PÜ BH 2018/190
PÜ BH 2018/190
2018.07.01.
A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező nem ad biztosítékot [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 161. § (1)–(3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes édesapjának a testvére 1997. június 1-jén végintézkedés hátrahagyásával elhunyt. Írásbeli végrendeletében vagyonát – ideértve a perbeli ingatlant – a felperes édesapjára hagyta az alperes haszonélvezeti jogával terhelten.
[2] A felperes édesapja és az alperes között a haszonélvezeti jog felfüggesztése (biztosíték adására kötelezés) tárgyában korábban az 1998-ig terjedő időszak vonatkozásában már volt peres eljárás folyamatban, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a részítéletével a biztosítékadásra kötelezés és haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése iránti keresetet elutasító részében helybenhagyta.
[3] Egy, szintén a felek között korábban folyamatban volt perben a bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes édesapja a perbeli ingatlanban ráépítés címén 27/100 hányadban tulajdonjogot szerzett, s ekként az öröklés címén megszerzett tulajdoni hányada 73/100-ra módosult azzal, hogy a ráépítéssel szerzett tulajdoni illetősége mentes a haszonélvezeti jogtól.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes édesapja 2012-ben újabb pert indított az alperessel szemben. Keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes haszonélvezeti jogának a gyakorlását függessze fel. A per megindítását követően – 2012-ben – a perbeli ingatlant a felperesnek ajándékozta, aki a jogelődje által indított perbe mint jogutód felperesként belépett.
[5] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes az élettársával együtt tudatosan rongálta a perbeli ingatlant. Utalt arra, hogy annak állapotával kapcsolatban a korábban a felek között folyamatban volt perben a bíróság szakértőt rendelt ki, aki a szakvéleményében rögzítette, hogy az rossz állapotban van, azonnali felújítást igényel, mert a haszonélvező az elmúlt tizenöt év alatt semmiféle karbantartási, állagmegóvási munkát nem végzett el.
[6] Utalt arra is, hogy a helyi rendőrkapitányságon a 2002. február 18-án készült kihallgatási jegyzőkönyv tartalma szerint N. I. tanú úgy nyilatkozott: az alperes a vele való egyik beszélgetés során megemlítette, amíg tudják, kiadják a szobákat, de lehet, hogy a végén felgyújtja az épületet, hogy a felperes jogelődje ne részesüljön semmiből.
[7] Az alperes kérte a kereset elutasítását.
[8] Arra hivatkozott, hogy mint haszonélvező az ingatlannal kapcsolatban a szükséges karbantartási és állagmegóvási munkákat elvégezte, az épület tetőterében bekövetkezett meghibásodások kijavítását – számlával igazoltan is – megtette.
Az első- és másodfokú ítélet
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[10] Hangsúlyozta, hogy csak súlyos esetben van lehetőség a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére, és mindig csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben. Ebből következően az adott ügyben azt vizsgálta, hogy történt-e az alperes részéről olyan súlyos, neki felróható magatartás, ami alapot adhat a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére.
[11] E körben bizonyítékként vette figyelembe az előzményi perben beszerzett szakértői vélemény megállapításait. Utalt rá, hogy az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő 2008. október 24-én kelt szakvéleménye szerint a perbeli ingatlanon általánosságban a rendeltetésszerű használattal és a természetes avulással együtt járó állapot volt észlelhető. A szakértő két helyen állapított meg beázással összefüggő károsodást: az utcára néző tetőtéri résznél a tetőhéjazat természetes amortizációja miatti beázás, valamint a bővítményi részt illetően a tetőtéri apartmanok erkélyajtóinak környezetében padlókárosodás, és falnedvesedés nyomai voltak megállapíthatóak. A szakértő szerint a beázás alapvetően építési hiba következménye, a szerkezet építési és a szakipari csomópont kialakítása szakszerűtlen.
[12] A szakértői véleményben foglaltakra is figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az 1999. évet követő időszakban nem volt olyan károsodás, ami az ingatlan tulajdonjogának a felperes részére történő visszaadását veszélyeztetné, a szakértő az ingatlan használatával kapcsolatosan a használattól eltérő, a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető magatartást nem írt le, ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az alperes az ingatlant rendeltetésszerűen használja.
[13] Hangsúlyozta, hogy a 2008. évet követő időszakra a felperes szakértő kirendelését nem indítványozta, csupán helyszíni szemle tartását kérte. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása érdekében helyszíni szemlét tartott, amelynek során megállapította, hogy az épületen a korának megfelelő elhasználódás nyomai láthatóak, de a felperes által hivatkozott szándékos, az épület állagát csökkentő károsító magatartás nyoma nem volt észlelhető se az épület belső helyiségeiben, sem az épület külső részén. Utalt arra is, hogy az alperes az általa becsatolt számlákkal igazolta, hogy az ingatlan fenntartásához és rendeltetésszerű használatához szükséges minimális beruházásokat elvégezte, a jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tett.
[14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból a bizonyítékok megfelelő mérlegelésével okszerű következtetéseket vont le. Az elsőfokú ítélet jogi indokolását a következőkkel egészítette ki: a haszonélvezeti jog gyakorlásával összefüggésben a tulajdonos több lépcsőben érvényesítheti az igényeit. Első lépésben ellenőrizheti a haszonélvezet gyakorlását, és amennyiben az indokolt, fel kell hívnia a haszonélvezőt az ingatlan állagát veszélyeztető tevékenység megszüntetésére. Amennyiben a felhívás eredménytelen, akkor a tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet, és csak ennek eredménytelensége esetén kérheti a bíróságtól a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztését a biztosíték adásáig.
[16] Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a felperes a fellebbezési tárgyaláson a bíróság kérdésére azt adta elő, hogy a jelen per megindítását megelőzően a jogelődje korábbi perekben tett nyilatkozatai értelmezendők oly módon, hogy azzal az alperest az ingatlant veszélyeztető magatartás abbahagyására, illetve biztosíték adására szólította fel, ezen túlmenően olyan tőle származó felszólítást bemutatni nem tudott, amely joghatás kiváltására alkalmas lett volna. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felek között más perekben tett nyilatkozatok nem pótolják a jogszabály által megkívánt felszólítást.
[17] Utalt arra is, hogy a korábbi per tényére figyelemmel a felperesnek az 1998. évet követő időszakra kellett volna bizonyítani, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztéséhez szükséges törvényi feltételek fennállnak, azonban ezt meg sem kísérelte.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely tartalma szerint annak a hatályon kívül helyezésére, és a keresetének helyt adó határozat meghozatalára irányult. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[19] Előadta: a másodfokú bíróság álláspontja szerint a más perekben tett nyilatkozatai a felszólítást nem pótolhatják. A másodfokú bíróságnak ez a téves jogértelmezése azt eredményezte, hogy a fellebbezését érdemben nem bírálta el.
[20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[22] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 161. § (1) bekezdése szerint a tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. A Ptk. 161. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. A Ptk. 161. § (3) bekezdése szerint, ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
[23] A tulajdonos a haszonélvezet megszűnését követően igényt tarthat a haszonélvezet tárgyának a visszaszolgáltatására. Alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a dolog értéke csak a rendeltetésszerű használattal összefüggő mértékben csökkenjen. Az ezzel összefüggő tulajdonosi jogok védelmét biztosítja az ellenőrzési jog, amelynek akadályoztatása esetén tűrésre irányuló kereset is indítható. Ha a haszonélvező a Ptk. 161. § (2) bekezdésében foglalt magatartások valamelyikét megvalósítja, akkor a tulajdonosnak az ebből fakadó igénye csak a törvényben meghatározott sorrendben érvényesíthető. A tulajdonos tiltakozása nem feltétlenül különül el a biztosítékadási kötelezettségtől, azonban a biztosíték iránti igény minden esetben meg kell hogy előzze a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése iránti igényt.
[24] A biztosíték célja, hogy a tulajdonos a haszonélvezet megszűnésekor a jogellenes magatartással okozott kár megtérítéséhez szükséges mértékben abból kielégítést nyerjen. A követelés nem irányulhat általában biztosíték adására, annak meghatározottnak kell lennie. Meg kell jelölni a biztosítéknak azt az összegét, amely alkalmas a haszonélvező jogellenes magatartása folytán keletkezett károk megtérítésére.
[25] A Kúria hangsúlyozza: a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező biztosítékot nem ad. A haszonélvezeti jog gyakorlásának határozatlan idejű vagy végleges jelleggel való felfüggesztésére a törvény nem ad lehetőséget.
[26] A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a haszonélvezet nem megfelelő gyakorlása esetére a Ptk. egy háromlépcsős igényérvényesítési rendszert határoz meg, és ehhez képest a felperes sem tartotta be a törvényben meghatározott igényérvényesítési sorrendet: a pert megelőzően nem követelt az alperestől konkrét összegű biztosítékot.
[27] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy jogelődje a per megindítását megelőzően az alperest biztosíték adására szólította fel. Az elsőfokú bíróság előtt hasonló tárgyban folyamatban volt perben tett nyilatkozatai ebben a perben nem vehetők figyelembe, mivel az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét akkor érdemben bírálta el, és azt mint alaptalant elutasította, az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság ebben a körben részítéletével helybenhagyta.
[28] Szintén nem vehetők figyelembe a később indult perben tett nyilatkozatai, mert a bíróság végzésével azt a pert a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése iránti kereset vonatkozásában megszüntette.
[29] A másodfokú bíróságnak az ügyben kifejtett jogi álláspontja miatt abban nem kellett állást foglalnia, hogy az alperes valóban tanúsított-e olyan magatartást, amely alapot adott arra, hogy a felperes tőle biztosíték adását követelje, vagy a bíróságtól kérhesse a haszonélvezeti joga gyakorlásának a felfüggesztését. A felperes ezért a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a másodfokú a fellebbezését teljes egészében nem bírálta el.
[30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. I. 21.076/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás