BÜ BH 2018/163
BÜ BH 2018/163
2018.06.01.
I. Természetes egységbe az egymással személyi és tárgyi összefüggésben álló, azonos törvényi tényállást kimerítő cselekmények közül is csak az vonható, amelyek között szoros tér- és időbeli kapcsolat is felismerhető. Nincs törvényi alapja annak, hogy a közel egy év időkülönbséggel megvalósult két ugyanolyan bűncselekményt (természetes) egységbe lehessen vonni, és ehhez képest – az utóbbit a korábbi elítélés folytán – elbíráltnak, ítélt dolognak tekinteni.
II. A korábbi jogerős elbírálás címén az eljárás téves megszüntetése esetén, a hatályon kívül helyezés helyett, felülvizsgálatban is helye lehet – a törvényi feltételek megléte mellett – az eljárásmegszüntetésnek az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége. Ilyenkor a megtámadott határozat hatályban tartásáról kell rendelkezni, mivel annak az eljárást megszüntető rendelkezése helyes, csupán jogcíme téves [Be. 373. § (1) bek. I. d) pont, II. e) pont, 377. §].
[1] A járásbíróság a 2017. január 18-án kihirdetett ítéletével a terheltet közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette [Btk. 310. § (1) bek. c) pont és Btk. 311. §], testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. § (1) és (3) bek.], valamint kábítószer birtoklásának vétsége [Btk. 178. § (6) bek.] miatt – halmazati büntetésül – 2 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a járásbíróság egy másik határozatával kiszabott – eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett – 1 év 2 hónapi börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.
[2] A terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2017. június 7-én meghozott ítéletével a terhelttel szemben kábítószer birtoklásának vétsége miatt indított eljárást megszüntette, egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett része szerint a terhelt 2016. április 25. napját megelőzően ismeretlen helyen, ismeretlen személytől kábítószert szerzet meg, melyet elfogyasztott. A terhelt vizeletmintájából Δ9-THC-COOH volt kimutatható, mely a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pont b) alpontja alapján kábítószernek minősül.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a terhelt terhére terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
[5] Indokaiban utalt arra, hogy a terhelttel szemben a járásbíróság a 2016. november 25-én kelt, és 2016. december 27-én jogerőre emelkedett végzésével a Btk. 178. § (6) bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklásának vétsége miatt pénzbüntetést szabott ki. Az említett végzésben rögzítettek szerint a terhelt 2016. május 22-én Szlovákiában, K.-ban ismeretlen személytől, 3 euró összegért egy adag kábítószert vásárolt meg, melyet elfogyasztott. A végzésben azonban elírás történt, a cselekmény elkövetési ideje – ahogy azt a járásbíróság 2016. június 26-án jogerőre emelkedett kijavító végzése is tartalmazza – ténylegesen 2015. május 22. napja.
[6] Jelen ügyben a másodfokú bíróság – noha ítéletének indokolásából kitűnően már ismert volt számára a járásbíróság korábbi végzésében elbírált bűncselekmény valós, 2015. május 22-i elkövetési ideje – mégis arra tekintettel szüntette meg az eljárást a kábítószer birtoklásának vétsége tekintetében, hogy a terheltnek a korábbi és a jelen ügyben elbírált, kábítószerrel kapcsolatos cselekménye természetes egységet képez; ekként amiatt a terhelt ismételt elítélésére nem kerülhet sor. Ezért e cselekmény tekintetében az eljárást megszüntette, és a felülbírált ítélet tényállásából az arra vonatkozó megállapításokat is teljes egészében mellőzte.
[7] Az ügyész a Kúria Bhar.III.296/2014/5. számú határozatára utalással fejtette ki, miszerint természetes egységbe kizárólag olyan azonos magatartások vonhatók, amelyek lehetőség szerint ugyanazon törvényhelybe ütköznek, és a cselekmények között a szoros személyi és tárgyi összefüggésen túl szoros tér- és időbeli kapcsolat is felismerhető. Jelen esetben a terhelt által 2015. május 22. és 2016. április 25. napján elkövetett két bűncselekmény között a szoros tér- és időbeli kapcsolat nyilvánvalóan nem áll fenn, ekként nem áll fenn a cselekmények természetes egysége, és így a kábítószer birtoklásának vétsége miatt az eljárás megszüntetésére törvénysértően került sor.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes indokai alapján – fenntartotta, és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt.
[9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés második fordulata alapján nyilvános ülésen bírálta el.
[10] A Legfőbb Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelenlévő képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.
[11] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvényt sértett, amikor a terhelt korábbi és jelen ügyben elbírált kábítószerrel kapcsolatos cselekményeinek a természetes egységét megállapította, és ítélt dolog címén az eljárást megszüntette. A két cselekmény között közel egy év telt el, így azok között nem állt fenn a szoros tér- és időbeli kapcsolat. Ezért a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt.
[12] A terhelt védője – az indítványban kifejtetteket osztva – ugyancsak a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
[13] Az indítványban foglaltakhoz csatlakozott az utolsó szó jogán tett felszólalásában a terhelt is.
[14] A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – nem alapos, annak ellenére, hogy az indítvány alapját képező jogkérdést illetően a Kúria az indítványban kifejtett ügyészi állásponttal egyetértett.
[15] Nem kétséges, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Kúria döntési jogköre az indítványban felhozott anyagi jogsértésre van szorítva; annak eldöntése során azonban, hogy a konkrét ügyben a jogerő ellenében hatályon kívül helyezéshez vezető anyagi jogszabálysértés van-e, vizsgálni kell azt is, hogy mi volt a bíró akarata a bűnösségben és a büntetésben.
[16] A Be. 373. § (1) bekezdés I. pont d) alpontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés, ha a bíróság jogerős ítéletében elbírált cselekményt már korábban jogerősen elbírálták; a hivatkozott törvényhely II. pont e) alpontja alapján feltétlen eljárási szabálysértés az is, ha – egyebek mellett – az I. pont d) alpontja szerinti okot a bíróság törvénysértően állapította meg. Ez utóbbi szabálysértés (is) egyúttal a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok; ekként pedig – megvalósulása esetén – főszabályként felülvizsgálatban is kötelezően az azzal érintett ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását vonja jogkövetkezményként maga után. Kivétel azonban, ha van más olyan törvényes ok, ami alapján az eljárás megszüntetése törvényes volt.
[17] Jelen ügyben erről van szó.
[18] Az indítványban megcélzott anyagi jogkérdésben a másodfokú bíróság álláspontja kétségkívül téves. A másodfokú bíróság ezt annak ellenére foglalta el, hogy tisztában volt a járásbíróság végzésében szereplő – utóbb kijavított – elírással, miszerint az abban elbírált cselekmény valós elkövetési ideje nem 2016., hanem 2015. május 22. napja. Ekként pedig a korábbi cselekmény 2015. május 22-i elkövetését és annak a 2016. december 27-én való jogerős elbírálását, valamint az újabb cselekmény 2016. április 25-i elkövetését kellett figyelembe vennie annak 2017. június 6-i elbírálása során.
[19] A kábítószer fogyasztása olyan, önsértő jellegű magatartás, amibe a büntetőjogi beavatkozás lehetőségét annak ellenőrzése, ismertté válása nyitja meg. Jelen ügyben a két, egymástól távol álló időpontban megvalósult cselekmény között tárgyi összefüggés nem áll fenn; a korábbi alkalommal elfogyasztott kábítószer a második esetben már nyilvánvalóan nem volt a terhelt szervezetében, a közbeeső időszak alatti fogyasztásra pedig nincs adat. Ekként nyilvánvalóan két elkülönült cselekményről van szó, melyek között sem tér-, sem időbeli összefüggés nem állt fenn.
[20] Természetes egységbe pedig az egymással személyi és tárgyi összefüggésben álló, azonos törvényi tényállást kimerítő cselekmények közül is csak az vonható, amelyek között szoros tér- és időbeli kapcsolat is felismerhető (Kúria Bhar.III.296/2014/5). Jelen esetben tehát nem volt törvényi alapja annak, hogy a másodfokú bíróság közel egy év időkülönbséggel megvalósult két ugyanolyan bűncselekményt (természetes) egységbe vonja, és arra tekintettel már elbíráltnak, ítélt dolognak tekintse.
[21] Megjegyzi a Kúria, hogy a két cselekmény között eltelt mintegy 11 hónapos időmúlás még a folytatólagos elkövetés törvényi egységének megállapítását is kizárná, annak ugyanis a Btk. 6. § (2) bekezdése szerinti feltétele – egyebek mellett – a rövid időközökkel való elkövetés. Ennek a közel egyéves időmúlás a következetes bírói gyakorlat szerint már nem felel meg. Ehhez képest pedig a természetes egység még szigorúbb időbeli kapcsolatot követel meg.
[22] Törvénysértően állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy a terhelt 2016. április 25. napját megelőzően elkövetett, a Btk. 178. § (6) bekezdése szerint minősülő kábítószer birtoklása vétségeként minősített cselekményét már jogerősen elbírálták, s ekként – arra alapítva – az eljárás megszüntetése is téves.
[23] Alapvető jelentősége van ugyanakkor annak, hogy az elsőfokú bíróság a terheltet a neki felrótt három – eltérő büntetési tételű, és tárgyi súlyú – bűncselekmény miatt 2 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság pedig az eljárás részbeni (téves) megszüntetése ellenére, a terhelt terhén fennmaradt két bűncselekmény miatt sem látott indokot az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankció bárminemű megváltoztatására, enyhítésére.
[24] Aggálytalanul megállapítható tehát, hogy a másodfokú bíróság a terhelttel szemben jelen ügyben vád tárgyává tett, jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmények mellett a kábítószer-birtoklás vétségének a felelősségre vonás szempontjából nem tulajdonított jelentőséget. Ebben az esetben pedig a Be. 377. §-a jogalapot nyújt a másodfokú bíróságnak az eljárás megszüntetésére, a törvényszék eljárást megszüntető rendelkezése tehát e törvényi rendelkezés alapján törvényes.
[25] A Be. 377. §-a ilyen esetben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett írja elő az eljárás megszüntetését, de ugyanezt kellett volna tennie a másodfokú bíróságnak – a saját álláspontjához képest – a Be. 373. § (1) bekezdés I. pont d) alpontja esetén is. Ennek kijavítása azonban a felülvizsgálati eljárásban nem lehetséges, ugyanakkor az nem érinti a döntés lényegének – az eljárás megszüntetésének – a fent kifejtettek szerint törvényes voltát.
[26] Megjegyzi a Kúria, hogy a másodfokú bíróság ugyancsak saját álláspontjához képest is tévedett, amikor az e cselekménnyel kapcsolatos teljes, az elsőfokú ítéletben 1/b) pont alatt írt tényállást mellőzte. A Be. 259. § (1) bekezdés utolsó mondata csupán a kihirdetés útján közölt, elsőfokú felmentő ítéletben engedi meg a tényállás feltüntetésének mellőzését akkor, ha az ellen az ügyész, a vádlott és a védő sem fellebbezett. A másodfokon meghozott, eljárást megszüntető rendelkezés alapjául szolgáló tényállás a másodfokú határozat indokolásából nem mellőzhető, arra a törvény nem ad lehetőséget; tényállás hiányában a megszüntetés törvényessége sem lenne ellenőrizhető.
[27] Ugyanakkor azt a másodfokú bíróság ténylegesen nem is tette, mert ítélete ugyanazon oldalának utolsó bekezdésében már azt rögzítette, miszerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a terhelt 2016. április 25. napját megelőzően ismeretlen helyen, ismeretlen személytől kábítószert szerzett meg, melyet elfogyasztott. Egyértelműen kitűnik tehát, hogy a másodfokú bíróság az említett tények megállapítását valójában nem mellőzte, hanem az eljárást megszüntető rendelkezését – ugyan téves jogcímen, de – maga is azokra alapította.
[28] A kifejtettekre tekintettel jelen ügyben a terhelttel szemben a Be. 178. § (6) bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklásának vétsége miatt az eljárásnak a másodfokú bíróság általi megszüntetése annak téves jogcíme ellenére a Be. 377. §-a alapján nem törvénysértő.
[29] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és miután egyéb, a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést nem észlelt, a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.386/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás