• Tartalom
Oldalmenü

2018. évi CXXII. törvény

egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról1

2019.01.01.

1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

1. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) I. Fejezete a következő 5/A. alcímmel egészül ki:

„5/A. Az Alkotmánybíróság által alapított ösztöndíj
22/A. § Az Alkotmánybíróság a jogász szakma képviselőinek neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon szerzett munkatapasztalatának, illetve kutatási tapasztalatának elősegítése, az Alkotmánybíróság joggyakorlatához köthető, színvonalas tudományos publikációk megszületése, az Alkotmánybíróság külföldi szakmai kapcsolatainak erősítése, szakmai munkájának támogatása, valamint gyakorlatának hazai és nemzetközi tudományos körökben való megismertetése érdekében ösztöndíjat alapíthat. Az ösztöndíjprogram fedezete az Alkotmánybíróság költségvetésében elkülönítetten szerepel.”

(2) Az Abtv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával befejezett büntetőeljárás és a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.”

2. § Az Abtv.

a) 14. § (3) bekezdésében a „tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni” szövegrész helyébe a „tagjának őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni” szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után, illetve magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban” szöveg,

c) 16. § (5) bekezdés a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

d) 19. § (2) bekezdésében a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg

lép.

2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

3. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 68. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható az OBH elnökévé az,)

b) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,”

(2) A Bszi. 90. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható az OBT tagjává az,)

a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,”

(3) A Bszi. 114. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható a Kúria elnökévé az,)

a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,”

(4) A Bszi. 148. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható a bírói tanács tagjává,)

a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás vagy jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,”

4. § A Bszi.

a) 24. § (1) bekezdés d) pontjában és 25. §-ában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált határozattal” szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált” szöveg,

c) 26. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatokat” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált határozatokat” szöveg,

e) 110. § (4) bekezdés a) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást” szöveg

lép.

3. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

5. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)

f) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,”

(2) A Bjt. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell.”

(3) A Bjt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

77. § Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyaló bíró az ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt önhibájából mulasztotta el, úgy e körülményt az értékelésnél figyelembe kell venni, és az értékelés eredményeként „alkalmas” értékelésnél magasabb minősítést nem kaphat.”

(4) A Bjt. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az, aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(5) A Bjt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,
a) szabálysértési eljárásban a felelősséget megállapító vagy eljárást megszüntető jogerős határozat, büntetőeljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy véglegessé vált eljárást megszüntető határozata, valamint a nyomozás során hozott, további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl, vagy
b) ha az eljárás az (1) bekezdés szerinti hároméves időtartamon túl fejeződik be, akkor az a) pont szerinti határozat meghozatalától számított egy éven túl
nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.”

(6) A Bjt. 117. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha
a) a bíró letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
b) az ügyészség a bíróval szemben vádat emelt, illetve
c) a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.
(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót a tisztségéből a fegyelmi eljárást kezdeményező elnök indítványára felfüggesztheti, ha a bíróval szemben büntetőeljárás – kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást – indult és a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, vagy a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálati helytől való távoltartást indokolja.”

6. § A Bjt.

b) 32. § (4) bekezdésében a „törvényben” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvényben” szöveg,

c) 106. § (4) és (5) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas” szöveg,

d) 154. §-ában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg

lép.

4. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

7. § (1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli és végzi az előkészítő eljárást, irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.”

(2) Az Ütv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § szerinti feladatok teljesítése érdekében az ügyészség
a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét,
b) felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze, továbbá irányítja a vizsgálatot,
c) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben nyomoz (a továbbiakban: ügyészségi nyomozás),
d) jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
e) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat,
f) e törvény alapján titkos információgyűjtést folytat,
g) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint különösen a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában,
h) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban),
i) elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve – a bíróságok és a választottbíróságok kivételével – a jogvitát elbíráló szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák,
j) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására, törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében,
k) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat,
l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet.”

(3) Az Ütv. 1. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az ügyészség feladatai az előkészítő eljárás és a nyomozás során”

(4) Az Ütv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) Az ügyészség a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét.
(2) Az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott
a) módon felügyeli a felderítés törvényességét,
b) módon irányítja a vizsgálatot,
c) esetekben ügyészségi nyomozást végez.
(3) A vizsgálat során az ügyészség a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás során elvégzendő feladatokról.
(4) Az előkészítő eljárás és a nyomozás során az ügyészség a jogszabályban meghatározott jogai gyakorlásával minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az előkészítő eljárást folytató szerv, illetve a nyomozó hatóság tevékenységét törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve a vádemelés kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse.
(5) Az előkészítő eljárásra és a nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért az ügyészség felelős.
(6) Az ügyészség elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket.
(7) Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogai érvényesüljenek.”

(5) Az Ütv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § Az ügyészség a büntetőeljárás során hozott határozatot a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott elévülési időn belül vizsgálhatja felül.”

(6) Az Ütv. 2. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az ügyészség feladatai a bírósági eljárás során”

(7) Az Ütv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyész a 22–24. § szerinti felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényben meghatározott joghátrány és jogkorlátozás végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére, valamint az utógondozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő alkalmazásával jár el különösen a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, a szabálysértési nyilvántartási rendszer, továbbá a körözési nyilvántartási rendszer, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának vonatkozásában is.”

8. § Az Ütv.

a) 4. § (3) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés c) pontjában, 19. § (1) bekezdésében és 21. § (2) bekezdés c) pontjában a „büntetőeljárási” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a „döntésének egy példányát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg,

c) 7. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságokkal,” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságokkal, az előkészítő eljárást folytató szervekkel,” szöveg,

d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészségi nyomozása” szövegrész helyébe az „ügyészségi nyomozása, illetve előkészítő eljárás folytatása” szöveg,

e) 11. § (2) bekezdés d) pontjában a „kezdeményezhet” szövegrész helyébe az „indítványozhat” szöveg,

f) 16. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 21. § (1) és (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

g) 21. § (1) bekezdésében a „büntetőbíróságok” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg,

h) 3. alcím címében az „A törvényekben meghatározott joghátrányok” szövegrész helyébe a „Törvényben meghatározott joghátrány” szöveg,

i) 22. § (2) bekezdésében a „kizáró vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg, és

j) 25/D. § b) pontjában az „az ügyész az eljárás valódi céljának titokban tartásával,” szövegrész helyébe az „az eljárás valódi céljának titokban tartásával, az ügyész” szöveg

lép.

9. § Az Ütv. 36. § (3) bekezdés a) pontjában a „határregisztrációs rendszer, továbbá” szövegrész helyébe a „határregisztrációs rendszer, a menekültügyi nyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, a hitelbiztosítéki nyilvántartás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása, a lőfegyverek központi nyilvántartása, az autópályák, az autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény szerinti adatbázis, a központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás, továbbá” szöveg lép.

5. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

10. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,)

f) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,”

(2) Az Üjt. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ügyész fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,
a) szabálysértési eljárásban a felelősséget megállapító vagy eljárást megszüntető jogerős határozat, büntetőeljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy véglegessé vált eljárást megszüntető határozata, valamint a nyomozás során hozott, további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl, vagy
b) ha az eljárás az (1) bekezdés szerinti hároméves időtartamon túl fejeződik be, akkor az a) pont szerinti határozat meghozatalától számított egy éven túl
nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.”

(3) Az Üjt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a fegyelmi jogkör gyakorlója az állásából felfüggeszti, ha az ügyészt letartóztatták, vele szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el. A felfüggesztést a legfőbb ügyész akkor is elrendelheti, ha az ügyész büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll, továbbá ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek nincs halasztó hatálya.”

(4) Az Üjt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

88. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost bíz meg. Fegyelmi biztos nem lehet az eljárás alá vont ügyész irányítása, illetve felügyelete alá tartozó ügyészségi alkalmazott. Ha e feltételnek megfelelő fegyelmi biztos nem jelölhető ki, a fegyelmi biztost másik fegyelmi jogkört gyakorló irányítása, illetve felügyelete alá tartozó, a fegyelmi eljárás alá vont ügyésznél magasabb beosztású ügyészségi alkalmazottak közül a legfőbb ügyész jelöli ki.
(2) A fegyelmi biztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont ügyészt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet.
(3) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont ügyészt az érdemi döntés meghozatala előtt meghallgatja.”

11. § Az Üjt.

a) 1. § (4) bekezdésében a „katonai ügyészek mellett” szövegrész helyébe a „katonai ügyészek, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész mellett” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdés c) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

c) 22. § (1) bekezdés h) pontjában, 24. § (1) bekezdés g) pontjában és 34. § i) pontjában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg és a „határozattal” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,

d) 23. § (7) bekezdésében és 24. § (7) bekezdésében az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

e) 58. § (3) bekezdésében a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg,

f) 82. § (5) bekezdésében a „magánvádló feljelentése vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy a pótmagánvádas” szöveg, és

g) 93. § (2) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az Üjt. 50. § (2) bekezdés c) pontja.

6. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

13. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 74. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásjogi” szövegrész helyébe a „büntető eljárásjogi” szöveg,

b) 74. § (3) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

c) 125. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyi védelmét” szövegrész helyébe a „személyvédelmét” szöveg

lép.

7. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

14. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

319. § (1) A 314–315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.
(2) A 316/A. §, a 318. § és a 318/A. § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”

15. § Hatályát veszti a Btk.

8. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

16. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ügyészség engedélyével a terhelt őrizetének elrendelése mellőzhető, vagy az elrendelt őrizet megszüntethető, ha
a) a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik,
b) a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a jelenléte a bírósági tárgyaláson az őrizet elrendelése nélkül is biztosítható, és
c) a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok valószínűsíthető.”

(2) Az EUtv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza. Ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendelése esetén óvadék alkalmazásának nincs helye.”

(3) Az EUtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról az iratok alapján is dönthet.”

(4) Az EUtv. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kibocsátó tagállam igazságügyi hatóságának megkeresésére a bíróság vagy az ügyészség a terheltet kihallgatja. A megkeresésre és annak teljesítésére a IV. és a IV/A. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a teljesítés során az európai nyomozási határozatot alkalmazó tagállamok vonatkozásában nincs szükség a 18. és 19. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazására.”

(5) Az EUtv. I. Fejezete a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

„12/A. Megjelölés elhelyezésével kapcsolatos eljárás
24/A. § (1) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, a 2012. évi CLXXXI. törvény 1. § 12. pontja szerinti SIRENE Irodánál (a továbbiakban: SIRENE Iroda) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszerben (a továbbiakban: SIS II rendszer) az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó figyelmeztető jelzéshez megjelölés elhelyezését kezdeményezi.
(2) Ha a bíróság a SIRENE Irodától kapott tájékoztatás alapján megállapítja, hogy a SIS II rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tekintetében az európai elfogatóparancs megtagadási oka áll fenn, megjelölés elhelyezését kezdeményezheti.
(3) Ha a SIRENE Iroda arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a SIS II rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés elhelyezését kezdeményezte, a bíróság
a) a megjelölés kezdeményezését – határozat hozatala nélkül – tudomásul veszi, ha a figyelmeztető jelzés tekintetében megtagadási ok áll fenn, vagy
b) a SIRENE Irodát a megjelölés visszavonásának kezdeményezésére hívja fel.
(4) A bíróság a (2) és a (3) bekezdés esetén az iratok alapján jár el, döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság eljárása során a 10. §-t megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bíróság a kiegészítő információt a SIRENE Iroda útján is kérheti.”

(6) Az EUtv. 111/C. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését követően a megfeleltetésről szóló jogerős határozatot az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság részére küldi meg a feltételes szabadság megszüntetése, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, a javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás megszüntetése vagy a próbára bocsátás megszüntetése és – a (3) bekezdés alkalmazásával – büntetés kiszabása érdekében.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli és az eljárásban a Be. 672. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.”

(7) Az EUtv. 124/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás helyett, az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával a terhelt ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelete is elrendelhető, ha a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik, és személyi, családi körülményeire, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére és a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a büntetés végrehajtásának megkezdése ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése nélkül is biztosítható.”

17. § Az EUtv.

a) 5. § (3) bekezdésében a „letartóztatását rendeli el” szövegrész helyébe a „letartóztatását, ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletét rendeli el” szöveg,

c) 8. § (1) bekezdésében az „A Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Fővárosi Törvényszék” szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében az „a terhelt elfogása” szövegrész helyébe az „a terhelt őrizetének elrendelése” szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében az „A bíróság az” szövegrész helyébe az „A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tartott tárgyaláson az” szöveg,

f) 12. alcím címében az „átadása” szövegrész helyébe az „átadása, a terhelt kihallgatása” szöveg,

g) 25. § (2) bekezdésében a „92/A. §-ban” szövegrész helyébe a „92. §-ban” szöveg,

h) 63/D. § (4) bekezdésében a „tikár” szövegrész helyébe a „titkár” szöveg,

i) 123. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntetőeljárás lefolytatásához” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás lefolytatásához, valamint az egyéb bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásához” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az EUtv.

a) 5. § (1) bekezdés f) pontjában az „a büntetőeljárás során” szövegrész,

9. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

19. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a 6. § szerinti figyelmeztető jelzéssel összefüggésben megtagadási ok állapítható meg, erről a SIRENE Iroda tájékoztatja a Fővárosi Törvényszéket. Késedelmet nem tűrő esetben, vagy ha kötelező megtagadási ok állapítható meg, a SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, és erről a Fővárosi Törvényszéket tájékoztatja.”

10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

20. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) a következő 13. §-sal egészül ki:

13. § (1) A Be. 234. § (2) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is:
a) a visszaélés kábítószer-prekurzorral,
b) a megrontás, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés,
c) a vesztegetés feljelentésének elmulasztása kivételével a közélet tisztasága elleni bűncselekmények,
d) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
e) a tőkebefektetési csalás.
(2) A Be. 234. § (3) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés minősített adattal cím alá tartozó szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén is.
(3) A Be. 253. § (1) bekezdése alkalmazásában a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az 1978. évi IV. törvény szerinti öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő állam elleni bűncselekmények bizonyítására is felhasználható.”

21. § A Btká. 321. § a) pontjában a „18. §-a” szövegrész helyébe a „13. §-a” szöveg lép.

22. § Hatályát veszti a Btká. 18. §-a.

11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

23. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 24. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg és a „lefolytatására jogosult” szövegrész helyébe a „során eljáró” szöveg lép.

12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

24. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 10/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kifizetés
a) az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a megjelölt számlaszámra utalással, illetve ha fogva van – kérelmére – letéti számlájára való átutalással,
b) a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a megjelölt számlaszámra utalással vagy készpénzben
történik.”

25. § A Bv. tv. a 61/D. §-t követően a következő alcímmel és 61/E. §-sal egészül ki:

„A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése
61/E. § (1) A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára, az elítélt meghallgatása után határoz.
(2) Az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(4) Ha a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem rendelik el, a bűnügyi költséget az állam viseli.
(5) A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet.”

26. § (1) A Bv. tv. 188. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha
a) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott részét vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott tartamát letöltötte, és
b) alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.”

(2) A Bv. tv. 188. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-végrehajtási bíró különösen
a) az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát és a büntetésből még végrehajtásra váró részt,
b) az elítélt büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartását,
c) az elítéltnek a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartását,
d) az elítélt törvénytisztelő életmód folytatására vonatkozó készségét
vizsgálja.”

27. § A Bv. tv.

a) 3. § 13. pontjában a „munkavégzőként az elítélt,” szövegrész helyébe a „ munkavégzőként – a reintegrációs őrizetben lévő elítélt kivételével – az elítélt,” szöveg,

b) 84. § (7) bekezdésében a „bv. bíró” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró” szöveg,

c) 313. § (5) bekezdésében a „megváltoztatásának indítványozására az ügyészségnek” szövegrész helyébe a „megváltoztatására a büntetés-végrehajtási bírónak” szöveg,

d) 314. § (3) bekezdésében az „ügyészség a bíróságnál” szövegrész helyébe az „ügyészség az a)–b) pontban meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bírónál, a c)–d) pontban meghatározott esetben az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál” szöveg,

e) 424. § (2) bekezdésében az „ideiglenes” szövegrészek helyébe az „előzetes” szöveg,

f) 424. § (3) és (4) bekezdésében az „ideiglenes” szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,

g) 424. § (7) bekezdésében a „gyógykezelés” szövegrész helyébe a „kényszergyógykezelés” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a Bv. tv. 305. § (2) bekezdésében az „– és a soron következő római számmal ellátott –” szövegrész.

13. Záró rendelkezések

29. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba, és 2019. január 2-án hatályát veszti.

30. § (1) E törvény

c) 5. és 6. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 13. § c) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

31. § E törvény 16. § (4) bekezdése és 17. § f) pontja az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2018. december 20. A törvény a 29. § alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.