• Tartalom

PK ÍH 2018/111.

PK ÍH 2018/111.

2018.09.01.
Nem értékelhető a fél terhére, ha a fellebbezést azért nem a jogszabálynak megfelelően terjesztette elő, mert a bíróság erre nézve téves tájékoztatást adott [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 220. § (3) bekezdés, 394/I. § (1) bekezdés b) pont, 394/G. § (5), (6) bekezdés].
A felek között közös költség elszámolása iránt folyamatban volt perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. április 28. napján ítéletet hozott. Az ítéletet a felperesi képviselőnek postai úton, az alperesi képviselőnek elektronikus úton kézbesítette. A határozatot a felperesi képviselő 2017. május 16. napján vette át, míg az alperesi képviselő a letöltési igazolás tanúsága szerint 2017. május 8. napján töltötte le azt. Az ítélettel szemben az alperes papíralapú fellebbezését 2017. május 22. napján adta postára, illetve előterjesztette elektronikus úton is – tévesen – a Fővárosi Törvényszék előtt, ez utóbbi 2017. június 2. napján érkezett meg az elsőfokú bírósághoz.
Az ítélettel szemben benyújtott alperesi fellebbezést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. december 6. napján kelt végzésével hivatalból elutasította a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 237. § (1) bekezdése alapján. Indokolásában kifejtette, az ítélet az alperes jogi képviselője részére elektronikusan került kézbesítésre arra figyelemmel, hogy a jogi képviselő a bírósággal való kapcsolattartás módjaként az elektronikus kapcsolattartást választotta. A letöltési igazolás tanúsága szerint az alperesi jogi képviselő az elsőfokú bíróság ítéletét 2017. május 8. napján töltötte le, így fellebbezését a régi Pp. 394/J. § (5) bekezdésére figyelemmel – elektronikus úton – 2017. május 23. napján terjeszthette elő utoljára joghatályosan. Az elektronikus úton benyújtott fellebbezés 2017. június 2. napján – tehát elkésve – érkezett meg az elsőfokú bíróságra, így azt a bíróságnak hivatalból el kellett utasítania. Utalt a bíróság arra is, hogy a papír alapon előterjesztett fellebbezést a régi Pp. 394/B. § (2) bekezdésére figyelemmel hatálytalannak kell tekinteni.
Az alperes fellebbezésében elsődlegesen azt kérte, hogy az ítélőtábla a másodfokú bíróság végzését változtassa meg és a felperes keresetét utasítsa el; másodlagosan, hogy a másodfokú bíróság végzését és az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Kifejtette, mindkét beadványát határidőben, 2017. május 22. napján terjesztette elő. Álláspontja szerint az e-eljárásban a felek adatai és ügyszám alapján kerül kiosztásra a beadvány, így más adatnak nincs jelentősége. A PKKB is tudomást szerzett a fellebbezéséről, hiszen hiánypótlásra is felhívta őt. Hivatkozott a BDT 2016.184. számú eseti döntésre.
A felperes észrevételében a fellebbezés elutasítását és a másodfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte arra figyelemmel, hogy a bíróság döntése teljes egészében megalapozott.
Az alperes fellebbezése alapos.
A régi Pp. 220. § (3) bekezdése szerint az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek, és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. Ez a tájékoztatási kötelezettség a jogi képviselővel eljáró fél esetén is terheli a bíróságot. Amennyiben a fél az elektronikus kapcsolattartást választotta, úgy az a jogorvoslati záradék, amely azt tartalmazza, hogy a félnek a fellebbezést 3 példányban írásban kell benyújtani, nem felel meg a törvény követelményeinek. A bíróság tájékoztatása – a régi Pp. 394/G. § (5) és (6) bekezdésére figyelemmel – akkor felel meg a régi Pp. 220. § (3) bekezdése követelményeinek, ha azt tartalmazza, hogy az elektronikus kapcsolattartást választó félnek a fellebbezést elektronikus úton kell benyújtania.
Az elsőfokú bíróság jogorvoslati jogról történt tájékoztatása a fentiek okán téves volt, ennek jogkövetkezményét pedig a következetes bírói gyakorlat szerint (BH 2012.96., BH 2007.51.; BDT 2016.3607.) nem lehet arra a félre hárítani, aki a perbeli cselekményt e tájékoztatásnak megfelelően teljesítette, mert a jogi képviselő a bíróság rendelkezéseit nem bírálhatja felül.
A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy nyilvánvalóan téves tájékoztatást adott a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság is a támadott végzésében az alperesnek arról, hogy a fellebbezését írásban, 3 egyező példányban terjesztheti elő, holott az alperes a perben az elektronikus kapcsolattartást választotta. A téves tájékoztatás jogkövetkezményeit azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem hárította át az alperesre, aki a perbeli cselekményt (fellebbezést) a bíróság tájékoztatásának megfelelően teljesítette. A fellebbezést nem tekintette a régi Pp. 394/I. § (1) bekezdés b) pontja szerint hatálytalannak, azt érdemben bírálta el.
A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság végzését a régi Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és Fővárosi Törvényszéket mint másodfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A Fővárosi Törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak a fellebbezést – amennyiben nem kell a fellebbezés egyéb hiányainak pótlása iránt intézkedni vagy azt egyéb okból nem kell elutasítania a régi Pp. 240. § (1) bekezdése alapján – érdemben kell elbírálnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.25.579/2018/2.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére