16/2018. (V. 31.) ORFK utasítás
a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények nyomozása során a Rendőrség szerveire háruló feladatokról
2023.01.01.
1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.
2. Az utasítás alkalmazásában
aa) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) laboratóriumaiban szakértői tevékenységet végző forenzikus botanikus szakértő (a továbbiakban: igazságügyi botanikus szakértő),
ab) botanikus, illetve a növénytermesztésben jártas, kellő szakértelemmel és megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkező személy vagy intézmény (a továbbiakban: eseti szakértő);
b) bruttó tömeg: a már hitelesen lezárt és bűnjelcímkével ellátott, szállításra előkészített, kábítószer gyanúját keltő anyagot tartalmazó csomag grammban vagy kilogrammban meghatározott tömege;
c) helyi kábítószerügyi felelős: a rendőrkapitányságok bűnügyi szerveinél az utasításban meghatározott feladatokat ellátó és munkaköri leírásában erre kijelölt személy;
d) helyi kábítószer-nyilvántartás: olyan kábítószer-nyilvántartás, amelyet a rendőrkapitányságokon kijelölt kábítószerügyi felelősök az utasítás rendelkezései alapján vezetnek;
e)1 ideiglenes tárolóhely: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) igazgatója, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) igazgatója, a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes, a rendőrkapitányság vezetője által kijelölt és az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztály (a továbbiakban: ORFK RF IF) által engedélyezett, kábítószer gyanúját keltő anyag ideiglenes tárolására szolgáló helyiség;
i) kábítószerrel szennyezett tárgy: olyan tárgy, amely nem minősül a kábítószer eredeti csomagolóanyagának, azonban feltehetőleg vagy szemmel láthatóan kábítószerrel vagy kábítószer gyanúját keltő anyaggal szennyezett, ezért indokolt a vegyészszakértői vizsgálata;
j) mintavétel: a lefoglalt kábítószer vizsgálatára kirendelt szakértő vagy eseti szakértő által végzett eljárás, amely során a kirendelt vagy eseti szakértő biztosítja a büntetőeljárásban a későbbiekben esetlegesen elvégzendő vizsgálatokhoz szükséges mennyiséget (a továbbiakban: reprezentatív minta);
k) nettó tömeg: a kábítószer gyanúját keltő anyag csomagolás nélküli tömege;
l)2 területi kábítószerügyi felelős: a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályánál, az RRI Bűnügyi Osztályánál, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi szerveinél az utasításban meghatározott feladatokat ellátó és munkaköri leírásában erre kijelölt személy;
m)3 területi kábítószer-nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelyet a KR NNI-nél, az RRI-nél a kijelölt kábítószerügyi felelősök az utasítás rendelkezései, illetve a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon a saját és a rendőrkapitányságok adatai alapján vezetnek;
n) vegyészszakértő: az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, az NSZKK laboratóriumaiban kábítószer szubsztancia vizsgálatot végző forenzikus vegyészszakértő.
3. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztály (a továbbiakban: ORFK BF BO)
a) központi nyilvántartást vezet a büntetőeljárás során lefoglalt vagy az egyéb módon a Rendőrség birtokába került kábítószerekről;
b) koordinálja a lefoglalt, az elkobzott, illetve más módon a Rendőrség birtokába került kábítószerek szállítását;
c) a jogerős bírósági határozat alapján dokumentáltan intézkedik az elkobzott kábítószerek megsemmisítéséről;
d) figyelemmel kíséri a helyi és területi kábítószerügyi felelősök tevékenységét, illetve az általuk vezetett kábítószer-nyilvántartást;
e) dokumentáltan intézkedik a Btk. 26. § (1) bekezdése alapján már elévült ügyekben lefoglalt kábítószerek megsemmisítéséről. 4.4 A KR NNI igazgatója, az RRI igazgatója, valamint a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes
a) meghatározza a kábítószer gyanúját keltő anyagok szakértőhöz, illetve az ideiglenes tárolóhelyre történő szállításának általános feltételeit;
b) kijelöli a területi kábítószerügyi felelőst;
c) felügyeli és ellenőrzi a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények nyomozására feladatkörrel rendelkező szervezeti elem vezetőjének és a kábítószerügyi felelősnek a tevékenységét, valamint az utasításban foglalt feladatok végrehajtását;
d) a kábítószerügyi felelős éves értékelő jelentését – március 31-ig – felterjeszti a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.
5. A rendőrkapitányság vezetője
a) meghatározza a kábítószer gyanúját keltő anyagok szakértőhöz, illetve az ideiglenes tárolóhelyre történő szállításának általános feltételeit;
b) kijelöli a helyi kábítószerügyi felelőst;
c) felügyeli és ellenőrzi a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények nyomozására feladatkörrel rendelkező szervezeti elem vezetőjének és a kábítószerügyi felelősnek a tevékenységét, valamint az utasításban foglalt feladatok végrehajtását;
d)5 a kábítószerügyi felelős éves értékelő jelentését – március 1-jéig – felterjeszti a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes részére.
6.6 A területi kábítószerügyi felelős vezeti a területi kábítószer-nyilvántartást, gondoskodik annak naprakész állapotban tartásáról. Elkészíti az éves értékelő jelentését, amely a helyi kábítószerügyi felelős jelentését is tartalmazza, és amelyet március 15-ig terjeszt fel a KR NNI igazgatónak, az RRI igazgatónak, valamint a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesnek.
7. A helyi kábítószerügyi felelős vezeti a helyi kábítószer-nyilvántartást, gondoskodik annak naprakész állapotban tartásáról, elkészíti az éves értékelő jelentését, amelyet február 25-ig terjeszt fel a rendőrkapitányság vezetőjének.
2. A kábítószer gyanúját keltő anyagok lefoglalása
8. A tablettát, ampullát vagy egyéb megszámlálható formájú kábítószer gyanúját keltő anyagot, amennyiben lehetséges, darabszám szerint kell megszámolni, azonban, ha a számolás aránytalanul sok ideig tartana, a számolás helyett arra alkalmas eszközzel, gramm pontossággal meg kell mérni. A por, illetve növényi törmeléket tartalmazó kábítószer gyanúját keltő anyagot bűnjelzacskóba csomagolva bűnjelcímkével kell ellátni, és tömegét gramm pontossággal meg kell mérni. A bűnjelzacskón fel kell tüntetni, hogy a benne lévő anyag nettó vagy bruttó tömeget tartalmaz-e.
9. A kábítószer gyanúját keltő anyagot a megtalált állapotban, majd a számolás és mérés folyamatát lehetőleg képet és hangot egyidejűleg rögzítő eszközzel, de legalább fénykép formájában rögzíteni kell.
10. A bűnjelzacskót bűnjelcímke felhasználásával olyan módon kell lezárni, hogy annak a csomagolása sérülésmentesen ne legyen felnyitható.
11. A bűnjelzacskón, valamint a bűnjelcímkén fel kell tüntetni
a) a lefoglalást végrehajtó nyomozó hatóság megnevezését;
c) a megtalálás pontos helyét;
d) a lefoglalásra került kábítószer gyanúját keltő anyag leírását, vagy ha az ránézésre megállapítható, a valószínű megnevezését;
e) a lefoglalásra került kábítószer gyanúját keltő anyag mennyiségét;
f) a kutatás, lefoglalás, motozás vagy szemle végrehajtásáról készített jegyzőkönyvön szereplő bűnjelszámot;
g) a nyomozási cselekmény évét, hónapját és napját;
h) a kutatás, lefoglalás, motozás vagy szemle szenvedőjének aláírását;
i) a hatóság csomagolást végző tagjának aláírását.
12. A lefoglalásról – bármely nyomozási cselekmény keretében is történik – jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a jogszabály által meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell
b) a kábítószer gyanúját keltő anyag külső jellemzőinek leírását vagy – ha az ránézésre megállapítható – a valószínű megnevezését;
c) a kábítószer gyanúját keltő anyag megtalálásának pontos idejét, helyét és körülményeit;
d) a lefoglalásra kerülő kábítószer gyanúját keltő anyag darabszámát vagy tömegét;
e) az eredeti csomagolás módját.
13. A lefoglalt kábítószer gyanúját keltő anyagokat a nyomozó hatóság a bűnjel kezelésével kapcsolatos jogszabály alapján nyilvántartásba veszi.
14. A rendőr a kábítószer gyanúját keltő anyag megtalálása során – az esetleges mérgezések elkerülése érdekében – az egyéni védőeszközökre és a munkabiztonsági szabályokra fokozott figyelmet fordít.
3. A kábítószer, a kábítószer gyanúját keltő anyag elkobzása, tárolása, bűnjelként kezelése, megsemmisítése
15. A lefoglalt kábítószer gyanúját keltő anyagot legkésőbb a lefoglalás napját követő munkanapon vegyészszakértőhöz kell szállítani.
16. A vegyészszakértőhöz történő szállításig a kábítószer gyanúját keltő anyagokat az ideiglenes tárolóhelyen kell elhelyezni.
17.7 A vármegyei rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjének engedélyével a lefoglalást követő első munkanap kezdetéig a bűnjelraktárban, illetve – indokolt esetben – az ügyeleti helyiségében kialakított helyen is tárolható az összesen legfeljebb 10 kg bruttó tömegű marihuána vagy hasis gyanúját keltő anyag, valamint a 2 kg vagy annál kevesebb bruttó tömegű más kábítószer gyanúját keltő anyag, amennyiben az ideiglenes tárolóhelyre történő szállítása nehézségbe ütközik, vagy a szállítással kapcsolatban kockázat merül fel. Az engedélyről a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben feljegyzést kell készíteni.
18. A szakértő kirendelő határozaton fel kell tüntetni
a) az ügy bűnügyi iktatószámát;
b) a szakértő részére átadott kábítószer gyanúját keltő anyagok tételes felsorolását, pontos leírását, darabszámát vagy tömegét;
c) az arra vonatkozó kérdést, hogy az anyag kábítószernek minősül-e;
d) az arra vonatkozó kérdést, hogy amennyiben az anyag kábítószer, akkor mennyi annak tiszta hatóanyag-tartalma, kenderültetvény esetén mennyi a növények tőszáma;
e) az arra vonatkozó felhívást, hogy amennyiben a szakértő megítélése szerint szükséges, a vizsgált anyagból reprezentatív mintát biztosítson;
f) az arra vonatkozó felhívást, hogy amennyiben az e) alpont végrehajtásra került, ezt a szakvéleményben, a biztosított reprezentatív minta leírásával jelezze;
g) az ügy előadójának nevét és telefonszámát.
19. A szakértő kirendeléséről szóló határozatot gyanúsítottanként külön-külön kell elkészíteni, az egyes gyanúsítottaktól lefoglalt anyagokat pedig tilos a másik gyanúsítottól lefoglalt anyaggal összecsomagolni. A kábítószerrel szennyezett tárgyat kábítószer gyanúját keltő anyaggal vagy ezek eredeti csomagolóanyagával tilos összecsomagolni.
20. A vegyészszakértői vélemény megérkezését követően az eljáró szerv előadója annak másolatát vagy adattartamát haladéktalanul megküldi a kábítószerügyi felelősnek, aki a kábítószereket, azok szakértő által megállapított mennyiségét és tiszta hatóanyag-tartalmát bevezeti a kábítószer-nyilvántartásba.
21. A nyomozás befejezését követően az eljárást folytató szerv minden olyan ügyben, melyben kábítószert foglaltak le, felhívja az ügyész figyelmét az alábbiak feltüntetésére:
a) az ügyben lefoglalásra került kábítószerek gyanúsítottanként összesítve, mennyiség és tiszta hatóanyag-tartalom szerint, jelezve, hogy reprezentatív mintaként biztosított vagy teljes mennyiségben tárolt-e;
b) javaslat a reprezentatív minta vagy a teljes mennyiségben tárolt kábítószer, a kábítószer eredeti csomagolóanyaga, valamint a kábítószerrel szennyezett tárgy elkobzásának a vádiratban történő indítványozására az elsőfokú bíróság számára.
22. Az eljáró szerv előadója átiratban tájékoztatja a kábítószerügyi felelőst az iratoknak az ügyész részére történő megküldésekor, aki a kábítószer-nyilvántartásba bejegyzi ennek tényét.
23. Az eljáró szerv a bíróság jogerőre emelkedett döntésének kézhezvételét követően, amennyiben az eljáró szerv a rendőrkapitányság, a helyi kábítószerügyi felelősén keresztül továbbítja annak másolatát a területi kábítószerügyi felelősnek, aki a területi kábítószer-nyilvántartás módosítását elvégzi, és az ítélet másolatát elektronikus formában az ORFK BF BO részére megküldi.
24. Az ORFK BF BO a bíróság jogerős ítéletének megérkezését követően gondoskodik az elkobzott kábítószer megsemmisítésének megszervezéséről.
25. Amennyiben az eljáró szerv a jogerős ítélet kézhezvételét követően észleli, hogy a bíróság a lefoglalt kábítószerről nem rendelkezett, azonnal előterjesztést tesz az ügyésznek az elkobzás indítványozására.
4. A lefoglalt anyagok szállítása és az ideiglenes tárolóhely
26.8 A KR NNI igazgatója, az RRI igazgatója, a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes és a rendőrkapitányság vezetője az e fejezetben foglaltak figyelembevételével határozza meg a lefoglalt kábítószer gyanúját keltő anyagok és a kábítószer (a továbbiakban együtt: szállítmány) szállításának általános szempontjait.
27. A szállítmány szállítására jó műszaki állapotú személygépkocsit vagy tehergépjárművet kell igénybe venni.
28. A kísérést végrehajtó személynek a szállítás végrehajtása során tilos
a) az előzetesen meghatározott menetvonalat engedély nélkül elhagyni;
b) a szállítás során az életet, testi épséget veszélyeztető vagy a vagyon biztonságot súlyosan veszélyeztető esemény észlelése, valamint forgalmi vagy műszaki ok kivételével megállni;
c) az indulást követően bármely olyan tevékenységet végezni, amely a feladat teljesítésről a figyelmet elvonhatja;
d) a szállítmányt őrizetlenül hagyni;
e) a szállítmány csomagolását vagy zárását megbontani, megsérteni.
29. A kísérést végrehajtó személyek fegyverzetét, ruházatát, felszerelését a szállítmány mennyiségének, becsült feketepiaci értékének és közbiztonságra veszélyességének, továbbá az esetleges kockázatokra vonatkozó információk figyelembevételével legalább osztályvezetői szintű parancsnok határozza meg.
30. Abban az esetben, ha a szállítmány szállítását az ORFK BF BO koordinálja, a végrehajtáshoz a kísérő őröket a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes biztosítja. Ezen feladat ellátása során a kijelölt szerv dönt a biztosításhoz szükséges számú és teljesítményű személygépkocsik számáról és a biztosításban résztvevők létszámáról.
31. Kábítószer-gyanús növények (kannabisz) tárolására kijelölt ideiglenes tárolóhelynek alkalmasnak kell lennie a kábítószernövény egyedek szárítására, tárolására.
32. Az ideiglenes tárolóhelynek az ORFK RF IF által meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.
33. A kábítószerügyi felelős az ideiglenes tárolóhelyen elhelyezett vagy onnan kivitt kábítószer gyanúját keltő anyagról nyilvántartást vezet.
34. Ezen alcím tekintetében nagyobb mennyiségű kábítószeren vagy kábítószer gyanúját keltő anyagon a 10 kg-nál nagyobb mennyiségű marihuánát vagy hasist, másfajta kábítószer esetében az 5 kg-ot meghaladó mennyiséget, továbbá az 1000 darabot meghaladó mennyiségű kannabisz növényegyedet vagy ezek gyanúját keltő anyagot kell érteni.
5. Eljárás kannabisz és más kábítószernövény egyedek lefoglalása esetén
35. A kannabisz vagy más kábítószernövény egyedek (a továbbiakban együtt: növényegyedek) lefoglalása esetén a 2–4. alcím rendelkezéseit az ezen alcím rendelkezéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
36. Élő vagy száradó teljes tövek megtalálása esetén, a növényegyedek fajta és tőszám meghatározása céljából igazságügyi botanikus szakértőt kell kirendelni. Amennyiben az igazságügyi botanikus szakértő kirendelése nem lehetséges, eseti szakértőt kell kirendelni.
37. A kábítószernek minősülő növények termesztése esetén a nyomozó hatóság lefoglalja a teljes állományt, és intézkedik a belőle vett reprezentatív minta kirendelt szakértőhöz történő küldéséről.
38. A növényegyedekből történő reprezentatív mintavétel speciális biológiai, illetve növényrendszertani ismereteket igényel, ezért a nyomozó hatóság a lefoglalás, a kutatás, valamint a szemle során igazságügyi botanikus szakértőt, illetve – ha ez elháríthatatlan akadály miatt szükséges – a növénytermesztésben jártas eseti szakértőt von be.
39. A reprezentatív mintának rendelkeznie kell mindazon jellemzőkkel, amelynek vizsgálata alapján a mintavétel alapjául szolgáló teljes mennyiség bármely tulajdonságára vonatkozóan a későbbiekben megalapozott becslés tehető.
40. A botanikus szakértő figyelmét fel kell hívni, hogy a mintavételről jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a lefoglalás idejét, helyét, az ügy számát, a helyszín részletes leírását.
41. A jegyzőkönyvben részletesen le kell írni a helyszín méreteit, az ültetés sortávolságát, a növényegyedek állományba sorolását, egy osztályba a látszatra azonos fajtájú, ivarú, fejlettségű és méretű egyedeket kell besorolni.
42. Fel kell hívni a botanikus szakértő figyelmét, hogy élő vagy száradó teljes tövek esetén az ültetvény nagyságát, illetve az egy osztályba sorolt egyedek számát számlálással vagy nagy tömeg (1100 tőnél nagyobb tőszám) esetében becsléssel kell meghatározni.
43. Fel kell hívni a botanikus szakértőt, hogy a 41–42. pontban meghatározott osztályok mindegyikéből az alábbi szempontok alapján vegyen reprezentatív mintát, és ezt jegyezze fel a jegyzőkönyvben is:
a) az élő vagy száradó teljes tövek esetén a mintákat a teljes hosszúságú, teljes tövek képezzék gyökérzettel;
b) ha a mintavételre a növényállomány aratása után kerül sor, akkor a reprezentatív minta is a betakarított terménynek megfelelő, esetleg gyökérzettel rendelkező egyedekből álljon.
44. A minták csomagolása a bűnügyi technikus feladata. A csomagolásnak olyan szellősnek kell lennie, hogy a növényi minta huzamos tárolása során se induljon meg bomlás, rothadás. A szellős csomagoláshoz papírzsákot vagy nyitott és szövött textil zsákot célszerű használni.
45. A csomagolás során mind a csomagoláson, mind a mintákon lennie kell olyan, a csomagolástól és a mintáktól elválaszthatatlan jelzésnek, amelynek alapján a minta eredete és származása, valamint osztályba sorolása a későbbiekben is ellenőrizhető.
46. Ha a botanikus szakértő a szemle során megállapítja, hogy a lefoglalt növényegyedek kannabisz növények, úgy a lefoglalt növényegyedekből a botanikus szakértő által vett reprezentatív mintát vegyészszakértőhöz kell szállítani, annak megállapítása céljából, hogy mekkora annak tetrahidrocannabinol (totál-THC) tartalma.
47. Kannabisz vagy más kábítószernövény-ültetvény megtalálása esetén a kutatás során akkor kell szemlét is tartani, ha a cselekmény elkövetésével gyanúsítható ismeretlen elkövető beazonosításához kapcsolódóan nyomokat, anyagmaradványokat kell felkutatni, vagy a termesztéshez szükséges berendezések, elektromos hálózat kiépítése és a termesztéshez szükséges berendezések miatt szükséges a helyszín szemle keretében történő megtekintése.
48. Amennyiben a fentiek alapján az eljáró szerv úgy dönt, hogy szemlét is kell tartani, intézkedni kell, hogy a szemlén botanikus szakértő is jelen legyen, amelynek eredményeképpen a növényegyedeket a csomagolás előtt a talajtól gyökérzettel együtt kell elválasztani. A botanikus szakértő igénybevétele csak a növények vizsgálati és reprezentatív mintavételi idejére korlátozódhat.
49. A botanikus szakértőt kirendelő határozatnak az alábbi kérdéseket kell tartalmaznia:
a) a szemle során lefoglalásra került növények kannabisz vagy más kábítószernövények-e;
b) a lefoglalt növényegyedek fejlődési fokok szerint milyen csoportokba oszthatóak, és az egyes fejlődési fok szerinti csoportba összesen hány egyed tartozik;
c) mennyi a feltalált ültetvény össztő száma;
d) a termesztett növényeket magról vagy klónozással szaporították-e.
50. A kirendelő határozatban a botanikus szakértő figyelmét fel kell hívni arra is, hogy biztosítson minden azonos fejlődési fokú csoportba tartozó növényegyedből a szemle helyszínén reprezentatív mintát.
51. A lefoglalt növényegyedeket – a reprezentatív minta kivételével – a szemlét követően az ideiglenes tárolóhelyen kell elhelyezni. A lefoglalt növényeket kizárólag papír vagy textil anyagú zsákokba lehet csomagolni. A szállítást a lefoglalást foganatosító szerv hajtja végre a 4. alcímben meghatározottak szerint.
52. Ha a lefoglalt növényegyedek száma kevesebb mint hat, továbbá, ha a növényegyedek száma nem haladja meg a húsz egyedet, és a talajtól mért magasságuk nem haladja meg az 50 centimétert, úgy nem kell intézkedni botanikus szakértő igénybevételére és reprezentatív mintavételre.
6. Az előkészítő eljárásra, a nyomozás megszüntetésre, valamint az elévült ügyekre vonatkozó különleges rendelkezések
53.9 Amennyiben az előkészítő eljárás során vagy más módon a Rendőrség birtokába került, de le nem foglalt kábítószerek további tárolására már nincs szükség, és azt a büntetőeljárás során bizonyítási eszközként nem használják fel, a KR NNI igazgatója, az RRI igazgatója, a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes erről írásban értesíti az ORFK BF BO vezetőjét.
Az értesítésnek tartalmaznia kell
a) az eljáró hatóság megnevezését;
b) az eljáró szerv azon ügyének iktatószámát, amelynek keretében a kábítószer a Rendőrség birtokába került;
c) a kábítószer pontos mennyiségét;
d) annak az iratnak a számát, amelyhez csatoltan a kábítószert vizsgálatra az NSZKK számára megküldték.
54. Abban az esetben, ha a kábítószerrel kapcsolatos nyomozás megszüntetésére kerül sor, az erről szóló határozat meghozatala vagy előterjesztés elkészítése előtt intézkedni kell a kábítószer elkobzása iránt.
55. A kábítószerügyi felelős minden év végén megvizsgálja, hogy a Btk. 26. § (1) bekezdésére figyelemmel előfordult-e olyan eset vagy olyan ügy, amelyben kábítószert foglaltak le, és a büntethetőség úgy évült el, hogy a lefoglalt anyagok elkobzására nem került sor. Az ilyen ügyek listáját a következő év február 28. napjáig össze kell állítania, és a szolgálati út betartásával az ORFK BF BO vezetőjének fel kell terjeszteni.
7. A kábítószer tárolására szolgáló helyiségre és a raktárosra vonatkozó speciális rendelkezések
56. A kábítószert a 4. alcím alapján, az országos rendőrfőkapitány által kijelölt raktárba kell szállítani, és ott a megsemmisítés helyére történő szállításig meg kell őrizni.
57. A raktár céljára szolgáló helyiséget – a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes kezdeményezésére – a rendészeti és a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes közös előterjesztése alapján az országos rendőrfőkapitány jelöli ki.
58. A raktár és az ott elhelyezett anyagok felügyeletét, kezelését a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ látja el.
59. A raktár felügyeletével megbízott szerv köteles
a) naprakész nyilvántartást vezetni a raktárban elhelyezett kábítószerekről;
b) a lefoglalt kábítószert a raktárban elhelyezni, az ORFK BF BO kijelölt előadója részére – átadás-átvételi nyilatkozaton – a kábítószert kiadni;
c) a raktár biztonsági rendszerét, a zár sértetlenségét, a raktár állapotát rendszeresen ellenőrizni;
d) a raktárba történő betörést, a zárak vagy biztonsági berendezések megrongálását vagy meghibásodását a felfedezést követően haladéktalanul az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztályának jelenteni.
60. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.