GÜ BH 2018/123
GÜ BH 2018/123
2018.04.01.
Nem hagyható jóvá az a csődegyezség, amely a vitatott követeléssel rendelkező hitelező tekintetében végrehajthatatlan [1991. évi XLX. tv. (Cstv.) 20. § (1a) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós arra hivatkozva kezdeményezte a csődeljárás megindítását 2017. március 30-án, hogy a korábbi évektől eltérően már nem pótolták a tulajdonosok tagi kölcsönnel a hiányzó forrásokat, a társaság bevételei a működést nem finanszírozták. Állította, a társaság működésének racionalizálása csak úgy lehetséges, ha a hitelezők részéről nem fenyeget végrehajtás vagy felszámolás megindításának veszélye. A mérleg szerint az adós 981 583 E Ft-tal rendelkezett, melyből 830 956 E Ft tárgyi eszköz, 16 741 E Ft készletérték, 15 389 E Ft követelésérték és ezenfelül 17 373 E Ft pénzeszköz került feltüntetésre.
[2] A bíróság 2017. április 3-án megindította a csődeljárást, vagyonfelügyelőként az L. Kft. került kirendelésre.
[3] Az adós ellen eredetileg 31 hitelező jelentett be követelést, ebből kettő törlésre került.
[4] Az Sz. Zrt. (a továbbiakban: Bank) 307 922 667 Ft összegű követelést jelentett be az adóssal mint dologi kötelezettel szemben. A hitelező az adóssal szemben a kielégítés tűrése iránt pert indított a csődeljárás megindítása előtt. Az adós védekezésében a hitelszerződés semmisségére is hivatkozott és a számára kedvezőtlen elsőfokú ítélet ellen fellebbezést terjesztett elő. A hitelező bejelentett követelését a vagyonfelügyelő a folyamatban levő perre tekintettel vitatottnak minősítette. A hitelező erre irányuló kifogását a bíróság 4.Cspkh.1/2017/5. számú végzésével elutasította.
[5] Az adós a bírósághoz bejelentette, hogy a 2017. május 30-án megtartott csődegyezségi tárgyaláson közte és a megjelent 17 hitelező között létrejött az egyezség. Eszerint a biztosított és nem biztosított elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők követelésüket tőkeemelés keretében a társaság üzletrészévé alakítják akként, hogy „a teljes követelésből
– 210 000 Ft-ig a követelés teljes összege kerül átutalásra a csődegyezség jogerőre emelkedését követő 5. munkanapon”,
– a követelés fennmaradó részéből „400 000 Ft összeghatárig a 100 000 Ft-tal osztható részének 100%-a értékében tőkét emelnek a Társaságban az általános matematikai kerekítés szabályai szerint, míg a fennmaradó összeget pedig a Társaság tőketartalékába helyezik”,
– a „követelések 400 000 Ft feletti részének 30%-a mértékében tőkét emelnek a Társaságban az általános matematikai kerekítés szabályai szerint, míg a követelésük 70%-át a társaság tőketartalékába helyezik”.
A biztosított és nem biztosított hitelezők egyforma arányban részesednek az üzletrészekből, illetve egyforma arányban helyezik el az e feletti követelésüket „ázsióként” a társaság tőketartalékába.
Az egyezség alapján az adós jegyzett tőkéje 70 000 000 Ft-tal 558 710 000 Ft-ra emelkedne, tagsága a korábbi 5 tulajdonos mellé további 14 taggal egészülne ki.
A biztosított hitelezői osztályban egy hitelező 756 szavazattal (69,81%), míg a nem biztosított osztályban 15 hitelező 1,541 szavazattal (81,44%) támogatta az egyezséget.
A hitelezők az egyezségben kijelentették, hogy a vitatott hitelezői követeléssel történő tőkeemelés során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:199. §-a szerinti elsőbbségi jogokkal nem kívánnak élni, a tőkeemelésben nem kívánnak részt venni.
[6] Az adós által elkészített reorganizációs program, mely 2017. május 10-én kelt, 5. oldalán tartalmazta az adós vagyonát, egyebekben a tárgyi eszközök között helyrajzi számmal megjelölt ingatlanokat is, könyv szerinti értéken.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[7] Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette.
[8] Az adós, a Bank és a vagyonfelügyelő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta azzal, hogy mellőzte az elsőfokú végzés indokolásából a vagyonfelügyelő eljárásának minősítésére vonatkozó megállapítást.
[9] A Bank fellebbezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a követelés érvénytelenségi kifogással is vitássá tehető, a keresettel szembeni védekezés e formája az adóstól nem vitatható el, s – szemben az adós által indított perrel – ilyen esetben nincs lehetőség arra, hogy a perbeli nyilatkozat figyelmen kívül hagyásával és a jóhiszemű joggyakorlás követelményének megsértésére hivatkozással megtagadja a bíróság az egyezség jóváhagyását.
[10] A csődegyezség alaki-tartalmi fogyatékosságaival kapcsolatban kiemelte, hogy mivel a Bank követelése nem vitásan az egyezség hatálya alá esik (kényszeregyezség), ezért az egyezség tartalma is a vizsgálat tárgyát képezhette az eljárásban.
[11] A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 20. § (1a) bekezdése kapcsán megállapította, helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, az egyezség jóváhagyását akadályozza, hogy jelen formájában a Bank vonatkozásában az nem végrehajtható, illetve tartalma nem feleltethető meg a Cstv. 20. § (1a) bekezdésében foglalt követelményeknek, és az egyezség tartalmának meghatározása kapcsán az adós magatartása joggal való visszaélést valósított meg.
[12] Nem vitásan a Cstv. 19. § (1) bekezdése szerint a hitelezők az adósban részesedést szerezhetnek. Az egyezség hiányában – egyedi vagy totális végrehajtás (felszámolás) esetén – modellezhető megtérülés mértékéhez, de az egyezségben részes egyéb hitelezők igényének megtérüléséhez képest is indokolatlan aránytalanságot eredményez a konkrét csődegyezség azáltal, hogy a kisebb hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők igénye készpénzben történő teljesítése (210 000 forintig), illetve további 400 000 forintig üzletrész formájában teljes egészében (vagy nagy mértékben) megtérülhet, míg a nagyobb hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők esetében a jelzett összeghatárokat meghaladó körben az igény megtérülése már üzletrész formájában is csak részleges (30%). Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az ezt meghaladóan biztosított tőketartalék nem biztosít jogokat, s így elenyésző a realitása annak, hogy a hitelező igénye abból valamilyen formában kielégítést nyerhet.
[13] Különösen sérelmes az ilyen tartalmú egyezség a biztosított hitelező vonatkozásában, mert e hitelező az egyezség teljesítése esetén elveszíti az igénye kielégítésére szolgáló biztosítékot. A kisebb és nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőkhöz viszonyítottan a követelése csupán elenyésző mértékben térül meg készpénzben, s üzletrész formájában is csak aránytalanul kis hányadban.
[14] Az alkalmazott technikai megoldás azzal okoz egyenlőtlenséget, hogy nem veszi figyelembe az egyes hitelezők követeléseinek eltérő mértékét és az ahhoz kapcsolódó eltérő érdekeltséget, valamint a követelés biztosítottsága kapcsán mutatkozó eltéréseket. A hitelezők vagyona nominálisan ugyan valóban nem csökken, de az adós kisebbségi tulajdonosaivá válnak, ami tovább nehezíti a befektetett eszközökből remélt megtérülést.
[15] A kielégítés mértékén és aránytalanságán túlmenően is értékelendő volt az, hogy az alkalmazott konstrukció folytán változatlanul a korábbi tulajdonosi kör játszik meghatározó szerepet, s a tőkeemeléssel új taggá válók jelentéktelen üzletrésszel és szavazati aránnyal bírnak.
[16] Megállapította, hogy a szavazati jogok gyakorlása kapcsán kialakult lehetőséget az adós joggal való visszaélésszerűen használta ki, s tagjai szavazatai révén a hitelezők egy része számára kedvezőtlen és méltánytalan csődegyezség került elfogadásra. A hitelezők részére biztosított üzletrész mértékét úgy határozták meg, hogy ha a Bank is megszerzi az üzletrészt, akkor is a régi tagoknál maradjon a szavazati jogok 75%-a, mint a Ptk. által megkövetelt legmagasabb szavazati arány.
[17] Kétségesnek találta az egyezség végrehajthatóságát is a Bank tekintetében. A hitelező vonatkozásában az egyezség nem tartalmaz kellően konkrét, kikényszeríthető rendelkezést a törzstőke felemelésére vonatkozóan. Nem tartalmaz olyan feltételeket, amelynek alapján a hitelezők az egyezség teljesítését számon tudják kérni, s erre vonatkozóan (például a taggyűlés összehívására) még határidők sem kerültek megjelölésre. Az egyezség hitelezőre vonatkozó rendelkezései alapján a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének lehetősége bizonytalansági elemeket hordoz magában.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] Az adós felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a csődegyezség jóváhagyását, a csődeljárás befejezetté nyilvánítását, a vagyonfelügyelői díj megnövelését és az eljárás költségeiről való rendelkezést.
[19] Állította, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróság a megállapított tényállásból helytelen jogkövetkeztetést vont le, és a Cstv. 20. § (1a) bekezdését tévesen értelmezte.
[20] Kifejtette, hogy a jogerős végzés szerint két dolog képezi az egyezség jóváhagyásának akadályát:
– a Bank vonatkozásában az egyezség nem végrehajtható,
– nem felel meg az egyezség a Cstv. 20. § (1a) bekezdésében foglalt követelményeknek és az adós magatartása joggal való visszaélést is megvalósított.
[21] Az elsővel kapcsolatban utalt a fellebbezésében kifejtett álláspontjára, amely szerint az egyezség tételesen meghatározta hitelezőnként az üzletrész és a tőketartalék nagyságát, a vitatott igény vonatkozásában is. Az üzletrészi arányok új megosztását – abban az esetben, ha a Bank jogosulttá válik – idő előtt határozza meg, mert lehetséges, hogy közben az adós tőkét emel, vagy a tagok a jegyzett tőkét csökkentik, ezért a Bank üzletrészének aránya csak az aktuális társasági szerződés módosításának időpontjában határozható meg. A vitatott hitelező az igényét ugyanúgy tudja érvényesíteni, mint a többiek. A hitelezők nem válnak az adós tagjává a csődegyezség jóváhagyásával, azt az adósnak kell kezdeményeznie a cégbíróságnál. Az egyezség nem tesz különbséget a vitatott és nem vitatott igénnyel rendelkező hitelezők között a taggá válás feltételei vonatkozásában. Az nyilvánvalóan nem lehetséges, hogy ilyen feltételek mellett a nem vitatott hitelezők esetén az egyezség végrehajtható, a vitatott igénnyel rendelkező hitelező vonatkozásában pedig nem.
[22] A Bankot érintő tőkeemelés vonatkozásában a taggyűlés összehívására vonatkozó határidőknek azért nem kell szerepelnie az egyezségben, mert az adósnak akkor kell a Cstv. 20. § (2) bekezdése alapján tőkét emelnie, ha a Bank a pert megnyeri. Ebben az esetben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 50. § (5) bekezdése az irányadó, mely szerint a változásbejegyzési kérelem esetén a kérelem benyújtásának határideje a változás bekövetkezésétől számított harminc nap. Ha az adós harminc napon belül nem nyújtja be a változásbejegyzési kérelmet, úgy a Bank törvényességi felügyeleti eljárás keretében kérheti a cégbíróságtól, hogy a Cégbíróság hívja össze az adós taggyűlését a szükséges határozatok meghozatala érdekében (Ctv. 81. §).
[23] Ebből következően az egyezség – hitelezők közötti különbség nélkül – végrehajtható.
[24] A joggal való visszaélés vonatkozásában azt állapította meg a másodfokú bíróság, hogy
– a kisebb hitelezői igénnyel rendelkezők a követelésükhöz képest nagyobb arányban részesülnek készpénzben és üzletrészben, mint a nagyobb hitelezők
– a bank elveszti igénye kielégítésére szolgáló biztosítékát,
– a tőkeemeléssel új taggá váló tulajdonosok a szavazati jog gyakorlása kapcsán kisebbségbe kerülnek.
[25] Az adós mindezekkel szemben utalt a Kúria BH 2016.65. számú eseti döntésében kifejtett álláspontra a Cstv. 20. § (1a) bekezdésének értelmezése körében. Álláspontja szerint nem vitásan sávosan történik a kielégítés, de a sávokon belül egyforma rendelkezést tartalmaz. A Kúria BH 2014.22. számú döntésében ezt a fajta kielégítési módot nem tartotta jogszabályba ütközőnek.
[26] Nem tekintette azt sem a Kúria jogszabályba ütközőnek a BH 2016.65. számú döntésében, hogy nagyobb összegű hitelezői igények esetén nagyobb összeg kerül a tőketartalékba is.
[27] Nem minősíthető a joggal való visszaélés tilalmába ütközőnek az sem, ha a biztosított követeléssel rendelkező hitelező elveszti az igénye kielégítésére szolgáló biztosítékot.
[28] Azt sem találta a Kúria nyilvánvalóan és kirívóan méltánytalannak, amikor a tőkeemeléssel új taggá váló tulajdonosok a szavazati jog gyakorlása kapcsán kisebbségbe kerülnek.
[29] Kifejtette, hogy nem is várható el tőle, hogy az üzletrész a hitelezők többségi tulajdonába kerüljön, mert akkor nem tudná garantálni a reorganizációs program teljesítését sem, ugyanakkor a hitelezők többségi szavazatuk birtokában akár a végelszámolásról is dönthetnének, amely ellentétes a csődeljárás céljával.
[30] A Bank felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a jogerős végzés nem sérti a Ctv. 81. §-át. Ha a Bank pernyertessége esetén a taggyűlés nem határoz a tőkeemelésről, vagy azt össze sem hívják, úgy a hitelező nem kezdeményezheti a cégbíróságnál a Ctv. 81. §-a szerinti szankciók alkalmazását, ezért helytállóan állapította meg a jogerős végzés, hogy a csődegyezség a bank tekintetében nem végrehajtható.
[31] Az adós felülvizsgálati kérelme a Cstv. 20. § (1a) bekezdése állított megsértése tekintetében az álláspontja szerint tényállást nem tartalmaz, ezért e vonatkozásban a jogerős végzés jogszerűen nem is bírálható felül. A csődegyezség a Bank hitelezőinek kijátszását célozta. Az adós és a hitelezők személyi összefonódására hivatkozva állította, hogy a megkötött csődegyezség a jóerkölcsbe is ütközik és joggal való visszaélést is megvalósít. Hangsúlyozta – korábbi beadványához hasonlóan –, hogy az adós által készített reorganizációs programban az adós tulajdonaként olyan ingatlanok kerültek feltüntetésre, amelyek nem képezik az adós tulajdonát, ezért az adós megtévesztette a hitelezőket.
[32] Az Sz. Hitelszövetkezet „f. a.” felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását, mert a felülvizsgálati kérelmet benyújtó jogi képviselő nem csatolta az időközben felszámolás alá került adós felszámolójától származó meghatalmazást. Másodlagosan kérte a felülvizsgálati kérelmet elutasítani, mert azt nem az arra jogosult nyújtotta be. Harmadlagosan kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[33] A Kúria a tényállást – az időközben bekövetkezett változásokra figyelemmel – kiegészíti azzal, hogy az adós felszámolását a bíróság 2017. szeptember 6-án megindította.
[34] A Kúria a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 275. § (2) bekezdése alapján, s megállapította, hogy az az alább kifejtett indokok miatt nem jogszabálysértő.
[35] Elsőként hangsúlyozza, hogy az adós ügyvezetőjének nem valamennyi jogosultsága szűnik meg a felszámolás kezdő időpontjában, az adós gazdálkodó szervezet belső viszonyai tekintetében, valamint az adós jogi helyzetével kapcsolatos eljárásokban jogosult az adós nevében fellépni. Amennyiben tehát folyamatban volt csődeljárás az adóssal szemben, de az a másodfokú bíróság jogerős végzése alapján megszüntetésre került, az adós vezetője jogosult felülvizsgálati kérelmet benyújtani a jogerős végzés ellen akkor is, ha az adós felszámolása időközben megindult. Ennek költségét azonban – ha a felülvizsgálati kérelem eredménytelennek bizonyul – az adós tulajdonosainak kell viselniük, amelyek képviseletében az adós vezető tisztségviselője jár el.
[36] A Kúria teljes mértékben egyetért a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, mely szerint a Bank hitelező vonatkozásában az egyezség nem tartalmaz kellően konkrét, kikényszeríthető rendelkezést a törzstőke felemelésére vonatkozóan, nem tartalmaz olyan feltételeket, amelynek alapján a hitelező az egyezség teljesítését számon tudja kérni, s erre vonatkozóan (például a taggyűlés összehívására) még határidők sem kerültek megjelölésre.
[37] Az adós által hivatkozott Ctv. 50. § (5) bekezdése, illetve 81. §-a nem tekinthető megfelelő biztosítéknak arra vonatkozóan, hogy az adós teljesíti a vitatott hitelezővel szemben is azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nem vitatott hitelezőkkel szemben vállalt, különös tekintettel arra, hogy e vonatkozásban semmilyen határidő teljesítését nem határozták meg az egyezségben. Tévesen hivatkozott az adós arra, hogy a nem vitatott hitelezők tekintetében sem vállalt határidőt, hiszen az egyezség 6. pontjában kifejezetten megállapodtak, hogy a jóváhagyást tartalmazó határozat jogerőre emelkedése után 30 napon belül eljár a cégbíróságnál. Ilyen rendelkezést azonban az egyezség nem tartalmaz a vitatott hitelező tekintetében, ezért a vitatott hitelező – amennyiben az adós a vitatott hitelezői igénnyel kapcsolatos per befejezése után nem járna el a tőkeemelés érdekében – nem tudná a felszámolási eljárást kezdeményezni az adóssal szemben, míg a nem vitatott hitelezők vonatkozásában ez a lehetőség az egyezség alapján fennállt volna.
[38] Mindebből következően tehát helytállóan állapította meg a jogerős végzés, hogy a vitatott hitelezői igény vonatkozásában a csődegyezség végrehajthatatlan, ezért nem hagyható jóvá.
[39] A Kúria az adott ügyben egyetért a másodfokú bírósággal abban is, hogy a szavazati jogok gyakorlása kapcsán kialakult lehetőséget az adós joggal való visszaélésszerűen használta ki, s tagjai szavazatai révén a hitelezők egy része számára kedvezőtlen és méltánytalan csődegyezség került elfogadásra.
[40] Megjegyzi továbbá, helytállóan állította a Bank, hogy a reorganizációs program meg is tévesztette a hitelezőket, s a csődegyezség jóváhagyására emiatt sem kerülhetett volna sor: olyan ingatlanokat sorolt fel az adós tulajdonaként, amelyek a magyar állam, illetve magánszemélyek, vagy az adós tulajdonosai tulajdonában voltak.
[41] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.VII. 30. 571/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás