2018. évi CXXXVIII. törvény
2018. évi CXXXVIII. törvény
az állami magasépítési beruházások megvalósításáról1
Annak érdekében, hogy a részben vagy egészben központi költségvetési forrásból finanszírozott, az állam által történő, magasépítés körébe tartozó beruházások megvalósítása a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E törvény alkalmazásában:
1. állami magasépítési beruházás: a kormányzati magasépítési beruházás, valamint a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás;
2. kormányzati magasépítési beruházás: állami vagyoni körbe tartozó ingatlanon, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek költségvetési forrásaiból megvalósuló magasépítési beruházás;
3.2 központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: a helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló, helyi önkormányzati vagyont keletkeztető magasépítési beruházás;
4.3 magasépítési beruházás: minden olyan építési tevékenység keretében végzett építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszinthez képest egy vagy több építményszintje létezik, vagy létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását, bővítését, vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszinten vagy terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek;
5. magasépítési beruházás előkészítése: a magasépítési beruházáshoz szükséges tanulmányok, szakvélemények, tervek, dokumentáció elkészítése, engedélyeztetés lefolytatása, a beruházással érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezése;
6. magasépítési beruházás megvalósítása: a magasépítési beruházás előkészítési szakaszát követő építési tevékenység és az annak megvalósításához szükséges valamennyi járulékos feladat ellátása.
2. §4 E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra, valamint a 4. § (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét.
3. § A kormányzati magasépítési beruházás és a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás megvalósításának, az abban való közreműködésnek a részletszabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
A BERUHÁZÁSI ÜGYNÖKSÉG
4. § (1) Az állami magasépítési beruházások e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatait az állam 100%-os tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látja el, amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki.
(2) A Beruházási Ügynökség működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(3) A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
(4) A Beruházási Ügynökség az állami magasépítési beruházással összefüggésben bármely érintett hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a beruházás előkészítőjétől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, az érintett állami magasépítési beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.
(5) A Beruházási Ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.
(6) A Beruházási Ügynökség által megvalósított állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(7)5 A Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek
a) során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított,
b) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanon valósulnak meg, ide nem értve a külön törvényekben meghatározott építtetői tevékenység keretében létrejövő beruházásokat.
(8)6 A (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházás keretében létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek, ide nem értve a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatot és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközöket, közműveket, illetve az utakat – a Kormány egyedi döntésén alapuló eltérő megállapodás hiányában – e törvény erejénél fogva az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.
A KORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK
1. A Beruházási Ügynökség mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának feladatai
5. § (1)7 A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során az állam javára és nevében jár el.
(2)8 A Kormány egyedi határozatában kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának – a 4. § (7) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével – a Beruházási Ügynökség helyett más szervet is kijelölhet.
(3) A Beruházási Ügynökség – mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítója – az alábbi feladatokat látja el:
a) közreműködik – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint – a kormányzati magasépítési beruházás előkészítésében és ellátja a tervellenőri feladatokat;
b) a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során ellátja az építtetői feladatokat;
c) a kormányzati magasépítési beruházások kivitelezése során gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról.
(4) A Kormány egyedi határozatában kijelölheti a Beruházási Ügynökséget a kormányzati magasépítési beruházások előkészítési feladatainak elvégzésére is.
(5) A Beruházási Ügynökség a (3) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint véleményezi, és egyetértése esetén jóváhagyja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentációt;
b) előkészíti és lefolytatja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat;
c) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
d) megköti a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó szerződéseket;
e) gondoskodik az üzempróbák lefolytatásáról, üzembe helyezésről;
f) megvalósulási dokumentációt készíttet;
g) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
h) közreműködik a használatbavételi engedélyezési eljárásban és az egyéb szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban;
i) beruházásonkénti pénzügyi nyilvántartást vezet a beszámolási kötelezettségek teljesítése és a Kormány tájékoztatása érdekében;
j) az állam nevében kötött szerződések esetén a központi költségvetés terhére kifizetést teljesít;
k) közreműködik a szavatossági és jótállási jogok érvényesítésében.
(6) A Beruházási Ügynökség feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.
6. § (1) A kormányzati magasépítési beruházások előkészítésével összefüggő feladatokat ellátó személy, szerv (a továbbiakban együtt: előkészítő-építtető) által a beruházás előkészítése érdekében megkötött szerződésekben a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően, a kivitelezési dokumentáció Beruházási Ügynökség általi jóváhagyásával egy időben a Beruházási Ügynökség e törvény erejénél fogva az előkészítő-építtető helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.
(2) A Beruházási Ügynökséget az (1) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(3) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a Beruházási Ügynökséget további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(4) A kormányzati magasépítési beruházás előkészítő-építtetője helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva a Beruházási Ügynökség lép.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyi változást a Beruházási Ügynökség bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.
6/A. §9 (1)10 A Beruházási Ügynökség által előkészített vagy megvalósított beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út és közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése esetén a Beruházási Ügynökség által létrehozott városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, út és közmű – városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, az út vagy a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű tulajdonosának tulajdonába és a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű üzemeltetőjének az üzemeltetésébe kerül.
(2)11 A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatépítési, útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával a Beruházási Ügynökség a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve elszámol a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű tulajdonosával.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a 4. § (7) bekezdése szerinti beruházások esetében is alkalmazni kell.
7. §12 A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a Beruházási Ügynökség az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára.
2. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása
8. § (1)13 Az állam tulajdonába és a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e törvény erejénél fogva a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges, a Beruházási Ügynökség által a 7. § alapján megszerzett ingó vagyonelemek és ingatlanok, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt.
(2)14 A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges – a Beruházási Ügynökség által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a Beruházási Ügynökség részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyére jogutódként a Beruházási Ügynökség lép.
(3) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt a Beruházási Ügynökség által az állam 100%-os tulajdonában álló, a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(4) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken.
9. § (1) Ha a kormányzati magasépítési beruházással érintett állami vagyonon vagyonkezelői jog áll fenn, az érintett vagyon tulajdonosi joggyakorlását a Beruházási Ügynökség részére – a 8. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint – át kell adni. A megvalósult beruházás, felújítás, beszerzett eszköz az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény, felújítás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken.
3. A Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezések
10. § (1) A Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataiból eredő gazdálkodását el kell különíteni a saját gazdálkodásától.
(2) A Beruházási Ügynökség állam nevében való tevékenysége során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni, a (3)–(10) bekezdésekben foglalt eltérésekkel.
(3)15 A Beruházási Ügynökség által az állam nevében előkészítendő vagy megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a Kormány egyedi határozatában állapítja meg. A Beruházási Ügynökség e kötelezettségvállalásai esetén az Áht. 36. § (4)–(4d) bekezdését nem kell alkalmazni.
(4)16 A (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás) terheli, ideértve az Áht. 36. § (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is.
(4a)17 A Beruházási Ügynökség a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (5) bekezdése szerint lefolytatott eredményes feltételes közbeszerzési eljárás alapján, a kötelezettségvállalási felhatalmazást megelőzően akkor köthet szerződést, ha az ajánlati kötöttség fenntartása a Kbt. rendelkezései alapján nem biztosítható.
(4b)18 A (4a) bekezdés szerinti szerződés a kötelezettségvállalási felhatalmazáshoz kötött hatálybalépése napjától minősül kötelezettségvállalásnak.
(5) A központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E fejezet kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaz, a Beruházási Ügynökség az állam nevében vállalt kötelezettségeiből eredő kifizetéseit közvetlenül ezek terhére teljesíti.
(6)19 Az (5) bekezdés szerinti fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e § tekintetében: beruházások) előkészítésének és megvalósításának kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni.
(7)20 Az (5) bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni, amely kizárólag az e fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére, a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására, továbbá a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlása során felmerülő kiadásokra használható fel.
(8)21 Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(9)22 Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(10) Az (5) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt beruházások kiadási előirányzatait az egyes beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – a (9) bekezdés szerinti átcsoportosítási lehetőség hiányában – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.
(10a)23 Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(10b)24 Ha a beruházás költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a beruházásnak az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(11) A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett feladataiból eredő műveletek hatásainak elkülönített nyilvántartásban történő könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai szerint teljesíti.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ ÖNKORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK
11. § (1) Ha a helyi önkormányzat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó becsült értékű magasépítési beruházást központi költségvetési támogatás felhasználásával valósítja meg, a magasépítési beruházás megvalósítása során – Kormány eltérő döntése hiányában – a Beruházási Ügynökség a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatokat kizárólagos joggal látja el, azzal, hogy a Beruházási Ügynökség ezen feladatokhoz közreműködőt vehet igénybe.
(2) Ha az önkormányzati magasépítési beruházás – amelyhez az államháztartás központi alrendszere központi költségvetési támogatást biztosít – kivitelezési dokumentációjához készült költségvetése alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt, a Beruházási Ügynökség a támogató és a helyi önkormányzat tájékoztatása alapján haladéktalanul intézkedik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében.
(3)25 A Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházás megvalósítója javára látja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
4. Felhatalmazó rendelkezés
12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a Beruházási Ügynökséget,
b) állapítsa meg az állami magasépítési beruházások kivételi körét, a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások körét, valamint a Beruházási Ügynökség által ellátandó feladatok körét és azok részletes szabályait,26
c) állapítsa meg az állami magasépítési beruházások fázisait és a kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítésének rendjét.
5. Hatályba léptető rendelkezés
13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) A IV. Fejezet 2020. január 1-jén lép hatályba.
6. Átmeneti rendelkezések
14. § (1) A 10. § (5) bekezdése szerinti fejezetet önálló költségvetési fejezetként első alkalommal a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényben kell megtervezni.
(2) Az e törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az Európai Unió 2014–2020-as operatív programja és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozott állami magasépítési beruházás esetén.
(3) Az e törvényben foglaltakat azon állami magasépítési beruházások esetén kell 2019. január 1-jétől alkalmazni, amelyek esetében a megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárás 2019. január 1-jét követően indul.
14/A. §27 E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (8) bekezdését, 6/A. §-át, továbbá 8. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor28 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
14/B. §29 E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 4. § (8) bekezdését, valamint 6/A. § (1) és (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor30 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
7. Módosító rendelkezések
15. §31
16. §32
17. §33
A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: december 27. A törvényt a 2023. évi LXIX. törvény 82. §-a hatályon kívül helyezte 2023. november 8. napjával.
Az 1. § 3. pontja a 2020: LXXX. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § 4. pontja a 2020: LXXX. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 2019: LXVI. törvény 186. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (7) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (8) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 187. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXX. törvény 76. §-ával megállapított, a 2021: CXXXIII. törvény 49. § a) pontja, a 2022. évi LXVIII. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 188. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 2022: XXIV. törvény 215. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 6/A. §-t a 2021: CXXXIII: törvény 46. §-a iktatta be.
A 6/A. § (1) bekezdése a 2022. évi LXVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. § (2) bekezdése a 2022. évi LXVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 2020: LXXX. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2021: CXXXIII. törvény 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 190. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (4a) bekezdését a 2020: LXXX. törvény 79. §-a iktatta be.
A 10. § (4b) bekezdését a 2020: LXXX. törvény 79. §-a iktatta be.
A 10. § (6) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 189. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (7) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (8) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 189. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (9) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 189. § (2) bekezdésével megállapított, a 2022: XXIV. törvény 215. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (10a) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 189. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 189. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (10b) bekezdését a 2021: CXXXIII: törvény 47. §-a iktatta be.
A 11. § (3) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. §-t a 2021: CXXXIII: törvény 48. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2021. december 25.
A 14/B. §-t a 2022. évi LXVIII. törvény 32. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2022. december 21.
A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás