2018. évi CIV. törvény
2018. évi CIV. törvény
egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról1
2019.01.01.
1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény (a továbbiakban: Díj törvény) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A 65. életévét betöltött, Széchenyi-díjjal elismert személy tudományos alkotói járadékban részesíthető.
(2) Nem részesülhet tudományos alkotói járadékban:
a) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerint művészeti járadékban részesülő vagy arra jogosult személy,
b) a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Művészeti Akadémia rendes vagy levelező tagja,
c) aki a tudományos alkotói járadék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy
d) akitől a tudományos alkotói járadék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták.
(3) A tudományos alkotói járadék fedezetét a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében kell biztosítani.
(4) A tudományos alkotói járadék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a.
(5) A tudományos alkotói járadék élethosszig tartó juttatás.”
2. § A Díj törvény 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Díj adományozásával, illetve visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához szükséges adatok biztosítása céljából a díjazási javaslat előkészítéséért felelős szerv és az előterjesztő részére, továbbá a tudományos alkotói járadék folyósításához szükséges adatok ellenőrzése céljából a tudományos alkotói járadék folyósításáért felelős szerv részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. A köztársasági elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.”
3. § A Díj törvény a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) A tudományos alkotói járadék folyósítását a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatként a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) útján, külön jogszabályban meghatározott eljárásban végzi.
(2) A Titkárság a tudományos alkotói járadék folyósításával kapcsolatban kezeli a Széchenyi-díjban részesített személy
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) állandó lakcímét,
d) tartózkodási helyét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus levélcímét
g) banki folyószámlaszámát,
h) elismerésben részesülésének időpontját,
i) 7/A. § (1) bekezdés szerinti egyéb adatait.”
4. § A Díj törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tudományos alkotói járadék igénylésének és folyósításának részletes szabályait rendeletben megállapítsa.”
2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
5. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„53. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (Internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a tanuló vagy a képzésben résztvevő közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer;
54. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a tanuló vagy a képzésben résztvevő képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli – valamint a felnőttképzési, szakképzési és köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti – a tanuló vagy a képzésben résztvevő képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja – a tanuló vagy a képzésben résztvevő teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit.”
6. § Az Szt. 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a szakképesítésért felelős miniszter hozzájárulásával folytathat államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzést.”
7. § (1) Az Szt. 4/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felsőoktatási intézmény, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélyével a szakképzési centrum az ágazati képző központban részesedést szerezhet. A felsőoktatási intézményben, szakképzési centrumban magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező személy és e személy hozzátartozója nem lehet a részesedéssel érintett ágazati képző központ vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója és felügyelő bizottsági tagja.”
(2) Az Szt. 4/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakképzési centrum első számú felelős vezetője és képviselője a főigazgató, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A kancellár a szakképzési centrum vezetőjeként és képviselőjeként jár el a 4/D. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében. A főigazgató a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén – a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül – a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.”
(3) Az Szt. 4/B. §-a a következő (5a)–(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A főigazgató a szakképzési centrum alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős. Ennek keretében gyakorolja a pedagógusok, a szakmai tárgyat oktatók, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak és a pedagógiai szakmai munka koordinációját végző dolgozók tekintetében a 4/C. § (4) bekezdésében a főigazgató számára meghatározott munkáltatói jogokat, valamint a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat.
(5b) A főigazgató az (5a) bekezdésben meghatározott foglalkoztatottak illetményének, illetve megbízási díjának megállapítására a kancellár egyetértésével jogosult.
(5c) A főigazgató helyettese a szakmai főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgatóhelyettesi megbízást kap. A főigazgatót a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, a szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója bízza meg. Szakképzési centrum főigazgatói és szakmai főigazgató-helyettesi megbízást az kaphat, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl legalább hároméves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik.
(5d) A szakképzési centrum gazdasági vezetőjének megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár jogosult.”
8. § Az Szt. a következő 4/D. §-sal egészül ki:
„4/D. § (1) A szakképzési centrum működtetését a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a kancellár végzi. A kancellár megbízására és a megbízás visszavonására a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jogosult. A kancellár a szakképzési centrummal áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat – a megbízás és a megbízás visszavonása kivételével – az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője gyakorolja.
(2) A kancellár
a) felel a szakképzési centrum gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
b) felel a gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a főigazgatónak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,
c) a szakképzési centrum rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy az intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,
d) gyakorolja a szakképzési centrumot megillető tulajdonosi jogokat azon gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben, ahol a szakképzési centrum részesedéssel rendelkezik,
e) a pedagógusok, a szakmai tárgyat oktatók és a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók, valamint a pedagógiai szakmai munka koordinációját végző dolgozók kivételével munkáltatói jogkört gyakorol a szakképzési centrumban foglalkoztatott alkalmazottak felett, valamint gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
f) gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról,
g) feladatai ellátása során a főigazgató tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.
(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki
a) köznevelési intézményben, felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, vagy a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal, és
b) felsőfokú végzettséggel
rendelkezik.
(4) A kancellár akadályoztatása, érintettsége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni. A kancellári tisztség betöltetlensége esetén a kancellári feladatokat a tisztség betöltéséig a főigazgató látja el.”
9. § Az Szt. 6. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OKJ-ban kell meghatározni)
„d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a nappali, az esti, a levelező, a távoktatás, a zárt rendszerű elektronikus távoktatás, vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,”
10. § Az Szt. 34/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma a szakképzési megállapodásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók – hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított – létszámát. A felnőttoktatásban részt vevők létszámába nem számít bele a 84. § (5) bekezdés szerinti döntésben foglaltakat meghaladó, állami intézményfenntartótól kizárólag felnőttoktatás céljára átvett keretszámmal megegyező létszám.”
11. § Az Szt. 74. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv]
„e) működteti a szakképzési centrumok pedagógiai-szakmai tevékenységét, valamint a zárt rendszerű képzésmenedzsment rendszert kiszolgáló egységes elektronikus felnőttképzési, szakképzési és köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszert,”
12. § Az Szt. „55. Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 92/F. §-sal egészül ki:
„92/F. § (1) A kancellár megbízását követő hatvan napon belül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a változó szervezeti és működési rend kialakítása céljából a szakképzési centrum főigazgatói megbízására nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A kancellár megbízásával egyidejűleg a szakképzési centrum gazdasági főigazgató-helyettesének magasabb vezetői megbízása vezetői megbízássá alakul át. A kancellár megbízását követő legfeljebb hatvan napon belül dönt a gazdasági vezető megbízásának fenntartásáról vagy annak visszavonásáról.
(3) A szakképzési centrum főigazgatója és gazdasági vezetője a kancellár megbízását követő tíz munkanapon belül jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adja át az e törvényben a kancellár feladatköreként meghatározott területek feladat- és hatáskörének gyakorlását, továbbá az általa vezetett érintett szervezeti egységet a kancellárnak.
(4) A kancellár a megbízását követő hatvan napon belül köteles javaslatot tenni a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatának módosítására.”
13. § Az Szt.
a) 4/B. § (6) bekezdésében a „munkáltató” szövegrész helyébe a „főigazgató”,
b) 4/C. § (6) bekezdésében az „a szakképzési centrum feletti fenntartói jog gyakorlásában az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint vesz részt.” szövegrész helyébe az „a szakképzési centrum felett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § a), c)–d) és j) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével – az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint gyakorolja az irányító szervi hatásköröket és a jogszabályban meghatározott más fenntartói jogokat.”
szöveg lép.
3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
14. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 68. § (2) bekezdésében a „szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott” szövegrész.
4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
15. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga – az intézményi társaságot, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény) 30. §-a szerinti szellemi alkotáshoz fűződő jogokat, valamint a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 34. § szerinti szellemi alkotás hasznosítására létrejövő hasznosító vállalkozás részesedését ide nem értve – az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.”
16. § (1) Az Nftv. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenységet és a (6) bekezdésben foglaltakat ide nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására. Az intézményi társaság – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 30–35. §-ában foglalt kivétellel – kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.”
(2) Az Nftv. 88. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotáshoz fűződő jogok jogosultja, a szellemi alkotás hasznosítása céljából intézményi társaságot hozhat létre, továbbá – az egyéb értékesítési módok mellett – a szellemi alkotást magában foglaló, illetve arra épülő tárgyi eszközt, illetve a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogokat, ha pedig az adott szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jog nem ruházható át, a jogszabály által megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jogot nem pénzbeli hozzájárulásként az intézményi társaság rendelkezésére bocsáthatja. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt kell alkalmazni.”
17. § Hatályát veszti az Nftv. 117/C. §-a.
5. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
18. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI tv.) 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás hasznosítása céljából alapított gazdasági társaság, amely nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátás, átruházás vagy hasznosítási szerződés alapján vált a költségvetési kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő jogok jogosultjává vagy hasznosítójává.”
(2) A KFI tv. 3. § 20. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. szellemi tulajdon: a szellemi alkotásokra és egyes teljesítményekre, az árujelzőkre (védjegyek és földrajzi árujelzők) a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvényben, a védett ismeretekre nézve az üzleti titok védelméről szóló törvényben, továbbá az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom,
21. szellemi alkotás: az az alkotás, illetve műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve az üzleti titok védelméről szóló törvény által oltalomban részesített védett ismeretet is,”
19. § A KFI tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a 34. § szerinti hasznosító vállalkozás részesedése – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésétől eltérően – az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illetik.”
20. § A KFI tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A költségvetési kutatóhely a szellemi alkotást a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában foglaltak szerint hasznosíthatja vagy értékesítheti.
(2) Költségvetési kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő hasznosító vállalkozásra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A költségvetési kutatóhely évente jelentést készít az irányító szerve részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok.”
21. § A KFI tv. 47. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2018. évi CIV. törvénnyel (a továbbiakban Módtv.) megállapított 30. §-át a Módtv. hatálybalépése előtt a költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervnél létrehozott, továbbá a rá jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotáshoz fűződő jogokra, valamint a hasznosító vállalkozásban szerzett részesedésre is alkalmazni kell.”
22. § A KFI tv. 43. § (2) bekezdésében az „– az adópolitikáért felelős miniszterrel és az NKFI Hivatal elnökével egyetértésben, az SZTNH elnöke véleményének kikérésével –” szövegrész helyébe az „– az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével és az SZTNH elnöke véleményének kikérésével –” szöveg lép.
6. Záró rendelkezések
23. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2018. december 18. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás