KÜ BH 2018/165
KÜ BH 2018/165
2018.06.01.
A jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
Önmagában az, hogy a bíróság határozatának indokolásában az intézkedés alkalmazásának alapját helytelenül jelöli meg, nem eredményezi az intézkedés törvénysértő voltát.
A pénzbírság összegének meghatározása törvényes, ha a kiszabott pénzbírság nem haladja meg a bűncselekmény elkövetésével elért előny értékének háromszorosát [2001. évi CIV. tv. (Jszbt.) 2. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) § (1) bek. c) pont, 6. § (1) bek., 24. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság a 2016. február 8. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett csődbűntettben [1978. évi IV. tv. 290. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek.] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségének betöltésétől; egy rendbeli sikkasztás bűntettének [1978. évi IV. tv. 317. § (1) bek., (5) bek. a) pont] vádja alól pedig felmentette.
[2] A bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt törvényszék a 2017. március 3. napján kelt ítéletével a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. r. terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett csődbűntettként [Btk. 404. § (1) bek. a) és b) pontja, (2) bek. a) pont], továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetteként [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] minősítette, a vele szemben a járásbíróság által kiszabott szabadságvesztést két évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét négy évre súlyosította.
[3] A törvényszék az ügyész indítványára az Ny. P. Kft.-vel, mint jogi személlyel szemben intézkedésként a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján 6 000 000 forint pénzbírságot is kiszabott. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
[4] A jogerős ügydöntő határozatok ellen az Ny. P. Kft. jogi képviselője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból a Jszbt. 24. § (3) bekezdése alapján.
[5] Az indítványozó álláspontja szerint a jogi személlyel szemben a pénzbírság alkalmazását az ügyészi indítvány a sikkasztás bűntettéhez kötötte, azonban az e bűncselekmény miatt emelt vád alól a bíróság az I. r. terheltet felmentette; emellett a az I. r. terhelt által, mint az Ny. Kft. ügyvezetője által elkövetett csődbűncselekmény semmilyen összefüggésben nem kapcsolódik az Ny. P. Kft.-hez, mint újonnan létrehozott jogi személyhez, azonban ahhoz, hogy a Jszbt. 2. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető által elkövetett bűncselekmény kapcsán a jogi személy is szankcionálható legyen, az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő az adott jogi személy tevékenységi körében kövesse el a bűncselekményt, amelyből a jogi személynek vagy vagyoni előnye keletkezik, vagy az ügyvezető cselekménye ilyen vagyoni előny szerzését célozza.
[6] Megítélése szerint azonban az I. r. terhelt cselekvőségét – melyért jogerősen elítélték – az Ny. Kft. ügyvezetőjeként fejtette ki, a csődbűncselekményt e gazdasági társaság ügyvezetőjeként követte el, és a hitelezői igények meghiúsulását célzó vagyonelvonás nem hozható összefüggésbe az újonnan alapított céggel, ezen büntetendő tevékenység kívül maradt az Ny. P. Kft. tevékenységi körén, ekként az újonnan alapított gazdasági társaság nem tehető felelőssé az ügyvezető által más cég tevékenységi körében elkövetett bűncselekményért, mivel a jogszabály erre nem ad törvényi lehetőséget.
[7] Mindezekre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdése alapján a törvényszék ítéletét változtassa meg, és hozzon a Jszbt. 24. § (5) bekezdésére figyelemmel a jogszabálynak megfelelő határozatot, és mellőzze az Ny. P. Kft. mint önálló jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását.
[8] Egyúttal kérte a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság végrehajtásának felfüggesztését.
[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
[10] Álláspontja szerint a törvényszék ugyan helytelenül tüntette fel a jogi személlyel szembeni intézkedés alapját képező jogszabályhelyet, mivel az Ny. P. Kft.-vel szembeni intézkedés alkalmazásának feltételei nem a Jszbt. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, hanem a 2. § (2) bekezdésében szerepelnek, a jogcím téves megállapítása azonban nem teszi törvénysértővé a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést.
[11] Ezért megítélése szerint a pénzbírság alkalmazásának a Jszbt. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján helye volt, és annak összege a Jszbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között maradt, az törvénysértőnek nem minősül, a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.
[12] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint téves minősítés vagy más anyagi jogi szabálysértés miatt felülvizsgálatnak akkor van helye, ha emiatt törvénysértő büntetés kiszabására vagy törvénysértő intézkedés alkalmazására került sor.
[13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Jszbt. 24. § (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján, a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.
[14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[15] A Jszbt. 24. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. A Jszbt. 24. § (3) bekezdése alapján a jogi személy képviselője hat hónapon belül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.
[16] A másodfokú bíróság által a Be. 351. § (2) bekezdésére figyelemmel – az iratok tartalma alapján – kiegészített és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege a következő:
[17] Az I. r. terhelt 2006. január 16. napjától kezdődően tagja és önálló képviseletre jogosult képviselője, míg a II. r. terhelt tagja volt a cégbíróság által bejegyzett Ny. Kft.-nek.
[18] Az Ny. Kft.-nek 2011. július hónapig 13 518 260 forint vállalkozásidíj-tartozása keletkezett a Cz. Kft.-vel szemben.
[19] Az I. r. terhelt és házastársa, a II. r. terhelt annak érdekében, hogy a jelentős tartozástól szabaduljanak, elhatározták, hogy a kft.-ben lévő üzletrészeiket értékesítik. Az I. r. és II. r. terheltek a Cz. Kft.-vel szemben fennálló, általuk is elismert tartozást nem kívánták megfizetni, ezért a gazdasági társaságot színleg értékesítették a III. r. terheltnek; igyekeztek az Ny. Kft. felszámolásának elrendeléséig az összes vagyont a gazdasági társaságból kivonni azért, hogy a hitelezői igények kielégítésére fedezet ne álljon rendelkezésre.
[20] Az Ny. Kft. 2011. február 15. napján 77 622 387 forint összegű tárgyi eszközzel és 39 227 356 forint pénzeszközzel rendelkezett.
[21] 2011. szeptember 7. napján az Ny. Kft.-ben lévő üzletrészüket az I. r. terhelt 2 500 000 forint, a II. r. terhelt 500 000 forint névértéken értékesítette a III. r. terheltnek.
[22] A III. r. terheltnek nem állt szándékában a kft.-t működtetni, a kft. üzletrészének megvásárlásával kapcsolatos iratokat szívességből írta alá. A cégeladás után a kft. gazdasági tevékenységet nem végzett, az ügyvezetőn kívül más bejelentett munkavállalója nem volt. A kft. üzletrészének értékesítésére azért került sor, hogy az I. és II. r. terheltek a tartozással terhelt cégtől szabaduljanak.
[23] 2012. február 27. napján a III. r. terhelt a kft.-ben lévő üzletrészét névértéken 3 000 000 forintért értékesítette a IV. r. terheltnek.
[24] A IV. r. terheltnek sem állt szándékában a kft.-t működtetni, a kft. üzletrészének megvásárlásával kapcsolatos iratokat csak aláírta, a kft. üzletrészének értékesítésére azért került sor, hogy a III. r. terhelt a cégtől szabaduljon.
[25] A kft. gazdasági tevékenységet nem folytatott, bejelentett munkavállalója nem volt, az utolsó munkavállalót 2011. október 10. napján kijelentették. A gazdasági társaság az új székhelyén soha nem működött, ott nem volt fellelhető.
[26] A cégnyilvántartás adataiban történő változás közzétételére 2012. május 10. napján került sor.
[27] A törvényszék a 2012. február 24. napján kelt végzésével megállapította az Ny. Kft. fizetésképtelenségét és elrendelte felszámolását. A fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla a 2012. június 4. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A felszámolás kezdő időpontja 2012. június 20. napja.
[28] A felszámolási eljárásban összesen 20 671 941 forint hitelezői igényt jelentett be.
[29] A felszámolóbiztos a III. közbenső mérleget 2015. június 19. napján készítette el. A felszámolónak eszközöket nem adtak át, és a felszámolási eljárás során 1 016 385 forint követelést sikerült behajtani. 2015. június 19. napjáig a hitelezői igényekben annyi változás történt, hogy az egyik hitelező követelését engedményezte, egy másik hitelező igénye 3 445 110 forintra, az összes hitelezői igény 23 572 486 forintra módosult.
[30] Az I. r. terhelt 2011. július 6. napján 5 000 000 forint értékű törzstőkével megalapította és a bejegyeztette ny.-i székhellyel és egy fiókteleppel az Ny. P. Kft.-t, melynek egyszemélyes tagja és ügyvezetője az I. r. terhelt lett. A gazdasági társaság fő tevékenysége talajmintavétel, próbafúrás volt.
[31] Az Ny. Kft.-ből való vagyonkimentés érdekében az I. r. terhelt utasította a III. r. és a IV. r. terhelteket, hogy a tartozásokkal rendelkező Ny. Kft. tárgyi eszközeit adják át az I. r. terhelt által e célból alapított Ny. P. Kft.-nek.
[32] A színlelt üzletek során árbevétele nem keletkezett az Ny. Kft.-nek, az értékesített tárgyi eszközök ellenértéke nem került megfizetésre, az I. r. terhelt az Ny. P. Kft.-ben azonban összesen 10 418 000 forint összeget könyveltetett be ezen eszközök beszerzéskori bruttó értékeként azért, hogy azt a látszatot keltse, az eszközök kifizetésre kerültek.
[33] Az I. r., valamint az II. r. terheltek 2011. szeptember 8. napjától 2012. január 4. napjáig több részletben vettek ki készpénzt is az Ny. Kft. bankszámlájáról, mely magatartásukkal a társaság fizetésképtelenségét idézték elő és a hitelezői igények kielégítését teljes mértékben meghiúsították.
[34] A bűncselekmény elkövetése révén az Ny. P. Kft. az Ny. Kft. terhére összesen 14 768 000 forint vagyoni értékkel gazdagodott.
[35] A Kúria a felülvizsgálati indítványnak a jogi személlyel szembeni intézkedést sérelmező, az intézkedés törvénysértő voltára hivatkozó érvelését nem találta alaposnak az alábbiak miatt:
[36] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.
[37] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. Ebből következően a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség.
[38] Az ekként irányadó tényállás szerint az Ny. P. Kft. az Ny. Kft. tulajdonát képező tárgyi eszközöket ellenérték nélkül szerezte meg, az I. r. terhelt az Ny. Kft. fizetésképtelenségét azzal idézte elő, hogy az Ny. Kft. vagyonát az Ny. P. Kft. javára elvonta, és ezzel a csődbűntettet az Ny. Kft. tevékenységi körében követte el.
[39] A cégnyilvántartás adatai szerint a vagyon elvonásakor az Ny. P. Kft. tagja és vezető tisztségviselője is az I. r. terhelt volt.
[40] A törvényszék szerint a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása a Jszbt. 2. § (1) bekezdés a) pontján alapult; eszerint e törvényben meghatározott intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el.
[41] Az indítványozó szerint a jogi személlyel szemben indítványozott pénzbírság alkalmazását az ügyészség a sikkasztás bűntettéhez kötötte, mivel a Jszbt. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak ekként nyílt jogi lehetőség intézkedés alkalmazására az Ny. P. Kft.-vel szemben, és mivel a sikkasztás bűntettében felmentő rendelkezés született, az Ny. P. Kft. vonatkozásában beálló vagyoni előny független az I. r. terhelt által az Ny. Kft. ügyvezetőjeként elkövetett csődbűncselekménytől.
[42] Az irányadó tényállásra figyelemmel azonban – mint ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen hivatkozott – az I. r. terhelt az Ny. Kft. vezető tisztségviselőjeként e kft. tényállásban írt vagyontárgyait az újonnan alapított Ny. P. Kft. javára szándékosan elvonta.
[43] Az Ny. Kft. fizetésképtelenségét éppen ezzel a magatartásával idézte elő, a csődbűntettben büntetőjogi felelőssége ezen magatartás folytán volt megállapítható.
[44] Az I. r. terhelt az általa képviselt cég vagyonát egy újonnan, szintén általa képviselt cégbe történő vagyonátmentéssel csökkentette, mely az Ny. P. Kft. oldalán vagyongyarapodást eredményezett.
[45] A törvényszék határozatának indokolásában az intézkedés alkalmazásának alapját helytelenül a 2. § (1) bekezdés a) pontjában jelölte meg, mert a bűncselekményt az I. r. terhelt nem az intézkedéssel érintett jogi személy tevékenységi körében, hanem az Ny. Kft. képviselőjeként, e társaság tevékenysége során valósította meg.
[46] A Jszbt. 2. § (2) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
[47] Kétségtelen, hogy az I. r. terhelt által elkövetett bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését célozta és azt is eredményezte. Mint ahogy az irányadó tényállás alapján az is nyilvánvaló, hogy mindkét jogi személy vezető tisztségviselőjeként a cégnyilvántartásba bejegyzett I. r. terhelt a cselekmény elkövetéséről tudott, hiszen a bűncselekményt szándékosan, mégpedig – a hitelezők kielégítésének meghiúsítása végett, vagyonátmentési célzattal – egyenes szándékkal követte el.
[48] Emellett nem bír jelentőséggel az, hogy a jogi személy felelősségre vonását célzó indítványát az ügyész a csődbűncselekmény, vagy – a felmentést támadva – a sikkasztás bűntettében való bűnösség megállapítása mellett indítványozta.
[49] Az ügyész az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. r. terhelt terhére bejelentett fellebbezés mellett a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása érdekében is jogorvoslattal élt, így a másodfokú bíróság rendelkezése, a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása a Be. 354. §-a szerinti súlyosítási tilalom követelményét sem sértette.
[50] A Kúria álláspontja szerint a Legfőbb Ügyészségnek a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett indítványa sem sérti a súlyosítási tilalmat, szemben az indítványozó észrevételében foglaltakkal.
[51] A súlyosítási tilalom megsértése ugyanis kizárólag az érintett hátrányára, erre irányuló fellebbezés hiányában meghozott, megváltoztató döntés esetén állapítható meg. A jogi személlyel szemben törvényesen alkalmazott intézkedés vonatkozásában a feltétel jogcímére vonatkozó eltérő jogi álláspont kifejtése azonban nem valósítja meg az indítványozó által megjelölt eljárási szabálysértést.
[52] A Jszbt. 6. § (1) bekezdése alapján a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.
[53] A pénzbírság összegének meghatározása ezért törvényesen történt, hiszen a bűncselekmény az Ny. P. Kft. javára 14 768 000 forint értékű vagyon megszerzését eredményezte, és a jogi személlyel szemben kiszabott 6 000 000 forint összegű pénzbírság nem haladja meg a bűncselekmény elkövetésével elért előny értékének háromszorosát.
[54] Ekként a jogi személlyel szemben a Jszbt. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság alkalmazása indokolt és törvényes volt.
[55] A Kúria olyan egyéb eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles és amelyre az indítványozók nem hivatkoztak.
[56] Ezért a kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat az Ny. P. Kft. jogi személy tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 1.381/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás