BÜ BH 2018/136
BÜ BH 2018/136
2018.05.01.
Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a bekövetkezett balesetért a védett úton sebességtúllépéssel közlekedő, elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője, ha a baleset az elsőbbségi joga megsértése miatt következett be, és a balesetet csupán a megengedett sebességet el nem érő sebességgel közlekedve háríthatta volna el [Btk. 235. § (1) bek.; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. § (1) bek. c) pont, 28. § (2) bek. b) pont; 6/1998. BJE határozat].
[1] A járásbíróság a 2016. április 4-én, nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bek.].
[2] Ezért őt 80 napi tétel – 1000 forint/napi tétel összegű –, mindösszesen 80 000 forint pénzbüntetésre és 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
[3] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene a II. r. terhelt jelentett be fellebbezést a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának mellőzése érdekében.
[4] A törvényszék a 2016. október 4-én tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta: a közúti járművezetéstől eltiltást mellőzte.
[5] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[6] A jogerős ítéleti tényállás szerint 2014. november 7-én 12.35 órakor az I. r. terhelt tehergépkocsival városi belterületen közlekedett a mellékút irányába, utasként V. I.-nét szállította. A II. r. terhelt a mellékúton közlekedett személygépkocsival, utasként a jobb első ülésen Zs. Á.-t, a bal hátsó ülésen Zs. I.-nét, míg a jobb hátsó ülésen T. A. sértettet szállította.
[7] Az I. r. terhelt a kivezető út és a mellékút kereszteződése előtt elhelyezett „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla utasítására a kereszteződés vonalától kb. 8,7 méterre a gépkocsival ugyan megállt, ezt követően azonban elindult, és figyelmetlenül kikanyarodott jobbra, melynek során nem biztosított elsőbbséget a neki balról, a 60 km/órás megengedett sebesség helyett 77-83 km/óra sebességgel érkező, a II. r. terhelt által vezetett személygépkocsinak, ezért a II. r. terhelt vészfékezése és balra kormányzása ellenére járműve jobb elejével nekiütközött az I. r. terhelt tehergépkocsija bal hátsó részének.
[8] A baleset következtében T. A. sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, orrcsontja eltörött. Sérülésének tényleges gyógytartama 28 napra tehető.
[9] A baleset oka az volt, hogy az I. r. terhelt magatartásával megszegte a KRESZ 28. § (2) bekezdés b) pontjában, míg a II. r. terhelt magatartásával megszegte a KRESZ 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 14. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, s ezért nem tudott eleget tenni a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott általános baleset-elhárítási kötelezettségének.
[10] Az ügyben meghozott jogerős ítélet ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt javára, felmentése érdekében a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának III. fordulatában foglalt okból.
[11] Álláspontja szerint a II. r. terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a II. r. terhelt sebességtúllépése a büntetőjogi felelősségét megalapozó közlekedési szabályszegésként nem értékelhető, ugyanis a II. r. terhelttől elvárható lassító fékezés esetén a megengedett legnagyobb sebességgel (60 km/órával) történő haladás mellett sem kerülhette volna el biztonsággal a baleset bekövetkezését. Annál kisebb sebességgel haladás pedig tőle az adott körülmények között nem volt elvárható, ezért a II. r. terhelt bűncselekmény hiányában való felmentését indítványozta.
[12] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta.
[13] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt – kizáró rendelkezés hiányában – tanácsülésen bírálta el.
[14] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. § (4) és (5) bek.] bírálta felül.
[15] Ennek során az ügyész által a II. r. terhelt javára bejelentett felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
[16] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[17] Emellett a Be. 423. § (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó, a tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható. A tényálláshoz a Kúria is kötve van, azt tehát, hogy valamely ügyben a terhelt elítélésére törvénysértően került-e sor, még az érdemi felülbírálat során is kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja.
[18] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].
[19] Érdemi vizsgálata alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt a következő indokok alapján találta alaposnak.
[20] A Btk. 235. § (1) bekezdésében meghatározott közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A törvényi szabályozásból következően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele a közúti közlekedés szabályainak a vétkes megszegése; a szabályszegéssel okozati összefüggésben baleset, súlyos testi sértés bekövetkezése és az, hogy az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége megállapítható legyen.
[21] A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok megszegése. A Btk. 235. §-a szerinti bűncselekmény keretrendelkezés, a közúti közlekedési szabályokon elsősorban a KRESZ, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb rendelkezéseket kell érteni.
[22] Az irányadó tényállásból tényként megállapítható, hogy az I. r. terhelt járművével a déli órákban, borult időben, a kivezető úton, az útkereszteződéstől jóval beljebb, mintegy 7,45 méterre kihelyezett STOP táblától beljebb, a kereszteződés vonalától mintegy kb. 8,7 méterre állt meg, majd ezt követően kezdte meg a kikanyarodást jobbra.
[23] A Kúria megállapítja, hogy az objektív veszélyhelyzet akkor alakult ki, amikor az I. r. terhelt a kanyarodás megkezdésekor figyelmetlenül hajtott ki jobbra. A bizonyítási kísérlet elvégzése után ugyanis a szakértő megállapította, hogy az I. r. terheltnek a kereszteződésben leállított gépkocsiból a másik gépkocsi az ütközési ponttól 132 méterre vált láthatóvá, vagyis a balról érkező személygépkocsit elinduláskor, s az elindulás előtti körültekintéskor is láthatta.
[24] Helyesen állapította meg a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértő Legfőbb Ügyészség az átiratában, hogy a II. r. terhelt sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ szabályszegő magatartása tehát nem áll okozati összefüggésben a baleset bekövetkezésével. Amint azt a kiegészítő szakvélemény tartalmazza, a II. r. terhelt gépkocsijával a balesetet lassító fékezéssel, 60 km/órával, vagyis a legnagyobb megengedett sebességgel sem kerülhette volna el biztonsággal, legfeljebb a szakértő szerint 53-58 km/óra lassító fékezéssel, ugyanakkor az I. r. terhelt által hirtelen előidézett veszélyhelyzet okából a megengedettnél kisebb sebességgel közlekedés az adott körülmények között nem volt tőle elvárható.
[25] A Kúria ezért megállapította, hogy a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor; cselekménye sem ezt, sem más bűncselekményt nem valósított meg.
[26] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek a vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a II. r. terhelt tekintetében a javára benyújtott felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a támadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, s a terheltet a törvénynek megfelelő határozatot hozva a Be. 331. § (1) bekezdése, illetőleg a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjának első fordulata alapján bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádja alól.
(Kúria Bfv. II. 503/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás