GK ÍH 2018/117.
GK ÍH 2018/117.
2018.09.01.
I. A feltőkésítési kötelezettség alól csak a jogutód nélküli megszűnési eljárás alá került kft.-k mentesülnek, ha ennek kapcsán cégjegyzéki törlésük ténylegesen bekövetkezik. Miután a kft. nem tartozik e személyi körbe, jogszerű volt megszűntnek nyilvánítása és kényszertörlésének elrendelése.
II. Nem tekinthető lényeges eljárási szabálysértésnek, és nem ad alapot az elsőfokú érdemi határozat hatályon kívül helyezésére, ha a bíróság a határidő meghosszabbítást engedő pervezető végzést alakszerűen nem hozza meg, de ténylegesen biztosítja a kérelmezőnek a hosszabb eljárás lehetőségét. [Ptk. 3:161. § (4) bek.; Ptké. 13. § (1)–(2) bek., régi Pp. 104. §]
A P. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégnyilvántartási adatai szerint a társaság jegyzett tőkéjének összege 500 000 forint, a társaságnak K. J. és R. Z.-né a tagja, utóbbi személy a társaság ügyvezetője is.
Az elsőfokú bíróság a társasággal szemben hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban a 2017. október 16-án kelt 2. sorszámú végzésével – a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 81. § (1) vagy 84. § (2) bekezdésében írt jogkövetkezmények terhével – felhívta a társaságot a törvényes működése 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10. § (1), illetve 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti 30 napon belüli helyreállítására. Az elsőfokú bíróság a cégjegyzéki adatok alapján megállapította, hogy a társaság 2017. március 15-ig nem tett eleget a Ptké. 13. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének, nem intézkedett törzstőkéjének megemeléséről, illetve átalakulásáról vagy egyesüléséről, e kötelezettség alóli mentességet biztosító jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt pedig nem áll. Mivel a társaság törzstőkéje nem éri el a hárommillió forint törvényi minimumot, a társaság létesítő okirata a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:161. § (4) bekezdésébe ütközik, azaz a társaság törvényellenesen működik.
A végzés a társaság székhelyén 2017. október 28-án szabályszerűen kézbesítésre kerül.
A társaság jogi képviselő útján 2017. november 27-én további 30 nap határidő hosszabbítás iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a tagok különböző időpontokban külföldön tartózkodnak.
Az elsőfokú bíróság 2018. március 14-én kelt 4. számú végzésével eltiltotta a társaságot a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Kötelezte a „kérelmezettet” 100 000 forint illeték megfizetésére a Magyar Államnak. A végzés indokolásában az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a társaság részére a törvényes működés helyreállítására felhívó végzés szabályszerűen kézbesítésre került. A társaság határidő hosszabbítás iránti kérelméről alakszerű határozatot ugyan nem hozott, de a kérelmet figyelembe véve érdemben csak az eredeti határidő lejártát követő 30 nappal később határozott. A társaság a meghosszabbított határidő alatt és a végzés meghozataláig sem nyújtotta be a Ptké. 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő változásbejegyzési kérelmét, a törvényes működését nem állította helyre. Rámutatott, hogy a Ptk. 3:161. § (4) bekezdése 2014. március 15-én lépett hatályba, de a Ptké. 13. § (2) bekezdése lehetőséget biztosított a gazdálkodó szervezet részére, hogy a törvény rendelkezésének csak 2016. március 15-ig tegyen eleget, majd ez a határidő még további egy évvel, 2017. március 15-ig meghosszabbodott. A társaság ennek ellenére nem állította helyre a törvényes működését, ezért a Ctv. 84. § (1) és (2) bekezdése alapján a társaság további működéstől eltiltásának, megszűntnek nyilvánításának, a 116. § (1) bekezdése alapján pedig a kényszertörlési eljárás megindítása elrendelésének volt helye.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett. A végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A hatályon kívül helyezés indokaként egyrészt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem alakszerű határozattal döntött a határidő hosszabbítása iráni kérelméről, másrészt arra, hogy a gazdasági tevékenységét jogutód nélküli megszüntetésével befejezi, végelszámolás iránti kérelmet terjeszt elő, mivel a működése okafogyottá vált. Kérte a végelszámolás útján történő megszüntetésére lehetőség biztosítását.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A törvényességi felügyeleti eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja értelmében hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást.
A Ctv. 84. § (2) bekezdése szerint a cég megszűntnek nyilvánítására akár a cégbíróság 80. § (1) bekezdése szerinti felhívásának, akár az első intézkedésének eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre.
A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) korlátolt felelősségű társaságra rendelkezést tartalmazó 3:161. § (4) bekezdése szerint a törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) III. fejezete tartalmazza a Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket, így a jogi személyekre vonatkozó általános, továbbá a gazdasági társaságokra irányadó speciális szabályokat is.
A Ptké. 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy az e fejezetben foglalt kötelezettség nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt, amely a hatálybalépést követően kerül jogutód nélküli megszűnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik.
A Ptké. 12. § (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.
A Ptké. 13. § (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaság esetén, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, a 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy a 2014. március 15-étől hatályos Ptk. a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimális összegét hárommillió forintban állapítja meg, a Ptké. pedig meghatározza azt a 2017. március 15-i határidőt, ameddig ezen törzstőke összeggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a tőkeemelésről vagy átalakulásáról, illetőleg más társasággal egyesüléséről döntenie szükséges. E döntési kötelezettség alól a gazdasági társaság csak abban az esetben mentesül, ha már a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt állt, vagy a hatálybalépést követően került ilyen eljárás alá, feltéve, hogy a cégnyilvántartásból törlése megtörténik.
Jelen ügyben az elsőfokú bíróság az 500 000 forint törzstőkével rendelkező társasággal szemben a tőkeemelési kötelezettség elmulasztása miatt kezdeményezett hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást.
A társaság fellebbezésében hivatkozott jogutód nélküli megszűnési eljárás (végelszámolási eljárás) alá kerülés valóban adhat alapot a Ptké. 13. § (2) bekezdésében írt kötelezettség alóli mentesülésre, amennyiben a végelszámolási eljárás a társaság megszűnésével, cégjegyzékből törlésével fejeződik be.
A cégnyilvántartás adataiból azonban ez idő szerint is az állapítható meg, hogy a társaság a fellebbezési előadása ellenére végelszámolása elhatározásához kapcsolódó változásbejegyzési kérelmet nem terjesztett elő. A társaság tehát nem áll olyan jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt, amelyre tekintettel mentesült a törzstőkéjének 3 000 000 forintra emelésének kötelezettsége alól, ebből pedig az következik, hogy ezen kötelezettség elmulasztására figyelemmel helytálló az elsőfokú bíróság határozata.
A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy az ügy érdemére kihatóan semmilyen jelentősége nincs, hogy az elsőfokú bíróság a határidő hosszabbítás iránti kérelemről alakszerű határozatot nem hozott, márpedig a hatályon kívül helyezés csak akkor indokolt, ha az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen.
Az elsőfokú bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánító döntését több hónappal a meghosszabbítani kért határidő lejártát követően hozta meg, de a határidő meghosszabbításáról rendelkező pervezető végzéssel szembeni jogorvoslat hiányában a társaságot joghátrány az alakszerű határozat meghozatalának mellőzésével sem érte, nem állnak fenn ezért a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezésének a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó a jelen eljárásban még irányadó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 104. § és a 252. § (2) bekezdésében írt feltételei.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.43.730/2018/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás