PÜ BH 2018/177
PÜ BH 2018/177
2018.06.01.
A fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő ellenérdekű fél az ő terhére kéri a jogerős határozat hatályon kívül helyezését (megváltoztatását). A csatlakozó felülvizsgálati kérelem járulékos jellege nem értelmezhető, ha annak tartalma megegyezik a felülvizsgálati kérelemmel [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 240. § (3) bek., 270. § (1) bek., 273. § (6) bek.].
[1] Az elsőfokú bíróság a perbeli társasházi közös tulajdonba tartozó kert használatát a peres felek között oly módon rendezte, hogy az ítélet mellékletét képező vázrajzon kék színnel jelölt kertrészek kizárólagos használatára a felpereseket, a piros színnel jelölt területek kizárólagos használatára az I-II. rendű alpereseket, a zöld színnel jelölt területek kizárólagos használatára pedig a III. rendű alperest jogosította fel. A barna színnel jelzett területek a peres felek közös használatában maradtak.
[2] A III. rendű alperes a per folyamán a tulajdonát képező lakást eladta az V. rendű alperesnek.
[3] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította.
[4] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a keresetüknek helyt adó határozat hozatalát kérték.
[5] Az V. rendű alperes a jogerős ítélet ellen csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal egyetért, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kéri maga is a felperesek felülvizsgálati kérelmében kifejtett jogszabálysértések okán.
[6] A Pp. 273. § (6) bekezdése szerint a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a 244. § és a 257. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.
[7] A csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének tehát két konjunktív feltétele van: egyrészt meg kell felelnie a Pp. 244. § és 257. § rendelkezéseinek, másrészt a félnek önálló felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultnak kell lennie.
[8] E feltételek közül az utóbbi kétségtelenül fennáll, mert a jogerős ítélet ellen az V. rendű alperes is jogosult lett volna felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni. A Pp. 244. §-ában foglalt további feltétel azonban az V. rendű alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme kapcsán nem teljesült. E jogszabályhely a fellebbezési ellenkérelemről és csatlakozó fellebbezésről rendelkezik. E két eljárási jogintézmény hasonló annyiban, hogy a fellebbező fél ellenfele által előterjeszthető kérelmeket jelentenek, amelyek jogi természetüket tekintve járulékosak, azaz például mindkettőnek feltétele a másik fél által előterjesztett fellebbezés léte. E hasonlóságokon kívül azonban a fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés jogintézménye elhatárolandó egymástól.
[9] A fellebbezési ellenkérelem nem az elsőfokú ítélet ellen irányul, hanem a fellebbezés alaptalanságára hivatkozva, az abban foglaltakat vitatja, azaz a fellebbező fél ellenfele az elsőfokú határozat helybenhagyását kéri. Arra irányul tehát, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltaknak ne adjon helyt. Nem tartalmaz azonban a másodfokú bírósághoz címzett ezen túlmenő kérelmet.
[10] Ehhez képest a csatlakozó fellebbezésben a fél a megtámadott határozat megváltoztatását kéri – értelemszerűen a fellebbező fél terhére –, így az, ellentétben a fellebbezési ellenkérelemmel, már az elsőfokú ítélet ellen irányul.
[11] A fenti szabályok az előzőekben felhívott utaló rendelkezés folytán a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre is irányadóak. Nincs helye csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének annak érdekében, hogy a Kúria a féllel ellenérdekű perbeli pozícióban álló másik fél által előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek adjon helyt (Pfv.I.22.468/2016/11.).
[12] Az V. rendű alperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletnek nem a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél terhére történő megváltoztatást célozza, hanem a szó hétköznapi értelmében véve csatlakozik a felperes felülvizsgálati kérelméhez, azzal egyezően a felperes keresetének helyt adó határozat hozatalát kéri.
[13] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az V. rendű alperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a törvényi feltételei nem állnak fent. Ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 244. § (3) bekezdése alapján az V. rendű alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.
(Kúria Pfv.I. 20.985/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás