GÜ BH 2018/121
GÜ BH 2018/121
2018.04.01.
A jogi személy határozata bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére rendelkezésre álló szubjektív határidő kezdő időpontja az a nap, amikor arról a felperes tudomást szerzett vagy szerezhetett, nem az, amikor a határozatot szabályszerűen közölték vele [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) hatálya alá tartozó hitelintézet, az alperes részvényese. A felperes 2015. március 10-én elektronikus úton megküldte az alperes részére a 2014. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját és annak mellékleteit az Szhitv. ekkor hatályos 15. § (11) bekezdése alapján, előzetes jóváhagyás céljából. Tájékoztatta az alperest, hogy a beszámolót elfogadó közgyűlés tervezett időpontja 2015. április 24. napja.
[2] Az alperes a 2015. április 23-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a 2015. április 24. napjára összehívott közgyűlésen a 2014. évi beszámoló nem fogadható el, és megjelölte annak okait. A felperes a 2015. április 24. napján megtartott közgyűlésen a beszámolót elfogadta és határozott az osztalék megállapításáról is.
[3] Az alperes a 2015. május 7. napján kelt, és ugyanezen a napon a felperes részére e-mailben megküldött levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes igazgatósága az IG-7/5/2015. számú határozatában a felperes 2014. évi számviteli beszámolóját előzetesen nem hagyta jóvá és nem járult hozzá a felperes igazgatósága által javasolt osztalék kifizetéséhez. Levelét postai úton is megküldte a felperes részére, aki azt 2015. május 12. napján vette kézhez.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes az elsőfokú bírósághoz 2015. június 11. napján fax útján előterjesztett és postai úton is feladott, a bíróságon 2015. június 12. napján érkeztetett keresetében az Szhitv. 15. § (20) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a alapján kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes igazgatóságának IG-7/5/2015. számú határozatát, mert annak meghozatalára jogsértően került sor és az megalapozatlan.
[5] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a keresetlevél elkésett. Előadta, hogy az alperes igazgatósági határozatáról a felperest annak meghozatala napján 2015. május 7-én elektronikus úton értesítette, amely aznap 17 óra 33 perc 23 másodperckor a felperes elektronikus szerverére megérkezett, így arról a felperes már ekkor tudomást szerezhetett. A Ptk. 3:36. § (1) bekezdése nem a határozat kézbesítésétől, hanem a tudomásszerzéstől rendeli a 30 napos elévülési jellegű határidő számítását. Erre tekintettel mind a fax útján, mind a postai úton megküldött keresetlevél elkésetten érkezett a bírósághoz, figyelemmel a 4/2003. PJE határozatban foglaltakra is. Hivatkozott emellett arra is, hogy a felperesnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. § (1) bekezdése szerint nincs kereshetőségi joga. Pergátló kifogása mellett érdemben is kérte a kereset elutasítását.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes igazgatósága keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte. Határozata indokolásában az Szhitv. 15. § (20) bekezdésére, a Ptk. 3:35. §-ára, 3:36. § (1) bekezdésére és 3:91. § (1) és (2) bekezdésére utalással rögzítette, a felperes nem vitatta, hogy a támadott igazgatósági határozatot az alperes e-mailben 2015. május 7-én megküldte a részére, azonban arra hivatkozott, hogy az elektronikus úton történő kézbesítést az alperes alapszabálya nem szabályozza, ezért kizárólag a postai úton megküldött határozat tekinthető jogszerűnek és szabályszerűnek, amit ily módon a felperes csak 2015. május 12-én kapott kézhez. Az elsőfokú bíróság a felperes álláspontját osztotta és megállapította, hogy a megtámadásra nyitva álló határidő kezdő időpontja a 2015. május 12-i tudomásszerzés napja. A felperes fax útján benyújtott keresetlevele a határidő utolsó napján megérkezett a bírósághoz. Mivel azt utóbb a felperes megfelelő alakban is benyújtotta, a fax útján érkezett keresetlevelet határidőben érkezettnek kellett tekinteni, ezért az alperes elévülési kifogásának nem adott helyt. Úgyszintén alaptalannak találta az alperes Ptké. 10/A. §-ára, a felperes kereshetőségi jogának hiányára történő hivatkozását is, és a keresetet érdemben elbírálva, azt megalapozottnak találta.
[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, az elsőfokú bíróság abban a kérdésben helyesen foglalt állást, hogy a felperes rendelkezik keresetindítási joggal az alperes igazgatósága perbeli határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában, mivel azt a Ptké. 10/A. §-a nem zárja ki. Ennek alapján helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az elévülési jellegű keresetindítási határidőt elmulasztotta-e. Tévedett azonban, amikor e határidő kezdő időpontjának a határozat postai kézbesítését tekintette, és eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a tudomásszerzés lehetőségét.
[8] A másodfokú bíróság megállapította, nincs jelentősége annak, hogy a felperes a határozatról milyen formában – írásban, postai úton, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján – szerzett, vagy szerezhetett tudomást, mivel a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának határidejét nem a tudomásszerzés meghatározott módjához, hanem magához a tudomásszerzéshez, vagy annak lehetőségéhez köti. A szubjektív határidő kezdetét veszi nemcsak a tényleges tudomásszerzéssel, hanem akkor is, amikor a határozat megtámadására jogosult kellő gondosság és körültekintés mellett tudomást szerezhetett volna a határozatról. A peres felek egyezően adták elő, hogy az alperes elektronikus levele a felpereshez 2015. május 7-én megérkezett, a felperes csupán azt hangsúlyozta, hogy kérdéses és kétséges, hogy az mikor került megnyitásra. Figyelembe véve, hogy ez a nap csütörtök volt, a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes legkésőbb a következő munkanapon, pénteken kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna a megtámadható határozatról. A felperestől ugyanis elvárható, hogy a központi bank igazgatóságától érkező elektronikus leveleket haladéktalanul megnyissa és megismerje, ezért a perindítási határidő 2015. május 8. napjától vette kezdetét. Ebből következik, hogy az 2015. június 8-án lejárt, a felperes ezt követően benyújtott keresete elkésett. Nincs jelentősége ezért annak, hogy azt a felperes milyen úton terjesztette elő. A Ptk. 6:23. § (1) bekezdése alapján az elévülés joghatása, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Mindezért a kereset elutasításának volt helye.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésébe, 3:91. § (2) bekezdésébe és 6:23. § (1) bekezdésébe ütközik.
[10] A felperes arra hivatkozott, hogy az elektronikus úton történő megküldés nem minősül szabályszerűnek, ezért jogszerűtlenül járt el a másodfokú bíróság, amikor azt a határozat közléseként elfogadta. Azt nem vitatta, hogy a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése szövegszerűen nem rendelkezik a tudomásszerzés módjáról, azonban a formál logika szabályaiból eredően a bíróságnak ezt is vizsgálnia kell. A tudomásszerzéshez minden esetben tartozik közlés, azaz „tudomásra hozás”. Amennyiben a közlés nem jogszerű, akkor a címzett irányában hatálytalan, a hatálytalan közlés eredménye pedig az, hogy a tudomásra jutás mint eredmény bekövetkezte nem állapítható meg, az ahhoz fűződő joghatások, így a keresetindítási határidő kezdete nem állnak be. Mivel az Szhitv. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket az elektronikus úton történő kapcsolattartásra, ezért a Ptk. 3:91. § (2) bekezdése irányadó. Tekintettel arra, hogy az alperesi társaság létesítő okirata sem teszi lehetővé az elektronikus hírközlő eszköz útján történő közlési formát, ezért csak az írásban megküldött határozat tekinthető joghatályos közlésnek.
[11] A felperes véleménye szerint – szemben a jogerős ítéletben foglaltakkal – nem várható el kellő gondosság és körültekintő eljárás az olyan féltől, akivel szemben a közlés nem jogszerű. Mindebből következik, hogy az elsőfokú bíróság foglalt el helyes álláspontot, amikor a postai kézbesítés másnapjától számította a keresetindítási határidőt és a keresetet érdemben bírálta el.
[12] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
[14] A Kúria kiemeli, a felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag a Ptk. általános rendelkezéseinek megsértésére hivatkozott, ezért a Kúriának nem kellett állást foglalnia arról, hogy van-e az Szhitv.-ben meghatározott eljárási rend az alperes határozatainak közlésére, illetve azt az alperes betartotta-e.
[15] A Ptk. 3:91. §-a a jognyilatkozatok megtételére és azok közlésére írásbeli alakot rendel. E jogszabályhely sérelme nem állapítható meg, mert az alperes határozatának írásba foglalása nem volt vitatott, és annak a felperes által is szabályszerűnek tekintett postai úton való közlése is megtörtént a felperessel 2015. május 12-én. A kereset elkésettsége szempontjából azonban nem ennek volt jelentősége.
[16] A Ptk. 3:36. §-a értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. E jogszabályhely nem a határozat szabályszerű közléséhez, hanem a tudomásszerzéshez köti a határidő kezdetét. Az nyilvánvalóan megtörténik a szabályszerű közléssel, de megtörténhet azt megelőzően is. A korábban hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény e körben azonos rendelkezést tartalmazó 45. § (3) bekezdése alapján kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a határozatról való tudomásszerzést a jogszabály nem köti alakisághoz, az többféle módon is megtörténhet. Annak van jelentősége, hogy a tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról, és szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette-e (BH 1993.349., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.687/2014/4., Győri Ítélőtábla Gf.II.20.188/2015/3.).
[17] A Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben foglaltakkal. Miután a határozatról és annak közléséről a felperes 2015. május 7-én e-mail-üzenetet kapott az alperestől, az hozzá nem vitásan megérkezett, legkésőbb az azt követő munkanapon az számára megismerhetővé vált. A Ptk. 3:36. § (1) bekezdése jogszabályi szintre emelte a korábbi bírói gyakorlatot annak kimondásával, hogy a határidő nemcsak a tényleges tudomásszerzéssel, hanem a tudomásszerzés lehetőségével is kezdetét veszi. A másodfokú bíróság e rendelkezés és a Ptk. 1:4. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános követelmény, az adott helyzetben elvárható magatartás alapulvételével jogszerűen foglalt állást akként, hogy az alperestől érkező elektronikus levél megnyitása a felperes részéről elvárható volt, annak esetleges elmulasztására, késedelmes megnyitására alappal nem hivatkozhat.
[18] A felperes az alperes igazgatósági határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetlevelét ezért elkésetten terjesztette elő, a másodfokú bíróság a 4/2003. PJE határozat figyelembevételével helytállóan, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályhelyek megsértése nélkül döntött a kereset ítélettel történő elutasításáról.
[19] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.491/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás