160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet
a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról1
2018.09.08.
(Az EMVA és ETHA végrehajtása során e rendelet alkalmazásában)
„2. gondatlan: a támogatást igénylő, kedvezményezett, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, ha az a 4. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak,”
(Az EMVA és ETHA végrehajtása során e rendelet alkalmazásában)
„4. szándékos: a támogatást igénylő, kedvezményezett, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, ha a támogatást igénylő, kedvezményezett vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás a támogatásokkal összefüggésben a támogatást igénylő, kedvezményezett számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve a támogatásokkal összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás nélkül,”
„c) a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztérium részéről benyújtott támogatási kérelmek és megvalósított projektek esetén, ha ezen minisztérium szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt előkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek.”
„(3) Ha az értékelők által elkészített értékelések eredménye között 30%-nál nagyobb az eltérés, az irányító hatóság – a döntés-előkészítő bizottság ülését megelőzően – újraértékelést rendel el. A támogatási kérelem újraértékelését nem végezheti az, aki az adott kérelem vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minőségellenőrzést végezte. Az irányító hatóság az újraértékelés elrendelésétől eltekinthet, ha az egyik értékelő által készített értékelés eredménye sem éri el a támogathatósághoz a felhívásban meghatározott minimális pontszámot.”
„(1b) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adott program érintett prioritása eredeti keretösszegének 110%-án belül szabad forrás áll rendelkezésre, akkor ennek terhére kell kezdeményezni a többlettámogatás biztosítását. (1c) Ha az (1b) és (1e) bekezdés szerinti finanszírozási lehetőségek nem állnak rendelkezésre, akkor lehet kezdeményezni a költségnövekmény hazai költségvetés terhére történő támogatását az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. (1d) Az eredményességi keretbe tartozó indikátorok célértékeihez nem vagy aránytalanul alacsony mértékben hozzájáruló projektek esetén nem lehetséges hazai költségvetési többletforrás biztosítása.
(1e) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Kormány döntését kezdeményező előterjesztésben be kell mutatni – az (1b) bekezdésben foglalt lehetőség hiányán túlmenően – különösen a következőket: a) helyi önkormányzat kedvezményezett esetén:
aa) területi szereplő esetén ITP-ben megállapított keretösszegén belül szabad forrás nem áll rendelkezésre vagy valamely nem megfelelően előrehaladó projekttől történő elállással, az érintett vagy más projekt műszaki tartalmának módosításával nem szabadítható fel forrás,
ab) a kedvezményezett részéről nem vonható be önerő vagy annak mértéke nem növelhető,
ac) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtható kedvezményes finanszírozási lehetőség nem biztosított, és
ad) a hitelfelvétel lehetősége nem biztosított,
b) egyéb közszféra szervezet kedvezményezett esetén:
ba) nem lehet elállni ugyanazon prioritáson belül az el nem indult, nem megfelelően előrehaladó vagy a prioritás eredeti keretösszegének 110%-át meghaladó forrás terhére támogatott projektektől, illetve az érintett vagy más projekt műszaki tartalmát nem lehet módosítani,
bb) a kedvezményezett más költségvetési forrásból finanszírozni tervezett, még nem megkezdett projektje számára nyújtott forrás terhére a költségnövekmény nem finanszírozható,
bc) a fenntartó nem rendelkezik olyan forrással, amely a költségnövekmény finanszírozása céljából bevonható, és
bd) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtható kedvezményes finanszírozási lehetőség nem biztosított.
(1f) Az irányító hatóság a költségnövekmény támogatására irányuló igény benyújtását követően jogosult kezdeményezni az (1c) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt igazságügyi szakértő megbízását.”
„(5) A (4) bekezdéstől eltérően a Vidékfejlesztési Program tekintetében az irányító hatóság a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek vonatkozásában megküldött, (2) bekezdés szerinti dokumentumokat veti alá közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek.”
(Központi, helyi önkormányzati vagy köztestületi költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, köztestület vagy közalapítvány kedvezményezett esetén támogatási előleg abban az esetben nyújtható, ha a kedvezményezett)
„a) a fizetési számláit az Áht. alapján a kincstárban köteles vezetni, vagy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy”
„(7) Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával rendelkező kedvezményezett a XXIII. Fejezet szerint köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított 12 hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja. Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett a XXIII. Fejezet szerint köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be a kifizetett támogatási előleg legalább 60%-ával megegyező mértékű igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított 12 hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.”
„(1a) Ha a kifizetési igénylés alapján támogatás folyósítására nem kerül sor, a dokumentumok ellenőrzése vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti határidők az irányadók. Ha a kedvezményezett kizárólag szakmai beszámolót nyújt be, annak ellenőrzésére a dokumentumok beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre.”
„(6) Ha a projekt az 56/A. § (1) bekezdése szerinti projektfejlesztéssel érintett, akkor az 56/C. §-ban meghatározott szerződésmódosítás hatálybalépéséig nem kötelező a helyszíni ellenőrzés lefolytatása.”
[A kifogás 153. § (3) bekezdése szerinti felterjesztéséig az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, a közreműködő szervezet, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő vagy közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén – ha a kifogást a HACS döntése ellen nyújtották be – a HACS is, a felterjesztést követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig]
„j) a támogatást igénylő teljesítette a kifogással érintett, 65. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási döntésben feltételként meghatározott követelményt.”
„183. § (1) Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott időközi elszámolásokból több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül átadja a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak. Az igazoló hatóság legkésőbb minden év május 15-ig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott időközi elszámolások alapját jelentő alapsokaságot statisztikai mintavételezés céljából. (2) Az igazoló hatóság július 31-ig az adott számviteli év vonatkozásában már nem adhat be új tételeket vagy korábbi tételekhez kapcsolódó költségnövekményt tartalmazó költségnyilatkozatot.
(3) Az igazoló hatóság május 15-ig megküldi az irányító hatóság részére az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő összegeket az érintett számviteli évben benyújtott időközi elszámolásokban végrehajtott korrekciók alapján.
(4) Az irányító hatóság minden év október 15-ig elkészíti a számviteli évről az éves összefoglaló, a vezetői nyilatkozat, az irányítási és kontrollrendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásairól szóló beszámoló első tervezeteit, majd azokat megküldi az audit hatóságnak és az igazoló hatóságnak. Az irányító hatóság azon projektek listáját is megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére, melyeket nem kíván szerepeltetni az éves elszámolásban.
(5) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait legkésőbb október 31-ig átadja az igazoló hatóságnak és az irányító hatóságnak.
(6) A (4) bekezdés szerint átadott listában felsorolt tételeket ki kell venni az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság az igazoló hatóság bevonásával január 10-ig egyeztethet. (7) Az igazoló hatóság november 30-ig elkészíti az éves elszámolás tervezetét, majd átadja az audit hatóságnak. Az irányító hatóság részére megküldi az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő éves elszámolásban érvényesített korrekciók összegét.
(8) Az audit hatóság az éves összefoglalóra, vezetői nyilatkozatra és az éves elszámolásra az észrevételeit december 31-ig megküldi az irányító hatóságnak és az igazoló hatóságnak. Az igazoló hatóság az éves összefoglalóra és vezetői nyilatkozatra az észrevételeit december 31-ig megküldi az irányító hatóságnak.
(9) Az irányító hatóság
a) az éves összefoglaló második tervezetét,
b) azon elszámoló bizonylatok és projektek végleges listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint
c) a vezetői nyilatkozat második tervezetét
december 31-i fordulónappal, legkésőbb január 10-ig küldi meg az igazoló hatóságnak és az audit hatóságnak.
(10) Az igazoló hatóság legkésőbb január 31-ig véglegesíti az éves elszámolást, majd átadja az audit hatóságnak, ezzel egy időben, ha az éves összefoglaló táblázataiban változást eredményez az új éves elszámolás tartalma, arról az irányító hatóságot tájékoztatja az éves összefoglalóba beillesztendő tábla megküldésével.
(11) Az irányító hatóság legkésőbb február 5-ig véglegesíti az éves összefoglalót és a vezetői nyilatkozatot.
(13) A feltöltött dokumentumokat az igazoló hatóság február 15-ig továbbítja az Európai Bizottság részére az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül.”
„201/V. § (1) A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet] megállapított rendelkezéseket – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a) keletkezett támogatási jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett és a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban
is alkalmazni kell.
(2) A 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelettel megállapított 87. § (1b)–(1f) bekezdését csak a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépését követően az FKB ülésére benyújtandó előterjesztésekre kell alkalmazni. (3) A 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelettel megállapított 104. § (1) bekezdését a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előírt 7 munkanapos határidőt a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépésétől kezdődően kell számítani. (6) A 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelettel megállapított 133. § (1a) bekezdését a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előírt határidőt a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépésétől kezdődően kell számítani. (7) A 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelettel megállapított 5. melléklet 2.3.2.5. és 2.3.2.5a. pontját csak a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelet hatálybalépését követően benyújtott kifizetési igénylésekre kell alkalmazni.”
6. 70/A. § (2) bekezdésében az „utasítható.” szövegrész helyébe az „utasítható. Az adott támogatási kérelem tartalmi értékelésének minőségellenőrzését nem végezheti az, aki korábban az adott kérelem tekintetében állami projektértékelőként is eljárt.” szöveg,
12. 95/A. §-ában a „Nagyprojekt esetén” szövegrész helyébe a „Nagyprojekt esetén – a szakaszolt nagyprojekt kivételével –” szöveg,
13. 96. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ezen alcím” szövegrész helyébe az „e fejezet” szöveg,
17. 104. § (1) bekezdésében az „esetén dönt” szövegrész helyébe az „esetén a dokumentumok beérkezését követő 7 munkanapon belül dönt” szöveg,
21. 117. § (2) bekezdésében a „folyósítására” szövegrész helyébe a „folyósítására – pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás kivételével –” szöveg,
22. 145. § (2) bekezdésében a „projekt pénzügyi befejezését” szövegrész helyébe a „záró kifizetési igénylésének jóváhagyását” szöveg, a „pénzügyi befejezést” szövegrész helyébe a „záró kifizetési igénylés jóváhagyását” szöveg,
23. 145. § (3) bekezdésében a „projekt pénzügyi befejezését” szövegrész helyébe a „záró kifizetési igénylésének jóváhagyását” szöveg,
24. 145. § (4) bekezdésében a „projekt pénzügyi befejezését” szövegrész helyébe a „záró kifizetési igénylésének jóváhagyását” szöveg,
25. 152. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „megkötésére,” szövegrész helyébe a „megkötésére, ezek módosítására,” szöveg,
a) 134/A.2. pontjában az „előlegszámla, ami” szövegrész helyébe az „előlegszámla. Állami támogatás esetén, ha a kedvezményezett támogatási előlegben is részesült, az előlegszámla” szöveg,
b) 134/B.1. pont záró szövegrészében az „50%-ának” szövegrész helyébe a „30%-ának” szöveg,
c) 230.1. pontjában a „kifogás” szövegrész helyébe a „jogorvoslati kérelem” szöveg,
d) 230.4. pontjában a „229.” szövegrész helyébe a „229.1.” szöveg,
e) 243.1. pont b) alpontjában az „elszámoló” szövegrész helyébe a „finanszírozású elszámoló” szöveg,
f) 247.5. pontban a „243.3.” szövegrész helyébe a „247.3.” szöveg,
g) 287.3. pontjában a „ZPFJ-hez” szövegrész helyébe a „ZPFJ-hez és a PFJ-hez” szöveg,
h) 343.2. pontjában az „Az ellenőrzéssel” szövegrész helyébe az „A hazai ellenőrző szervek által végzett ellenőrzéssel” szöveg,
i) 344.3. pontjában a „kapcsolattartók” szövegrész helyébe a „kapcsolattartókról” szöveg,
j) 344.7. pontjában a „témaegyeztetését” szövegrész helyébe a „témaegyeztetését – az EUTAF mintavételes ellenőrzéseinek kivételével –” szöveg, a „küldeni” szövegrész helyébe a „küldeni – az EUTAF mintavételes ellenőrzéseinek kivételével –” szöveg,
k) 347. pontjában a „kell összehívni” szövegrész helyébe a „lehet összehívni” szöveg, az „intézkedés elfogadásáról” szövegrész helyébe az „intézkedési terv ELLI-ben történő elfogadásáról” szöveg,
l) 351.3. pontjában a „munkacsoportülést kell” szövegrész helyébe a „szükség esetén munkacsoportülést lehet” szöveg,
m) 354.1. pontjában az „angol nyelvű jelentéstervezet megküldésével egyidejűleg” szövegrész helyébe az „angol – de legkésőbb a hivatalos magyar – nyelvű jelentéstervezet megküldésétől számított 7 munkanapon belül” szöveg,
n) 354.2. pontjában az „A a” szövegrész helyébe az „A” szöveg
a) 3.9.1.1. pontjában a „telekommunikáció” szövegrész helyébe a „telekommunikáció, tűzifa, szén, egyéb tüzelőanyagok” szöveg,
b) 3.12.1. pontjában foglalt táblázat A:6 mezőjében a „szolgáltatás” szövegrész helyébe a „szolgáltatás, ide nem értve a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) mérnök költségeit” szöveg
c) 119. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „50%-ának, szolgáltatásvásárlás esetén” szövegrész.
b) 251.3. pontjában a „vagy a 251.2.” szövegrész,
c) 264.2. pontjában a „történő” szövegrész,
d) 310.4. pontjában az „ , EMVA és ETHA esetén legkésőbb február 15-ig” szövegrész,
e) 311.1. pontjában az „ , EMVA esetén március 15-ig” szövegrész,
f) 311.2. pontjában az „ , EMVA esetén március 31-ig” szövegrész,
i) 359.1–359.6. pontja és az azokat megelőző cím.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelethez
(Olyan esetekben, amikor a műszaki, szakmai tartalom csökkenése vélelmezhető, a következők figyelembevételével kell eljárni:)
„d) nem minősül a műszaki-szakmai tartalom csökkentésének, ha a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonságának elérését szolgáló tevékenység megvalósítása érdekében bekövetkezett költségnövekedés biztosításának céljából valamely, nem a projekt alapvető célját jelentő tevékenység műszaki szakmai tartalmának változtatására kerül sor, feltéve, hogy az irányító hatóság megítélése szerint a projekt céljai maradéktalanul teljesülnek, a projekt műszaki-szakmai tartalmának módosítása nem érint értékelési szempontot, valamint a projekt vonatkozásában megállapított indikátorok száma, értéke nem csökken, figyelemmel a 88. §-ban foglalt rendelkezésekre is.” „94.4. Ha a támogatási kérelem átdolgozását követően a projekt elszámolható költsége az éves fejlesztési keret 41. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti összegtől 5%-os mértéket meghaladóan eltér, vagy megváltozik a projekt alapvető célja, tartalma, az irányító hatóság előterjesztést készít az FKB és a Kormány részére a módosított támogatási kérelemről. Ebben az esetben az irányító hatóság a Kormány döntését követően küldi meg a módosított támogatási kérelmet az Európai Bizottság részére.” „240.5. Pénzügyi eszköz esetén a végső kedvezményezettel szemben fennálló követelés összege a végső kedvezményezettel kötött szerződés alapján állapítandó meg, annak 240.1. pont szerinti jóváhagyása nem szükséges.”
„248.3a. Pénzügyi eszköz esetén a 248.2. és 248.3. pont nem alkalmazandó, hanem ez esetben a végső kedvezményezett részére a leveleket postai vagy elektronikus úton kell megküldeni olyan módon, hogy a postára adás vagy az elektronikus levél kézbesítése igazolható legyen.”
„A végső kedvezményezettel szemben fennálló követelés behajthatatlanná nyilvánítását az alapok alapját végrehajtó szervezet kezdeményezi az irányító hatóságnál.”
„262.3a. Végső kedvezményezettel szemben fennálló követelés esetén a 262.2. és 262.3. pont nem alkalmazandó.”
„287.2. A PFJ-hez melléklet nem kérhető be, kivéve, ha a megvalósítás helyszíne és a kedvezményezett székhelye vagy telephelye nem egyezik meg, valamint ha a PFJ-ben rögzített indikátorértékek alátámasztása szükséges. Ezekben az esetekben az iparűzési adó befizetéséről és a projektben foglalkoztatottak számáról információ kérhető, továbbá az indikátorok igazolása céljából alátámasztó dokumentumok kérhetők be a kedvezményezettől.”
„309.1a. A 309.1. ponttól eltérően az ESZA, illetve az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés forrásai terhére támogatott kiemelt projekt esetén, ha az egy összesítőn szereplő tételek száma
a) nem haladja meg a 30 tételt, akkor minden tételt,
b) meghaladja a 30 tételt, de nem haladja meg a 100 tételt, az összesítőn szereplő tételek támogatás értékének legalább 10%-át – de legalább 10 tételt –,
c) meghaladja a 100 tételt, de nem haladja meg az 1000 tételt, az összesítőn szereplő tételek támogatás értékének legalább 1%-át – de legalább 15 tételt –,
d) meghaladja az 1000 tételt, az összesítőn szereplő tételek támogatás értékének legalább 1%-át – de legalább 30 tételt –
szükséges ellenőrizni.”
„311.5. Az EMVA esetén gördülő tervezést kell alkalmazni, amely mindig a következő negyedévre tervezett helyszíni ellenőrzések számát tartalmazza intézkedésenkénti bontásban.”
„345.4. Az ellenőrzések koordinációjáért felelős egység feladata az észrevétel megküldése az ellenőrző szerv részére. Ha több irányító hatóság érintett, akkor az összesített észrevételt az ellenőrzések koordinációjáért felelős egység készíti el. Ha az irányító hatóság vagy irányító hatóságok mellett az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium más szervezeti egysége is érintett az észrevételezésben, akkor az összesített észrevételt az ellenőrzések koordinációjáért felelős egység készíti el és küldi meg az ellenőrző szerv számára. Az egyes érintett szervezeti egységek észrevételeit a koordinációs egység megőrzi. Az ellenőrzések koordinációjáért felelős egység egyeztetést kezdeményez az észrevételek összehangolása érdekében abban az esetben, ha az érintettek észrevétele ellentétes tartalmú.”
„348.4. A teljesítés módját minden esetben rögzíteni kell a megjegyzés rovatban az alátámasztó anyagok megjelölésével együtt. Ha az intézkedés nem vagy csak részben teljesült a vállalt határidőig, akkor a javaslat felelősének új határidőt kell megjelölni, valamint a megjegyzés rovatban rögzíteni kell a teljesítés elmaradásának okát és a határidő módosítására vonatkozó kérést. Az intézkedési terv időarányos teljesüléséről készült beszámoló valóságtartalmáért, az alátámasztó anyagok megfelelőségéért a szervezeti egység, illetve az irányító hatóság vezetője felelős.”
„350.1. Az ellenőrzések koordinációjáért felelős egység az érintett szervezeti egységek – szükség esetén az államháztartásért felelős miniszter, az EUTAF, valamint az igazoló hatóság – meghívásával az ellenőrzésre való felkészülést segítő előkészítő munkacsoportot szervezhet a 349.2. és 349.3. pont szerinti értesítő levél kiküldését követően. A munkacsoport összehívását az érintett szervezeti egységek is kezdeményezhetik az ellenőrzések koordinációjáért felelős egységnél.”
„357.1. Az audit lezárását követően az ellenőrzések koordinációjáért felelős egység az ellenőrzés dokumentumait rögzíti az ELLI-ben.”
2. melléklet a 160/2018. (IX. 7.) Korm. rendelethez
„2.3.2.5. A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat (pl. a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, a több lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatok alapján kialakult árat, az irányító hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos mutatók szerinti fajlagos árat, piacfelmérés alapján meghatározott árat). A költségtételeknek a projekt költségvetésének megfelelően részletezetteknek és ilyen módon ellenőrizhetőknek kell lenniük ahhoz, hogy meghatározható legyen a besorolásuk. Ha a szokásos piaci ár igazolására az irányító hatóság árajánlat kérését írja elő a támogatást igénylők és a kedvezményezettek számára, az árajánlatoknak legalább három, egymástól és a kedvezményezettől független ajánlattevőtől kell származni. A támogatást igénylő és a kedvezményezett köteles vizsgálni az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat – amennyiben a felhívásban korábbi benyújtás előírására nem került sor –, a legkésőbb az adott költséget tartalmazó kifizetési igénylés részeként be kell nyújtania a kedvezményezettnek. Azon szerződések esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 100 000 forintot, a kedvezményezett részéről nem szükséges a piaci ár alátámasztása. Az irányító hatóság vezetője a piaci ár alátámasztásától egyedi döntéssel eltekinthet a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy szellemi tevékenységével kapcsolatban felmerült, 8 órás munkavégzésre vetített 300 000 forintot meg nem haladó költség vonatkozásában.
2.3.2.5a. Az EMVA és az ETHA finanszírozású projektek kivételével a hárommillió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon szerződései esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 300 000 forintot, a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek nem kell benyújtania az irányító hatósághoz, azonban azokat az irányító hatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti. Ezen szerződések esetén a szokásos piaci ár árajánlattal nem igazolható. A szokásos piaci árnak való megfelelést az irányító hatóság ellenőrizheti úgy is, hogy a felhívásban az adott költségtípus esetén referenciaárakat ír elő, és a kifizetési igénylés vizsgálata során az előírt referenciaárakhoz képest vizsgálja a felmerült valós költséget. Ilyen esetben – a közbeszerzési kötelezettség alá eső beszerzések kivételével – a kedvezményezett a felhívásban mentesíthető a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumok beadása alól.”
„3.7.3.2.1. A szállásköltségek elszámolása esetén vendégéjszakánként, belföldi szállás esetén legfeljebb bruttó 15 000 forint, külföldi szállás esetén bruttó 150 euró mértékű költség számolható el. Belföldi szállás esetén magasabb összeg akkor számolható el, ha az elszállásolt személy hivatali beosztása alapján a kedvezményezett a magasabb összeget megindokolta, és azt az irányító hatóság elfogadta.”
„3.12.3. Az Útmutató 3.12.1. pontjában foglalt táblázatban szereplő százalékos korlát a projektmegvalósítás befejezésekor – a műszaki-szakmai tartalom csökkenésével nem járó – projektszintű megtakarítás eredményeként átléphető azzal, hogy az egyes költségtípusokra megállapított összeg nem növekedhet. Közösségi jogszabályban, vagy az Útmutatóban nem szabályozott százalékos korlát túllépésének engedélyezése – így különösen projektszintű megtakarítás esetén – az irányító hatóság hatásköre.”
(Az Európai Bizottság által felajánlott százalékos átalánymértékek:)
