BÜ BH 2018/10
BÜ BH 2018/10
2018.01.01.
A védő csak a védencére nézve jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani, ezért az ügyben szereplő más terhelttel kapcsolatos eljárási szabálysértésre nem hivatkozhat [Be. 416. §, 417. § (1) bek. c) pont].
[1] A törvényszék a 2014. november 7. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a VIII. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 310. § (1) bek., (4) bek. – tényállás III. pont: általános forgalmi adó]. Ezért őt 2 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] Egyszersmind felmentette az ellene 2 rendbeli adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (4) bek. – tényállás III. pont: társasági adó] és 3 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. § – tényállás III. pont) miatt emelt vád alól.
[3] Az őt érintően kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a korábban meghozott és a 2016. június 23. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a VIII. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: az ellene 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (4) bek.] miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek; a vele szemben 3 rendbeli – 1 esetben folytatólagosan elkövetett – magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. §) miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a VIII. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a VIII. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontja, illetve a Be. 373. § (1) bekezdés III.a) pontja alapján, az indokolási kötelezettség megsértése miatt.
[5] A védő indítványa szerint a vádirat nem került ismertetésre az ügyben a IV. r. terhelt részére. E kérdésben a másodfokú bíróság álláspontja „azt sugallja, miszerint az ún. relatív hatályon kívül helyezési okokat nem kell túl komolyan venni”.
[6] A védő indítványa szerint az alapügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket megsértették.
[7] A védő mindezek alapján a jogerős marasztaló döntés hatályon kívül helyezését és elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.
[9] A Legfőbb Ügyészség szerint a védő csak a saját védencét érintő körben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, ezért nem vehető figyelembe, hogy a IV. r. terhelt részére a vádirat ismertetése elmaradt.
[10] A felülbíráló bíróság mérlegelhet a tekintetben, hogy megállapítható-e az „oly mértékben” és a „teljes mértékben” kitételekkel körülírt törvényi feltétele annak, amikor az indokolási kötelezettség megsértése már feltétlenül hatályon kívül helyezést von maga után.
[11] Ugyanakkor az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság megalapozottnak értékelte, az indokolásból pedig kiderül, hogy a bűnösség megállapításával, a jogi minősítéssel és a büntetés kiszabásával kapcsolatban a bíróság mire alapozta a döntését.
[12] A Kúria azt állapította meg, hogy a VIII. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott.
[13] A védő sérelmezte indítványában, hogy a vád ismertetése a IV. r. terhelt részére elmaradt.
[14] A Kúria e kérdés vizsgálata során mindenekelőtt abból indult ki, hogy a felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). A Kúria az eljárási szabálysértések kapcsán is csak azokra a terheltekre vonatkozóan bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik terhére vagy javára a felülvizsgálati indítványt előterjesztették (BH 2016.170.). Felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett – a terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása során elkövetett – eljárási szabálysértés (BH 2006.42.III.). Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan terhelt ügyében is lefolytassa az eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BH 2000.533.).
[15] Kétségtelen, hogy a büntetőeljárásnak van olyan szabálya is, amelynek alapján az egyik terheltre vonatkozó hatályon kívül helyezési ok kihathat a jogorvoslattal nem élő terheltre is [Be. 349. § (2) bek.]. A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban azonban ez a szabály nem érvényesül. A jogerős ítélet felülvizsgálatára kizárólag azon terheltet érintően kerülhet sor, akinek a tekintetében a felülvizsgálati indítványt előterjesztették, és akinek a tekintetében a felülvizsgálati ok megvalósult. A Kúria hivatalból nem terjesztheti ki a felülvizsgálatot az alapügy olyan más terheltjére, akinek tekintetében indítvány nem lett előterjesztve. A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) ítélkezési gyakorlata ebben – a fentiekből is kitűnően – következetes. A VIII. r. terhelt érdekében eljáró védő ezért eredményesen nem hivatkozhat a IV. r. terhelt tekintetében esetlegesen megvalósult eljárási szabálysértésre – adott esetben a vádirat ismertetésének elmaradására –, mivel az a saját védencét nem érinti.
[16] A védő indítványa szerint az alapügyben eljárt bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket.
[17] Az alapügyben első fokon és másodfokon eljárt bíróságok azonban az alapítéletből kitűnően a szükséges és elégséges mértékben eleget tettek az indokolási kötelezettségüknek: a vádhoz kötöttség keretein belül a lefolytatott bizonyítás alapján állapították meg a történeti tényállást; a bizonyítékokat számba vették, egyenként és összességében értékelték; az alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető következtetéseiket, azaz jogi álláspontjukat is felvázolták. Okfejtésük minden releváns tekintetben követhető, ezáltal ellenőrizhető volt. Így – szemben az indítványban foglaltakkal, és egyetértve a Legfőbb Ügyészség indokaival – eleget tettek indokolási kötelezettségüknek.
[18] A védő hivatkozása az indokolási kötelezettség megsértésére ezért nem bizonyult alaposnak.
[19] Ezért a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat 1. fordulata szerinti összetételben eljárva – s miután hivatalból vizsgálandó [Be. 423. § (5) bek.] más ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést sem észlelt – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott jogerős ügydöntő határozatot a VIII. r. terhelt tekintetében – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 192/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás