KÜ BH 2018/128
KÜ BH 2018/128
2018.04.01.
Fennmaradási engedély nem adható az engedély nélkül épített és szabályossá nem tehető építményre, amely a Balaton törvény és a HÉSZ szabályait is sérti [2000. évi CXII. tv. (Balaton törvény) 39. § (1) bek., 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 48/A. § (1) bek., 312/2012. Korm. r. (R.) 67. § (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek B. külterületi ingatlanon 2013 nyarán egy fedett teraszos, betontuskóra épített zsindelyfedésű házat építettek, az építésre a tulajdonosnak építési engedélye nem volt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton törvény) 4/13. melléklete alapján az érintett ingatlan a Balaton törvény szerinti általános mezőgazdasági területövezetben van. Az érintett ingatlan a B. község Önkormányzat Képviselő-testületének B. község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2004. (II. 23.) rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) alapján általános mezőgazdasági területövezetben 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság kötelezte az I. rendű felperest mint építtetőt a szabálytalanul létesített faház lebontására.
[2] Ezt a határozatot az alperes 2015. október 6-án hozott határozatában helybenhagyta. A határozat rögzítette, hogy az ingatlan a HÉSZ mellékletét képző szabályozási terv alapján általános mezőgazdasági övezetbe tartozik, amely a HÉSZ 13. § (1) bekezdése alapján 2 ha alatt nem beépíthető, összhangban a Balaton törvény 39. § (1) bekezdés e) pontjával. A HÉSZ-ben foglaltak megsértése a közérdek sérelmével jár, mivel szabályos építési engedélyezés során is el kellene utasítani a kérelmet. Minderre tekintettel fennmaradási engedély nem adható az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48/A. § (1) bekezdése alapján, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 67. § (5) bekezdése alapján az épület bontását jogszerűen rendelte el az elsőfokú hatóság.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A jogerős határozattal szemben a felperesek nyújtottak be keresetet, kérve a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. Keresetükben előadták, hogy a HÉSZ 13. § (1) bekezdés a) pontja jogszabálysértően egyszerre szabályozza a kialakítható és a beépíthető teleknagyságot. Hivatkoztak arra is, hogy az elsőfokú hatóság 2015. május 22-én szabálytalan helyszíni szemlét tartott, arról nem kapták meg a jegyzőkönyvet, eljárási jogaikat emiatt nem tudták gyakorolni. A felperesek 2015. november 19. napján kelt keresetkiegészítésükben előadták továbbá, hogy a környéken a szőlőtermesztés megszűnt, és a szomszédos telkeken szintén lakóépületeket helyeztek el, valamint álláspontjuk szerint a hatóság nem indokolta meg kellőképpen a közérdek sérelmét.
[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[5] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Indokolása szerint önmagában az a tény, hogy az építményt olyan térmértékű ingatlanra emelték, mely az építmény emeléséhez szükséges telekméret tizedét alig haladja meg, indokolja az építmény lebontását. Egyértelműen megállapítható, hogy a szabályossá tétel akadálya a HÉSZ Balaton törvényen alapuló rendelkezése, amely minimális telekméretre vonatkozik. Ebben a körben nem vizsgálható, hogy az építmény a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja-e.
[6] Utalt a bíróság arra is, hogy olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemére kihatással lenne, a helyszíni szemle nem a R. 6. §-ának szabályai szerint folyt, a hatóság csak azt szemrevételezte, hogy az épület elbontásra került-e. Utalt az ítélet arra is, hogy egyéb kifogásaikkal a felperesek elkéstek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, illetőleg keresetüknek megfelelő döntés hozatalát kérték.
[8] Előadták, hogy a bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 146. §-át, 213. §-át, 324. §-át, valamint 330. §-át, amikor nem vette figyelembe a felperesek kereset benyújtását követően előterjesztett keresetkiegészítéseit. Az eljárási jogsértések körében továbbra is vitatták a helyszíni szemle szabályosságát.
[9] Álláspontjuk szerint a bíróság megsértette az Étv. 19. § (2) bekezdés b) pontját, illetve a 8. § (1)–(2) bekezdését, ugyanis az építmény HÉSZ-be ütközése önmagában nem alapozza meg a közérdek sérelmét, ennek keretében több szempontot is figyelembe kellett volna venni. Fenntartották érveiket azzal kapcsolatban, hogy a HÉSZ egyszerre szabályozza a kialakítható és a beépíthető telekméretet a 2 ha előírásakor, valamint előadták, hogy az eljárás során a hatóságok nem vették figyelembe, hogy a terület a Balaton törvény alapján C-1 jelű szőlő termőhelyi kataszter övezetbe tartozik, ahol lehetőség van gazdasági funkciójú épületek létesítésére.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
[12] A Kúria elsőként a felperesek eljárási kifogásait vizsgálta. A Kúria a keresetkiegészítések kapcsán mindenekelőtt megállapította, hogy a Pp. 335/A. § (1) bekezdése alapján közigazgatási perekben a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló – a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető – rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. A közigazgatási per tárgya a közigazgatási határozat, a perben eldöntendő jogkérdés a határozat jogszerűsége. A perindítás feltétele a kifejezett jogsértésre való hivatkozás, amellyel a felperes rögzíti azt a kört, amelyre nézve a felülvizsgálatot kéri, ezzel – figyelemmel a kereseti kérelemhez kötöttségre is – megszabja a bíróság vizsgálódásának irányát. A felperesek által a per során előterjesztett keresetkiegészítések újabb és újabb jogszabálysértéseket jelöltek meg az alperesi határozattal szemben, folyamatosan új jogalapra helyezve a keresetüket, ezeket az eljárt bíróság jogszerűen értékelte elkésettnek.
[13] Az ügy érdemében a Kúriának a Balaton törvény és a HÉSZ rendelkezéseit kellett értelmeznie. A Balaton törvény 39. § (1) bekezdés e)-g) pontjai alapján mezőgazdasági övezetben, szőlő művelési ágban 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, ez alól az képez kivételt, ha a tulajdonos egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb. A HÉSZ 13. §-a a beépítésre nem szánt, külterületi területek között rendelkezik az általános mezőgazdasági övezetbe sorolt területekről és akként szól, hogy a létesítmény kizárólag olyan telken helyezhető el, amelynek minimális mérete 2 ha. A HÉSZ szabályozása ebben a körben teljesen megegyezik a Balaton törvény idézett szabályával. E két szabály egyike sem tiltja, hogy 2 ha alatti telkeket alakítsanak ki az általános mezőgazdasági övezetekben, a 2 ha alatti területek beépítését tiltja. Ez nem teszi rendeltetésszerűen használatra alkalmatlanná a telkeket, hiszen a külterületi, beépítésre nem szánt, mezőgazdasági övezeti telken mezőgazdasági tevékenység a beépíthetőség kizártsága mellett is folytatható.
[14] A Kúria osztotta az alperes és az eljárt bíróság álláspontját a fennmaradási engedély megadhatósága körében is, a felperesek engedély nélkül felépített építménye szabályossá nem tehető, valamint nem hivatkozhatnak a közérdek sérelmének hiányára sem. Az építmény egyértelműen ellentétes a Balaton törvény és a HÉSZ előírásaival, amelyek célja a beépíthetőséget korlátozó szabályokkal éppen az, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben lévő környezeti értékeket óvja, így a tiltó rendelkezés ellenére, engedély nélkül felépített épület kapcsán nem lehet a közérdek sérelmének hiányát felhívni.
[15] Végezetül a Kúria megállapította, hogy a C-1 jelű szőlő termőhelyi kataszter övezet szabályaira a felperes először egy elkésett keresetkiegészítésében, illetve a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, így az az eljárt bíróság ítéletének nem volt tárgya, ezért ezt a hivatkozást a Pp. 335/A. § (1) bekezdésére tekintettel a Kúria sem vizsgálhatta.
[16] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.III.37.041/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás