KÜ BH 2018/131
KÜ BH 2018/131
2018.04.01.
A tartózkodási engedély kérelem belföldi benyújtását az ország megismerésére vonatkozó szándék nem alapozza meg [114/2007. Korm. r. (Vhr.) 47. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kínai állampolgár felperes Portugália által kiállított vízummal érkezett Magyarországra, ahol 2015. szeptember 7-én tartózkodási engedély iránti kérelmet, ezzel egyidejűleg tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon való előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. A méltányossági kérelmét azzal indokolta, hogy hosszabb ideig szeretne Magyarországon tartózkodni, melynek során meg kívánja ismerni az országot. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes méltányossági kérelmét elutasította. Az indokolásban megállapította, hogy a felperes által felhozott indokok nem merítik ki a tartózkodási engedély kiállítási kérelem magyarországi benyújtásának feltételét, mert nem állapítható meg olyan kivételes, méltányolható körülmény, amely indokolná a belföldi kérelmezést.
[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. október 26-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kereseti kérelem
[3] A felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát.
Az elsőfokú ítélet
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 47. § (4) bekezdés a) pontját, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1), 2. § (1) és 50. § (1)–(6) bekezdéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §-át.
[5] Hangsúlyozta, a felperes kérelmét kizárólag arra alapította, hogy Magyarországon kíván tartózkodni, és szeretné megismerni az országot. Ez a hivatkozás azonban nem méltányosságot megalapozó tény, annak vizsgálata és értékelése a tartózkodási engedély kérelem elbírálása körébe tartozik. A Vhr. által megjelölt kivételes méltánylást érdemlő körülményekből az állapítható meg, hogy a jogalkotó olyan kivételes élethelyzetek esetére kívánta biztosítani a belföldi kérelmezés lehetőségét, amelyeket nem kizárólag a kérelmező alakít, hanem abban rajta kívül álló események, történések is szerepet játszanak. Ilyen körülményeket azonban a felperes nem jelölt meg, így azokat az idegenrendészeti hatóság nem is vizsgálhatta. A külképviseleti kérelmezés mindenki számára Magyarországtól való távolmaradással, idő- és költségráfordítással jár, következésképpen ez önmagában nem jelent kivételes méltánylást érdemlő körülményt.
[6] Érvelése szerint a felperes által megjelölt Ket.-beli alapelvi rendelkezések megsértését a felperes nem bizonyította, a perbeli jogkérdés tételes jogszabályhelyek alapján eldönthető volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt.
[8] Álláspontja szerint a jogszabály tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásának helyére vonatkozó alperes általi szűk értelmezése ellentétes olyan általános közigazgatási alapelvekkel, mint az egyszerűség, a költségtakarékosság és a hatékonyság. Az alperes eljárása során nem tett eleget a tényállástisztázási kötelezettségének. Az általa hivatkozott körülmények megalapozzák a Vhr. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat.
[9] A felperes rámutatott, hogy a jogerős ítélet alapjául fekvő tényállás objektív, jogszerű mérlegelése nem támasztja alá a kereset elutasítását, az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 339. § (1) bekezdését és 339/A. §-át.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[12] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel.
[13] A Vhr. 47. § (1) bekezdése értelmében a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet – a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. A 47. § (4) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerinti illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény – így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés – indokolja. A 47. § (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon egyidejűleg terjesztheti elő. A regionális igazgatóság a méltányossági kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. A méltányossági kérelem elutasítása esetén a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[14] A Kúria Kfv.II.37.057/2016/5. és Kfv.III.37.362/2016/5. számú ítéleteiben megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a hatóságnak a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálni, ezért nem kérhető számon a hatóságon a bizonyítás hiánya, a tényállás tisztázatlansága. A bizonyítás, valószínűsítés a kérelmező felet terheli. A nyilatkozattételi jog gyakorlásának hiányára való hivatkozás alaptalan, mert kérelemre induló eljárásban minden bizonyítékot a felperesnek kell szolgáltatnia a kérelme alátámasztására. További bizonyításra, meghallgatásra nincs szükség, ilyet jogszabály nem ír elő, ezért az a hatóságon nem is kérhető számon. A Magyarországról való kiutazás kötelezettsége, az ezzel járó időveszteség és okozott költség önmagukban nem értékelhetők olyan méltánylást érdemlő körülményként, melyek a belföldi kérelmezést indokolnák, mert nem magyarországi kérelmezés esetében ezen körülmények minden kérelmezőnél felmerülnek. Ehhez képest a kérelmezőnek olyan többletkörülményre kell hivatkoznia, amely az általános nehézségeket meghaladóan jelentkezik.
[15] A Vhr. 47. § (4) bekezdés a) pontja a különös méltánylást érdemlő körülmények vonatkozásában példálózó felsorolást tartalmaz, így a családegyesítés vagy a gyógykezelés mellett más körülmények is minősülhetnek ilyennek. A Kúria rámutat, hogy az ország megismerésére vonatkozó szándék nem minősül különös méltánylást érdemlőnek.
[16] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a Vhr. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat az alperes és az elsőfokú bíróság is helyesen értelmezte és alkalmazta. Az eljárt hatóságok a tényállástisztázási kötelezettségüknek eleget tettek, nem sérült a Ket. 50. § (1) bekezdése. A Ket.-ben szabályozott egyszerűség, költségtakarékosság és hatékonyság alapelvét a közigazgatási per alapjául szolgáló eljárásban a Vhr. 47. § (4) bekezdésében írtakhoz képest kell alkalmazni, márpedig amennyiben kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn, akkor a belföldi kérelmezés engedélyezése nem lehetséges.
[17] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.VI.37.046/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás