultság év közbeni megnyílása esetén a helyi utazási bérletet a Pénzügyi Főosztály utólagos elszámolással megtéríti. Ennek feltétele az MKI nevére és címére kiállított áfás számla és az eredeti bérletszelvény leadása.
(5) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a helyi utazási bérletet az utolsó munkában töltött napján visszaadni a Pénzügyi Főosztály részére.
(6) Nem jogosult helyi utazási bérlet igénybevételére
a) az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet értelmében személyes gépkocsi használatára jogosult személy,
b) a tartós külszolgálaton lévő személy,
c) nemzeti szakértőként foglalkoztatott személy,
d) ösztöndíjprogramban részt vevő munkatárs, továbbá
e) a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amikor illetményre vagy munkabérre nem jogosult (30 napon túli fizetés nélküli szabadság, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás esetén),
f) az a munkatárs, aki a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) gépjárművel történő munkába járás esetén nem Budapest közigazgatási határáig igényli a költségtérítést.
(7) Az éves helyi utazási bérlet beszerzését, átadását, visszavételét, valamint nyilvántartását a Pénzügyi Főosztály végzi.
41. 50%-os utazási kedvezmény
49. § (1) Az MKI-val jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.
42. A szociális és kegyeleti juttatás iránti kérelmek elbírálásának közös szabályai, a Szociális Bizottság
50. § (1) A Szociális Bizottság (a továbbiakban: bizottság) – a jelen KSz által meghatározott keretek között – a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, tagjai
a) a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője,
b) a Pénzügyi Főosztály vezetője,
c) az NVTNM kabinetfőnöke vagy az általa kijelölt személy,
d) eseti jelleggel, a meghívásával összefüggő kérdések tekintetében szavazati joggal az érintett szervezeti egységet vezető kabinetfőnök vagy főosztályvezető mint meghívott tag,
e) eseti jelleggel – a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok szociális ügyeinek nyomon követése céljából – az esélyegyenlőségi feladatokat végző munkatárs mint meghívott tag.
(3) A bizottság titkára a Személyügyi Főosztály kijelölt kormánytisztviselője, aki a bizottság ülésein részt vesz, és elkészíti az ülés jegyzőkönyvét.
(4) A bizottság üléseit az elnök hívja össze negyedévente. Rendkívüli indokolt esetben, az elnök döntése alapján a bizottság soron kívül is ülésezhet. Két ülés között rendkívül indokolt esetben a tagok írásban is megtehetik javaslatukat.
(5) A bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a bizottság titkára tájékoztatja elektronikusan történő közzététellel. A kérelmeket a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 20. napig. A Személyügyi Főosztály a kérelmeket megvizsgálja, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlást legkésőbb a bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – ha a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerülnek beterjesztésre.
(6) A bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a Pénzügyi Főosztály vezetője köteles nyilatkozni a III. Fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.
(8) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntés tényét. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a bizottság tagjai részére.
(9) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, továbbá munkájáról közvetlen felettese véleményét.
(10) A 43. § (3) bekezdés a)–b) és d)–f) pontjaiban meghatározott szociális juttatások iránt kérelmet az a munkatárs terjeszthet elő, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nettó összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének háromszorosát. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.
(11) A (12) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.
(12) A bizottság döntését a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére. A 43. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a bizottság javaslatának figyelembevételével – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM egyetértésével – a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
(13) Az egyes juttatásoknak a munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi Főosztály gondoskodik.
51. § (1) Az MKI munkatársai részére visszatérítendő támogatásként családalapítási támogatást, valamint átmeneti családi támogatást nyújthat.
(2) Az MKI által nyújtott (1) bekezdés szerinti támogatások biztosítására a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.
(3) A KSz alapján kötendő támogatási szerződések megkötését a közigazgatási államtitkár döntését követően a bizottság elnöke a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnál kezdeményezi. A támogatási szerződések elkészítését a Jogi Főosztály végzi. A kölcsönszerződést a munkatárs és a készfizető kezesek is személyesen, a Jogi Főosztály kormánytisztviselője előtt kötelesek aláírni.
(4) A közigazgatási államtitkár – a munkatárs kérelmére – méltányossági jogkörében eljárva olyan visszafizetési feltételeket is engedélyezhet, melyek a KSz rendelkezéseitől eltérnek.
(5) A KSz alapján igényelt juttatáshoz, illetve a támogatási szerződéshez kapcsolódó minden költség a munkatársat terheli.
(6) A KSz-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.
(7) A (6) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-ig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a bizottság március 1-ig, illetve rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. Az Szja tv. – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Pénzügyi Főosztály január 31-ig, szükség esetén év közben tájékoztatja a bizottságot.
52. § (1) A közigazgatási államtitkár
a) a 43. § (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az illetmény- és munkabérelőleg kivételével – odaítéléséről a bizottság javaslata alapján
b) a szociális és kegyeleti juttatások esetében az MKI jóváhagyott éves működési költségvetésében a szociális feladatok pénzügyi fedezetére elkülönített keret (a továbbiakban: szociális keret) figyelembevételével
dönt.
(2) A szociális keret kezelője a Pénzügyi Főosztály. A Pénzügyi Főosztály a szociális keret előző évi pénzforgalmáról, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyév első bizottsági ülésén tájékoztatja a bizottságot.
43. Az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás igénylésével kapcsolatos szabályok
53. § A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kttv. 153. §-ának rendelkezései az irányadók.
44. Családalapítási támogatás
54. § (1) A családalapítási támogatás kamatmentes, visszatérítendő, szociális támogatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással, az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.
(2) Az MKI elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg az 50. § (10) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Családalapítási támogatásban részesíthető
a) a pályakezdő,
b) a házasságot kötő,
c) a gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó, valamint
d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő
azon munkatárs, akinek a pályakezdés, az önálló életre történő berendezkedés, a gyermek vállalása, a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában:
a) pályakezdőnek minősül a Kttv. 6. § 27. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az MKI-val létesít jogviszonyt;
b) házasságot kötőnek minősül az a munkatárs, aki a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 1 éve kötött házasságot, feltéve, hogy a házastársával a kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él;
c) gyermeket várónak minősül a terhes, illetve gyermeket szülő munkatárs a szülési szabadság lejártáig, illetve az a munkatárs, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket;
d) lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül az a munkatárs, akinek – vagy házastársának, élettársának – Budapesten lakóhelye az MKI-val történő jogviszony létesítésének időpontjában nincs, és jogviszonya keletkezésétől számított 3 éven belül Budapesten saját maga vagy házastársa, élettársa lakástulajdont szerez, ahová mint állandó lakóhelyre bejelentkezik.
(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs akkor részesíthető, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét igazolja;
b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig az MKI-val fennálló jogviszonyát fenntartja;
c) hozzájárul ahhoz, hogy támogatás visszafizetésének biztosítására
ca) a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy
cb) készfizető kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;
d) kérelméhez csatolja a (10) bekezdésben meghatározott mellékleteket.
(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb nettó 800 000 Ft. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül:
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,
b) olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) A családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.
(8) A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja az MKI és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.
(9) A családalapítási támogatás iránti kérelmet a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:
a) a támogatás igénylőjének a (3) bekezdés szerinti minőségét,
b) a kért támogatás konkrét célját, illetve indokát,
c) az igényelt összeget,
d) a vállalt törlesztési időt,
e) a fedezetet jelentő ingatlan vagy a készfizető kezesek adatait.
(10) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen
a) házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;
b) gyermekvárás, gyermekszületés esetén az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát;
c) lakóhely-változtatással történő jogviszonybalépés esetén az adásvételi szerződés másolatát;
d) munkatárs nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul az a–c) pontban megadott adatok munkáltató általi kezeléséhez.
(11) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (3) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.
(12) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(13) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részlet összegére.
(14) A szerződést az MKI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.
(15) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi Főosztály intézkedik.
45. Átmeneti családi támogatás
55. § (1) Az átmeneti családi támogatás kamatmentesen nyújtott, visszatérítendő szociális támogatás, amelynek célja az átmeneti, a kérelmezőnek fel nem róható pénzügyi nehézségek – így különösen az előre nem tervezhető gazdasági események – hatásainak csökkentése, áthidalása.
(2) Az MKI elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak az átmeneti családi támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg az 50. § (10) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Az átmeneti családi támogatás mértéke legfeljebb nettó 800 000 Ft.
(4) Az átmeneti családi támogatás iránti kérelmet, a közvetlen felettes javaslatával ellátva, a „Kérelem átmeneti családi támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon.
(5) A kérelemhez csatolni kell az indokok valódiságát igazoló esetleges iratokat, dokumentumokat, így különösen a házastárs jövedelméről szóló igazolást, számlamásolatok.
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, a gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,
b) az olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) Az átmeneti családi támogatásra egyebekben a családalapítási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. Gyermekszületési támogatás
56. § (1) Az a munkatárs, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a gyermek féléves korának betöltéséig az illetményalap háromszorosának megfelelő bruttó összegű, vissza nem térítendő támogatást igényelhet, ha
a) háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg az 50. § (10) bekezdésében meghatározott mértéket, vagy
b) saját háztartásában kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodik, illetve fogyatékos gyermeket nevel.
(2) A támogatás a munkatársat minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti.
(3) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet a „Kérelem gyermekszületési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.
47. Vissza nem térítendő szociális támogatás
57. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén – kérelmére – az MKI vissza nem térítendő szociális támogatásban (segélyben) részesítheti, ha
a) folyamatos 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt,
b) kórházi ápolás alatt állt, vagy
c) egyéb szociális körülményei, így különösen jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel járó esemény bekövetkezte alapján pénzbeli támogatásra szorul.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet szociális támogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 50. § (10) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) A szociális támogatás iránti kérelmet, a közvetlen felettes javaslatával ellátva, a „Kérelem vissza nem térítendő szociális támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.
(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő szociális támogatás iránti kérelmet.
(5) Az adott tárgyévben a már vissza nem térítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha
a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér kétszeresét a háztartásában vagy
b) egyedül él vagy
c) gyermekét egyedül neveli.
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek
a) azok a munkatársak, akik szociális támogatásban még nem részesültek, valamint
b) az olyan munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) A bizottság a kérelemmel kapcsolatban javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár részére.
(8) A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi Főosztályt.
(9) A vissza nem térítendő szociális támogatás összege legfeljebb bruttó 250 000 Ft.
48. Illetmény- vagy munkabérelőleg
58. § (1) Az MKI munkatársa illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.
(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs, ha
a) próbaidejét tölti,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) lemondási, felmentési, illetve felmondási idejét tölti,
d) az MKI-val szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van,
e) a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére.
(3) A munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Pénzügyi Főosztály vezetője. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár engedélyezheti tárgyévben az ismételt illetményelőleg felvételt. Mindkét esetben az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.
(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az „Igénylőlap illetményelőleg munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Személyügyi Főosztályhoz kell benyújtani. A Személyügyi Főosztály a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére.
(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat, ha ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.
(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki
a) 30 napot meghaladóan keresőképtelen állapotban van vagy volt a kérelem benyújtását megelőző 90 nap alatt;
b) közeli hozzátartozója súlyos beteg;
c) maga vagy gyermeke 2 hónapon belül házasságot kíván kötni;
d) közeli hozzátartozóját temetteti el, feltéve hogy egyéb, a kegyeleti ellátás körébe tartozó munkáltatói támogatásban nem részesül;
e) gyermeket fogadott örökbe, gyermeke vagy unokája született a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül;
f) saját, szülője, illetve gyermeke lakása karbantartásához, felújításához, átépítéséhez, akadálymentesítéséhez kéri az illetményelőleget.
(7) Az illetményelőleg összege legfeljebb a munkatárs egyhavi bruttó illetményével (munkabérével) azonos, de legfeljebb az Szja tv. alapján adómentesen kifizethető összeg.
(8) A törlesztési idő 6 hónap vagy ennél rövidebb idő, ha azt a munkatárs kéri, vagy jogviszonya előreláthatóan 6 hónapon belül megszűnik. Az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.
(9) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).
(10) Ha a munkatárs MKI-val fennálló jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.
(11) A Pénzügyi Főosztály a (10) bekezdés szerint esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Ha a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogi Főosztály közreműködésével – a Pénzügyi Főosztály intézkedik.
(12) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi Főosztály feladata.
49. Temetési segély
59. § (1) A munkatárs közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – temetési segélyben részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 50. § (10) bekezdésében meghatározott mértéket.
(2) A temetési segély iránti kérelmet a „Kérelem temetési segély iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.
(3) A temetési segély mértéke legfeljebb a bruttó minimálbér összege, de nem lehet több mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg.
(4) A temetési segély iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi Főosztályt, amely intézkedik a segély összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.
(5) Amennyiben az elhunyt szintén – a szakmai és politikai vezetők kivételével – az MKI munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
50. Kegyeleti ellátás
60. § (1) Az MKI az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, ha az elhunyt elhalálozásakor az MKI munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa vagy az MKI jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.
(2) A kegyeleti ellátás formái:
a) saját halottá nyilvánítás,
b) az elhunyt hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély,
c) a temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések.
(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti
a) az elhunyt hozzátartozója,
b) az MKI érintett szervezeti egységének vezetője vagy más vezető.
(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a bizottság tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A bizottság soron kívül jár el a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai során.
(5) A javaslattétel szempontjai:
a) az elhunytnak az MKI-nál eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése,
b) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.
(6) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – az MKI saját halottjává nyilváníthatja az MKI azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki az MKI-nál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes és a Kttv. 152. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás
a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek, a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig;
b) az MKI nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.
(8) Ha az elhunyt hozzátartozója – saját halottá nyilvánítás nélkül – temetési segélyt igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására a 60. §-ban foglaltak az irányadók.
(9) Ha az elhunyt hozzátartozója az MKI munkatársa, a (8) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési segélyben, ha abban a 60. § alapján nem részesült.
(10) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen
a) az MKI nevében koszorú elhelyezése,
b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében,
c) az MKI dolgozóinak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.
(11) A (10) bekezdés szerinti intézkedésekre a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.
(12) A Személyügyi Főosztály felelős
a) az (5) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért;
b) a saját halottá minősített elhunyt temetésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért;
c) a közigazgatási államtitkár kegyeleti ellátás ügyében hozott döntése végrehajtásának koordinálásáért.
(13) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat az MKI éves költségvetésének tervezése során a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül meghatározásra.
51. Lakásbérleti támogatás
61. § (1) A közigazgatási államtitkár a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM egyetértésével – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat,
a) akinek az MKI-nál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve állami vezetői szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
b) akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van, és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá
c) aki – vagy akinek házastársa, élettársa, szülője – Budapest közigazgatási határán belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy
d) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a munkatárs akkor részesíthető lakásbérleti támogatásban, ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Magyarország területén. A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, szociális helyzetét és családi körülményeit, valamint a szervezeti egység vezetőjének az igénylő munkájáról kialakított véleményét kell figyelembe venni.
(3) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 50%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg az illetményalap 100%-ának megfelelő összeget.
(4) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a „Kérelem lakásbérleti támogatás iránt” című nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát az eredeti példány bemutatása mellett,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát és
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.).
(5) A lakásbérleti támogatás a tárgyév december 31-ig biztosítható, a tárgyévet követő évben meghosszabbítható. Amennyiben az alapul szolgáló, érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés határozott idejű, vagy a kérelmező munkatárs jogviszonya határozott időtartamú, akkor a támogatás kizárólag annak időtartamára nyújtható. Amennyiben a határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés meghosszabbításra kerül vagy az határozatlan időtartamra került megkötésre, a kérelmet a Szociális Bizottság részére – a támogatás határidejének módosítására való tekintettel – újra be kell nyújtani. A határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés megszűnését követően a munkatárs újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő.
(6) A munkatárs a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor kezdeményezheti a részére megítélt támogatás összegének módosítását, amennyiben az a (3) bekezdésben meghatározott legmagasabb összeget nem érte el.
(7) A lakásbérleti támogatást a Pénzügyi Főosztály a havi illetmény számfejtésével együtt folyósítja. A lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik.
(8) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a Szociális Bizottság elnökének írásban bejelenteni, ami a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(9) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat
a) a felmentési, illetve munkáltatói felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés;
b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
c) a szülési szabadság kivételével a 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés)
időtartamára.
(10) A munkatárs köteles bejelenteni a Szociális Bizottság elnökének a (9) bekezdésben foglaltak bekövetkezését, ami a (9) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(11) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a bérleti díjak megfizetését – kimutatással és a (4) bekezdés c) pontja szerinti dokumentummal – igazolni a Szociális Bizottság részére minden év december 5. napjáig. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni.
52. Tanévkezdési támogatás
62. § (1) A közigazgatási államtitkár a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM egyetértésével – pénzbeli támogatásban részesítheti tanköteles korú gyermekei után azt a munkatársat, aki tanköteles korú gyermekét saját háztartásában neveli, és ezt a tényt a (3) bekezdés szerint igazolta.
(2) A támogatás összege gyermekenként évi nettó 20 000 forint, amely a kormánytisztviselő azon gyermeke után igényelhető, aki legkésőbb tárgyév szeptember 1-jén a tanköteles kort betölti és alap- vagy középfokú oktatási intézménybe jár.
(3) A kérelmet a „Tanévkezdési támogatás iráni kérelem” című nyomtatvány kitöltésével minden év október 15. napjáig a gyermek iskolalátogatási igazolásának és lakcímkártyájának másolatával együtt kell a Szociális Bizottság elnöke részére eljuttatni.
53. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás
63. § (1) Az MKI-val kötött megállapodás alapján a szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen
a) elvégzi az MKI munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, továbbá
b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) meghatározott – látásvizsgálatát.
(2) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az EüM rendelet alapján – kétévente, illetve akkor kell elvégezni, ha a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
(3) Az MKI biztosítja a munkatársainak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
(4) Az MKI az (1) bekezdésben kötött megállapodás alapján, szolgáltató által biztosítja az (1) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó munkakörülményekkel kapcsolatos egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos – a munkaidőhöz rugalmasabban illeszkedő – egészségügyi felvilágosítást és közreműködést, ami hozzájárul a munkatársak egészségmegőrzéséhez.
54. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás
64. § (1) Amennyiben a 63. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott látásvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, az MKI képernyős munkakörben dolgozó munkatárs részére – számla alapján, utólagos elszámolással – megtéríti a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: szemüveg) jelen KSz szerinti költségeit.
(2) A szemüveg árának költségeihez való – az (5) bekezdés szerinti mértékű – hozzájárulást a munkatárs az „Igénylőlap az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a Személyügyi Főosztálytól. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a munkatárs képernyős munkakörben dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell:
a) valamely egészségügyi szolgáltató által kiállított, a szemészeti szakvizsgálatot végző orvos igazolását a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességéről, valamint
b) az eredeti számlát, amelyen feltüntetésre kerül, hogy „képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg”.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti számlának tartalmaznia kell vevőként a munkáltató nevét és címét (Miniszterelnöki Kormányiroda, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.).
(4) Ha a munkatárs által leadott igény a jelen KSz-ben foglalt feltételeknek megfelel, a Személyügyi Főosztály az igényt továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére.
(5) A Pénzügyi Főosztály a kérelem alapján a szemüveg költségéből legfeljebb 25 000 Ft-ot térít meg.
(6) A munkatárs az (5) bekezdés szerinti költségtérítést – ha az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként, orvosi igazolás alapján indokolt – legfeljebb kétévente igényelheti.
(7) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.
55. Önkéntes véradásban részt vevők elismerése
65. § (1) Az MKI fontos feladatának tartja az önkéntes véradó mozgalom munkáltatói eszközökkel történő segítését, ezért a munkavállalói érdekképviseleti szervvel – a Személyügyi Főosztály útján – együttműködik a véradó napok évenkénti megszervezésében.
(2) A Magyar Vöröskeresztnél szervezett véradásban részt vevő munkatársak 1 napi illetménnyel (munkabérrel) fizetett szabadidőre jogosultak, amelyről szóló utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki. A szabadidő utalványt a tárgyévben lehet felhasználni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével érvénytelenné válik és pénzben nem váltható meg. A felhasználásáról a munkatárs legalább 3 nappal korábban értesíteni köteles a közvetlen felettesét.
(3) A közigazgatási államtitkár az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklap alapján az a munkatárs jogosult, aki az (5) bekezdésben meghatározott számú véradáson megjelent és térítésmentesen vért adott.
(4) Az elismerés adományozása érdekében az Emléklapot a Személyügyi Főosztályhoz kell eljuttatni, aminek alapján a Vöröskereszt értesítését követő időpontban az elismerést a közigazgatási államtitkár adja át a munkatárs részére.
(5) A (3) bekezdésben szereplő elismerés az alábbi pénzjutalommal jár:
Az elismerésre jogosító véradások száma |
A jutalom bruttó összege |
10 |
10 000 Ft |
20 |
20 000 Ft |
30 |
30 000 Ft |
40 |
40 000 Ft |
50 |
50 000 Ft |
56. Sportlétesítmények igénybevétele
66. § Az MKI a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportolási lehetőséget biztosíthat.
57. Ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás
67. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az MKI a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően
a) közreműködik a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére a Mikulás-ünnepség szervezésében,
b) a Gyermeknap alkalmából köszönti a 14 éven aluli gyermekeket nevelő munkatársakat.
(2) A Gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május utolsó vasárnapját megelőző munkanapon kerül sor. Ennek keretében az MKI a Gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a munkatársnak, a munkatárs házastársára, élettársára, valamint 14 éven aluli gyermeke(i) személyére is tekintettel.
(3) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott események megszervezésében a Személyügyi Főosztály működik közre, mely keretében
a) felméri az eseményeken érintett kört (a 14 éven aluli gyermekek száma);
b) gondoskodik a Mikulás-ünnepség megszervezéséről, valamint a Gyermeknap alkalmából biztosított juttatások megküldéséről.
A cafetéria-juttatás igénybevételére, elszámolására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések
58. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre és a cafetéria-jogosultság, éves cafetéria-keret,
a választható cafetéria-juttatások
a választható cafetéria-juttatások
68. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkatárs és a politikai vezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy).
(2) A Kttv. 151. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül:
a) a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
b) a csecsemőgondozási díjban, a gyermekgondozási díjban, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásában részesülők esetében az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama,
c) a 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartama, ide nem értve a munkahelyi baleset következtében bekövetkező keresőképtelenséget,
d) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.
(3) A jogviszony-megszüntetéssel érintett munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
(4) A cafetéria-juttatások rendszere az (5) bekezdés szerinti, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza.
(5) A Kttv. 151. § (1) bekezdésével összhangban – az MKI által biztosított – béren kívüli juttatásnak minősül a munkatársnak az adóévben
a) juttatott pénzösszegnek az Szja tv.-ben meghatározott éves keretösszeget meg nem haladó része,
b) a Széchenyi Pihenő Kártya
ba) szálláshely alszámlájára utalt, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti legfeljebb 225 ezer forint támogatás,
bb) vendéglátás alszámlájára utalt, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti legfeljebb 150 ezer forint támogatás, valamint
bc) szabadidő alszámlájára utalt, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti legfeljebb 75 ezer forint támogatás.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában legfeljebb évi 100 ezer forint juttatható, figyelemmel a munkatárs évközi jogviszonyban eltöltött idejére.
(7) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: az éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(8) Az éves cafetéria-keret 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett személyt.
(9) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező személy vagy
b) az a személy, akinek az MKI-val fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
59. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai
69. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerinti, a 68. § (5) bekezdésében rögzített cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy által megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.
(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.
(3) A cafetéria-nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön.
(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.
(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Pénzügyi Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.
(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn az MKI-tól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.
70. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a Pénzügyi Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. A dokumentumok elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, az éves cafetéria-keretet terhelő és az MKI által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Pénzügyi Főosztályra.
(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy a 68. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti juttatásra jogosult.
(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.
71. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve az MKI-val fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.
(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügy Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és a cafeteria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 69. § (1) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.
(3) Ha
a) a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya megszűnik vagy
b) cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult,
és a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – Pénzügyi Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személyt év közben véglegesen áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a Széchenyi Pihenő Kártyára megrendelt és feltöltésre került összeget, valamint készpénzkifizetést.
(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy házipénztárba történő befizetéssel történik.
(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 70. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.
(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
72. § Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – a jogszabályi előírások lehetőségei között, egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Pénzügyi Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
60. Széchenyi Pihenő Kártya
73. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára egy összegben,
b) vendéglátás alszámlájára egy összegben,
c) szabadidő alszámlájára egy összegben
igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott juttatás (a továbbiakban: juttatás) akkor igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy és a társkártyabirtokos a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a juttatás biztosítása céljából az MKI által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad, és a „Nyilatkozat a Széchenyi Pihenő Kártyára Utalható Támogatásról” megnevezésű nyomtatványt mellékeli. Élettárs részére igényelt társkártya esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy az élettársi kapcsolat fennállásáról az MKI felé nyilatkozik.
(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó juttatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
(4) Az MKI a jogosult által igényelt juttatás teljes összegét mindhárom alszámlára tárgyév április 30-ig előre átutalja.
(5) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a juttatás átutalására a nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül kerül sor. Október 31. után az MKI a visszamaradó hónapok végén egyszer teljesít utalást.
(6) A juttatást az MKI a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt semmilyen költség nem terheli.
(7) A pótkártyát, valamint a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát a cafetéria-juttatásra jogosult személy rendeli meg közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől. Ha társkártya igénylésére a cafetéria-nyilatkozat megtételekor kerül sor, a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerint a társkártyát az MKI is megrendelheti. A pótkártya, illetve a társkártya előállítási és kézbesítési költsége – a megrendelő személyétől függetlenül, pótkártyánként, illetve társkártyánként – a cafetéria-juttatásra jogosult személyt terheli, az az éves cafetéria-keret terhére nem számolható el.
(8) Kártya, társkártya igénylése során a cafetéria-juttatásra jogosult személy gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „kártyaigénylőlap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláírásáról és a nyomtatványok eredeti példányainak a Pénzügyi Főosztály részére történő megküldéséről.
(9) A fel nem használt juttatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.
61. Készpénz
74. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy készpénzt a 68. § (7) bekezdése szerinti feltételekkel igényelhet legfeljebb 100 ezer forint keretösszegben.
(2) Az MKI a támogatást a már megadott fizetési számlára, kéthavonta, tárgyidőszakot követő hónap 10-éig utólag utalja át. A november és december havi összeget tárgyév december 28-ig utalja át.
(3) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a támogatás első részletének átutalására a nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül kerül sor.
1
Az utasítást az 1/2019. (V. 28.) MKI KÁT utasítás 9. pontja hatályon kívül helyezte 2019. május 29. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 4–8. pontját.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás