• Tartalom
Oldalmenü

133/2018. (VII. 23.) Korm. rendelet

a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról1

2018.07.26.

A Kormány

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének 24. pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„9a. emberi eredetű kibocsátás: emberi tevékenységhez köthető levegőterhelés;”

(2) Az R. 2. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„11a. forrásoldali levegőterhelés-csökkentésre vonatkozó szabályok: olyan jogszabályok – ide nem értve az önkormányzati rendeletet –, amelyek célja e rendelet hatálya alá tartozó légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése a légszennyező anyag forrásánál megtett intézkedésekkel;”

(3) Az R. 2. §-a a következő 15a. és 15 b. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„15a. kén-dioxid vagy SO2: bármely kénvegyület kén-dioxidként kifejezve (SO2), beleértve a kén-trioxidot (SO3), a kénsavat (H2SO4) és a redukált kénvegyületeket, mint például a kén-hidrogén (H2S), a merkaptánok és a dimetil-szulfidok;
15b. korom: tiszta szénből álló szálló por, amely elnyeli a fényt;”

(4) Az R. 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„16a. le- és felszállási ciklus: egy légi járműnek a futópályára való ki- és az onnan való visszagurulását, a felszállást, az emelkedést, a megközelítést, a leszállást, valamint a légi jármű által 3000 láb magasság alatt végzett minden más műveletet magába foglaló ciklus;”

(5) Az R. 2. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„25a. levegőminőségi célkitűzések: a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott levegőterheltségi szinttel kapcsolatos határértékek, célértékek, hosszú távú célkitűzések és expozíció koncentrációra vonatkozó kötelezettségek;”

(6) Az R. 2. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„29a. metántól eltérő illékony szerves vegyületek: a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott illékony szerves vegyületek;”

(7) Az R. 2. §-a a következő 31a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„31a. országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség: valamely anyag kibocsátásának csökkentésre vonatkozó kötelezettség, amely meghatározza a tárgyévben minimálisan elérendő kibocsátás-csökkentést az adott szennyező anyag 2005. évi összes kibocsátásának %-ában kifejezve;”

(8) Az R. 2. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„32a. ózon-prekurzorok: nitrogén-oxidok, metántól eltérő illékony szerves vegyületek (a továbbiakban: NMVOC), metán és szén-monoxid;”

(9) Az R. 2. §-a a következő 34b. és 34c. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„34b. reaktív nitrogén: az ammónia, dinitrogén-oxid, ammónium, nitrátok és nitritek;
34c. az országos levegőterhelés-csökkentési program szempontjából releváns terv és program: terv, illetve program, amely a tervezési hierarchiában elfoglalt helyéből következően az országos levegőterhelés-csökkentési program számára előírásokat, szempontokat tartalmaz, vagy más módon hatással lehet az országos levegőterhelés-csökkentési program megvalósítására, vagy az országos levegőterhelés-csökkentési program befolyásolja a terv, illetve program megvalósulását.”

2. § Az R. III. fejezete a következő 12/A–12/C. alcímmel egészül ki:

„12/A. Országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek
21/A. § (1) Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettséget a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az NMVOC, az ammónia és a PM2,5 emberi eredetű kibocsátásai tekintetében a 10. melléklet tartalmazza.
(2) A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az NMVOC, az ammónia és a PM2,5 emberi eredetű kibocsátásaira vonatkozó 2025. évre tervezett indikatív kibocsátás-csökkentési szintet a 2020. évre és 2030. évre vonatkozó országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségekből lineáris csökkentési pályát feltételezve kell meghatározni.
(3) A kibocsátásokra vonatkozó 2025. évre tervezett indikatív kibocsátás-csökkentési szintet a (2) bekezdéstől eltérően is meg lehet határozni, ha az gazdasági és műszaki szempontból hatékonyabb, 2025. évtől megközelíti a lineáris csökkentési pályát, és nem veszélyezteti a 2030. évre vonatkozó országos kibocsátás-csökkentési cél elérését.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban meg kell határozni a nem lineáris kibocsátás-csökkentési pályát és alkalmazásának indokait.
21/B. § A 21/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek való megfelelés értékelésekor nem kell figyelembe venni
a) a repülőgépek le- és felszállási ciklusán kívüli és
b) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezmény (a továbbiakban: LRTAP) keretében elfogadott nomenklatúra 3B (trágyakezelés) és 3D (mezőgazdasági talajok) kategóriákban meghatározott tevékenységekből eredő nitrogén-oxid- és NMVOC-
kibocsátásokat.
12/B. Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek teljesítésének értékelésénél alkalmazható eltérések
21/C. § (1) A kén-dioxid-, a nitrogén-oxid-, az NMVOC-, az ammónia- és a PM2,5-kibocsátásra vonatkozó éves országos emisszió kataszterek a 11. melléklet 4. pontjával összhangban kiigazíthatók, amennyiben az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség az emisszió kataszter összeállításához alkalmazott javított, tudományos ismeretek alapján aktualizált új módszer miatt nem teljesül. A kiigazított emisszió kataszterhez csatolni kell a 11. melléklet 4. pontjában foglalt igazoló dokumentumokat.
(2) A kötelezettség keletkezési ideje, 2012. május 4. az irányadó annak megállapítása céljából, hogy a 2020. évtől 2029. évig terjedő időszak éveire vonatkozó légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek a 11. melléklet 4. pontjában foglalt feltételek szerint teljesülnek-e.
(3) Ha a kibocsátási tényezőkre vonatkozó kiigazítások vagy az egyes forráskategóriákból származó értékek meghatározásához alkalmazott módszerek eltérnek a forrásoldali levegőterhelés-csökkentésére vonatkozó jogszabályokban foglalt valamely norma vagy szabvány végrehajtásának várt eredményétől, 2025. évtől a 11. melléklet 4. pontjában foglalt dokumentumok benyújtásán kívül igazolni kell, hogy
a) az eltérést mutató kibocsátási tényezők a forrásoldali levegőterhelés-csökkentésre vonatkozó szabályok megfelelő végrehajtása vagy érvényesítése mellett állnak fenn,
b) a Bizottság tájékoztatása a jelentős eltérésről megtörtént.
21/D. § Ha az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek egy adott évben az évszaknak megfelelőnél hidegebb tél vagy szárazabb nyár miatt nem teljesülnek, de az adott év, az azt megelőző év és az azt követő év adott szennyezőanyagra vonatkozó kibocsátásainak átlaga nem haladja meg az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettséget, az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesül.
21/E. § Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség legfeljebb három éven keresztül teljesül, ha
a) az érintett szennyezőanyagra vonatkozó kibocsátás-csökkentési kötelezettség nem teljesítésének oka a villamosenergia- vagy hőszolgáltatásban vagy -termelésben bekövetkezett, előre nem látható üzemzavar vagy kapacitáskiesés, és
b) a kötelezettség teljesítése érdekében minden lehetséges költséghatékony intézkedés megtörtént, valamint a villamosenergia- vagy hőszolgáltatásért vagy -termelésért felelős döntéshozók további intézkedéseket tesznek a kötelezettség lehető legrövidebb időn belüli teljesítéséhez, és
c) a megtett és tervezett intézkedéseken kívüli további intézkedés vagy szakpolitikai előírás aránytalanul nagy költséggel járna, és súlyosan veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát, vagy a lakosság nagy részénél növelné az energiaszegénység kockázatát.
21/F. § (1) A 21/C–21/E. §-ban szereplő eltérések alkalmazását az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter kezdeményezi a Bizottságnál.
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott eltéréseket akkor lehet alkalmazni, ha a 33/A. § (1) bekezdésében szereplő jelentés kézhezvételét követő 9 hónapon belül a Bizottság nem emel kifogást.
21/G. § A környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi a 33/A. § (1) bekezdése szerinti emisszió katasztereket, légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzéseket, jelentéseket és a levegőterhelés ökoszisztémára gyakorolt hatásainak nyomon követéséhez kapcsolódó jelentéseket és információkat.
12/C. Országos Levegőterhelés-csökkentési Program
21/H. § Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesítése érdekében a 12. melléklet szerinti tartalommal a Kormány Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (a továbbiakban: Program) fogad el és hajt végre.
21/I. § (1) A Program kidolgozása, elfogadása és végrehajtása során
a) értékelni kell a magyarországi szennyezőanyag-kibocsátások hazai és szomszédos országok levegőminőségére gyakorolt hatásait – ahol alkalmazható – az LRTAP Egyezmény alapján működő európai monitoring és értékelési program (a továbbiakban: EMEP) adatainak és módszereinek használatával,
b) figyelembe kell venni a hazai és szomszédos országbeli levegőminőségi célkitűzések teljesítéséhez szükséges légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési igényeket,
c) az országos kibocsátás-csökkentési cél elérése érdekében tett PM2,5-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtásánál a koromkibocsátás csökkentését eredményező intézkedéseket prioritásként kell kezelni, és
d) biztosítani kell az összhangot a magyar vagy uniós jogszabályban meghatározott követelmények alapján létrejött, a Program szempontjából releváns tervekkel és programokkal.
(2) A Programnak tartalmaznia kell a 12. melléklet II. 2. pontjában szereplő intézkedéseket, továbbá a 12. melléklet II. 3. pontjában szereplő intézkedéseket vagy azokkal egyenértékű kibocsátás-csökkentést eredményező intézkedéseket.
(3) A környezetvédelemért felelős miniszter a Programot és aktualizált változatait elfogadásuk előtt a feladatkörükben érintett hatóságokkal egyezteti.
(4) A Programot a Kormány legalább négyévente aktualizálja.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az országos emisszió katasztert vagy a légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés benyújtástól számított 18 hónapon belül kell aktualizálni, ha a benyújtott adatok azt mutatják, hogy az országos légszennyezőanyag kibocsátási kötelezettség nem teljesül, vagy a légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés alapján nem fog teljesülni.
21/J. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter legalább 30 napra a kormányzati honlapon észrevételezés céljából közzéteszi
a) a Program vagy annak aktualizált tervezetét,
b) a felhívást arra vonatkozóan, hogy a tervezetre az érintett nyilvánosság észrevételt tehet,
c) az észrevételek benyújtásának helyét és
d) az észrevételek benyújtásának határidejét.
(2) Az érintett nyilvánosság a Program vagy annak felülvizsgált és szükséges esetben módosított tervezetére az (1) bekezdés szerinti közzétételtől számított 30 napon belül tehet észrevételt.
(3) A környezetvédelemért felelős miniszter az érintett nyilvánosság a (2) bekezdés szerinti határidőn belül beérkezett észrevételeit a Program vagy annak aktualizált tervezetének elfogadása előtt a környezetvédelmi érdekekre tekintettel figyelembe veszi vagy figyelmen kívül hagyja.
(4) A figyelembe vett észrevételekről vagy figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól szóló tájékoztatást a környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi.
21/K. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi a Programot és annak módosított változatait.
(2) A környezetvédelemért felelős miniszter a 21/I. § (4) vagy (5) bekezdése szerint módosított Programot a módosítást követő két hónapon belül megküldi a Bizottságnak.”

3. § Az R. III. fejezete a következő 19/A. és 19/B. alcímmel egészül ki:

„19/A. Országos emisszió kataszter, légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzés, tájékoztató kataszterjelentés
32/A. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter az OMSZ által készített javaslat alapján
a) a 13. melléklet 2.1. pontjában meghatározott szennyezőanyagokra országos emisszió katasztert,
b) a 13. melléklet 3.1. pontjában meghatározott szennyezőanyagokra a megadott határidőkig térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert és nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, továbbá országos légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzést és
c) az a) és b) pont alapján készített emisszió kataszterekhez és légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzéshez a 13. melléklet 4. pontjában meghatározott követelmények figyelembe vételével tájékoztató kataszterjelentést
készít.
(2) Az országos emisszió katasztert, a kiigazított országos emisszió katasztert, a térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert, a nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, a tájékoztató kataszterjelentést és az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzést a 11. melléklet előírásainak figyelembevételével kell elkészíteni.
(3) A 21/C–21/E. §-ban foglalt eltérés alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti tájékoztató kataszterjelentésnek tartalmazni kell azokat az információkat, amelyek igazolják, hogy az eltérés alkalmazására az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően került sor.
(4) Ha a 2025. évre vonatkozó kibocsátási szintek meghaladják a 21/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján megállapított kibocsátás-csökkentési pályának megfelelő értékeket, a környezetvédelemért felelős miniszter a 33/A. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően megküldött soron következő tájékoztató kataszterjelentésben feltünteti az eltérés indokát és a tervezett kibocsátási pályára történő visszaálláshoz szükséges intézkedéseket.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt kataszterekhez, kataszterjelentésekhez és előrejelzésekhez
a) a mezőgazdasággal kapcsolatos adatok és előrejelzések vonatkozásában az agrárpolitikáért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján,
b) az iparra vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában az iparügyekért felelős miniszter által szolgáltatott információk figyelembevételével,
c) az energetikára vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által szolgáltatott adatok alapján,
d) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján,
e) a szennyvízkezelésre vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában a vízgazdálkodásért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján,
f) az ország gazdaságára és a társadalomra vonatkozó általános adatok vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatok alapján és
g) a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KTI) által készített, a közlekedési, szállítási ágazatra vonatkozó, az (1) bekezdésben foglalt kataszterek, kataszterjelentések és előrejelzések beépítésével
az OMSZ készít javaslatot.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás az OMSZ részére és a KTI számára a közlekedési, szállítási ágazatra vonatkozó kataszterek elkészítéséhez szükséges járműállományi statisztikai adatok, járművek futásteljesítményre vonatkozó adatok, éghajlati adatok, energiastatisztikai adatok átadása, valamint a kataszterjelentések előrejelzések átadása OMSZ számára ingyenesen történik.
(7) Az OMSZ és a KTI részére az adatokat elektronikus úton kell átadni, további feldolgozásra alkalmas, szerkeszthető formátumban.
(8) Az (5) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatáson túlmenően az OMSZ jogosult eseti adatszolgáltatást kérni az (5) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatóktól és a 13. mellékletben meghatározott szennyezőanyagok kibocsátóitól.
(9) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos országos jelentéssel való összhang biztosítása érdekében az OMSZ jogosult az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendelet keretében gyűjtött adatok felhasználására.
19/B. A levegőterhelés hatásainak nyomon követése
32/B. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter meghatározza a levegőterhelés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak nyomon követését biztosító hálózat megfigyelési helyszíneit és az alkalmazott megfigyelési mutatókat.
(2) A megfigyelési helyszínek meghatározásánál biztosítani kell a reprezentativitást az ország területén található édesvízi, természetes és természetközeli élőhely-, valamint erdei ökoszisztéma-típusok szempontjából.
(3) A hálózat megfigyelési helyszíneként, amennyiben lehetséges, e rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló szabályozás előírásainak teljesítése céljából jelenleg működő, az ökológiai monitoring céljára alkalmas megfigyelési helyszíneket kell kijelölni, és a meglévő adatokat kell felhasználni annak érdekében, hogy a hálózat üzemeltetése költséghatékony legyen.
(4) A levegőterhelés hatásainak megfigyelésére vonatkozó mutatókat az LRTAP egyezmény nemzetközi együttműködési programjaihoz rendelkezésre álló kézikönyvekben leírtak alapján kell meghatározni.
(5) A vizsgálati adatokat valamint a megfigyelési helyszínekben és vizsgálatokban történt változást a környezetvédelemért felelős miniszter négyévente, július 1-ig megküldi a Bizottságnak.”

4. § Az R. 20. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

33/A. § (1) A 32/A. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a 21/C–21/E. §-ban szereplő eltérések bármelyikének alkalmazása esetén a 32/A. § (2) bekezdése szerinti országos emisszió katasztert, térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert, nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzést, tájékoztató kataszterjelentést a 13. mellékletben szereplő határidőkig a környezetvédelemért felelős miniszter benyújtja a Bizottságnak és egyidejűleg az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek.
(2) A 21/C–21/E. §-ban szereplő eltérés alkalmazásakor a környezetvédelemért felelős miniszter az adott jelentéstételi év február 15-ig tájékoztatja erről a Bizottságot.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza az érintett szennyezőanyagok megnevezését, az érintett kibocsátó ágazatokat és hatását az emisszió kataszter adataira.
(4) Az LRTAP egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 1999. december 1-én Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormányrendelet előírása alapján az (1) bekezdés szerinti emisszió kataszterek és légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzések benyújtását a környezetvédelemért felelős miniszter bejelenti az Egyezmény titkárságának.”

5. § Az R. 24. alcíme a következő 42/A–42/B. §-sal egészül ki:

42/A. § A Programot a környezetvédelemért felelős miniszter 2019. április 1-ig megküldi a Bizottságnak.
42/B. § A környezetvédelemért felelős miniszter bejelenti a Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek
a) a 32/B. § szerinti megfigyelési helyszínek elhelyezkedését és a levegőterhelés ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak értékelése érdekében vizsgált mutatók listáját első alkalommal a 2018. évben,
b) a 32/B. § szerinti megfigyelési és mért adatokat első alkalommal a 2019. évben.”

6. § Az R. 43. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

d) az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 14-i 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

7. § Az R. 8. mellékletének e) pontjában a „10. cikk (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „10. cikke” szöveg lép.

8. § Az R.

egészül ki.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

10. § Ez a rendelet az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 10-i 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 133/2018. (VII. 23.) Korm. rendelethez

Országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek
1.    A kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3) és a PM2,5-légszennyező anyagokra vonatkozó országos kibocsátás-csökkentési kötelezettségek.

 

 

A

B

C

 

1

légszennyező anyagok

év

%

 

2

SO2-csökkentés

A 2020 és 2029 közötti bármely év

46

 

3

2030 és az azt követő bármely év

73

 

4

NOx-csökkentés

A 2020 és 2029 közötti bármely év

34

 

5

2030 és az azt követő bármely év

66

 

6

NMVOC-csökkentés

A 2020 és 2029 közötti bármely év

30

 

7

2030 és az azt követő bármely év

58

 

8

NH3-csökkentés

A 2020 és 2029 közötti bármely év

10

 

9

2030 és az azt követő bármely év

32

 

10

PM2,5-csökkentés

A 2020 és 2029 közötti bármely év

13

 

11

2030 és az azt követő bármely év

55

2.    A kibocsátás-csökkentési kötelezettségek vonatkoztatási éve 2005.
3.    A közúti közlekedésből származó kibocsátás számítását az értékesített üzemanyag alapján kell elvégezni.

2. melléklet a 133/2018. (VII. 23.) Korm. rendelethez

Az országos emisszió kataszterek és légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzések, a tájékoztató kataszterjelentések és a kiigazított országos emisszió kataszterek elkészítésének és aktualizálásának módszerei
    1.    Országos emisszió kataszter
1.1.    A 11. § (1)–(4) bekezdése szerinti országos emisszió katasztert, a kiigazított országos emisszió katasztert, a térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert, a nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzést és a tájékoztató kataszterjelentéseket az LRTAP egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentését előíró Göteborgi Jegyzőkönyv kihirdetését megvalósító kormányrendeletben, és a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényben meghivatkozott jelentésadásra vonatkozó iránymutatásokban (EMEP Reporting Guidelines, a továbbiakban: EMEP jelentéstételi iránymutatás) és emisszió kataszter készítésére szolgáló útmutatókban (EMEP/EEA Guidebooks, a továbbiakban: EMEP/EKÜ módszertani útmutató) meghatározott módszerek alapján az e rendelet 2. mellékletében szereplő jelentéstételre vonatkozó előírások és e mellékletben megfogalmazott további követelmények alapján kell elkészíteni.
1.2.    Az 1.1. pontban említett iránymutatások alapján összeállítják az országos emisszió kataszterek és légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzések értékeléséhez szükséges kiegészítő információkat, különös tekintettel a tevékenységekre vonatkozó adatokra.
1.3.    Éves országos emisszió kataszterrel szemben támasztott követelmények
1.3.1.    Az országos emisszió kataszternek átláthatónak, következetesnek, összehasonlíthatónak, teljesnek és pontosnak kell lennie.
1.3.2.    Az azonosított kulcskategóriákhoz tartozó kibocsátások számításához az EMEP/EKÜ módszertani útmutatóban meghatározott ún. Tier 2. vagy, amennyiben lehetséges annál magasabb szintű (részletesebb adatokon alapuló) módszertant kell alkalmazni.
1.3.3.    Az 1.3.2. pontban meghatározott módszertől eltérő egyéb, a fentiekkel összeegyeztethető és tudományosan megalapozott módszer is használható az országos emisszió kataszter elkészítéséhez, ha ezzel pontosabb becslés végezhető, mint az alapmódszer segítségével.
1.3.4.    A közlekedésből származó kibocsátásokat az EUROSTAT-nak jelentett országos energiamérleggel összhangban kell számítani és jelenteni.
1.3.5.    A közúti közlekedésből származó kibocsátások adatainak meghatározásánál az országban értékesített üzemanyag mennyiségét kell figyelembe venni.
1.3.6.    Az éves országos kibocsátásokat az LRTAP egyezmény jelentéstételi űrlapján meghatározott mértékegységben kell kifejezni.
    2.    Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés
2.1.    Az országos kibocsátás-előrejelzésnek átláthatónak, következetesnek, összehasonlíthatónak, teljesnek és pontosnak kell lennie.
2.2.    Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés tartalmazza
a)    az előrejelzésben figyelembe vett, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések leírását,
b)    adott esetben az előrejelzés tekintetében elvégzett érzékenységi vizsgálat eredményét,
c)    a használt módszerek, modellek, az alapfeltételezések, valamint a legfontosabb kiindulási és eredményparaméterek leírását.
2.3.    A légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzéseket a lényeges forrásszektoronként kell megbecsülni és összesíteni.
2.4.    Az egyes szennyező anyagokra vonatkozóan egy „elfogadott intézkedéseket figyelembe vevő” előrejelzést és egy „további (tervezett) intézkedéseket figyelembe vevő” előrejelzést kell készíteni és benyújtani az EMEP/EKÜ módszertani útmutató szerinti iránymutatásokkal összhangban.
2.5.    Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzéseknek összhangban kell lenniük az X–3. évi, rendelkezésre állás esetén az X–2. évi éves országos emisszió kataszterrel és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk országos és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtott előrejelzésekkel.
    3.    Tájékoztató kataszterjelentés
3.1.    A tájékoztató kataszterjelentést az EMEP jelentéstételi iránymutatásainak megfelelően kell összeállítani, és az abban meghatározott kataszterjelentési űrlap felhasználásával kell benyújtani.
3.2.    A 3.1. pont szerinti jelentés tartalmazza
3.2.1.    az alkalmazott módszerek, feltételezések, kibocsátási tényezők és tevékenységadatok ismertetését, forrását a kapcsolódó hivatkozások megjelölésével, valamint kiválasztásuk indoklását,
3.2.2.    a kibocsátási források fő országos kategóriáinak leírását,
3.2.3.    a bizonytalansági tényezőkre, a minőségbiztosításra és a hitelesítésre vonatkozó információkat,
3.2.4.    az emisszió kataszter elkészítése intézményi hátterének ismertetését,
3.2.5.    az újraszámításokat és a tervezett korrekciókat,
3.2.6.    a 21/C–21/E. §-ban foglalt eltérések alkalmazása esetén, az azokkal kapcsolatos információkat,
3.2.7.    a 21/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján meghatározott kibocsátás-csökkentési pályától való eltérés esetén az eltérés indokairól, valamint a pályára való visszaállást szolgáló intézkedésekről szóló tájékoztatást,
3.2.8.    a vezetői összefoglalót.
    4.    Kiigazított országos emisszió kataszterek
4.1.    Kiigazított országos emisszió kataszter készítése esetén a 4.1.1–4.1.7. pontban szereplő dokumentumokat kell a Bizottságnak benyújtandó javaslathoz csatolni.
4.1.1.    annak igazolása, hogy az érintett szennyező anyag tekintetében az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség nem teljesült,
4.1.2.    annak kimutatása, hogy az országos emisszió kataszter kiigazítása milyen mértékben csökkenti a kibocsátás-csökkentési kötelezettségtől való eltérést, illetve járul hozzá az érintett országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesítéséhez,
4.1.3.    annak becslése, hogy a kiigazítás nélkül, az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzések alapján teljesíthető-e, és ha igen, mikor teljesülne az országos kibocsátás-csökkentési cél,
4.1.4.    annak bemutatása, hogy a kiigazítás összefüggésben áll az alábbi esetek közül legalább eggyel (szükség esetén korábbi vonatkozó kiigazításokat is figyelembe lehet venni):
4.1.4.1.    Új kibocsátásforrás-kategória esetén:
4.1.4.1.1.    arra vonatkozó bizonyíték, hogy az új kibocsátásforrás-kategóriát a tudományos szakirodalom és/vagy az EMEP/EKÜ módszertani útmutató elismeri,
4.1.4.1.2.    arra vonatkozó bizonyíték, hogy ez a kibocsátásforrás-kategória nem szerepelt az országos emisszió kataszterben a légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség meghatározása idején,
4.1.4.1.3.    arra vonatkozó kimutatás, hogy az új kibocsátásforrás-kategóriából származó kibocsátások hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagállam ne tudja teljesíteni kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit, továbbá az ennek megállapításához használt módszerek, adatok és kibocsátási tényezők részletes leírását.
4.1.4.2.    Az egyes kibocsátásforrás-kategóriákból származó kibocsátási értékek meghatározásához alkalmazott jelentősen eltérő kibocsátási tényezők esetén:
4.1.4.2.1.    az eredeti kibocsátási tényezők ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés részletes leírását, amelyből az adott kibocsátási tényező levezetésre került,
4.1.4.2.2.    arra vonatkozó bizonyíték, hogy az eredeti kibocsátási tényezőket alkalmazták a kibocsátás-csökkentések meghatározásához azok megállapítása idején,
4.1.4.2.3.    az aktualizált kibocsátási tényezők ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés részletes leírását, amelyből az adott kibocsátási tényező levezetésre került,
4.1.4.2.4.    az eredeti és az aktualizált kibocsátási tényezők alkalmazásával készült kibocsátásbecslések összehasonlítása annak igazolására, hogy a kibocsátási tényezők változása hozzájárul ahhoz, hogy a tagállam ne tudja teljesíteni légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit,
4.1.4.2.5.    az arra vonatkozó döntés indoklása, hogy a kibocsátási tényezők változásai jelentősek-e.
4.1.4.3.    Az egyes kibocsátásforrás-kategóriákból származó kibocsátási értékek meghatározásához alkalmazott, jelentősen eltérő módszerek esetén:
4.1.4.3.1.    az eredetileg alkalmazott módszerek ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés részletes leírását, amelyből az adott kibocsátási tényező levezetésre került,
4.1.4.3.2.    arra vonatkozó bizonyíték, hogy az eredeti módszereket alkalmazták a kibocsátás-csökkentések meghatározásához azok megállapítása idején,
4.1.4.3.3.    az aktualizált módszerek ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés vagy hivatkozási alap részletes leírását, amelyből levezetésre kerültek,
4.1.4.3.4.    az eredeti és az aktualizált módszerek alkalmazásával készült kibocsátásbecslések összehasonlítása annak igazolására, hogy a módszerek változása hozzájárul ahhoz, hogy a tagállam ne tudja teljesíteni légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit,
4.1.4.3.5.    az arra vonatkozó döntés indoklása, hogy a módszerek változása jelentős-e.
4.2.    A kiigazítás által érintett valamennyi év tekintetében újra kell számítani a kiigazított kibocsátási értékeket az időszakok következetességének lehető legnagyobb mértékű biztosítására.

3. melléklet a 133/2018. (VII. 23.) Korm. rendelethez

I.        Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program tartalmi követelményei
    1.    A Program tartalmazza
1.1.    a levegőtisztaság-védelem szakpolitikai kereteit, beleértve
1.1.1.    a szakpolitikai prioritásokat, valamint azok kapcsolatát a Program szempontjából releváns szakpolitikai területek, többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés prioritásaival,
1.1.2.    a levegőtisztaság-védelmi hatóságok feladatköreit,
1.1.3.    a kibocsátás-csökkentést és a levegő minőségének javítását célzó jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén tett előrelépéseket, továbbá az országos és uniós kötelezettségeknek való megfelelés mértékét,
1.1.4.    a várható fejlődést, feltételezve, hogy a már elfogadott politikák és intézkedések nem változnak,
1.2.    a megvizsgált szakpolitikai opciók, amelyek a 2020 és 2029 közötti, valamint a 2030. évtől kezdődő időszakra vonatkozó légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek és a 2025. évre meghatározott köztes kibocsátási szintek teljesítéséhez vezethetnek, és amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség további javulásához, valamint ezen opciók elemzése, ideértve az elemzés módszereit is; a szakpolitikák és intézkedések egyedi vagy kombinált hatásai a kibocsátás-csökkentésre, a levegőminőségre és a környezetre, valamint a kapcsolódó bizonytalanságok,
1.3.    az elfogadásra kiválasztott intézkedések és szakpolitikák, ideértve elfogadásuk, végrehajtásuk és felülvizsgálatuk ütemtervét, továbbá az ezekért felelős illetékes hatóságokat,
1.4.    adott esetben annak indoklása, hogy a 2025. évre meghatározott indikatív kibocsátási szintek elérése miért nem teljesíthetők aránytalan költségekkel járó intézkedések meghozatala nélkül,
1.5.    adott esetben a 21/C–21/E. §-ban szereplő eltérések alkalmazása, és az alkalmazás esetleges környezeti hatásainak az ismertetése,
1.6.    annak értékelése, hogy a kiválasztott intézkedések és szakpolitikák miként biztosítják a Program szempontjából releváns tervekkel és programokkal való koherenciát.
    2.    A Programok módosított változatai a 2.1–2.2. pontban szereplő, az 1. pontban szereplő információkon kívüli adatokat, értékeléseket tartalmazzák
2.1.    a program végrehajtásának ismertetését, a kibocsátás-csökkentés és a koncentrációcsökkentés terén tett előrehaladás értékelését,
2.2.    a szakpolitikai összefüggésekben, az értékelésekben, a programban vagy annak végrehajtási ütemtervében bekövetkező minden lényeges változást.
II.        A 21/I. § (2) bekezdésében meghatározott kibocsátáscsökkentő intézkedések
    1.    Az ammóniakibocsátás csökkentését célzó intézkedések meghatározásának alapja az ENSZ EGB 2015-ben publikált Jó Mezőgazdasági Gyakorlat Útmutató 2014 (Framework Code for Good Agricultural Practice for Reducing Ammonia Emissions of 2014, a továbbiakban: GAP útmutató), a mezőgazdasági források ammónia kibocsátásának csökkentéséről szóló ENSZ EGB útmutató (Guidance Document on Preventing and Abating Ammonia Emissions from Agricultural Sources, a továbbiakban: Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató), az ENSZ EGB nitrogénmérleggel kapcsolatos útmutatója (Guidance Document on National Nitrogen Budgets), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti vonatkozó elérhető legjobb technikák.
    2.    A Program tartalmazza a 2.1–2.4. pontban szereplő intézkedéseket.
2.1.    Az ammóniakibocsátás csökkentésével kapcsolatos helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó Országos Útmutató készítése a GAP útmutató szerint a 2.1.1–2.1.6. pontban szereplő előírások figyelembevételével;
2.1.1.    a nitrogéngazdálkodás a teljes nitrogénciklus figyelembevételével,
2.1.2.    a takarmányozási stratégiák,
2.1.3.    az alacsony kibocsátású trágyakijuttatási eljárások,
2.1.4.    az alacsony kibocsátású trágyatárolási rendszerek,
2.1.5.    alacsony kibocsátású állattartási technológiák,
2.1.6.    az ásványi műtrágya használatakor keletkező ammóniakibocsátás csökkentésének lehetőségei.
2.2.    Az ENSZ-EGB nitrogénmérlegekkel kapcsolatos útmutatója alapján országos nitrogénmérleg készítése a mezőgazdasági tevékenységek miatt fellépő reaktív nitrogénveszteségben bekövetkezett változás nyomon követésére.
2.3.    Az ammónium-karbonát műtrágyák alkalmazásának betiltása.
2.4.    A PM2,5- és a koromkibocsátás csökkentése érdekében a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok és hulladékok, valamint az erdészeti biomassza-maradványok nyílt téri égetésének tilalma a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének sérelme nélkül.
2.4.1.    A 2.4. pontban előírt tilalom betartatásához az előírás megszegésének szankcionálásához szükséges intézkedések.
2.4.2.    Nem tartozik a 2.4. pontban előírt tilalom hatálya alá a futótüzek terjedésének megakadályozásával, a kártevők elleni védekezéssel, továbbá a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos megelőző programok célját szolgáló nyílt téri égetés.
    3.    A Program tartalmazza a következő vagy azokkal igazoltan egyenlő kibocsátáscsökkenést eredményező intézkedéseket.
3.1.    A karbamidalapú műtrágyák helyettesítése ammónium-nitrát-alapú műtrágyákkal.
3.2.    A karbamidalapú műtrágyák használata esetén olyan módszer alkalmazása, amely az ammóniakibocsátás szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 30%-kal csökkentik.
3.3.    A műtrágyák szerves trágyákkal való felváltásának előmozdítása, valamint ahol továbbra is műtrágyákat alkalmaznak, a műtrágyának a kezelendő növénykultúra vagy gyep előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően történő kiszórása, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más trágyákból származó tápanyagok jelenlétét.
3.4.    A szántóföldön és gyepen alkalmazott istállótrágyából, illetve trágyaszeparátum szilárd fázisából, valamint hígtrágyából származó kibocsátások csökkentése olyan módszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 30%-kal csökkentik, valamint teljesítik a 3.4.1–3.4.4. pont szerinti feltételeket.
3.4.1.    A szilárd és hígtrágyának a kezelendő növénykultúra vagy gyep előrelátható nitrogén- és foszforigényének megfelelő mennyiségben történő kiszórása, figyelembe véve a talaj tápanyagtartalmát és a más trágyákból származó tápanyagok jelenlétét.
3.4.2.    A szilárd és hígtrágya kijuttatásának mellőzése, ha a kezelendő földterület vízzel telítődött, elárasztott, fagyos vagy hóval borított.
3.4.3.    A hígtrágya vontatott tömlő, vontatott csoroszlya alkalmazásával, vagy sekély, illetve mély injektálás révén való kijuttatása a gyepre.
3.4.4.    A szántóföldre kijuttatott szilárd és hígtrágya beledolgozása a talajba a kijuttatás utáni négy órán belül.
3.5.    Az állatok tartási helyén kívüli trágyatárolókból származó kibocsátások csökkentése a 3.5.1–3.5.3. pont szerinti eljárások alkalmazásával.
3.5.1.    Olyan alacsony kibocsátású rendszerek és technikák alkalmazása, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest a 2022. január 1-je után épített hígtrágyatárolók esetében bizonyítottan legalább 60%-kal, a meglévő hígtrágyatárolók esetében pedig legalább 40%-kal csökkentik.
3.5.2.    Az istállótrágya és a trágyaszeparátum szilárd fázisának tárolására szolgáló tárolók lefedése.
3.5.3.    Annak biztosítása, hogy a gazdaságok elegendő trágyatároló kapacitással rendelkezzenek ahhoz, hogy trágya csak a növénykultúra növekedése szempontjából megfelelő időszakban kerüljön kiszórásra.
3.6.    Az állatok tartási helyéről származó kibocsátások csökkentése olyan rendszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 20%-kal csökkentik.
3.7.    A trágyából származó kibocsátások csökkentése olyan, alacsony fehérjetartalmú takarmányozás alkalmazásával, amely az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 10%-kal csökkenti.
3.8.    A mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok megfelelő kezelésére vonatkozó országos mezőgazdasági gyakorlati útmutató összeállítása a 3.8.1–3.8.4. eljárások alapján.
3.8.1.    A talajszerkezet javítása a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok talajba dolgozásával.
3.8.2.    A mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok talajba dolgozási technikájának fejlesztése.
3.8.3.    A mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok alternatív hasznosítása.
3.8.4.    A talaj tápanyagtartalmának és szerkezetének javítása a trágyának a növény tápanyagszükségletének megfelelő módon történő talajba dolgozásával, mellőzve a trágya (istállótrágya, mélyalmos trágya) elégetését.
    4.    Az intézkedések meghatározásánál a kis- és mikrogazdaságokra gyakorolt hatásokat teljeskörűen figyelembe kell venni. Az alkalmazandó légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség szempontjából lehetséges és célszerű mértékben a kis- és mikrogazdaságok mentesíthetők egyes intézkedések alól.

4. melléklet a 133/2018. (VII. 23.) Korm. rendelethez

A kibocsátások jelentésére vonatkozó előírások
    1.    Rövidítések
1.1.    NFR: az LRTAP Egyezmény keretében elfogadott nómenklatúra (Nomenclature for Reporting, NFR);
1.2.    Cd: kadmium;
1.3.    Hg: higany;
1.4.    Pb: ólom;
1.5.    POP: környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag;
1.6.    PAH: policiklusos aromás szénhidrogén [benz(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén];
1.7.    PCB-k: poliklórozott bifenilek;
1.8.    HCB: hexaklórbenzol;
1.9.    As: arzén;
1.10.    Cr: króm;
1.11.    Ni: nikkel;
1.12.    Se: szelén;
1.13.    Zn: cink;
1.14.    TSP: összes szálló por;
1.15.    LPS: nagy pontforrások;
1.16.    PM10: legfeljebb 10 mikrométer (µm) aerodinamikai átmérőjű részecskék
2.1.    A 32/A. § (1) bekezdése szerinti kibocsátások jelentésére vonatkozó előírások

 

 

A

B

C

D

 

1

A jelentés megnevezése

Szennyezőanyagok

Időszak

Jelentéstétel határideje

 

2

Országos összkibocsátások az NFR forráskategóriái szerint

– SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO;
– Cd, Hg, Pb;
– POP-ok, összes PAH, dioxinok/furánok, PCB-k, HCB

Évenként, 1990-től a jelentéstételi év előtti
2. évig (X–2)

február 15.

 

3

– PM2,5, PM10 és ha van rendelkezésre álló adat, korom

Évenként, 2000-től a jelentéstételi év előtti
2. évig (X–2)

 

4

– As, Cr, Cu, Ni, Se, Zn, valamint ezek vegyületei;
– TSP

Évenként, 1990-től (TSP esetén 2000-től)
a jelentéstételi év előtti
2. évig (X–2)

2.2.    A természetes kibocsátásokat az LRTAP egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentését előíró Göteborgi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormányrendelettel és a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény által meghivatkozott útmutatókban meghatározott módszereknek megfelelően kell jelenteni.
2.3.    A természetes kibocsátásokról külön jelentés készül, azokat az országos összkibocsátás-számításánál nem kell figyelembe venni.
2.4.    Hibás jelentés esetén a benyújtási határidőt követően legkésőbb négy héten belül új jelentést kell benyújtani a változtatásokhoz fűzött magyarázattal együtt.
3.1.    A 32/A. § (1) bekezdése szerinti kibocsátások jelentésére vonatkozó előírások

 

 

A

B

C

D

 

1

Jelentéstípus

Szennyezőanyagok

Időszak

Jelentéstétel határideje

 

2

Területi bontású országos kibocsátási adatok forráskategó-
riánként (GNFR)

– SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO, PM2,5, PM10;
– Cd, Hg, Pb;
– POP-ok, összes PAH, dioxinok/furánok, PCB-k, HCB;
– korom, ha rendelkezésre áll

2017-től
négyévente, a jelentéstételi év előtti
2. évre (X–2)

május 1.

 

3

Nagy pontszerű források (LPS) kibocsátásai forráskategóriái szerint

– SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO, PM2,5, PM10;
– Cd, Hg, Pb;
– POP-ok, összes PAH, dioxinok/furánok, PCB-k, HCB;
– korom, ha rendelkezésre áll

2017-től
négyévente,
a jelentéstételi év előtti
2. évre (X–2)

május 1.

 

4

Légszennyező-
anyag kibocsátások előrejelzése, országos összkibocsátások összesített NFR forráskategóriák szerint

– SO2, NOx, NMVOC, NH3, PM2,5, korom, ha rendelkezésre áll

2017-től
kétévente, a 2020-as, 2025-ös, 2030-as, valamint rendelkezésre álló adat esetén a 2040-es és 2050-es előrejelzési év

március 15.

3.2.    Hibás jelentés esetén a benyújtási határidőt követően legkésőbb négy héten belül új jelentést kell benyújtani a változtatásokhoz fűzött magyarázattal együtt.
    4.    A 32/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató kataszterjelentésére vonatkozó előírások

 

 

A

B

C

D

 

1

Jelentéstípus

Szennyezőanyagok

Időszak

Jelentéstétel határideje

 

2

Tájékoztató kataszterjelentés

– SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO, PM2,5, PM10;
– Cd, Hg, Pb és korom;
– POP-ok, összes PAH, dioxinok/furánok, PCB-k, HCB;
– As, Cr, Cu, Ni, Se, Zn, valamint ezek vegyületei és TSP

évente

március 15.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. július 27. napjával.