17/2018. (V. 31.) ORFK utasítás
a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről
2023.04.07.
1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.
2.1 A Rendőrség gazdaságvédelmi feladatokat ellátó szervezeti elemei (a továbbiakban: gazdaságvédelmi szervek):
a) az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály (a továbbiakban: ORFK BF BFO KGBEO);
b) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Szolgálat Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály (a továbbiakban: KR NNI BSZ KGBEFO);
c) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányságok) gazdaságvédelmi feladatkörrel rendelkező szervezeti elemei;
d) rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi feladatkörrel rendelkező szervezeti elemei.
3. A gazdaságvédelmi tevékenység hatálya az 1. mellékletben felsorolt bűncselekményekre (a továbbiakban: gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények) terjed ki.
4. Az utasítás alkalmazásában gazdaságvédelmi tevékenység a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények megelőzésével, megszakításával és nyomozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a kármegtérülés biztosítása, a jogtalanul szerzett vagyon gazdaságba történő bevitelének, legalizálásának megakadályozása, illetve bűnmegelőzési intézkedések kezdeményezése.
5. A gazdaságvédelmi szervvel szemben alapvető követelmény, hogy indokolatlanul nem avatkozhat be a gazdasági és piaci folyamatokba, ugyanakkor bűnmegelőzési és nyomozási munkájával gyorsan reagáljon a gazdasági élet káros eseményeire.
6. A gazdaságvédelmi tevékenységet a tulajdonosokkal, az állami és érdekképviseleti szervekkel együttműködve kell végezni.
7. A gazdaságvédelmi szervek a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények kapcsán figyelemmel kísérik az elkövetésben való részvétellel gyanúsítható személyekre, és ezek bűnös kapcsolataira, valamint a bűncselekményekből származó vagyonra utaló információkat.
8. A gazdaságvédelmi szervek folyamatosan elemezik, értékelik a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények helyzetét, figyelemmel kísérik a társadalomban végbemenő gazdasági folyamatok változását, amelynek során feltárják a bűncselekmények elkövetésére lehetőséget adó okokat, körülményeket és bűnmegelőzési intézkedéseket kezdeményeznek.
2. Az egyes gazdaságvédelmi szervek főbb feladatai
9. A gazdaságvédelmi szervek feladataik végrehajtása során a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények megelőzése céljából titkos információgyűjtést, a bűncselekmény gyanúja fennállásának megállapítása céljából előkészítő eljárást, bűncselekmény gyanújának megállapítása esetén nyomozást folytatnak.
10. A gazdaságvédelmi szervek együttműködést alakítanak ki mindazon hatóságokkal, szervekkel és szervezetekkel, amelyek jogszabályokból eredően kötelesek az együttműködésre, illetve amelyek a rendőri feladatok végrehajtását elősegíthetik. Ezek különösen:
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal;
e) a Magyar Nemzeti Bank;
f) a központi államigazgatási szervek és ezek területi szervei;
g) az állami ellenőrző szervek, valamint ezek területi szervei;
i) a helyi önkormányzat szervei;
j) a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok;
k) a pénzügyi intézmények;
l) a biztosítótársaságok;
m) a stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetek;
p) a nem szakszervezeti tevékenységet ellátó érdekképviseleti szervek;
q) az egyéb civil szervezetek;
r) az Európai Unió intézményei és szervei.
11. A gazdaságvédelmi szervek a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények elleni hatékony rendőri fellépés biztosítása érdekében – a napi információcserét és a tapasztalatok átadását is felölelő – együttműködést alakítanak ki a megelőzési tevékenységet végző rendőri szervezeti elemekkel.
12. A gazdaságvédelmi szervek – az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között – együttműködnek a külföldi bűnüldöző szervekkel és a nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel.
a)2 szakmai szempontok szerint irányítja a Rendőrség bűnügyi tevékenységének szakmai irányításáról szóló ORFK utasításban meghatározottaknak megfelelően a KR NNI BSZ KGBEFO, valamint a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei, kivételesen a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei szakmai tevékenységét;
b) a bűnügyi helyzet alapján kezdeményezi a gazdaságvédelmi tevékenység irányainak, időszerű és súlyponti kérdéseinek meghatározását, ennek megfelelően intézkedéseket tesz a gazdaságvédelmi szervek hatékony működésének biztosítása érdekében;
c) közreműködik a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységét meghatározó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső normák elkészítésében;
d) szervezi és végrehajtja a KR NNI és a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei vezetői és személyi állományának képzését, továbbképzését;
e) a szakterületet érintő kérdésekben javaslatot tesz együttműködési megállapodás kötésére, illetve közreműködik annak elkészítésében;
f) az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között biztosítja a kapcsolattartást és az együttműködést a külföldi bűnüldöző szervekkel, valamint a nemzetközi rendvédelmi szervekkel;
g) gyakorolja a biztonsági papír külkereskedelmi tevékenység engedélykérelmek ügyében az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szakhatósági tevékenységét;
h) gyakorolja a pénzváltási tevékenység engedélykérelmek ügyében az ORFK véleményezési jogát;
i) ellátja a pénzhamisítás elleni nemzeti központi hivatali funkciókat.
a) a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények kapcsán beszerzett információkat elemzi, értékeli és intézkedik felhasználásukról;
b) teljesíti a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és a belső normákban meghatározott adatszolgáltatást;
c) közreműködik a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények bűnüldözési és nyomozási taktikájának kidolgozásában;
d) részt vesz a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények oksági folyamatainak és összefüggéseinek feltárását szolgáló bűnüldöző feladatok teljesítésében;
e) javaslatot tesz az ORFK felé a hatékonyabb gazdaságvédelmi tevékenységet szolgáló jogi környezet kialakítására;
f) az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között konkrét ügyben biztosítja a kapcsolattartást és az együttműködést a külföldi bűnüldöző szervekkel, valamint a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.
15. A rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei
a) a Rendőrség bűnügyi tevékenységének szakmai irányításáról szóló ORFK utasítás alapján szakmailag irányítják, ellenőrzik, koordinálják és segítik a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szerveinek tevékenységét;
b) illetékességi területükön a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekményekkel összefüggésbe hozható konkrét információkat elemzik, értékelik, intézkednek felhasználásukról;
c) teljesítik a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben és a belső normákban meghatározott adatszolgáltatást;
d) szervezik és végrehajtják a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei állományának képzését, továbbképzését és jogosultak a 10. pontban megjelölt szervezeteknek az illetékességi területükön működő szerveivel együttműködési megállapodás megkötésére javaslatot tenni, illetve közreműködni annak elkészítésében;
e) a Készenléti Rendőrség hatáskörébe nem tartozó ügyekben az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között biztosítják a kapcsolattartást és az együttműködést a külföldi bűnüldöző szervekkel, rendvédelmi szervekkel.
16. A rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei
a) illetékességi területükön a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekményekkel összefüggésbe hozható konkrét információkat elemzik, értékelik, intézkednek felhasználásukról;
b) teljesítik a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben és a belső normákban meghatározott adatszolgáltatást.
17.4 A rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szerveinek vezetői, a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szerveinek vezetői és a KR NNI BSZ KGBEFO vezetője legalább évente egy alkalommal értékeli az utasításban meghatározottakkal kapcsolatban elvégzett feladatokat.
18.5 Az értékelő jelentést a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig terjesztik fel a rendőr-főkapitányságok részére. A KR NNI BSZ KGBEFO és a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei a 2. mellékletben meghatározott szempontrendszer szerint elkészített, legfeljebb 5 oldal terjedelmű értékelő jelentésüket – elemzés és értékelés céljából – a tárgyévet követő év január 20-ig terjesztik fel az ORFK BF BFO KGBEO-ra.
19. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 17/2018. (V. 31.) ORFK utasításhoz
A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények
1.7. Btk. 248. § – A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
1.8. Btk. 249. § – Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés
1.10. Btk. 251. § – Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés
1.11. Btk. 252. § – Atomenergia alkalmazásával visszaélés
2.3. Btk. 296. § – Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban
2.4. Btk. 298. § – Befolyás vásárlása, kivéve a kizárólagos ügyészi nyomozás alá tartozó eseteket
2.5. Btk. 299. § – Befolyással üzérkedés, kivéve a kizárólagos ügyészi nyomozás alá tartozó eseteket
4.1. Btk. 342–343. § – Közokirat-hamisítás, amennyiben az e mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikével összefüggésben követik el
4.2. Btk. 345. § – Hamis magánokirat felhasználása, amennyiben az e mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikével összefüggésben követik el
5.1. Btk. 350. § – A választás, a népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
5.3. Btk. 363. § – A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése
6.1. Btk. 372. § – Sikkasztás, amennyiben gazdálkodással összefüggésben követik el
6.2. Btk. 373. § – Csalás, amennyiben gazdálkodással összefüggésben követik el
6.4. Btk. 375. § – Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
6.7. Btk. 379. § – Orgazdaság, amennyiben csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel összefüggésben követik el
7.3. Btk. 391. § – Bélyeghamisítás, kivéve, ha azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben követik el
7.4. Btk. 392. § – Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
7.5. Btk. 393. § – Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
7.6. Btk. 394. § – Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése
8.1. Btk. 399–400. § – Pénzmosás, amennyiben a Rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben követik el
8.2. Btk. 401. § – Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, amennyiben a Rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben követik el
9.1. Btk. 404/A. § – Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban
9.5. Btk. 409. § – Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
9.7. Btk. 410/A. § – Bennfentes információ jogosulatlan közzététele
10. A Btk. XLII. fejezet – A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények
10.1. Btk. 415. § – Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
10.5. Btk. 420. § – Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban
11. A Btk. XLIII. fejezet – Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények
11.2. Btk. 423. § – Információs rendszer vagy adat megsértése
11.3. Btk. 424. § – Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
2. melléklet a 17/2018. (V. 31.) ORFK utasításhoz
A gazdaságvédelmi szervek éves tevékenységét értékelő jelentés elkészítésének szempontjai
Az évértékelő jelentésben az értékelt év adatait kell szerepeltetni, azokat összevetve a megelőző év adataival.
A bevezető rész röviden kiterjed az alapvető működési (humán és tárgyi) feltételrendszerre, valamint a szervezet irányában a vizsgált időszakra megfogalmazott stratégiai célokra, a beszámolási időszak feladatai időarányos teljesítésének értékelésére.
1. A szervezet struktúrájában és a vezetők személyében bekövetkezett változások, azoknak a szervezet működésére gyakorolt hatása.
2. A feladatmegosztás rendjében történt átalakulás, annak célja, oka, hatása.
III. A bűnügyi helyzet értékelése
Az évértékelő jelentések tekintetében elvárás a vizsgált időszakban regisztrált bűncselekmények statisztikai adatainak megjelenítése. Az előző év azonos időszakának adataival összevetve, lényegre törően kell bemutatni a főbb változásokat, azok okait, a kedvezőtlen változások vonatkozásában a megoldási lehetőségeket.
1. A bűnügyi helyzet struktúrájára vonatkozóan:
1.1. A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények száma és változása, a nyomozáseredményességi mutató alakulása, a felderítési eredményességi mutató alakulása.
1.2. A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények összes bűncselekményhez mért aránya (bűncselekmények száma, okozott és megtérült kár/vagyoni hátrány összege és aránya, a változást és a mutatókat befolyásoló tényezők szöveges bemutatása).
1.3. A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények nyomozásának átlagos időtartamában bekövetkezett változások értékelése.
2. A regisztrált bűncselekmények strukturális elemzése:
2.1. Új elkövetési módszerek és eszközök megjelenése, a bűnüldözés arra történt reagálása hatásának értékelése.
2.2. A bűnözés várható főbb változásai (jövőbeni kihívások, veszélyek, kockázatok).
2.3. A bűnözés súlypontjait meghatározó bűncselekmények prognosztizálható alakulása.
A beszámoló ezen részében a bűnüldöző munka legjellemzőbb mérőszámait és a teljesítményt közvetlenül befolyásoló tényezőket kell ismertetni.
1. A bűnüldöző munka minőségét, mértékét befolyásoló okok, körülmények ismertetése, az eredményesség növelése érdekében tett és tervezett intézkedések.
2. A leplezett eszközök alkalmazásának értékelése, jellemző mutatói.
3. A szakirányító tevékenység helyzete, tapasztalatai.
4. A vagyon-visszaszerzési eljárások alakulása, kármegtérülés.
5. A vagyon-felderítési eljárások alakulása, kármegtérülés.
Az évértékelő jelentés ezen része a gazdaságvédelmi szervek belső és külső kapcsolattartását, hazai és nemzetközi szinten történő együttműködését hivatott bemutatni.
1. A nemzetközi rendőri együttműködés jellemzése az EU és a schengeni térség, valamint a harmadik országok társszerveivel, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel (Europol, Interpol).
2. Együttműködés az ügyészséggel.
3. Más rendvédelmi és nemzetbiztonsági társszervekkel való munkakapcsolat.
4. Az Országos Polgárőr Szövetséggel és a polgárőr egyesületekkel történő együttműködés értékelése.
Az értékelt időszak főbb célkitűzéseinek megvalósítása. Tendenciák kimutatása, a változás okainak magyarázata. A hatékonyabb munkát gátló, akadályozó körülmények megszüntetésére tett intézkedések, jövőbeni tervek. A következő időszakra vonatkozó főbb célkitűzések meghatározása.
