KÜ BH 2018/164
KÜ BH 2018/164
2018.06.01.
A Be. a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen enged felülvizsgálatot azzal, hogy minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány a 416. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontján alapul.
Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Az ismételt benyújtás lehetőségét kizáró büntetőeljárási szabály azonban ugyanarra az ügydöntő határozatra vonatkozik; az ugyanabban az ügyben hozott, azonban nem ugyanazon ügydöntő határozat ellen a felülvizsgálati indítvány nem kizárt. Amennyiben az ügyben a felülvizsgálat során a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Kúria hatályon kívül helyezi, és a bíróság a megismételt eljárásban újabb jogerős ügydöntő határozatot hoz, azzal szemben felülvizsgálatnak az általános szabályok szerint van helye [Be. 416. § (1) bek., 416. § (1) bek. c) pont, 418. § (3) bek., 421. § (3) bek.].
[1] A törvényszék a 2013. október 31. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 160. § (1) bek.] és 2 rendbeli rongálás bűntettében [Btk. 371. § (3) bek. a) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – három év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható, és az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.
[2] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2014. június 5. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, cselekményeit társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek. I. ford.], 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettének [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont] minősítette, a terhelt halmazati büntetését két év – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre enyhítette azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén azt a terheltnek börtönben kell letöltenie és a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható, egyúttal a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzte; egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A fellebbviteli főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a 2014. december 2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a másodfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[4] Az ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban – azonos összetételű tanácsban eljárva – a 2015. március 30. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, cselekményeit egyaránt társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek. I. ford.], 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettének [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont] minősítette, a terhelt halmazati büntetését két év – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre enyhítette azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható, egyúttal a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzte; egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.
[5] A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség nyújtott be a törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján, arra hivatkozva, hogy a törvénysértő minősítés folytán törvénysértő büntetés kiszabására került sor.
[6] Az újabb felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a 2015. év december hó 3. napján meghozott végzésével a ítélőtábla által a megismételt másodfokú eljárásban hozott ítéletet ismételten hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új eljárásra utasította azzal, hogy elrendelte: az ügyet az ítélőtábla más tanácsa tárgyalja.
[7] A megismételt eljárásban a ítélőtábla a 2016. március 17. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatva a terhelt terhére megállapított 2 rendbeli rongálás bűntettét tártettesként elkövetettnek minősítette, halmazati büntetését öt év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra súlyosította, a polgári jogi igényekkel és a le nem rótt illetékek megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket mellőzte, és pontosította a bűnügyi költség viselésére vonatokozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. r. terheltre vonatkozó részében helybenhagyta.
[8] E jogerős határozat ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyet a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozva a 373. § (1) bekezdés II. d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre alapított, és amely alapján eljárva a Kúria a 2017. január 24. napján meghozott végzésével a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. Végzésében figyelmeztette a védőt, hogy az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
[9] Mindezeket követően a II. r. terhelt védője ismételt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az ítélőtábla ítélete ellen, egyrészt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott anyagi jogi törvénysértésre, másrészt a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pontja szerinti eljárási szabálysértésre hivatkozva.
[10] A védő az anyagi jogi szabálysértést abban látta, hogy bár az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból bizonyos részeket mellőzött, egyeseket pedig beemelt, összességében úgy foglalt állást, miszerint az elkövető szándéka kétséget kizáróan testi sértés okozására irányult, azonban belenyugodott az életveszélyes sérülés keletkezésének lehetőségébe, azonban nem adta indokát annak, hogy miért nem fogadta el a korábbi másodfokú eljárásokban a II. r. terhelt tudattartamára vonatkozó megállapításokat, és törvénysértően minősítette a terhelt cselekményét társtettesként elkövetett emberölés bűntette kísérletének. Kifogásolta továbbá – a jelentős időmúlásra figyelemmel – a kiszabott szabadságvesztés tartamát is.
[11] A Be. 418. § (3) bekezdésére hivatkozva eljárási szabálysértésként értékelte, hogy a fellebbviteli főügyészség az ügyben ugyanolyan tartalommal két ízben kezdeményezett felülvizsgálati eljárást, mint ahogyan törvénysértő az is, hogy a Kúria érdemben elbírálta a főügyészség által ismételten előterjesztett felülvizsgálati indítványt. Kifejtette, hogy a hivatkozott törvényhely szerint minden jogosult csak egy ízben terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, és az ezzel ellentétes felfogás azt eredményezi, hogy az egyik fél korlátlan számban terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, mindaddig, amíg nem kerül sor az indítványban megcélzott tartalmú határozat meghozatalára. Álláspontja szerint a fellebbviteli főügyészség ismételt felülvizsgálati indítványát a Kúriának el kellett volna utasítania, és a ítélőtábla a második megismételt eljárásban hatáskör hiányában járt el.
[12] Ezért az eljárási szabálysértésre hivatkozva elsődlegesen az ítélőtábla határozatának hatályon kívül helyezésére, másodlagosan az anyagi jogszabálysértés miatt a minősítés megváltoztatására és a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt.
[13] A felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt.
[14] Amint arra a védő helyesen hivatkozott, a Be. 418. § (3) bekezdése szerint – az Alkotmánybíróság és a nemzetközi emberi jogi szerv határozatán alapuló felülvizsgálati ok kivételével – minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, a 421. § (3) bekezdése szerint pedig az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat meghozatalát a Kúria mellőzheti. Ezért a jelen ügyben a II. r. terhelt védője által ismételten előterjesztett indítványról a Kúriának döntenie sem kellett volna.
[15] Annak érdekében azonban, hogy a felvetett eljárásjogi kérdésről álláspontja egyértelmű legyen, a Kúria alakszerű végzés meghozatalát tartotta szükségesnek.
[16] Érdemben a Kúria megismétli és meg is erősíti a 2015. évben hozott (második) ügyészi felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatban kifejtetteket.
[17] A Be. 416. §-ának (1) bekezdése a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen enged felülvizsgálatot. Az ismételt benyújthatóságot kizáró büntetőeljárási szabály pedig ugyanarra az ügydöntő határozatra vonatkozik.
[18] A Be. 417. §-ának (1) bekezdése meghatározza a felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosultak körét, és a 418. §-ának (3) bekezdése szerint valóban minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány a 416. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontján alapul.
[19] Ezt egészíti ki a Be. 421. §-ának (3) bekezdése akként, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
[20] Az adott ügyben azonban kétségtelenül ugyanabban az ügyben, azonban nem ugyanazon ügydöntő határozatot támadta meg az ügyész felülvizsgálati indítvánnyal.
[21] Az indítvány benyújtásra jogosult ügyész korábban a másodfokú bíróság 2014. június 5-én meghozott jogerős ítéletét támadta. Ez a felülvizsgálati indítvány eredményre vezetett és a felülvizsgálat eredményeként a jogerős ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezte, azaz megsemmisítette. Ezt követőn a megismételt másodfokú eljárásban hozott az ítélőtábla másodfokú – ügydöntő – határozatot, és az ügyész ezen, a másodfokú bíróság 2015. március 30-án jogerős ítélete ellen kezdeményezett felülvizsgálatot.
[22] A felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából az közömbös, hogy mindkét – ügyészi felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott – jogerős ítéletet ugyanabban az ügyben, ugyanaz a bíróság ugyanolyan összetételű tanácsa hozta meg, mégpedig lényegében azonos tartalommal.
[23] Amennyiben ugyanis az ügyben a felülvizsgálat során a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Kúria hatályon kívül helyezi, és a bíróság a megismételt eljárásban újabb jogerős ügydöntő határozatot hoz, azzal szemben felülvizsgálatnak az általános szabályok szerint van helye, és nem érvényesül a felülvizsgálati indítvány ismételt benyújthatóságára vonatkozó korlátozás.
[24] Ez természetesen nemcsak az ügyész, hanem a terhelt és a védő, valamint – adott esetben – a többi jogosult esetében is így van.
[25] Éppen az ezzel ellentétes felfogás üresítené ki a rendkívüli jogorvoslati jogot, mert akkor, ha az ügyben valamely jogosult eredményes felülvizsgálati indítványt nyújtott be, és annak alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárás megszüntetésének nincs helye, le kell folytatni a megismételt eljárást. A megismételt eljárásban szükségképpen új ügydöntő határozat születik, amely ellen felülvizsgálati indítvány nyújtható be, akár ugyanazon felülvizsgálati okra, akár más olyan okra hivatkozva, amely a korábbi alapeljárásban fel sem merült.
[26] Így például akkor, amikor az ügyben az ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt és a Kúria a felülvizsgálati indítvány alapján eljárva emiatt az ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította, azonban a megismételt eljárásban hozott határozat anyagi jogi szempontból törvénysértő, az újabb határozat ellen ugyancsak felülvizsgálatnak van helye.
[27] Az járna a törvény sérelmével, ha ilyen esetekben az újabb felülvizsgálati eljárásra nem lenne lehetőség, és nem lenne mód a törvénysértés orvoslására.
[28] A védő azonban az ismételt felülvizsgálati indítványt ugyanazon ügydöntő határozat ellen nyújtotta be.
[29] Ekként a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria Bfv. I. 47/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás