PK ÍH 2018/147.
PK ÍH 2018/147.
2018.12.01.
I. Ha a tényleges tárgyi keresethalmazatot alkotó egyes kereseti kérelmek elbírálása különböző bíróságok hatáskörébe tartozik, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ennek hiányában a pert meg kell szüntetni.
A keresetlevél csak mint egységes egész tehető át a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ha a keresetlevélben szereplő kereseti kérelmek mindegyikének elbírálására egy bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.
II. A szakértői kamara köztestület, amire a Ptk. rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha arra a Szakértői törvény feljogosítást ad [rPp. 22. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés, 129. § (1) bekezdés, 130. § (1) bekezdés b) pont, 157. § a) pont; 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) 60. §, 74. §, 141. §, 147. § (1) bekezdés].
A Fővárosi Törvényszék a 21. sorszámú végzésével a pert megszüntette. A 2017. augusztus 26. napján tartott küldöttválasztó közgyűlés határozatai hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem tekintetében megállapította hatáskörének hiányát és a keresetlevelet a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz rendelte áttenni. A 2016. szeptember 15. napján tartott alakuló küldöttgyűlés 22. sorszámú és a 2016. december 3. napján tartott küldöttgyűlés 36. sorszámú határozatai hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem tekintetében megállapította illetékességének hiányát, és a keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz rendelte áttenni.
A végzés indokolása értelmében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) 60. § (2) bekezdésére és a Szaktv. speciális szabályozásának hiányára tekintettel az elsőfokú bíróság a küldöttválasztó közgyűlés határozatai megtámadása tárgyában előterjesztett kereset elbírálására a Pp. általános hatásköri szabályait tartotta alkalmazandónak, ezért a Pp. 22. § (1) bekezdése alapján a járásbíróság hatáskörét, és a Pp. 29. § (1) bekezdése alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét állapította meg. A Szaktv. 74. § rendelkezései értelmében a küldöttgyűlés határozatai ellen előterjesztett kereset elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességét állapította meg, mert a Szaktv. az átmeneti rendelkezések között szabályozza az alakuló küldöttgyűlésre irányadó, általánostól eltérő szabályokat, de nem rendelkezik a határozatok megtámadásáról, melyből következően a Szaktv. küldöttgyűlésre vonatkozó általános szabályai alkalmazandók. A Ptk. 3:36. § (4) bekezdését nem látta alkalmazhatónak. A Szaktv. 147. § (1) bekezdése a kamara első tisztségviselői megválasztását a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja, így a határozat ellen a küldöttgyűlés határozatainak megtámadására vonatkozó általános szabályok szerinti jogorvoslatot tartotta irányadónak. A 2016. szeptember 15-i alakuló közgyűlés és a 2016. december 3-i küldöttgyűlés határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálására ezért megítélése szerint nem rendelkezik hatáskörrel. Mindezek alapján a Pp. 158. § (2) bekezdése, és a Pp. 129. § (1) bekezdése alapján határozott a per megszüntetése mellett a keresetlevélnek az egyes kereseti kérelmek elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokhoz történő áttételéről.
A felperes fellebbezése a végzés részbeni megváltoztatására irányult: a 22/2016. (09. 15.) és a 36/2016. (12. 03.) számú küldöttgyűlési határozatok megtámadása iránti keresetlevelet szintén a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz kérte áttenni. Álláspontja szerint a Szaktv. 81. fejezete szerinti alakuló küldöttgyűlés határozatai elleni jogorvoslat elbírálására a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre. Az átmeneti rendelkezések háttér jogszabályaként nem a Szaktv. egyéb fejezeteit tartotta alkalmazandónak, hanem a Ptk.-t. Jogi álláspontja szerint az alakuló küldöttgyűlés határozatai ellen a Szaktv. 141. § alapján, a Ptk. 3:35. §-3:37. § által biztosított jogorvoslattal lehet élni. Az alakuló küldöttgyűlési határozatokkal, illetőleg azokkal szembeni jogorvoslattal kapcsolatos jogkérdésekben a Szaktv. 74. §-át nem tartotta irányadónak. A Szaktv. speciális szabályokat az alakuló küldöttgyűlés határozatával szembeni jogorvoslatra nem ír elő, így a Ptk. rendelkezéseit és a Pp. általános hatásköri szabályait tartotta alkalmazandónak. A küldöttválasztó közgyűlési határozat és az alakuló küldöttgyűlési határozatok elleni jogorvoslat különböző fórumokon történő elbírálását a jogalkotó feltehető szándéka szerinti értelmezés elvébe, a pergazdaságosság elvébe és a perek észszerű időn belül történő befejezése elvébe ütközőnek is minősítette. Kifejtette, hogy az elnökség megválasztásáról szóló küldöttgyűlési határozatok elleni jogorvoslat elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Szaktv. 74. § alapján sem rendelkezne hatáskörrel. Utalt a Szaktv. 74. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakra, a 71. § (3) bekezdésére, amelyek értelmében a Szaktv. 37. § szerinti küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozik az elnök és elnökhelyettesek megválasztása, így fogalmilag kizártnak tartotta, hogy a küldöttgyűlésnek ilyen tárgyú határozata szülessen. Az elnök, elnökhelyettes megválasztásával kapcsolatos határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására ezért a Szaktv. 74. §-t nem tartotta alkalmazhatónak. Az elnökség megválasztását tartalmazó alakuló küldöttgyűlési határozattal szembeni jogorvoslati kérelem elbírálására irányuló peres eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatáskörét kérte megállapítani a Szaktv. 141. § (1) bekezdése, a Ptk. 3:35-37. §-ai, a Pp. 22. § (1) bekezdése és 29. § (1) bekezdése szerint.
Az alperes észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy a Szaktv. 141. § alapján a Ptk. rendelkezései a tisztségviselőinek az alakuló küldöttgyűlésén történő megválasztására nem alkalmazhatók, ez a választás az egyesülés mint Ptk. szerinti jogintézmény szabályozási körébe nem tartozik. Miután a Szaktv. átmeneti rendelkezései között sincsenek a meghozott határozatokkal szembeni jogorvoslatot szabályozó rendelkezések, nem a Ptk.-t, hanem a Szaktv. általános rendelkezéseit tartotta alkalmazhatónak. Utalt az Alaptörvény jogállamiságot rögzítő cikkelyére, a jogbiztonság követelményére. Álláspontja szerint a hatásköri kérdéseket sem a pergazdaságosság, sem a perek észszerű időn belül való befejezéséhez fűződő érdek nem írja felül. Utalt még a Szaktv. 74. § (1) bekezdés második mondatára, 74. § (3) bekezdésére, amelyek alapján a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok irányadók, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége áll fenn.
A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A felperes a keresetlevelében, majd a keresetmódosításában az alperes több határozatát támadta meg bíróság előtt. A felperes több kereseti kérelme keresethalmazatot alkotott.
A Pp. 129. § szerint a keresetlevél áttételének van helye ahhoz a bírósághoz, amelynek hatásköre vagy illetékessége megállapítható a keresetlevélből vagy mellékleteiből. A Pp. 129. § rendelkezései alapján a keresetlevél mint egységes egész tehető át a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, abban az esetben, ha a keresetlevélben szereplő kereseti kérelmek elbírálására egy bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. Ebből következően a keresetlevélnek – az abban írt egyes kereseti kérelmeknek – különböző bíróságokhoz történő áttételére eljárási lehetőség nincs. Ez következik a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjából is, amely szerint a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható. Ezen jogszabályi rendelkezés vonatkozásában is tehát azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy bírósági út fennáll-e, és egy adott bíróságnak a hatásköre és illetékessége megállapítható-e a kereset elbírálására. Mindebből az következik, hogy a keresetlevélben foglalt kereseti kérelmek elbírálására egy bíróság hatásköre és illetékessége megállapíthatósága hiányában kizárt a Pp. 129. § (1) bekezdés alkalmazása. Amennyiben tehát a keresetlevélben érvényesített keresethalmazat tekintetében nem állapítható meg egy bíróság hatásköre és illetékessége, a keresetlevél „megosztásának” helye nincs, azaz a keresetlevél áttételének eljárásjogi feltételei nem állnak fenn. Ez pedig a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazására ad alapot, illetve a Pp. 157. § a) pontja szerinti permegszüntetési ok.
A kifejtettek értelmében nincs eljárásjogi lehetőség a keresetlevélben érvényesített egyes kereseti kérelmek tekintetében az elkülönítésre, a keresetlevél egyes részeinek különböző bíróságokhoz történő áttételére, mivel azzal új perek nem keletkeznek.
A másodfokú bíróság vizsgálta, hogy az egyes határozatokat támadó kereseti kérelmek elbírálására a fentiek szerint megállapítható-e azonos bíróság hatásköre és illetékessége.
Az elsőfokú bíróság arra helytállóan mutatott rá, hogy a Szaktv. 60. § (2) bekezdése alapján a Pp. 23. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a törvényszék hatásköre a kereseti kérelmek egyikének elbírálására sem volt megállapítható.
Az alperesi kamara a Szaktv. 141. § alapján, az ott meghatározottak szerinti egyesüléssel jött létre. A Szaktv. 141. §-a az egyesülésre a Ptk. (2013. évi V. törvény) szabályait rendelte alkalmazni a Szaktv.-ben foglalt eltérésekkel. Miután a Szaktv. kifejezetten az egyesülésre rendelte a Ptk. alkalmazását, de más tekintetben a Ptk. alkalmazhatóságára még utalást sem tartalmaz, az egyesülésre vonatkozó szabályozáson túlmenően egyéb Ptk.-beli rendelkezések nem alkalmazhatók. A Ptk.-nak az egyesülésre vonatkozó szabályai (Ptk. 3:44. §), a jogi személyek egyesülésének szabályait tartalmazzák. A Ptk. 3:47. § alapján a Ptk. XIII. fejezetének az átalakulásra vonatkozó szabályai alkalmazásán túlmenően sem a Ptk., sem a Szaktv. 141. §-a és más §-ai sem utalnak vissza a Ptk. egyéb rendelkezéseinek, így a Ptk. 3:35-3:37. §-ainak alkalmazhatóságára sem. Ebből következően nincs lehetőség a Ptk.-nak a jogi személyek határozatai bírósági felülvizsgálatára irányadó rendelkezései alkalmazására.
A Szaktv. 60. § (1) bekezdése szerint az alperesi kamara köztestület, amit a (2) bekezdés értelmében a törvényszék nem vesz nyilvántartásba. A Ptk. a köztestületet – miután az közjogi jellegű jogi személy – nem szabályozza. A köztestületekre külön törvényi rendelkezések vonatkoznak, így az alperesre a Szaktv. rendelkezései. Az egyesülés a Ptk. hatálya alatt történt. Mindebből következően a Ptk. rendelkezései csak akkor és abban az esetben alkalmazhatók, ha arra a Szaktv. feljogosítást ad. A 2011. évi CLXXXI. törvény 69-70. § értelmében is akkor alkalmazandók a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezések a köztestületre, ha magára a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik. A jelen esetben a Szaktv. 60. § eltérő rendelkezéseket tartalmaz. A Szaktv. 60. § (2) bekezdésével összhangban van a Cnytv. 103. § is. Az alperes Szaktv. 141. §-ban szabályozott létrejötte egyebekben az átmeneti rendelkezései között írt szabályozási rendben kellett, hogy végbemenjen. A Szaktv. 142-157. §-ai kifejezett rendelkezéseket tartalmaznak és részletesen szabályozzák az egyesüléssel kapcsolatos folyamatokat, a választásokat, a küldöttgyűléseket, azok feladatát. A Szaktv. részletesen előírja az átmeneti szabályokat, az egyesülés érdekében, annak folyamatában megtartandó közgyűlést, küldöttgyűlést. A Szaktv. az átmeneti rendelkezések alapján meghozott közgyűlési, küldöttgyűlési határozatok megtámadásának a speciális szabályait nem tartalmazza, ezért e körben a Szaktv.-nek a küldöttgyűlési határozatok megtámadására vonatkozó általános szabályai az irányadók. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az alperes köztestületi jellege, amelyből következően a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatók rá, csak akkor, ha maga a köztestületet szabályozó külön jogszabály ad erre felhatalmazást, de csak a felhatalmazással érintett körben. Kifejezett törvényi rendelkezés arra vonatkozóan nincs, hogy a Ptk. alkalmazandó az átmeneti szabályozás alapján megtartandó küldöttgyűlésekre, az ott meghozott határozatokra, az azok elleni jogorvoslatra. A Szaktv. a köztestületi jellegre is figyelemmel az alperes határozataival szemben a jogorvoslati lehetőséget konkrétan szabályozza, és minden esetben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárását írja elő. Mindezekre tekintettel az általános hatáskörű bíróságnak a 2016. szeptember 15. és 2016. december 3. napján tartott küldöttgyűlésen meghozott, keresettel támadott határozatok felülvizsgálatára hatásköre nincs.
A másodfokú bíróság a jelen fellebbezési eljárásban nem vizsgálta – miután az a jelen fellebbezési eljárás kereteit meghaladta –, hogy a felperes a kereset indításra aktív perbeli legitimációval rendelkezik-e, mivel ez a per érdemére tartozó kérdés. Továbbá abban sem foglalhatott állást, hogy a keresettel támadott határozatok tekintetében az irányadó Szaktv. adott rendelkezése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak ténylegesen a felülbírálati jogköre fennáll-e, azaz ténylegesen keresettel támadhatók-e a felperes által a keresetlevélben, illetőleg a keresetmódosításban megjelölt határozatok.
Fellebbezéssel nem volt támadott a 2016. augusztus 27. napján tartott küldöttválasztó közgyűlés határozatai hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem tekintetében a törvényszék hatáskörének hiányát megállapító és a keresetlevél Pesti Központi Kerületi Bírósághoz áttételéről határozó elsőfokú rendelkezés. A további, keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem elbírálása tekintetében a törvényszék és a járásbíróság hatásköre nem volt megállapítható.
A kifejtettek alapján két különböző bírósághoz a keresetlevél áttételének helye nem volt, ezért a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja megfelelő alkalmazásával a pert meg kellett szüntetni. Az elsőfokú bíróság pert megszüntető végzése tehát helytálló. Az áttételre vonatkozó rendelkezéseknek azonban eljárásjogi alapja nem volt. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 259. § szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés értelmében az elsőfokú bíróság pert megszüntető rendelkezését nem érintve a keresetlevél áttételére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte.
(Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.775/2017/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás