19/2018. (V. 31.) ORFK utasítás
19/2018. (V. 31.) ORFK utasítás
a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás módosításáról1
2018.07.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás módosítására kiadom az alábbi utasítást:
1. A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Ut.) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Olyan baleset esetén, amelynél a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet alkalmazásának van helye, ezen utasítás előírásait a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról szóló ORFK utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
2. Az Ut. 12. pont i) alpont ia)–ic) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A baleset helyszínét alapvetően a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) foglaltaknak megfelelően kell biztosítani, amelynek keretében a szemlebizottság, illetve a szemlét lefolytató helyszínelő (intézkedő rendőr) feladata különösen:
a szükséges biztonsági intézkedések megtétele:]
„ia) ha tűzoltási, élet- és műszaki mentési feladatok ezt szükségessé teszik, a katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szervezet illetékes szervének értesítése,
ib) az elektromos és hibrid közúti járművek esetében a katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szerv állományának helyszínre érkezéséig, amennyiben az áramtalanító retesz hozzáférhető, annak a 2. melléklet szerinti kihúzásával a jármű feszültségmentesítése, tűz esetén kizárólag kézi porral oltó készülékkel a tűz eloltásának megkísérlése,
ic) ha robbanó, sugárzó, tűzveszélyes és egyéb környezetkárosító anyagok jelenléte ezt indokolja, a tűzszerészek, katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szervezet értesítése;”
3. Az Ut. 12. pont i) alpontja a következő id) alponttal egészül ki:
[A baleset helyszínét alapvetően a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) foglaltaknak megfelelően kell biztosítani, amelynek keretében a szemlebizottság, illetve a szemlét lefolytató helyszínelő (intézkedő rendőr) feladata különösen:
a szükséges biztonsági intézkedések megtétele:]
„id) intézkedés kommunális járművek igénybevételére,”
4. Az Ut. 18. pont a) alpontja a következő ap)–aq) alponttal egészül ki:
(A baleset kimenetelétől és annak jogi minősítésétől függetlenül minden esetben helyszínelő köteles lefolytatni a helyszíni eljárást, amennyiben:
a baleset érintettje)
„ap) az Országgyűlés háznagya,
aq) a Költségvetési Tanács elnöke;”
5. Az Ut. 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. Amennyiben a balesettel összefüggésben bűncselekmény, szabálysértés gyanúja – ide nem értve a 31. pont szerinti esetet – vagy rendkívüli halál merül fel, úgy szemlét kell végrehajtani, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A helyszín állapotát leírással, a mérések eredményeit is tartalmazó helyszínvázlattal, továbbá fényképfelvétellel kell rögzíteni.”
6. Az Ut. 35. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizottság munkájában (jogi vagy szakmai indokoltság alapján) részt vesznek (részt vehetnek), de annak nem tagjai:]
„a) a rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében a hatósági tanúk;”
7. Az Ut. 37. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság vezetője, illetve ennek hiányában az eljárási cselekményt végrehajtó helyszínelő a helyszínbiztosításra vonatkozó feladatokon túl köteles különösen az alábbiakra:)
„c) a rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében a hatósági tanúkra vonatkozó jogok, kötelezettségek gyakorlásának biztosítására;”
8. Az Ut. 37. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság vezetője, illetve ennek hiányában az eljárási cselekményt végrehajtó helyszínelő a helyszínbiztosításra vonatkozó feladatokon túl köteles különösen az alábbiakra:)
„e) a szemle tervszerű végrehajtására, nyomok, anyagmaradványok felkutatására és rögzítésére (biztosítására), tárgyi bizonyítékok lefoglalására, szabálysértés gyanúja esetén ideiglenes elvételére, közigazgatási eljárás esetén zár alá vételére vagy lefoglalására (a továbbiakban együtt: lefoglalás), azok szakszerű és hiteles csomagolására, a baleset ismeretlen résztvevőinek felkutatását elősegítő elsődleges intézkedések bevezetésére;”
9. Az Ut. 44. pont b) alpont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyszíni eljárás során meg kell állapítani és rögzíteni kell a balesetben részt vevő személyek adatait és a baleset szempontjából jelentőséggel bíró egyéb jellemzőit is, így különösen az alábbiakat:
személyekre vonatkozó jellemzők:)
„bc) passzív biztonsági eszközök [pl. biztonsági öv, gyermekbiztonsági rendszer, motorkerékpár-bukósisak, kerékpáros fejvédő, fényvisszaverő mellény (ruházat), mentőmellény] használatára vonatkozó megállapítások és azokat megalapozó tények;”
10. Az Ut. 90. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. A fényképfelvétel mellett – amennyiben annak technikai feltételei adottak – kép- és hangfelvételen is dokumentálni kell a 78. pontban foglaltakat, továbbá az eljárás menetét. A jogszabályáltal előírt esetekben az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt kell készíteni. A kép- és hangfelvétel készítésekor a felvételen ábrázoltakat élőszóban kommentálni kell.”
11. Az Ut. 105. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. A helyszíni eljárás alatt vagy ezt követően haladéktalanul tisztázni kell, hogy a közterület megfigyelése vagy a közút kezelője által a forgalom áramlásának felügyelete, avagy más célból működtetett kamera által készített felvételek között lehet-e a baleset körülményeinek szempontjából jelentőséggel bíró, amennyiben igen, úgy – az adott eljárásra irányadó törvényi szabályozásnak megfelelően – intézkedni kell annak lefoglalására vagy az elektronikus adat megőrzésére kötelezésre.”
12. Az Ut. 127. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Indokolt esetben (veszély esetén) a fuvarokmányok, az írásbeli utasítás, a járművön elhelyezett veszélyt jelző tábla és veszélyességi bárca, valamint a személyes tapasztalatai alapján beszerzett adatok közlésével (veszélyes anyag milyensége, sérülés mértéke) – ha azt a bejelentés után közvetlenül a TIK vagy a rendőri szerv ügyeleti szolgálata, valamint a rendőrkapitányságon a szolgálatirányító parancsnok még nem tette meg – haladéktalanul intézkedni kell:]
„a) a katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szervezet illetékes szerve;”
(értesítésére.)
13. Az Ut. 185. pont b) alpont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A baleset körülményeinek rögzítése során általában a következő okmányok, bizonylatok meglétét és tartalmát is vizsgálni kell:
a jármű vonatkozásában:)
„bb) légialkalmassági bizonyítványt/légialkalmassági tanúsítványt, megfelelőségi tanúsítványt,”
14. Az Ut. 195. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:)
„c) a helyszínről és annak környezetéről, illetve a balesetben részes személyekről, járművekről, egyéb tárgyakról, valamint a helyszínen végzett bizonyítási kísérletről készített képfelvételeket tartalmazó fényképmellékletet, valamint a rendelkezésre álló kép- és hangfelvételt;”
15. Az Ut. 203. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. A helyszínen tartott szemléről készített jegyzőkönyvet gépírással, számítástechnikai úton vagy kézírással (töltő- vagy golyóstollal) – szabálysértési és a rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében is – az eljárási cselekmény foganatosításával egyidejűleg kell elkészíteni. Emellett külön-külön vagy együttesen készített kép-, illetve hangfelvétel is alkalmazható. A jogszabály által előírt esetekben az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt kell készíteni.”
16. Az Ut. 217. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„217. Az egyes részesekre, illetve körülményekre vonatkozó részleteket külön betűvel kell jelölni. Ugyanazon ábrázolandó elem (jármű, személy, tárgy stb.) különböző helyzeteit, haladási irányait, valamint az általuk létrehozott nyomot, illetve tőlük származó anyagmaradványt azonos betűvel, de különböző alszámozással kell jelölni.”
17. Az Ut. 225. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„225. A képfelvételeket (ideértve a fényképmellékletben el nem helyezetteket is), valamint a kép- és hangfelvételt, továbbá a meghallgatásról készített hangfelvétel adatállományát balesetenként külön-külön kell tárolni. Az adatállományt az elektronikus ügyirathoz kell csatolni, és azzal együtt kell kezelni.”
18. Az Ut. 239. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„239. Az olyan ügyekben, amelyekben a helyszíni eljárás során ideiglenes elvételre került sor – a lefoglalás érdekében –, lehetőség szerint a balesetet követő munkanapon a teljes ügyiratot továbbítani kell az eljárás lefolytatására illetékes szabálysértési hatóságnak, illetve a rendőri szerv szabálysértési hatósági jogkört gyakorló szervezeti elemének.”
19. Az Ut. a Melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
20. Az Ut.
a) 2. pont m) alpontjában a „vezényelt személy” szövegrész helyébe az „átrendelt személy” szöveg;
b) 10. pont nyitó szövegrészében, 11., valamint 101. pontjában a „Közlekedésbiztonsági Szervezet” szövegrész helyébe az „Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésbiztonsági szervezeti eleme” szöveg;
c) 20. pontjában az „ORFK Ügyeleti Osztály” szövegrész helyébe az „ORFK Ügyeleti Főosztály Ügyeleti Osztály” szöveg;
d) 37. pont i) alpontjában a „polgári- és katasztrófavédelemmel, tűzoltókkal,” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szervezet illetékes szervével” szöveg;
e) 37. pont l) és m) alpontjában, 104. pontjában, valamint a 127. pont nyitó szövegrészében a „szolgálatirányító parancsnok” szövegrész helyébe a „szolgálatparancsnok” szöveg;
f) 37. pont n) alpontjában a „szolgálatirányító parancsnokot” szövegrész helyébe a „szolgálatparancsnokot” szöveg;
g) 38. pontjában a „Hatósági tanúnak lehetőleg olyan személyt kell választani,” szövegrész helyébe a „Rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében hatósági tanúnak lehetőleg olyan személyt kell választani,” szöveg;
h) 39. pontjában a „Hatósági tanú nem lehet a balesettel érintett személy” szövegrész helyébe a „Rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében hatósági tanú nem lehet a balesettel érintett személy” szöveg;
i) 40. pontjában az „Amennyiben az eljárási cselekmény során hatósági tanút alkalmaznak,” szövegrész helyébe a „Rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében, amennyiben hatósági tanút alkalmaznak;” szöveg;
j) 61. pontjában az „a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok” szövegrész helyébe az „az elektronikus adat” szöveg;
k) 78. pont d) alpontjában a „profilmélységéről” szövegrész helyébe a „mintázatának magasságáról” szöveg;
l) 112. pontjában a „szerveket” szövegrész helyébe a „szerveket/szervezeti elemeket” szöveg;
m) 117. pont nyitó szövegrészében a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt” szöveg;
n) 126. pontjában a „megyei (fővárosi) katasztrófa (polgári) védelem szakembereinek” szövegrész helyébe a „katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szervezet illetékes szervét” szöveg;
o) 134. pont b) alpont be) alpontjában a „profilmélységre” szövegrész helyébe a „futófelület mintázatának magasságára” szöveg;
p) 134. pont b) alpont bf) alpontjában a „légnyomás” szövegrész helyébe a „töltőgáznyomás” szöveg;
q) 192. pontjában a „Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Parancsnokság” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálat” szöveg;
r) 201. pontjában, valamint a 227. pont i) alpontjában az „Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program” szövegrész helyébe az „Országos Statisztikai Adatfelvételi Program” szöveg;
s) 204. pont v) alpont vb) alpontjában az „a hatósági tanúk észrevételeit, nyilatkozatait,” szövegrész helyébe a „rendkívüli halál miatt folytatott hatósági eljárás esetében a hatósági tanúk észrevételeit, nyilatkozatait,” szöveg;
t) 227. pont k) alpontjában a „(visszatartás), felelős őrzésre történt” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerinti” szöveg
lép.
21. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.
22. Hatályát veszti az Ut.
a) 11. pontjában az „illetve a helyszín megszemlélésére,”;
b) 106. pontjában a „(visszatartására)”;
c) 195. pont d) alpontjában a „(tartott vissza)”;
d) 204. pont f) alpontjában az „amennyiben hatósági tanú alkalmazására nem került sor, ennek okát,”;
e) 204. pont r) alpont rc) alpontjában az „ , illetve visszatartás”, valamint a „ , visszatartott”;
f) 231. pontjában a „visszatartott,”
szövegrész.
23. Hatályát veszti az Ut.
a) 21. pontja;
b) 30. pontja;
c) 75. pontja;
d) 92. pont előtti címe és a 92–100. pontja;
e) 127. pont c) alpontja;
f) 193. pont a) alpont ab) alpontja;
g) 195. pont a) alpontja;
h) 208. pont előtti címe és a 208. pontja;
i) 226. pont előtti címe és a 226. pontja;
j) 244. pontja.
24. Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Melléklet a 19/2018. (V. 31.) ORFK utasításhoz
ELEKTROMOS ÉS HIBRID KÖZÚTI JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁS SZABÁLYAI
A járműveket meghajtás szerint két fő csoportba soroljuk. Míg a hibrid járművekben egy belső égésű motor – benzin, vagy diesel üzemű – mellett egy elektromos motor is megtalálható, addig a tisztán elektromos meghajtású járművekben kizárólag az elektromos motor biztosítja a meghajtást.
A két fő csoportot további alcsoportokra oszthatjuk:
a) BEV – Battery Electric Vehicle – akkumulátoros elektromos autó, csak elektromos meghajtással képes haladni, pl. Tesla;
b) EREV – Extended Range Electric Vehicle – hatótávnövelt elektromos autó, rendelkezik egy kisebb benzinmotoros áramfejlesztővel, mely rövidtávú, kis sebességű továbbhaladást biztosít, pl. BMW i3;
c) HEV – Hybrid Electric Vehicle – hibrid autó – több energiaforrás, amelyből legalább az egyik elektromos, ebben az esetben az áramforrás jellemzően a meghajtás kiegészítésére/rásegítésére szolgál, önállóan az elektromotor csak korlátozottan hajtja a járművet, pl. Toyota Prius (néhány kilométeren, korlátozott sebességgel);
d) PHEV – Plug-in Hybrid Electric Vehicle – külső áramforrásról tölthető hibrid, a jármű képes csak az elektromos motor hajtásával is közlekedni, de csak rövidtávon (25 km) pl. Volvo XC90 PHEV;
e) egyéb, kis hatótávú, lassú elektromos járművek (Neighborhood Electric Vehicle), elsősorban munkagépek, hobbieszközök, pl. elektromos targonca, golfkocsi.
1. A beavatkozás szabályai
Elektromos és hibrid közúti járművek veszélyforrásai a beavatkozó állományra:
a) Alvó állapot. A hibrid jármű álló helyzetében a belső égésű motorját kikapcsolja, elektromos autónál a motor nem jár, így semmilyen külső hanghatás nem hallható. Az alvó állapotban lévő jármű a véletlen gázpedál lenyomására vagy egyéb okból bármikor elindulhat. A sérülések elkerülése érdekében, amennyiben lehetséges, a jármű kiékeléséről és feszültségmentesítéséről gondoskodni szükséges.
b) Nagyfeszültségű akkumulátor. Jellemzően a jármű hátsó ülése vagy a csomagtér alatt nagy energiasűrűségű akkumulátor található, amely üzemi egyenfeszültsége akár 850 V is lehet. A magasfeszültségű akkumulátor elektromos vezetékeinek (negatív és pozitív vezetékek) egyszerre történő érintése áramütést okozhat. A jármű áramtalanítását követően a nagyfeszültségű részek még kb. 5–10 perc időtartamig feszültség alatt lehetnek.
A nagyfeszültségű akkumulátorral rendelkező, káresetet szenvedett elektromos vagy hibrid járműveket potenciális nagyfeszültségű áramforrásként kell kezelni mindaddig, amíg annak feszültségmentesítése meg nem történik. Fentiek figyelembevételével a beavatkozás a következő eljárásrendre épül.
2. Elektromos és hibrid közúti járművek azonosítása
A beazonosítás lényege, hogy a gépjármű tartalmaz-e nagyfeszültségű akkumulátoros áramforrást, amelyről több lehetséges módon lehet meggyőződni.
a) Külső ismertető jelzések a karosszérián és a műszerfalon. A járművön található jelzések és feliratok még egy laikus számárai is jelzik, hogy nem hagyományos belső égésű motoros járművel van dolgunk, a műszerfalon található piktogramok szintén megerősíthetik a beazonosítást.
b) Zöld rendszám. Jogszabály értelmében, az olyan járművek, amelyek képesek a bennük található elektromos hajtással legalább 25 km megtételére, Magyarországon zöld rendszámot kaphatnak. Nagyon fontos, hogy a zöld rendszám egy támpont, azonban önmagában a beazonosításhoz nem elegendő. A zöld rendszám mellett is lehet plusz belső égésű motor, illetve zöld rendszám nélkül is lehet elektromos motor és nagyfeszültségű akkumulátor a járműben.
c) A jármű speciális szerkezeti elemei. A nagyfeszültségű narancssárga, kék kábelek a motortérben, valamint az alváznál található kábelalagút igencsak szembetűnőek. A tisztán elektromos járműveknél a váltókar helyett irányváltó kar jelenléte szintén egyértelmű információt tartalmaz a kárhelyparancsnok részére a gépjármű meghajtását illetően.
3. Rögzítés
Az elektromos autók álló helyzetben hangtalanok, így nagyon alaposan meg kell győződni a kikapcsolt, rögzített állapotukról. Amennyiben a jármű a kerekein áll, lehetőség szerint a kerékékekkel történő első-hátsó blokkolást el kell végezni.
Szükséges a kézifék vagy elektromos rögzítőfék aktiválása, amennyiben az hozzáférhető, illetve a váltó ”P”, azaz üres állásba kapcsolása.
4. Áramtalanítás
A tároló akkumulátorok feszültsége sorba kötött modulok esetében akár 850 V is lehet. Az akkumulátor telep fedelét nem szabad eltávolítani, figyelemmel az elektromos égés, sokk vagy áramütés veszélyére. Áramtalanítás csak a megjelölt helyen lévő áramtalanító retesz, illetve főbiztosíték eltávolításával, vagy újabb modelleknél a 12 V-os akkumulátor leválasztásával hajtható végre. A fő áramtalanító retesz elektromos szigetelő védőkesztyű nélkül is eltávolítható!
Az elektromos autókat a nagyfeszültségű akkumulátor áramtalanítását követő 10 percig kezeljük úgy, mintha feszültség alatt állnának! Az áramtalanításhoz megfelelő védőöltözet viselése kötelező! Legalább 1000 V-os érintésvédelmi szigetelő kesztyű viselése nélkül a magasfeszültségű kábelekhez nyúlni tilos!
A gyártók több passzív biztonsági rendszert alakítottak ki annak érdekében, hogy a nagyfeszültség ne juthasson ki a jármű karosszériájára, illetve, hogy a rendszer sérülése esetén az áramtalanítás automatikusan végbemenjen. Ezek leginkább a következők:
a) a nagyfeszültségű rendszer a légzsákok aktivizálódásakor elméletileg automatikusan lekapcsol;
b) újabb modelleknél a nagyfeszültségű megerősített, háromrétegű kábelek mellett fut egy 12 V-os gyengébb vezeték is, mely előbb szakad el, ezzel elméletileg automatikusan lekapcsolódik a nagyfeszültségű rendszer.
Ettől függetlenül bármilyen beavatkozás, a karosszérián végrehajtandó bármely művelet vagy annak érintése kizárólag az áramtalanítást követően végezhető, így azt minden esetben végre kell hajtani. Nincs egységes szabvány a nagyfeszültségű akkumulátor áramtalanítási helyének kialakítására. Általában egy eltérő helyen megtalálható narancssárga retesz kihúzásával lehet elvégezni az áramtalanítást. A retesz elhelyezkedése típusspecifikus, de leginkább a csomagtérben vagy a hátsó üléssor aljánál keresendő. A katasztrófavédelem műveletirányítása rendelkezik a közúti járművek több mint kilencven százalékának műszaki leírását tartalmazó digitális adatbázissal.
Sok modellben csak a kárpitok lepattintásával elérhető az áramtalanító retesz, de akadnak olyan modellek is, amelyeknél a burkolat lebontásához szükséges lehet szerszám is.
Előfordulhat, hogy a jármű roncsolódása során a retesz nem hozzáférhető, így az áramtalanítást alternatív módon kell elvégezni, amelyek a következők:
a) a 12 V-os akkumulátor leválasztása, amely által a nagyfeszültségű rendszer lekapcsolódik;
b) a motortérben található biztosítéktábla főbiztosítékainak eltávolítása.
További biztonsági intézkedésként javasolt az indítókulcs kivétele és minél távolabb – de legalább 10 m-re – vitele a járműtől. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a jármű működésbe lépjen, hisz akár a hűtés-fűtés rendszer időzített beállítása folytán is bekapcsolhat az autó. Az áramtalanítást követően a nagyfeszültségű rendszer teljes lemerülésének védelmi ideje 400 V felett 10 perc. Ez idő alatt aktiválódhatnak a még ki nem nyílt légzsákok és pirotechnikai övfeszítők is.
5. Tűzoltás, műszaki mentés
Tűz esetén annak helye – motor vagy utastér – és terjedése alapján nagyon fontos szempont az oltóanyag helyes megválasztása. Amennyiben a jármű motortere vagy utastere részben ég, javasolt az ABC porral töltött hordozható tűzoltó készülék használata, amely lehetőséget biztosít az áramtalanítás végrehajtásának időszakában a tűz terjedésének megakadályozására.
Számítani kell az akkumulátorok égése során keletkező mérgező gázokra.
”
1
Az utasítás a 24. pont alapján hatályát vesztette 2018. július 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás