• Tartalom
Oldalmenü

150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet

az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról1

2018.08.14.

A Kormány

az 1. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 2. pontjában,

a 3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.3. és 12.4. alpontjában, továbbá a 17. és 25. pontjában,

a 4. alcím tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 25. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 23. és 24. pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

1. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A tervtanács elnöke)

c) a helyi építészeti-műszaki tervtanács esetében a települési önkormányzat főépítésze, amennyiben a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője a települési önkormányzat főépítésze, abban az esetben a tervtanács elnöke a b) pontban kijelölt személy.”

2. § Az R1. 5. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A központi építészeti-műszaki tervtanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti szakterületéről megbízott személy.
(6) Ha a hatósági eljárásban a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét vitatják, az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze helyett tervtanácsi tag a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személy.
(7) Az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezésekor – ha a világörökségi területet vagy annak látványát érinti – a központi építészeti-műszaki tervtanács tagja a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt, a világörökségi szakterületet képviselő tag.”

3. § Az R1. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 9. § (2) bekezdés c) pont szerinti építészeti-műszaki dokumentáció másodfokú építésügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó véleményezése esetén a tervtanácsi eljárásban bírálóként, elnökként és tagként nem vehet részt az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásban az elsőfokú döntésbe beépült tervtanácsi vélemény kiadásában bírálóként, elnökként vagy tagként részt vett személy.”

4. § Az R1. 9. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A központi építészeti tervtanács feladata, hogy)

c) véleményezze az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációját.”

5. § (1) Az R1. 11. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:)

g) a településképi követelményeknek való megfelelés bemutatása.”

(2) Az R1. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációjának a (3) bekezdésben foglaltak mellett az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) a tervezéssel érintett teleknek vagy telkeknek a 2 km sugarú környezetéhez a településképi illeszkedését igazoló leírását a tömegalakításra, anyaghasználatra, színezésre, rálátás és látványvizsgálatra, településkarakterre vonatkozóan,
b) a tervezéssel érintett telekhez vagy telkekhez legközelebb eső világörökségi vagy világörökségi várományos helyszín látvány- és sziluett-érzékeny pontjairól, továbbá a tervtanács elnöke által javasolt pontokról készített látvány és sziluett vizsgálatot,
c) az épületnek a szomszédos építményekre gyakorolt benapozási és vetett árnyék vizsgálatát,
d) a közlekedési munkarészt, amely tartalmazza a közúti és a közösségi közlekedés hálózatkapacitásának, valamint a gépjármű-várakozóhelyek kapacitás vizsgálatát és a várható többletterhelés hatáselemzését,
e) világörökségi területet vagy annak látványát érintő esetben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megóvására irányuló követelményeknek való megfelelés bemutatását.”

6. § (1) Az R1. 13. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:)

c) a központi építészeti-műszaki tervtanács esetén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti szakterületét képviselő tagját,”

(2) Az R1. 13. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:)

d) az 5. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,”

(3) Az R1. 13. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:)

e) az 5. § (6) bekezdésében foglalt esetekben a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személyt,
f) a központi építészeti-műszaki tervtanácsok esetén az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezésekor – ha a világörökségi területet vagy annak látványát érinti – a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt, a világörökségi szakterületet képviselő tagot.”

7. § Az R1. 15. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e)

c) a településképi követelményeknek.”

8. § Az R1. a következő 20. §-sal egészül ki:

20. § E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított 3. § (1) bekezdés c) pontját és (2) bekezdés g) pontját, 5. § (5)–(7) bekezdését, 7. § (1a) bekezdését, 9. § (2) bekezdés c) pontját, 11. § (3) bekezdés g) pontját és (4) bekezdését, 13. § (2) bekezdés c)–f) pontját, 15. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és c) pontját, 16. § (4) bekezdését a Mód. Kr. hatálybalépésekor folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.”

9. § Az R1.

a) 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „hitelesíti a tervtanácsi” szövegrész helyébe a „hitelesíti és kiadmányozza a tervtanácsi” szöveg,

b) 11. § (3) bekezdésében az „építészeti-műszakidokumentációnak” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki dokumentációnak” szöveg,

c) 15. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „telepítés, településkép” szövegrész helyébe a „telepítés településképbe való illeszkedés” szöveg,

d) 16. § (4) bekezdésében az „annak (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „annak (2a) és (3) bekezdés szerinti” szöveg

lép.

2. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

10. § A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt a miniszter – az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül – bízza meg. A miniszter közvetlenül jár el, ha hatósági eljárásban a központi tervtanács szakmai véleményét vitatják.”

11. § Az R2.

a) 2. § (2) bekezdésében az „az építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az „az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg

lép.

3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

12. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építtető vagy meghatalmazottja az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanácsi vagy településképi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, melyekhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének hozzáférést biztosít. A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: KNEKr.) kijelölt hatóság KNEKr. szerinti településképi véleményét (a továbbiakban: kiemelt településképi vélemény), a polgármester vagy főpolgármester a településképi véleményét, az építészeti-műszaki tervtanács a véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel.”

13. § Az R3. 24. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi építési keretengedélyezés) megindításával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetését. Igazolni kell, hogy]

a) a 23. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta, vagy”

14. § Az R3. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység
a) engedélyezését a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményében a polgármester nem javasolta, vagy
b) az Étv. 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti és a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.”

15. § Az R3. 32. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A kérelemhez – a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően – mellékelni kell)

e) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti esetben annak igazolását, hogy az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta.”

16. § (1) Az R3. 33. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az Étv. 19. § (4) bekezdés szerinti esetben az építésügyi hatóság a kérelmet elutasítja, ha a központi építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlotta.”

(2) Az R3. 33. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – a (4) bekezdés szerinti tartalomtól függően – tartalmazza:]

j) az építészeti-műszaki tervtanács véleményét.”

17. § (1) Az R3. 35. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Az IÉSZ megindításához – az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárástól függően – mellékelni kell)

d) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti esetben annak igazolását, hogy az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta,
e) a d) pontban foglaltak kivételével annak igazolását, hogy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta.”

(2) Az R3. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az építésügyi hatóság az integrált építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését
a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében nem javasolta,
b) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti esetben a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében nem ajánlotta.”

18. § Az R3. 71. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma)

c) érinti a központi építészeti tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri a miniszter által vezetett központi építészeti tervtanács”

(véleményét, aki, illetve amely azt tizenöt napon belül köteles megadni.)

19. § Az R3. a következő 77/B. §-sal egészül ki:

20. § Az R3.

a) 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési” szövegrész helyébe az „építési, az összevont és a fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési” szöveg,

b) 25. § (1) bekezdésében a „során során” szövegrész helyébe a „során” szöveg,

c) 42. § (4) bekezdés a) pontjában a „véleményt,” szövegrész helyébe a „vélemény vagy” szöveg,

d) 42. § (4) bekezdés a) pontjában a „véleményében” szövegrész helyébe a „véleménye” szöveg,

e) 61. § (4) és (6) bekezdésében az „építésügyért” szövegrész helyébe az „építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért” szöveg

lép.

4. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

21. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 26. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le e rendelet eljárási szabályai szerint]

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott, a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi és központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, továbbá”

22. § Az R4. 33. alcíme a következő 46/F. §-sal egészül ki:

46/F. § E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr. 6.) megállapított 26. § (1) bekezdés a) pontját és 26. § (2) bekezdését a Mód.Kr. 6. hatálybalépésekor folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban és településképi véleményezési eljárásokban is alkalmazni kell.”

23. § Az R4.

a) 26. § (2) bekezdésében az „eljárásokhoz” szövegrészek helyébe az „eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához” szöveg,

b) 45. § (1) bekezdésében a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2019. december 31-ig” szöveg,

c) 46. § (1) bekezdésében a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2019. december 31-ig” szöveg

lép.

5. Záró rendelkezés

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. augusztus 15. napjával.