2018. évi CXXXVII. törvény
egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról1
2019.01.11.
„(3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, vagy a használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról.
(4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek; b) jogerős bírói ítélet megállapította, hogy jogsértően nem engedélyezte megfelelő riasztási vagy kárelhárítási módszer alkalmazását;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.” „(3) A törvény hatálya az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint vadászterületnek minősülő területre – ideértve a zárttéri vadtartás céljául szolgáló területeket is – és a természetes környezetben vadon élő vadfajokra, valamint a zárttéri vadtartó létesítményekben tartott vadfajokra terjed ki.”
„(4) A vadgazdálkodási tájegység határát a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártakor, különösen a 19. § (2) bekezdés c), d), f) és l) pontjában meghatározott szempontokra tekintettel felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz a miniszter figyelembe veszi az Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) adatait és a vadászati hatóság javaslatait beszerzi. (5) A vadgazdálkodási tájegység határának módosítása – a (4) bekezdésben foglalt eseten kívül – az üzemtervi időszakon belül egy alkalommal, indokolt esetben kezdeményezhető. A módosítást a módosítással érintett vadászterületek vadászatra jogosultjai együttesen kezdeményezhetik. A módosításra irányuló javaslatot szakmai felülvizsgálat céljából az illetékes vadászati hatóság, az érintett tájegységi fővadász részére, indokolással ellátva kell megküldeni. (6) A vadászati hatóság és a tájegységi fővadász az (5) bekezdés szerinti módosítás indokoltságáról a javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül egyeztetést tart. A vadászati hatóság a módosítás támogathatóságáról az egyeztetést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a minisztert, aki a szakmailag megalapozott és indokolt módosító javaslat alapján a tájegységi határt módosíthatja.” „(3) A nem vadászterületen elejtett, befogott vagy elhullott vad – ideértve annak trófeáját is –, valamint a hullatott agancs, annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni.”
„(1) A vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:
a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén saját tulajdonában álló vadászterületén vagy az általa haszonbérelt vadászterületen saját maga vadászik;
b) az általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat);
c) írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság, gazdasági társaság számára meghatározott fajú, ivarú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).”
„(3) Társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag haszonbérlet útján lehet gyakorolni.”
„(1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde hirdetmény közzététele útján kezdeményezheti. A hirdetmény közzététele iránti kérelmet a gyűléssel érintett vadászterület fekvése szerint illetékes vadászati hatósághoz kell benyújtani. A hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését. (2) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú hirdetményt a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harmincadik napon teszi közzé a központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint kifüggeszti a hirdetőtáblájára. A vadászati hatóság a hirdetményre rávezeti a közzététel időpontját és a levétel napját. A vadászati hatóság a hirdetményt legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon veszi le a honlapról és a hirdetőtábláról. (2a) Joghatás a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételhez fűződik. A hirdetményt a kezdeményezőnek – tájékoztató jelleggel – minden érintett település önkormányzati hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni legkésőbb a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző 15. napig, amely hirdetmény legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon vehető le a hirdetőtábláról.”
„(1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradását.”
(A tájegységi vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:)
„c) a vadállomány-szabályozás irányelveit;”
„(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és – kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászókat – gyakorlati vadászlövészetből áll.”
„(6) Az Országos Trófeabíráló Testület
a) elvégzi az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálatát,
b) gondoskodik a hazai szabadterületi és zárttéri trófearanglista elkülönített vezetéséről.
(7) A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján
a) hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,
b) a vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár,
c) határozatot hoz a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról,
d) határozatban engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.”
„(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.”
„(9) Abban az esetben, ha a károsult kérésére a közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkár felmérés céljából szakértőt rendel ki, a szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket tenni a kár tényével és mértékével összefüggésben. Ha a vadászatra jogosult képviselője a szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.”
„(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő – az adott vadászati év október 31. napjáig vadkárért ténylegesen kifizetett összeggel csökkentett – összeget a vadkár alapban az adott vadászati év november 1. napjáig biztosítja.”
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat,”
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„27. az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,”
„(4) Ha a Módtv. hatálybalépése előtt a vadászati hatóság által jóváhagyott, de 2017. február 28-án le nem járó üzemterv szerint működő vadászterület vonatkozásában a földtulajdonosi közösség és a vadászatra jogosult az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kérelmezte a haszonbérleti szerződés meghosszabbítását, vagy kérelmezte, de a vadászati hatóság a (3) bekezdés alapján a kérelmet elutasította, a vadászterület határát 2020. február 29-ig a 11/A–11/C. §-ban foglaltak szerint meg kell állapítani és a hatályos vadászati üzemterv lejártát követő időszakra a haszonbérleti szerződést meg kell kötni azzal, hogy a 11/A. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a 11/B. § (1) bekezdésében foglalt határidők vonatkozásában a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati éve alatt a 2019/2020-as vadászati évet kell érteni.” 2. 39. § (3) bekezdésben a „tilalom feloldásáig tilos” szövegrész helyébe a „tilalom feloldásáig a kímélendő fajokra tilos” szöveg,
3. 40. §-ban a „vadállomány szabályozásával” szövegrész helyébe a „vadállomány hasznosításával és szabályozásával” szöveg,
18. § Hatályát veszti a Vtv.
9. 81. § (2) bekezdésében az „és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri,” szövegrész,
„(7) A tagot a közgyűlésen – két tanú által aláírt – írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb öt tagot képviselhet.”
„69. § (1) Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvény hatálybalépésének napjával a) a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség teljesítése miatti eljárás indítható,
b) a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség állapítható meg, vagy
c) a tag a társulat részére csak olyan fizetési kötelezettséget köteles teljesíteni,
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a folyamatban levő bírósági, valamint végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a tag által a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulat részére már teljesített fizetés nem követelhető vissza.” (A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)
„c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.” (E törvény alkalmazásában)
„j) küldöttválasztó közgyűlés: a kamarai tagok olyan ülés tartása nélküli választói akaratnyilvánító fóruma, amelynek kizárólagos célja a megyei küldöttgyűlési küldöttek megválasztása.”
(A tagjegyzék tartalmazza gazda esetében)
„ai) az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági és érvényességi időtartamát, valamint a biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatát;”
(A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által)
„a) használt földterületre vonatkozó adatokat;”
„(2) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére
a) a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, őstermelői tevékenységéből származó bevételéről, valamint arról, hogy őstermelőként rendelkezik-e biztosítási jogviszonnyal,
b) a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről, c) a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében a tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól, d) a mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett jogalany tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól.”
„(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogokat – amennyiben az alapszabály másképp nem rendelkezik – a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja.” „(6) Az agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint közreműködik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmához kapcsolódó hatósági ellenőrzések lefolytatásában.”
(Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében)
„e) ellátja az élelmiszerlánc-felügyeletért, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági és az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésével összefüggő feladatokat;
f) ellátja a Digitális Agrárakadémia működtetésével összefüggő feladatokat,
g) ellátja a helyi földbizottsági feladatokat.”
(Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)
„k) az országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének a megállapítása.”
„d) országos etikai bizottság elnöke.”
„(3) Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint az országos kamarai osztályok elnökei állandó meghívottként tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt.”
„27. § (1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének a vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll. (2) Főigazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető.
(3) A főigazgató felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről csak az elnökség egyetértésével dönthet.
(4) A főigazgatót az elnök irányítja.
(5) A főigazgató az agrárkamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat – a (6) és (7) bekezdésben foglalt eset kivételével – önállóan gyakorolja. (6) A főigazgató megyei (fővárosi) ügyintéző szervezeti egységének vezetője felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről csak az agrárkamara adott megyei szervezete elnökével történt előzetes egyeztetés alapján dönthet.
(7) Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az elnök, az érintett szervezeti egység munkavállalói felett pedig az elnök által irányított szervezeti egység vezetője gyakorolja.
(8) Az igazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezet önálló szervezeti egységének, a megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll. Igazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető.
(9) Az igazgatót az agrárkamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az elnök, valamint a főigazgató irányítja.
(10) Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben az agrárkamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormánytisztviselőnek kinevezhető.”
„59/B. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVII. törvény) megállapított 2. § j) pontját a 2018. évi CXXXVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E törvénynek a 2018. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított 2. § j) pontját a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. (3) A 2018. évi CXXXVII. törvény hatályba lépését megelőzően ülés tartása nélkül lefolytatott megyei küldöttválasztó közgyűlést a 33. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelőnek kell tekinteni.” 31. § Hatályát veszti a Naktv.:
32. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
