• Tartalom

KÜ BH 2018/155

KÜ BH 2018/155

2018.05.01.
Egy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó termelőszervezet az ingatlan-nyilvántartásba egy üzemközpontot jegyeztethet be. Ezen a saját választásától függő helyen gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát [2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 45. § (1) bek., 2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 100. § (1) bek., 5. §, 100. § (3) bek., 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 11. § (1) bek.]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint mezőgazdasági termelőszervezet 2014. augusztus 25-én az elsőfokú hatósághoz kérelmet nyújtott be, melyben három mezőgazdasági üzemközponttal kapcsolatban kérte a nyilvántartásba vételét.
[2] Az elsőfokú hatóság – bírósági eljárást követően lefolytatott új eljárásban meghozott – 2016. augusztus 21-én kelt határozatával a kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy jogszabály több mezőgazdasági üzemközpont, illetve egy mezőgazdasági üzemközpontként több ingatlan bejegyzését nem teszi lehetővé.
[3] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes 2016. szeptember 9-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A döntését a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 5. § 21) pontjára, az Fftv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 100. § (1) és (3) bekezdéseire, a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.) 4. § (1) bekezdésére, és 2. számú melléklet 6) pontjára, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 11. § (1) bekezdésére, az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. Vhr.) 2. § g) pontjára, az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 2. § (1) bekezdésére hivatkozással hozta meg.
[4] Kifejtette, hogy a mezőgazdasági üzemközpont helyét az érintett ingatlan pontos megjelölése határozza meg, azaz az ingatlan helye szerinti település, annak fekvése és helyrajzi száma. Az Fr. 2. számú melléklete rögzíti a mezőgazdasági termelőszervezet bejegyzés iráni kérelmének adattartalmát, amely a fentiekben előadott jogszabályi értelmezéssel összhangban a mezőgazdasági üzemközpont vonatkozásában egy ingatlan megjelölését teszi lehetővé az érintett ingatlan helyrajzi számának feltüntetésével. Az adott település (fekvése szerinti) helyrajzi száma egy ingatlant jelöl, amire egy mezőgazdasági üzemközpont jegyezhető be. Téves továbbá az az ügyféli következtetés, hogy a battonyai helyrajzi számú ingatlanok egy földrészletnek minősülnek, hiszen a jogszabályok szerint az adott település szerinti helyrajzi szám egy önálló ingatlant jelöl, tehát a battonyai földrészletek két különálló ingatlannak minősülnek, függetlenül attól, hogy felperes tevékenysége szempontjából azokat egy egységként kezeli, továbbá az ingatlanok különböző időpontokban is kerültek felperes tulajdonába mint önálló ingatlanok.
[5] Az alperes szerint a földműves/mezőgazdasági termelőszervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmében egy hrsz.-on nyilvántartott önálló ingatlant kérhet mezőgazdasági üzemközpontként bejegyezni a földműves nyilvántartásba függetlenül attól, hogy esetleg több olyan ingatlannal rendelkezik, amelyeket – az Fftv.-ben meghatározott fogalomból kiindulva – mezőgazdasági üzemközpontként használ. Mivel a felperes több mezőgazdasági üzemközpontot kért több ingatlan megjelölésével bejegyezni, a kérelmet jogszerűen utasította el az elsőfokú hatóság.
A kereseti kérelem
[6] A határozattal szemben felperes keresetet terjesztett elő, amelyben az alperes határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság kötelezze az elsőfokú hatóságot a felperes mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételére, a kérelmében foglaltak szerint, négy ingatlant érintő három mezőgazdasági üzemközponttal.
Az elsőfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a per központi kérdése az volt, hogy egy földműves/mezőgazdasági termelőszervezet hány mezőgazdasági üzemközponttal vehető nyilvántartásba. Az ügyben alkalmazandó jogszabályok egyike sem határozza meg expressis verbis, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetnek hány mezőgazdasági üzemközpontja lehet, ellenben a vonatkozó jogszabályok mindegyike – amikor mezőgazdasági üzemközpontot említ – következetesen egyes számot használ, ami arra utal, hogy üzemközpontként nem lehet tetszőleges számú ingatlant megjelölni.
[8] Valóban nincs tiltó rendelkezés, de a jogintézmény rendeltetésére figyelemmel a jogalkotó célja a mezőgazdasági üzemközpont létesítésével az volt, hogy a földműveseket és mezőgazdasági termelőszervezeteket helyhez kösse.
[9] A „központ” szó a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján egyetlen olyan helyet jelent, amely csak egy ingatlanban valósulhat meg. A mezőgazdasági termelőszervezet bejegyzés iránti kérelmének adattartalma is – a fenti jogértelmezéssel összhangban – az üzemközpont adataként egy önálló ingatlan megjelölését teszi lehetővé az érintett ingatlan fekvése és helyrajzi száma feltüntetésével.
[10] Az a felperesi érvelés sem helytálló, hogy több mezőgazdasági üzemközpont bejelentésének hiányában a társaság működésképtelenné válik előhaszonbérleti jogosultság hiányában. A felperest ugyanis földhasználati jog az Fftv. 40. § (1) bekezdése értelmében azokon a településeken is megilleti, ahol bejelentett üzemközponttal nem rendelkezik, de előhaszonbérleti jogot a jogalkotó csak azon a településen kívánt biztosítani bármely termelőszervezetnek, ahonnan az irányítja és szervezi a termelőtevékenységét. Az a felperesi hivatkozás, hogy három különböző mezőgazdasági tevékenységet irányít, nem fogadható el, mivel a felperes által megjelölt tevékenységek mindegyike a bor előállítási célú szőlőtermesztéshez kapcsolódik, annak egyes részfeladataként értelmezhető. Több irányítási hely létrehozása a felperes vonatkozásában alapvetően gazdasági jellegű célokat szolgálna, hiszen tevékenysége az általa kiválasztott bármelyik üzemközpontból irányítható. Tetszőleges számú üzemközpont létesítésével lehetőség nyílna az előhaszonbérleti jog gyakorlására az ország egész területén. A felperesi jogértelmezés ezért nem felel meg az Fftv. preambulumában megfogalmazott azon célkitűzésnek, hogy a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek terjedjenek el, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, mindkét fokú közigazgatási határozatra kiterjedően és az elsőfokú hatóság arra kötelezését, hogy a felperest mint mezőgazdasági termelőszervezetet a benyújtott kérelmének megfelelően három mezőgazdasági üzemközponttal vegye nyilvántartásba. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet és mindkét fokú határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú „bíróságot” utasítsa új eljárásra, a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalára.
[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében foglalt döntése érdemben nem jogszabálysértő.
[15] Az Fftv. 5. § 21) pontja értelmében mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó-, illetve irodaépülettel beépített ingatlan vagy tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.
[16] Az Fétv. 100. § (1) bekezdése szerint a föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartást vezet, amely – a természetes személyazonosító és lakcím azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
[17] A nyilvántartás tartalmazza c) a mezőgazdasági üzemközpont esetén ca) az üzemközpont fekvése szerinti ingatlan helyrajzi számát, a fekvése szerinti településnek és az ingatlan fekvésének a megjelölését, cb) azt, hogy a földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek az ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, vagyonkezelői joga vagy használati joga áll fenn és cc) a cb) alpont szerinti jogosultság megszerzésének kezdő időpontját.
[18] Az Fr. 4. § (1) bekezdése szerint az 1. § (1) bekezdésben meghatározott természetes személynek, illetve szervezetnek a nyilvántartásba vételi eljárás iránti kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a földhivatalok hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani a kérelmező mezőgazdasági üzemközpontja vagy a lakóhelye, illetve a székhelye fekvése szerint illetékes földhivatalhoz. A kérelem adattartalmát az 1-3. számú melléklet határozza meg. A 2. számú melléklet 6. pontja értelmében a mezőgazdasági üzemközpontnak minősülő gazdasági, lakó- vagy irodaépülettel beépített ingatlan vagy tanya (a továbbiakban együtt: ingatlan) adatai (település, fekvés, helyrajzi szám), az ingatlanon fennálló jogosultság (tulajdonjog, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, használati jog), valamint a jogosultság megszerzésének kezdő időpontjának (év, hó, nap) megjelölése.
[19] Az Inytv. 11. § (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok.
[20] Az Inytv. Vhr. 2. § g) pontja szerint a tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza: az ingatlan helyrajzi száma, fekvésének (belterület, külterület) megjelölése és területnagysága. Az FVM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban (a továbbiakban: közigazgatási egység) minden egyes földrészletet – egyértelmű azonosíthatóságuk érdekében – helyrajzi számmal kell megjelölni.
[21] A Kúria megállapította, hogy a fenti jogszabályok alapulvételével az ügy érdemében helytálló döntést hozott az elsőfokú bíróság. Érvelése egy irányba mutat, a meghozott döntés szerinti álláspont alátámasztására, mely szerint egy mezőgazdasági termelőszervezetnek egy üzemközpontja jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
[22] A Kúria rámutat arra, hogy ezen érvrendszernek, azaz az ítélet indokolásának részbeni kiegészítése, illetve a hangsúlyos elemek külön kiemelése, mások mellőzése szükséges. Ennek keretében a Kúria kiemeli, hogy az Fftv. a földre vonatkozó anyagi jogi jogszabályokat tartalmazza. Ez rendszerében azt jelenti, hogy meghatározza a földforgalommal kapcsolatos jogalkotói célt, megfogalmazza a jogszabály tárgyát, ami jelen esetben a föld, azt a tevékenységet, ami azon folytatható, ki és milyen feltételek mentén teheti ezt meg, definiálja a mezőgazdasági üzem, illetve üzemközpont fogalmát, ennek helyét is. Ugyancsak meghatározza a jogalkotó azt a tevékenységet, amit támogatni kíván és azt is, hogy ezt miként kívánja biztosítani, a kedvezmény, a támogatás miként gyakorolható.
[23] A Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú ítélet egyes indokolási elemei (így pl. a nyelvtani értelmezés, a „központ” szó jelentése, vagy a végzett tevékenységi kör jellege) nem vezethetnek el ténylegesen önmagukban, de együttesen sem a perben felmerült jogkérdés koherens megoldásához. Kiemelt jelentősége ugyanis a mezőgazdasági üzemközpont, mint az Fftv. által bevezetett jogintézmény érdemi lényegének meghatározásában annak van, hogy a jogszabály keretei, az ott megfogalmazott célok mentén a jogalkotó milyen szerepet, funkciót szánt annak.
[24] Azon kérdés megválaszolásához tehát, hogy hány mezőgazdasági üzemközpont nyilvántartását kérheti egy mezőgazdasági termelőszervezet, a törvény preambulumát, a jogszabály rendszerbeli felépítését, az egyes intézmények egymáshoz való viszonyát, valamint tehát a mezőgazdasági üzemközpont mint jogintézmény rendeltetését kell kiemelten vizsgálni. Megjegyzi a Kúria, hogy ezen elemek többségét helyesen az elsőfokú bíróság is vizsgálta, a döntésébe beépítette.
[25] Itt utal a Kúria arra – amit egyébiránt az elsőfokú ítélet szintén rögzített –, hogy a mezőgazdasági üzemközpontnak, az ilyenként bejegyzett helynek, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása körében van különös jelentősége. Ezek a törvényben megjelenő olyan többletjogosítványok, melyek pontosan rögzített, a törvényi céllal összhangban álló feltételek fennállása esetén gyakorolhatók. Mindennek alátámasztásaként mutat rá a Kúria az Fftv. elővásárlásra és előhaszonbérletre vonatkozó releváns szabályaira.
[26] Látható, hogy e jogosultságok tekintetében a törvény a természetes személy földművesre és a mezőgazdasági termelőszervezetre azonos koncepció mentén adja meg szabályozást, azaz a természetes személy esetén a lakóhelyének, szervezet esetén az üzemközpontjának kell „helyben lenni” [Fftv. 18. § (1) bekezdés, 45. § (1) bekezdés]. Ahogy a természetes személy földműves esetében nem merül fel a több, földrajzilag elkülönült helyen megvalósuló „helyben lakásának” a lehetősége, a földműves fogalmilag nem lehet „több helyen helyben lakó” a szóban forgó kedvezmények gyakorlása tekintetében, ez ugyanígy érvényesül a termelőszervezet üzemközpontja vonatkozásában is.
[27] Maga a felperes is állította, hogy az üzemközpont bejegyzett helyének az előhaszonbérleti lehetőség miatt van nagy jelentősége, ezért az erre vonatkozó mikénti szabályozásnak elemzése kiemelten fontos a perbeli jogvita megoldásában. A gazdálkodási formára tekintettel, a jogosítványok gyakorlása kapcsán és jogszabályi felhatalmazás hiányában nem lehet eltérő mércét alkalmazni. Felperesi álláspont elfogadása esetén a szervezeti formában működő gazdálkodók, ha földjeik nem egy településen vannak, ilyen szándékuk esetén az előjogokkal többszörösen élhetnének. Erre a következtetésre pedig semmilyen jogértelmezési úton nem lehet eljutni. Azon cél érdekében szabályozta a jogalkotó az üzemközpontot vagylagosan a lakóhellyel (mely utóbbit illetően kétséget kizáróan csak egy van/lehet), hogy az elővásárlási és előhaszonbérleti jogot ne lehessen visszaélésszerűen gyakorolni.
[28] Az anyagi jogi jogszabály értelmében a kedvezmények kizárólag egy helyhez kapcsolódhatnak. Azt, hogy hol kívánja az előnyt igénybe venni a termelő, neki kell eldöntenie. Nem releváns, hogy egy mezőgazdasági tevékenységet folytató szervezetnek cégjogilag van székhelye is, illetve adott esetben több a cégjegyzékben feltüntetett telephelye, amint felperesnél is. Ezek ugyanis nincsenek összefüggésben az üzemközpont kategóriájával. A felperes nem hivatkozhat arra, hogy az üzemközpontként regisztrálni kért helyek már tíz éve működő és a cégjegyzékbe bevezetett telephelyei. Mindazonáltal helyesen utalt az alperes arra, hogy az üzemközpont a földszerző földműves/mezőgazdasági termelőszervezet személyéhez és nem pedig a tevékenységek (termelési egységek) számához kötődik.
[29] A helyrajzi számokkal kapcsolatban pedig a Kúria csupán utal arra, hogy teljeskörűen egyetért az alperes által hivatkozott, az elsőfokú bíróság által megerősített és az adekvát jogszabályokkal alátámasztott azon állásponttal, hogy a mezőgazdasági üzemközpont helyét az érintett ingatlan pontos megjelölése határozza meg, amely egy helyrajzi számot tartalmaz. Az üzemközpont adatai vonatkozásában egy ingatlan megjelölését teszi lehetővé a jogszabály, az érintett ingatlan helyrajzi számának feltüntetésével.
[30] Rögzíti továbbá a Kúria, hogy az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok a földhivatalokra vonatkozó szabályozást tartalmaznak, amely egy regisztratív hatóság. Eljárása során azt vizsgálja, hogy a beérkezett kérelem a jogszabályok alapján teljesíthető-e. Ha egy üzemközpont jelenthető be, de a gazdálkodó nem eszerint járt el, több üzemközpontot kívánt regisztráltatni, a földhivatalnak nem feladata ezek közül választani, a gazdálkodónak kell erről döntenie. Mivel a felperes felhívásra sem pontosította a kérelmét, a hatóság megalapozottan utasította azt el, és a bíróság összességében helyes, alapjogi sérelmet fel nem vető jogértelmezése során szintén jogszerűen döntött a kereset elutasításáról.
[31] A Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet az indokolás fenti kiegészítésével, illetve pontosításával a Pp. 275. § (3) bekezdése alapulvételével hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.VI.37.848/2017.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére