KÜ BH 2018/130
KÜ BH 2018/130
2018.04.01.
Ha másodfokú határozatot a hatóság a felperessel szabályszerűen nem közölte, az nem jogerős, a keresetindítási határidő el sem kezdődhetett, amelyek nélkül az adóhatározat bírósági felülvizsgálata kizárt [1952. III. tv. (Pp.) 124. § (1) bek., 130. § (1) bek., 157. §, 158. §, 330. § (1) bek., 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 78. § (1) bek., 40. § (7) bek., 70/A. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (elsőfokú hatóság) megbízólevéllel elrendelten a felperesnél 2003-2006. évekre személyi jövedelemadó (szja) adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.
[2] Az elsőfokú hatóság a 2010. szeptember 30. napján kelt határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. február 15. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[4] A felperes a közigazgatási eljárás során: 2009. március 24-én meghatalmazást adott B. B. adószakértő részére, hogy nevében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál teljes jogkörben eljárjon. A meghatalmazás kiterjed a megbízólevéllel elrendelt adóhatósági eljárásra is.” A meghatalmazást a felek a lap tetején a B. Ügyvédi Iroda nevét, címét tartalmazó papírlapra írták rá. Az adóhatóság a másodfokú határozatot B. B. meghatalmazottnak kézbesítette.
[5] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az adóhatározatok felülvizsgálata iránt. Keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. június 5. napján kelt ítéletével bírálta el, amely döntést a felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a 2014. szeptember 18. napján kelt Kfv.V.35.758/2013/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[6] A megismételt eljárásban eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. november 26. napján kelt ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
[7] A megismételt eljárásban eljárt alperes a 2015. február 13. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest 7 575 462 Ft adókülönbözet, 3 787 731 Ft adóbírság és 3 648 167 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság az alperes határozatát a B. Ügyvédi Iroda részére kézbesítette: 2015. március 18. napján.
[8] A felperes 2015. április 15-én postára adott keresetlevelében keresetet terjesztett elő, kérve az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Keresetében állította, hogy e határozat szabályszerűen nem került számára kézbesítésre, ugyanis a B. Ügyvédi Irodának az ügyében való eljárásra nem volt meghatalmazása és csak a jóhiszemű eljárásának köszönhető, hogy tudomást szerzett a határozat meghozataláról és így előterjeszthette keresetét.
[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint felperes a B. Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, így a hatóság a másodfokú határozatot az Ügyvédi Iroda részére szabályszerűen kézbesítette.
[10] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.31.851/2015. számon lajstromozta a keresetlevet, az alperesi ellenkérelmet, majd a felperes bejelentette, hogy felügyeleti intézkedés iránt kérelmet terjesztett elő az Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez, ezért kérte a per felfüggesztését, a kérelmet a bíróság teljesítette. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a 2015. szeptember 14. napján kelt levelével tájékoztatta a felperest arról, hogy a felügyeleti intézkedést mellőzi. A felügyeleti intézkedést mellőző levél tartalmazza (egyebek mellett), hogy a felperes alappal kifogásolta, miszerint a másodfokú határozatnak a B. Ügyvédi Iroda részére történt kézbesítése nem volt szabályszerű.
[11] A felügyeleti intézkedés mellőzéséről történt tájékoztatást követően a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a pert 21.K.33.559/2015. lajstromszámon folytatta, majd jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[12] Indokolásában – a felügyeleti intézkedés eljárása kivételével – ismertette az előzményi eljárásokat, majd (egyebek mellett) megállapította, az adóhatóság nem volt jogosult a B. Ügyvédi Iroda részére kézbesíteni a másodfokú határozatot, mivel a B. B. adószakértőnek adott meghatalmazás egyértelműen tartalmazza, hogy az adószakértő részére adott a felperes meghatalmazást, függetlenül attól, hogy az a B. Ügyvédi Iroda fejléces papírján volt írásba foglalva. A másodfokú határozat nem került tehát szabályszerűen kézbesítésre, amely eljárási jogszabálysértés azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki.
A felülvizsgálati kérelem
[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszerű döntés meghozatalát, illetve a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[14] Hangsúlyozta, hogy részére nem került kézbesítésre a másodfokú határozat, amelynek hiányában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásával kellett volna az elsőfokú bíróságnak eljárnia.
[15] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte, közölte, hogy a felügyeleti intézkedés során megküldte az adózó képviselőjének a másodfokú határozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[17] A felperes keresetlevele benyújtásával [Pp. 3. § (1) bekezdés] pert kezdeményezett, amely a bíróság részére kötelezettségeket keletkeztetett. A Pp. 124. § (1) bekezdése előírja a bíróság számára, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A felperes közigazgatási határozatok bíróság általi felülvizsgálatát kérte keresetében, az általa indított közigazgatási perre a Pp. XX. fejezetében (324-341. §) foglalt speciális rendelkezések az elsődlegesen irányadóak.
[18] A Pp. 330. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése értelmében a keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét. A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú bíróságnak tehát vizsgálnia kellett, hogy mikor, milyen módon szerzett a felperes tudomást a másodfokú határozatról, amely időponthoz képest a keresetindítási határidő megtartott-e. Az Art. 143. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a bíróság az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát vizsgálhatja felül. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett továbbá, hogy jogerős-e a felperes által felülvizsgálni kért másodfokú határozat.
[19] A határozat közlése és a határozat jogerőssé válása egymáshoz kapcsolódó, egymást feltételező jogintézmények. Az Art. 5. § (1) bekezdése szerint az Art. másként nem rendelkezése esetén alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 78. § (1) bekezdése alapján a hatóság kötelezettsége, hogy a határozatot közölje az ügyféllel. Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg [Ket. 40. § (7) bekezdés]. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé [Ket. 73/A. § (3) bekezdés]. E jogszabályok értelmében az adóhatóságnak a másodfokú határozatot nem az ügyvédi irodának, hanem a felperes képviselőjének kellett volna megküldenie, amelyet nem tett meg. Az ügyvédi irodának történt kézbesítésnek nem volt joghatálya, mivel az ügyvédi iroda nem volt a felperes képviselője.
[20] A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2009.2109. számú döntésében már kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú adóhatósági határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A KGD 2010.211. számú döntés szerint pedig, ha a határozatot az ügyféllel nem közölték, az ügy folyamatban lévőnek tekintendő. A felperes részére akkor, amikor a hatóság a másodfokú határozatot nem a felperes képviselőjével, hanem a vele megbízási jogviszonyban nem lévő ügyvédi irodával közölte, azt a törvényes módon, szabályszerűen nem kézbesítette. A másodfokú határozat törvényes közlésének hiányában nem emelkedett jogerőre.
[21] Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevél megvizsgálása [Pp. 124. § (1) bekezdés, 330. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése] alapján meg kellett volna állapítania, hogy másodfokú határozatot a hatóság a felperessel szabályszerűen nem közölte, így az nem jogerős, a keresetindítási határidő el sem kezdődhetett, amelyek nélkül a határozat bírósági felülvizsgálata kizárt. Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania [Pp. 130. § (1) bekezdés b) pont], illetve a pert meg kellett volna szüntetnie [Pp. 157. § a) pont], ellentétes álláspontja téves.
[22] A Pp. 158. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság a 157. § a), b) vagy g) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles. Mindezek folytán a Kúria a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja, 157. § a) pontja, 158. § (1) bekezdése, 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette.
[23] A per megszüntetése okán a Kúria érdemben a felülvizsgálati kérelem további részei körében az ítélet jogszerűségének felülvizsgálatát nem végezhette le. A felperes keresetlevelét a másodfokú határozatnak az ügyvédi iroda részére történt kézbesítéséhez kapcsolódóan terjesztette elő, amely határozat közlés és perindítás képezte a bíróság vizsgálatának tárgyát, amelyhez nem köthető hozzá, és nem volt értékelhető – mert másik eljárási cselekmény, önálló jogkövetkezménnyel –, hogy az alperes előadása szerint a hatóság később a felperesi képviselőnek is megküldte a másodfokú határozatot.
(Kúria, Kfv.V.35.297/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás