PÜ BH 2018/176
PÜ BH 2018/176
2018.06.01.
Ha a követelés idő előtti, a pert a felülvizsgálati eljárásban hivatalból meg kell szüntetni abban a keretben is, amit a felülvizsgálat nem érintett [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 157. §, 275. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2007 szeptembere óta volt hallgatója a P.-i Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának fizetős tanulóként. A felperes 2011. január 26-án elektronikus úton felsőoktatási felvételi kérelmet nyújtott be az alperesnél általános orvosi szakra, valamint fogorvos és gyógyszerész szakokra. Első helyen a P.-i Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kart jelölte meg. A felperes azonban az előterjesztett elektronikus kérelemhez a középiskola 11. és 12. osztályában elért tanulmányi eredményeire vonatkozó részt hiányosan töltötte ki, mert csak a 12. osztályban elért eredményét igazoló dokumentumot rögzítette a rendszerben. Az alperes észlelte ugyan a felperes kérelmének alaki hiányosságát, azonban a felperest hiánypótlásra nem hívta fel. Ehhez képest az alperes a felperest a 2011. évi általános felsőoktatási eljárás során a P.-i Tudományegyetem Orvostudományi Kar nappali munkarendű, államilag támogatott gyógyszerész szakos egységes osztatlan képzésre sorolta be. A felperes az alperes határozata ellen fellebbezett, amelyben egyebek mellett az alperes felvételipontszám-számítását is vitatta, a másodfokon eljárt emberi erőforrások minisztere a 2011. szeptember 26-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megítélése szerint a felperes hiányos kérelmet nyújtott be és az alperesnek nem kellett ebben a körben hiánypótlásra felhívni a felperest. A felperes a jogerős határozatot keresettel támadta meg, amely ügyben az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a felperes. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. A Kúria ítéletének megállapítása szerint az alperes tévesen alkalmazta az eljárási jogszabályokat akkor, amikor a felperest a hiányosan benyújtott kérelem után hiánypótlásra nem hívta fel.
[2] Ilyen előzmények után a felperes 2012 februárjában újból jelentkezést nyújtott állami képzésre, ami sikeres volt. 2012 nyarán felvették a 2012/2013-as tanév őszi félévétől kezdődően a magyar állami ösztöndíjas hallgatóként a P.-i Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára.
[3] Ehhez képest tehát a felperes egyéves késéssel tudta megkezdeni egyetemi tanulmányait azzal, hogy a felperes részére az egyetem az új hallgatói jogviszony létesítésére tekintettel már nem engedélyezte, hogy a neuroanatómiai vizsgáját letegye és e vizsga kurzus utólagos felvételét sem engedélyezte. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a felperes egyéves késedelmet szenvedett egyetemi tanulmányai során.
A kereseti kérelem és az alperesek védekezése
[4] A felperes keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének jogcímén, miután a korábbi képzés költségét részére visszatérítették 2 400 000 forint elmaradt vagyoni előny kártérítésként való megfizetésére kérte kötelezni az alperest állítva, hogy mivel egy évvel később szerzi meg a diplomáját jövedelme is csak egy évvel később keletkezik, ezért a legalacsonyabb rezidens kezdő bérrel számolva havi 200 000 forint kár megtérítését kérte. A felperesnek a 2012. évi ismételt felvételi kérelmével kapcsolatban 11 000 forint költsége merült fel, amely tőke és annak 2012. február 23-tól járó kamatai megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte állítva, hogy a kártérítési kereset feltételei hiányoznak.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság 611 000 forint tőke és 11 000 forint tőke után 2012. február 23-tól járó törvényes mértékű kamat megfizetésére kötelezte az alperest. Álláspontja szerint az alperes azáltal, hogy nem hívta fel a felperest az első felvételi kérelemkor hiánypótlásra, tévesen alkalmazta a jogszabályokat és ez a jogellenes és felróható magatartása eredményezte, hogy a felperes tanulmányai egy évet késtek. Megállapította azonban azt is, hogy az egy éves késedelem részben a felperesnek is felróható, ugyanis lett volna lehetősége arra, hogy a neuroanatómia vizsgáját az új tanév megkezdése előtt letegye. Ezt elmulasztotta, ezért maga is közrehatott a kár bekövetkezésében, ennek megfelelően az alperesre kedvezőbben 25-75%-os kármegosztást alkalmazva a felperes által igényelt 2 400 000 forintból 600 000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. A további 11 000 forintos költség kizárólag az alperes felróható magatartásával összefüggésben keletkezett, amit az alperes teljes összegben köteles megtéríteni.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az alperes tőkemarasztalásának összegét 2 411 000 forintra felemelte.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak részbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Az alperes felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Ptk. 340. §-a alapján a felperes terhére felróható közrehatás nem állapítható meg, mert a felperes nem bizonyította, hogy a csúszást eredményező vizsga letételére objektív okból nem volt képes, ugyanis a vizsgát meg sem kísérelte. Ehhez képest az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az elmaradt vagyoni előny mint kár bekövetkezése neki is felróható. A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte állítva, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A jogerős ítélet azt helytállóan állapította meg, hogy az alperes kártérítő felelőssége a Ptk. 339. § (1) bekezdése és a Ptk. 349. § alapján fennáll, tévedtek azonban az eljáró bíróságok, amikor a felperes elmaradt vagyoni előnyben keletkezett kárát érdemben elbírálták, ugyanis a felperesnek ez a kereseti igénye idő előtti.
[9] A felperes arra tekintettel kért elmaradt vagyoni előnyt, hogy az egyéves csúszás miatt egy évvel később kezdheti meg orvosi rezidensi munkáját, így egy év keresetveszteséget szenved.
[10] Annak megállapítása, hogy a felperes csak késve fogja megszerezni a diplomáját ami miatt orvosi munkáját is egyéves késedelemmel kezdheti meg, kizárólag akkor válik realitássá, ha a felperes a jövőben eredményesen befejezi egyetemi tanulmányait és orvosi diplomát szerez. Az ennek hiányából eredő keresetveszteségnek ugyanis az orvosi diploma megszerzése az előfeltétele, ezért a felperes keresetvesztesége kizárólag akkor válik esedékessé, azaz a keresetveszteség mint kár a Ptk. 360. §-a alapján kizárólag a diploma megszerzése után keletkezik. Mindaddig csak feltételezés, hogy a felperes elvégzi az egyetemet, diplomát szerez és orvos rezidensként kezdhet dolgozni. Ehhez képest a még esedékessé nem vált kárkövetelés tekintetében a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján a felperes keresetlevelét ebben a tekintetben már idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Ennek elmaradása után pedig a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert kellett volna megszüntetni.
[11] A Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati kérelem a 600 000 forintos és első fokon jogerőre emelkedett marasztalást nem támadta, ezért e rendelkezés érdemi felülvizsgálatára egyébként nem lett volna lehetőség. Ugyanakkor azonban a pert az idő előtti követelés tekintetében meg kellett szüntetni, amely hivatalbóli megszüntetési köte-lezettség a Kúriát akkor is terheli, ha egyébként a jogerős határozatnak nem minden rendelkezése áll felülvizsgálat alatt. Ezért a Kúria a felperesnek az elmaradt vagyoni előny megfizetésére irányuló 2 400 000 forintos kárkövetelése tekintetében a pert a fenti jogszabályoknak megfelelően hivatalból megszüntette. A jogerős ítélet egyéb rendelkezését az alperes nem támadta, ezért azzal a Kúria a felülvizsgálat során nem foglalkozott.
(Kúria Pfv. IV. 20.440/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás