Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2018. évi CXIII. törvény

2018. évi CXIII. törvény

egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról1

2018.12.28.

1. Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény módosítása

1. § Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EPvjt.) 2/A. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki
a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár,
b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.”

2. § Az EPvjt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Ez a törvény a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1993. december 6-i 93/109/EK irányelvének valamint az azt módosító 2013/1/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló 2018. július 13-i (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

3. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 92. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár megadhatja a lakcímét.”

4. § A Ve. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár
a) adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a központi útiokmány-nyilvántartás vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható:
aa) ékezethiba,
ab) írásmódbeli eltérés,
ac) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
ad) adat más nyelven történő megadása,
ae) több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése,
b) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,
c) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.”

5. § A Ve. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.”

6. § A Ve. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § (1) A választási gyűlésre a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható.
(3) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
(4) Választási gyűléssel kapcsolatos jogsértés esetén választási jogorvoslatnak csak az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén van helye.”

7. § A Ve. 156. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéni jelölt nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölt nevének megváltozásától. Ha az egyéni jelölt listán is jelöltként indul, a listás szavazólapon ugyanazon nevet – ide nem értve a 157. § szerinti megkülönböztető jelzést – kell feltüntetni, mint az egyéni szavazólapon.”

8. § A Ve. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § A jelölő szervezet nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölő szervezet nevének megváltozásától.”

9. § A Ve. 301. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„301. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I–XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) bekezdését az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

10. § A Ve. 307/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jelöltnek a szavazás napját megelőző napon 16.00 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.”

11. § A Ve. 331. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„331. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán e törvény I–XII. Fejezetét, a 244. § (2) bekezdése, a 245. § (2) és (3) bekezdés, 247. § (1) és (3) bekezdés, a 250. §, a 251. §, a 257. § (3) bekezdés, a 258. § (1) bekezdés, a 259–270. §, a 271. § (2) bekezdés, a 272–281. §, a 283–285. §, a 288–291. §, a 293. §, a 295. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon kerül sor, a 247. § (2) bekezdés, a 257. § (2) bekezdés, a 271. § (1) bekezdés, a 282. §, a 286. §, a 287. §, a 292. §, a 294. §, a 296. § és a 297. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választására is alkalmazni kell. Ebben az esetben a 333. §, a 341/A. §, a 342. §, a 343. § (2) bekezdés és a 345. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

12. § A Ve. a következő 158/A. alcímmel egészül ki:

„158/A. A levélben szavazók névjegyzéke
333/A. § A polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár csak abban az esetben vehető fel a levélben szavazók névjegyzékébe, ha legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján a lakcíme szerepel a központi névjegyzékben.”

13. § A Ve. 338. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár az ajánlóívre a személyi azonosítója és a lakcíme helyett a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és a születési idejét is rávezetheti.”

14. § A Ve. 164. alcíme a következő 341/A. §-sal egészül ki:

„341/A. § Nem vehető fel a szavazóköri névjegyzékbe és nem szavazhat személyesen az a választópolgár, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és
a) számára a Nemzeti Választási Iroda a 277. § (1) bekezdése szerint megküldte a szavazási levélcsomagot, vagy
b) a szavazást megelőző tizenötödik és hetedik nap közötti bármely napon szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazólap személyes átvételét kérte.”

15. § A Ve. 343. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nemzeti Választási Bizottság
a) a szavazóköri jegyzőkönyvek,
b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és
c) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv
alapján megállapítja a választás eredményét.”

16. § A Ve. 355. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 332. § (2) bekezdése, 338. § (3a) bekezdése, 341/A. §, 343. § (2) bekezdése és 344. § – az Alaptörvény XXXIII. cikk (2) bekezdésével és az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló 2003. évi CXIII. törvénnyel együtt – az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló 2018. július 13-i (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

17. § A Ve. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

18. § A Ve.

a) 5. § (3) bekezdésében a „magyar állampolgárságát igazoló okirata” szövegrészek helyébe a „személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa” szöveg,

b) 83. § (2) bekezdésében az „a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásából” szövegrész helyébe az „a központi útiokmány-nyilvántartásból és a vezetőiengedély-nyilvántartásból” szöveg,

c) 83. § (3) bekezdésében az „m) pontja szerinti adatait” szövegrész helyébe a „c) és m) pontja szerinti adatait” szöveg

d) 91. § (2) bekezdés c) pontjában az „elektronikusan azonosítás nélkül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítás nélkül” szöveg,

e) 103. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy levélben” szövegrész helyébe a „vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével” szöveg,

f) 112. § (3) bekezdésében az „ab) alpontja” szövegrész helyébe az „ac) alpontja” szöveg,

g) 113. § (2) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pont aa) és ab) alpontja” szöveg, a „b) pontja” szövegrész helyébe az „a) pont ac) alpontja és b) pontja” szöveg,

h) 116. § (1) bekezdésében az „ötvennyolcadik napot követően” szövegrész helyébe a „hatvanhetedik napot követően” szöveg,

i) 122. § (6) bekezdésében a „nevét és aláírását” szövegrész helyébe a „nevét, személyi azonosítóját – ha nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát – és aláírását” szöveg,

j) 212. § (2) bekezdés d) pontjában a „magyar állampolgárságát igazoló okiratának” szövegrész helyébe a „személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának” szöveg,

k) 224. § (3) bekezdés c) pontjában az „ a magyar állampolgárságát igazoló okiratának” szövegrész helyébe az „ a személyazonosságát igazoló igazolványának” szöveg,

l) 237. §-ában az „az állampolgárságot igazoló okiratok” szövegrész helyébe az „a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány” szöveg,

m) 307/E. § (1) bekezdésében a „hatvanhatodik napot követő munkanapon” szövegrész helyébe a „hatvanhatodik napon” szöveg,

n) 307/E. § (2) bekezdésében a „hatvanhatodik napi” szövegrész helyébe a „hatvanhetedik napi” szöveg,

o) 308. § -ában az „a 307/F. § és” szövegrész helyébe az „a 307/F. §, a 307/G. § (3) bekezdés és” szöveg,

p) 338. § (1) bekezdésében a „harmincnegyedik napon” szövegrész helyébe a „harminchetedik napon” szöveg,

q) 350. § (1) bekezdésében a „307/G. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe a „307/F. § (2) bekezdését” szöveg

r) 4. melléklet b) pont bb) alpontjában a „személyazonosító igazolványának számát” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolványának vagy vezetői engedélyének számát” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Ve.

b) 104. § (2) bekezdésében az „átteszi a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe, és” szövegrész,

c) 122. § (2) bekezdésében a „ , valamint az anyja nevét” szövegrész,

d) 259. § (2) bekezdésében az „a választás kitűzését követően,” szövegrész.

3. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása

20. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.”

21. § Az Nsztv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az aláírásgyűjtő ívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. Az aláírásgyűjtő ívre rá kell vezetni az aláírást adó választópolgár olvasható családi és utónevét, valamint személyi azonosítóját és lakcímét. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár az aláírásgyűjtő ívre a személyi azonosítója és a lakcíme helyett a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és a születési idejét is rávezetheti.”

22. § Az Nsztv. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát a központi névjegyzéknek az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal történő ellátásának napján érvényes adatai alapján kell megállapítani.”

23. § Az Nsztv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén a törvényszék hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítő döntésének a helyi választási bizottsággal való közlését – követő öt napon belül a helyi választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.”

24. § Az Nsztv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kezdeményezés támogatására a településen lakóhellyel vagy – ha legkésőbb az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőző harmincadik napig tartózkodási helyet létesített – bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező választópolgár jogosult.”

25. § Az Nsztv. a 21. alcímet megelőzően a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § A köztársasági elnököt, illetve a Kormányt az általa kezdeményezett népszavazás esetén a népszavazási eljárásban megilletik az e fejezetben a szervezők számára biztosított jogok.”

26. § Az Nsztv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság az országos népszavazás kitűzését követő öt munkanapon belül határozza meg, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásaiban milyen időtartamban köteles közzétenni az (1) bekezdés szerinti jogosultak politikai reklámjait. A politikai reklámok közzétételére rendelkezésre álló időtartam összesen háromszáz perc, amelyet a jogosultak között egyenlő arányban kell felosztani.
(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, egyenlő arányban megosztva teszi közzé.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. Az (1) bekezdés szerinti jogosultak politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató az (1) bekezdés szerinti jogosultak által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. Az (1) bekezdés szerinti jogosult politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb harminc másodperces időtartamban kérheti.
(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha az (1) bekezdés szerinti jogosult legkésőbb a közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot.”

27. § Az Nsztv. 29. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § Ha a külképviseletről érkezett urnában lezáratlan boríték van, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.”

28. § Az Nsztv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) A helyi népszavazási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a Ve. 307/A. § és a 307/B. § rendelkezéseit is.
(2) A helyi népszavazáson a településen (lakott területrész átadása tárgyában tartott helyi népszavazás esetén a lakott területrészen) lakóhellyel vagy – ha legkésőbb a népszavazás kitűzését megelőző harmincadik napig tartózkodási helyet létesített – bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező választópolgár jogosult részt venni.
(3) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a helyi népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.”

29. § Az Nsztv.

a) 3. § (2) bekezdésében az „aláírásgyűjtő íven” szövegrész helyébe a „kezdeményezésben” szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a „magyar állampolgárságát igazoló okirata számát” szövegrész helyébe a „személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát” szöveg,

c) 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát” szövegrész helyébe a „személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát” szöveg,

e) 65. §-ában a „245. §” szövegrész helyébe a „245. § (1) bekezdés a), c) és d) pontját, valamint (2) és (3) bekezdése” szöveg,

f) 65. §-ában a „275. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „275. §” szöveg,

g) 65. §-ában a „297. §, valamint 298. §” szövegrész helyébe a „297. §, 298. §, valamint 341/A. §”

lép.

30. § Hatályát veszti az Nsztv.

b) 10. § (1) bekezdésében a „ , továbbá ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi feltételeknek” szövegrész.

4. Záró rendelkezések

31. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

32. § (1) Az 1. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 19. § d) pontja az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 18. § o) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 26. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

33. § Az 1. §, a 12. §, a 13. §, a 14. §, és a 15. § az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló, 2018. július 13-i (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2018. évi CXIII. törvényhez


1. Hatályát veszti a Ve. 2. mellékletének c) pontjában a „magyarországi” szövegrész.

2. A Ve. 2. mellékletének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi névjegyzék tartalmazza)
„p) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében
pa) az átvételre megjelölt település megjelölését, ha a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte,
pb) a postacímet, ha a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2018. december 20. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. december 29. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére