BÜ BH 2018/108
BÜ BH 2018/108
2018.04.01.
I. A vádlott megjelenése a tárgyaláson nem csupán kötelezettség, hanem a vádlott elvitathatatlan joga is. Ezzel a jogával azonban nem áll módjában élni, ha az idézése – akár hirdetményi úton – nem történik meg. Ezért a bíróságoknak tárgyalásra a vádlottat a távollétében folyó eljárásban is idéznie kell, az idézést hirdetményi úton kézbesítve.
A Be. csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében teszi lehetővé a tárgyalás megtartását; a nem szabályos idézés nem csupán az általános szabályok alapján folyó, hanem a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásban is akadályát képezi a tárgyalás megtartásának.
A tárgyalásnak a nem szabályszerűen idézett vádlott távollétében történő megtartásával a bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el [Be. 43. § (2) bek. b) pont, 70. § (5) bek., 281. § (5) bek., 373. § (1) bek. II. d) pont].
II. A bíróság az ügydöntő határozatot csak akkor indokolhatja röviden, ha a tárgyaláson kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést; ekkor a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Akkor, ha a vádlott a tárgyaláson a határozat kihirdetésekor nincs jelen és a határozatot a bíróság vele – akár hirdetményi – kézbesítés útján közli, a határozatnak tartalmaznia kell a részletes indokolást; rövidített indokolásra nincs mód. Amennyiben a bíróság ítéletét ennek ellenére röviden indokolja, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el [Be. 373. § (1) bek. III. a) pont].
[1] A járásbíróság a 2016. augusztus 31. napján kihirdetett és 2016. október 10. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki háromrendbeli hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk. 276. § (1) bek. I. tétel], ezért egy év tíz hónap – végrehajtásában kettő évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a szabadságvesztést a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.
[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból.
[3] Az indítványozó szerint a járásbíróság határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) és III. a) pontjában írt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg, mivel a Be. XXV. Fejezete szerinti – a vádlott távollétében folytatott – eljárásban a vádlott tárgyalásra szóló, hirdetményi úton történő idézése elmaradt, továbbá a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[4] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét a Be. 428. § ((2) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt – részben helytálló indokaira figyelemmel – módosítva tartotta fenn.
[6] Álláspontja szerint a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg, mert a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásnak az a lényege, hogy az érdemi tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, ezért a szabályszerű, hirdetményi úton történő idézés esetleges elmaradása önmagában csak relatív eljárási hiba; a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés azonban megvalósult, mert a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolásra e külön eljárásban nem volt lehetőség.
[7] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[8] A Kúria a megtámadott határozatokat – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva – a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében bírálta felül.
[9] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[10] A Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a tárgyaláson kötelező.
[11] Az erre a szabályra alapított felülvizsgálati indítványt – a Legfőbb Ügyészség véleményét nem osztva – a Kúria alaposnak találta.
[12] Mivel a 2016. május 24. napjára kitűzött tárgyaláson a terhelt nem jelent meg, idézése „ismeretlen helyen tartózkodik” jelzéssel érkezett vissza, a járásbíróság az ismeretlen helyen tartózkodó a vádlottal szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. Miután az tizenöt napon belül nem vezetett eredményre, az ügyészség 2016. június 22. napján előterjesztett indítványára az eljárást a Be. XXV. Fejezete szerint a vádlott távollétében folytatta.
[13] A Be. 526. §-a szerint a távol lévő terhelttel szembeni eljárásban a törvény rendelkezéseit a XXV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[14] A Be. 279. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásra idézni kell a vádlottat, eltérő rendelkezést a XXV. Fejezet nem tartalmaz.
[15] A járásbíróság 2016. augusztus 31. napjára új határnapot tűzött. A fenti szabályoknak megfelelően a tárgyalásra a vádlottat a távollétében folyó eljárásban is idéznie kellett volna, az idézést a Be. 70. § (5) bekezdése szerinti hirdetményi úton kézbesítve, ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta.
[16] A Be. 281. § (5) bekezdése csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében teszi lehetővé a tárgyalás megtartását.
[17] Miután a vádlott idézése nem történt meg, az nem is lehetett szabályszerű, így a tárgyalás megtartására nem volt törvényes lehetőség.
[18] A Kúria nem osztotta a Legfőbb Ügyészség azon érvelését, miszerint a hirdetményi idézés elmaradása csak ún. relatív eljárási szabályszegés.
[19] Kétségtelen, hogy a vádlott távollétében folyó külön eljárás lényege az, hogy a vádlott nincs jelen. Azonban a törvény szigorú feltételekhez köti az eljárás ekkénti lefolytatását és a tárgyalás megtartását, ezek az elfogatóparancs eredménytelensége, az ügyészi indítvány megléte, a védő részvétele és ebbe a körbe tartozik a hirdetményi úton történő idézés kívánalma és annak szabályszerűsége is.
[20] A vádlott megjelenése a tárgyaláson nem csupán kötelezettség, hanem a Be. 43. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a vádlott elvitathatatlan joga is. Ezzel a jogával azonban nem áll módjában élni, ha az idézése – akár hirdetményi úton is – nem történik meg.
[21] A Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás során az idézés ellenére a tárgyaláson való meg nem jelenés értelemszerűen nem jár olyan következménnyel, mint az általános szabályok szerint folytatott eljárásban. Azonban a nem szabályos idézés nem csupán az általános szabályok alapján folyó, hanem a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásban is akadályát képezi a tárgyalás megtartásának.
[22] A hirdetményi úton történő idézés – a bíróság és az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztett tájékoztatás alapján – lehetőséget ad a vádlottnak arra, hogy idézését átvegye, így a vádlott jelenléti jogának biztosítását szolgálja.
[23] E tájékoztatási kötelezettséget írja elő az Európai Parlament és a Tanács 2016. 343. számú irányelve is, melynek (33)–(39) pontja szerint a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre vonatkozó joga a tisztességes eljáráshoz való jogon alapul és azt az egész Unióban biztosítani kell; a tárgyalás megtartására, amelyen a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát megállapító ítélet születhet, akkor kerülhet sor, ha e személyt tájékoztatták a tárgyalásról és az állam részére védőt rendelt ki, aki képviseli a tárgyaláson.
[24] E tájékoztatási kötelezettség teljesítésének hiánya esetén nincsenek meg a tárgyalás megtartásának törvényi feltételei, ezért a nem szabályszerűen idézett vádlott távollétében a tárgyalás tartásával a bíróság elköveti a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést.
[25] A Be. – felülvizsgálati indítványban felhívott – 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[26] A járásbíróság az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben a Be. XXV. Fejezete szerint lefolytatott eljárás keretében a 2016. augusztus 31. napján tartott tárgyaláson ítéletet hozott. A kihirdetett ítéletet a jelen lévő ügyész tudomásul vette, a védő a fellebbezés bejelentésére három napot tartott fenn.
[27] Miután a védő nem jelentett be fellebbezést, a járásbíró a határidő letelte után az ítéletet írásba foglalta. Az írásba foglalt ítélet csak a tényállást, a bizonyítékok felsorolását, a vádlott és a tanúk vallomásának sommás értékelését, valamint az alkalmazott jogszabályokat tartalmazta.
[28] Emellett a vádlott részére is kézbesített ítélet rendelkező része nem tartalmazta a Be. 324. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogorvoslatra, illetve a Be. 325. § (2) bekezdésében rögzített, a fellebbezésre nyitva álló határidőre vonatkozó kioktatást sem.
[29] Miután az ítéletet a vádlottnak hirdetményi úton kézbesítette és a vádlott nem élt jogorvoslattal, megállapította, hogy az 2016. október 10. napján jogerőre emelkedett.
[30] A Be. 259. § (1) bekezdése szerint akkor, ha a kihirdetés után közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat (rövidített indokolás).
[31] A törvény tehát csak akkor teszi lehetővé az ügydöntő határozat rövidített indokolását, ha azt a bíróság a tárgyaláson a jelen lévő ügyésszel, vádlottal és védővel kihirdetés útján közli, akik az ítélet ellen nem jelentenek be fellebbezést.
[32] Azaz akkor, ha a vádlott a tárgyaláson a határozat kihirdetésekor nincs jelen és a határozatot a bíróság vele kézbesítés útján közli, a határozatnak tartalmaznia kell a részletes indokolást; a Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolásra nincs mód.
[33] A járásbíró a távol lévő terhelttel az ügydöntő határozatot hirdetményi kézbesítéssel közölte. Az ügydöntő határozat indokolásának ezért tartalmaznia kellett volna a vádlott személyi körülményeire vonatkozó tényeken és a történeti tényálláson, a bizonyítékok számbavételén, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölésén túl a Be. 258. § (3) bekezdés d), e) és f) pontjának megfelelően a bizonyítékok értékelését, a bíróság által a terhelt terhére megállapított cselekmény jogi minősítését, annak indokolását, a büntetés kiszabása során figyelembe vett szempontokat, ezen belül a súlyosító és enyhítő körülményeket, továbbá a határozat egyéb rendelkezéseinek és az esetleges indítványok elutasításának indokolását is.
[34] A bíró azonban ennek ellenére – ugyan a Be. 259. § (1) bekezdésére történő hivatkozás nélkül – az ítéletet lényegében rövidített indokolással foglalta írásba.
[35] Miután a bíróság a bűnösség megállapítása, a cselekmény jogi minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, elkövette az idézett, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést.
[36] E két, a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja és III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértésre tekintettel a Kúria – a Be. 428. § (2) bekezdése alapján – a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította.
[37] Amennyiben a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás feltételei továbbra is fennállnak, a megismételt eljárás során a távol lévő terheltet a tárgyalásra a Be. 70. § (5) bekezdésének megfelelően hirdetményi úton kell idézni, majd a bizonyítás felvétele után a vádlott távollétében meghozott ügydöntő határozatot az eljárási szabályoknak megfelelően kell közölni, azaz a terhelttel a Be. 258. § (3) bekezdése szerint szerkesztett, indokolt és a fellebbezési jogra és annak határidejére történő kioktatást is tartalmazó határozatot kell hirdetményi úton kézbesíteni.
[38] Amennyiben pedig a terhelt tartózkodási helye ismertté vált, a Be. XII. és XIII., továbbá a XVI. Fejezetének rendelkezéseit betartva kell lefolytatnia a megismételt eljárást.
Kúria Bfv.I.1375/2017.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás