PÜ BH 2018/191
PÜ BH 2018/191
2018.07.01.
A részletfizetés vagy a halasztás a főkötelezettel szemben időközben bekövetkezett jogvesztés esetén sem mentesíti a készfizető kezest az őt terhelő helytállási kötelezettség teljesítése alól [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 276. § (2) bek.; 1/2010. PJE].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló Kft.-vel 2007. július 11-én kötött hitelszerződésben az alperes vállalta, hogy 2007. július 11-től július 30-ig 102 599 CHF hitelkeretet tart a Kft. rendelkezésére. A lejárat napja 2012. július 10. volt. A Kft.-t terhelő kötelezettség teljesítéséért a felperesek a 2007. július 11-én megkötött szerződéssel készfizető kezességet vállaltak. A közjegyző 2007. július 12-én közokiratba foglalta a hitelszerződést és a készfizetőkezesség-vállalási szerződést.
A bíróság a 2008. július 3-án benyújtott kérelem alapján 2009. május 20-án meghozott végzésével elrendelte a Kft. felszámolását. Az alperes a felszámolási eljárásban 2009. június 12-én jelentette be a Kft.-vel szembeni hitelezői igényét és befizette a regisztrációs díjat. A felszámolóbiztos az alperes hitelezői igényét 2009. augusztus 5-én visszaigazolta. A bíróság a Kft. ellen folyó felszámolási eljárást 2012. augusztus 15-én meghozott végzésével egyszerűsített módon befejezetté nyilvánította (tekintettel arra, hogy a Kft.-nek vagyona nem volt), a Kft.-t megszüntette és elrendelte törlését a cégjegyzékből. A végzés 2012. szeptember 13-án jogerőre emelkedett.
Az alperes a 2009. június 11-ei keltezésű levelében szólította fel a felpereseket készfizető kezesi helytállási kötelezettségük teljesítésére (a felszólítást a felperesek 2009. június 15. napján vették át), 2010. május 18-án pedig közjegyzői okiratba foglaltan hívta fel a felpereseket a teljesítésre. A közjegyzői okiratba foglalt felszólítást a felperesek részére 2010. május 25-én kézbesítették. Az alperes 2013. szeptember 19-én előterjesztett kérelmére a közjegyző 2013. szeptember 30-án a közokirat záradékolásával elrendelte a végrehajtást a felperesek ellen.
A felperesek keresete, az alperes védekezése
[2] A felperesek a Pp. 369. § b) pontjára alapított keresetükben az ellenük indult végrehajtás megszüntetését kérték. Azzal érveltek, hogy az alperes a Kft. felszámolását megelőzően velük szemben nem indított pert, a Kft.-vel szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés hatására készfizető kezesi teljesítési kötelezettségük megszűnt.
[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Okfejtése szerint hitelezői igényét a Kft. felszámolási eljárásában bejelentette, a felpereseket több alkalommal írásban felszólította a teljesítésre, emellett részletfizetési megállapodást is kötöttek. Azt követően kezdeményezte a felperesek ellen a végrehajtást, hogy a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem teljesítették.
Az első- és a másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróságok azzal indokolták a döntésüket, hogy az alperes több alkalommal felszólította a készfizető kezes felpereseket helytállási kötelezettségük teljesítésére, és igazolta, hogy a felperesekkel szemben a Kft. felszámolásának befejezése előtt érvényesítette az igényét, követelését a felperesekkel szemben a fizetési felszólításokat követően lejárttá tette. Mivel az alperes a követelését közjegyzői okiratba foglalta, nem kellett pert indítania a felperesek ellen, igényét az okirat záradékolása útján érvényesíthette. A Kft. elleni felszámolási eljárásban a Kft. tartozására vonatkozó igényt lehet érvényesíteni, a felperesekkel mint kezesekkel szemben fennálló követelést nem.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[5] A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a keresetnek helytadó határozat meghozatala iránt – a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az alperesnek a velük szemben fennálló követelését a felszámolási eljárásban hitelezői igényként be kellett volna jelentenie, és hangsúlyozták: a felszámolás megindítása előtt az alperesnek őket a Kft.-vel együtt lehetett volna perelnie, azonban a felszámolást megelőzően sem a Kft. ellen, sem ellenük nem indult peres eljárás, holott az alperesnek „a peresített követelést is be kellett volna vinni a felszámolási eljárásba”. A perben korábban eljárt bíróságok nem vették figyelembe az 1/2010. PJE határozatban foglaltakat, mégpedig azt, hogy a főkötelezettel, azaz a Kft.-vel szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés kihatott a készfizető kezesek teljesítési kötelezettségére, teljesítési kötelezettségük a jogvesztés következtében megszűnt. A bíróságok megsértették a tényállás megállapítására vonatkozó kötelezettségüket, a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelték, és nem adtak meggyőző választ arra, hogy miért megalapozatlan a keresetük.
[6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján azzal egészíti ki a tényállást, hogy az I. rendű felperes 2010. július 16-án elektronikus levelet küldött az alperesnek, amelyben tájékoztatta: ingatlan bérleti díjából származó bevételüket a tartozás rendezésére tudják fordítani, ami egy évben 2 880 000 forint törlesztést jelent. Az alperes 2010. augusztus 25-én keltezett levelében elfogadta a részletfizetés iránti kérelmet, és közölte: 2010. október 5-től havonta 240 000 forintot kell teljesíteni, a fennmaradt hiteltartozás visszafizetési határideje 2012. július 31. napja, a „megindított végrehajtási eljárást” pedig mindaddig szünetelteti, amíg a havi részletfizetés teljesül. Azt a rendelkezésre álló iratok nem igazolták, hogy a válaszlevél keltezésének időpontjában már folyt volna a végrehajtás a felperesek ellen, így ez tényként nem rögzíthető. A visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt az alperes 2012. június 18-án újabb felszólító levelet küldött a felpereseknek. A felperesek 2012. július 17-ei válaszlevelükben két év türelmi idő biztosítását kérték és vállalták, hogy havonta 240 000 forint megfizetésével törlesztik a tartozást. Az alperes a 2012. október 5-i keltezésű levelében felhívta a felpereseket fizetési kötelezettségük teljesítésére azzal, hogy a teljes tartozást 2013. július 31-ig fizessék meg. A felperesek 2012. december 19-én 10 000 forintot teljesítettek. Az alperes 2013. január 21-én és 2013. március 21-én újabb felszólító levelet küldött a felpereseknek.
[8] A felülvizsgálati kérelem – a kiegészített tényállásra is figyelemmel – nem alapos.
Az adott esetben a jogerős ítéleti döntés nem jogszabálysértő. A Kúria egyetért annak helytálló indokaival, azokat megismételni nem kívánja, a felülvizsgálati kérelemben foglalt többirányú érvelés kapcsán, a felülvizsgálati érvek sorrendjét követve mutat rá a következőkre:
[9] Az alperes a Kft.-vel szembeni hitelezői igényét a Kft. felszámolási eljárásában 2009. június 12-én keltezett levelével bejelentette, igényét a Kft.-vel szemben érvényesítette, a felszámolóbiztos az alperes hitelezői igényét 2009. augusztus 5-én visszaigazolta. Helytállóan mutattak rá a perben eljárt bíróságok, hogy az alperes a Kft. felszámolása iránti eljárásban nem jelenthetett be és nem érvényesíthetett igényt a felperesekkel szemben. Abban is helyesen foglaltak állást a pert tárgyaló bíróságok, hogy az alperesnek nem kellett peres eljárást kezdeményeznie a felperesekkel szemben a követelés érvényesítése érdekében, hiszen követelését közokiratba foglalták, így elegendő volt a közokirat záradékolása útján végrehajtást indítania a felperesek ellen.
[10] A felülvizsgálati kérelemben említett 1/2010. PJE határozat rendelkező részében az szerepel, hogy a felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés a készfizető kezes ellen ezt megelőzően megindított perben a készfizető kezest a teljesítés alól nem mentesíti. Közokiratba foglalt követelés esetén azonban az igény érvényesítése szempontjából a per megindításával azonos joghatású a közvetlen végrehajtás kezdeményezése, azaz a készfizető kezes akkor mentesülhet az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult a készfizető kezessel szemben fennálló, közjegyzői okiratba foglalt követelését a főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztést megelőzően a közjegyzői okirat záradékolása útján nem próbálja meg érvényre juttatni. Ha a jogosult a készfizető kezes ellen a főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztést megelőzően kezdeményezte a közvetlen végrehajtást, a készfizető kezes nem hivatkozhat a készfizető kezesség jogi jellegével ellentétes kifogásokra, a felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés az ellene ezt megelőzően kezdeményezett végrehajtás esetén nem mentesíti a készfizető kezest a teljesítés alól.
[11] Az adott esetben azonban az alperes a Kft.-t megszüntető és a cégjegyzékből törlő határozat 2012. szeptember 13-i jogerőre emelkedését követően, 2013. szeptember 19-én kérte a felperesekkel szemben a rendelkezésére álló közokirat záradékolását, melyet a közjegyző 2013. szeptember 30-án rendelt el. Az említett időpontok alapján – figyelemmel az 1/2010. PJE határozatban foglaltakra is – úgy tűnhet, hogy a Kft.-vel mint főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztés hatására a készfizető kezes felperesek kötelezettsége is megszűnt, ez azonban csupán látszólagos, a felperesek kötelezettsége az alábbiakban kifejtettek miatt nem szűnt meg.
[12] A polgári jogviszony tartalmát a jogviszony közvetlen tárgyának megvalósítására irányuló, a jogviszony alanyait illető jogosultságok (alanyi jogok), illetve őket terhelő kötelezettségek alkotják, azaz a polgári jogviszony tartalmát a jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei jelentik. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az alanyi jog mindig lehetőséget jelent, az pedig nem feltétlenül kikényszeríthető jogosultság. Az alanyi jogtól tehát meg kell különböztetni az igényt, amely az alanyi jog kikényszeríthető állapota. Az alanyi jog érvényesítése általában polgári per vagy végrehajtás útján történik. A polgári jogban igen ritka az igényérvényesítési kötelezettség, vagyis ha valakinek alanyi jogát sértik, nem kötelező azt érvényesíteni hatósági úton. Ha valaki alanyi jogát ki akarja kényszeríteni, azaz igényt kíván érvényesíteni, ezt igénye esedékességének az időpontjától teheti meg. Az esedékesség napja az a nap, amikor például a szerződő fél a szerződésből eredő őt terhelő kötelezettséget teljesíteni köteles, az első nap, amikor már pl. fizethet, de még nincs késedelemben. Az elévülés is akkor kezdődik, amikor a követelés bírósági úton már érvényesíthetővé válik, ez pedig a követelés esedékességének az időpontja.
[13] Szerződésen alapuló követelés esetén az esedékesség ideje a teljesítési határidő lejárta. A perbeli esetben a hitelkeret terhére a Kft.-nek általa igénybe vett összeget 2012. július 10-ig kellett volna visszafizetnie, azonban az alperes követelése a Kft.-vel szemben a 2012. július 10-i lejáratot megelőzően esedékessé vált, mert a bíróság a 2009. május 20-án meghozott végzésével elrendelte a Kft. felszámolását. Ez egyben a hitelkeret-jogviszony megszűnését is jelentette, a jogviszony megszűnésével a jogviszonyból eredő követelések esedékessé váltak.
[14] Az előbbiekben kiegészített tényállás szerint a Kft. elleni felszámolási eljárás alatt a peres felek folyamatosan tárgyaltak egymással az alperes követeléséről, részletfizetésben állapodtak meg, majd a felperesek visszafizetési kötelezettségének időpontját az eredeti, 2012. július 10-i időponthoz képest 2013. július 31-ig meghosszabbították. A tárgyalások során a felperesek nem vitatták a tartozásukat, amennyiben vitatták volna, az alperes közokirat záradékolásával nyomban végrehajtást kezdeményez a felperesek ellen.
Az alperes a részletfizetés engedélyezésével, majd pedig a teljesítési határidő meghosszabbításával, ha ideiglenesen is, de megfosztotta magát annak lehetőségétől, hogy közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezzen a felperesekkel szemben, hiszen annak ellenére, hogy a jogviszony megszűnésével a követelés esedékessé vált, a részletfizetés és a halasztás akadályát jelentette a felperesek elleni igénye érvényesítésének. Ha az alperes a részletfizetés engedélyezésének időszakában, vagy az általa biztosított 2013. július 31-i teljesítési határidő lejárata előtt kezdeményezte volna a végrehajtást a felperesek ellen, a felperesek alappal kérhették volna a végrehajtási záradék törlését, hiszen a követelés idő előtti lett volna, az alperes megszegte volna a felek megállapodását.
[15] Az alperes tisztában volt azzal, hogy a részletfizetés engedélyezésével, majd a teljesítési határidő meghosszabbításával azt kockáztatja, hogy kifut abból az időből, amikor még folyamatban van a Kft. elleni felszámolás, amikor még a Kft.-vel szemben bekövetkező jogvesztést megelőzően tudja igényét érvényesíteni a felperesekkel szemben. Ugyanakkor a felperesek is átláthatták annak jelentőségét, hogy a részükre biztosított részletfizetési lehetőséggel és a teljesítési határidő módosításával meghosszabbodik az a határidő, amely alatt teljesíteni kötelesek, ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy időközben befejeződik a Kft. felszámolása és ők helytállási kötelezettségük teljesítése esetén sem tudják megtérítési igényüket a Kft.-vel szemben a felszámolási eljárásban érvényesíteni.
[16] A felpereseknek az őket terhelő helytállási kötelezettség teljesítésére adott részletfizetés és halasztás az alperes igényérvényesítési késedelmének kimentésére alapot adó olyan ok, ami a Kft.-vel szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés ellenére nem mentesíti a felpereseket a készfizető kezesi helytállási kötelezettségük teljesítése alól. A régi Ptk. 276. § (2) bekezdése (amelyen az 1/2010. PJE alapul) ugyanis a jogosult jogról való lemondásának esetén túl csak akkor engedi meg a kezes felszabadulását a helytállási kötelezettsége alól, ha a követelés a jogosult valamely hibája miatt vált behajthatatlanná. A peres felek megállapodása viszont nem vonható ebbe a körbe: nem a jogosult hibája miatt válik behajthatatlanná a követelés. Ha a kezesek és a jogosult részletfizetésben vagy halasztásban állapodtak meg, és a készfizető kezesek vonatkozásában a megállapodásban rögzített teljesítési határidő a főadós felszámolását követő időpontban telik le.
[17] Miután az alperes észlelte, hogy a felperesek a 2013. július 31-ig meghosszabbított teljesítési határidő lejáratáig sem tettek eleget vállalt kötelezettségüknek, 2013. szeptember 19-én kérte a közokirat záradékolását, a közjegyző pedig 2013. szeptember 30-án közokirat záradékolásával elrendelte a végrehajtást a felperesek ellen.
[18] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria – indokolásbeli kiegészítéssel és pontosítással – hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. I. 22.156/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás