PÜ BH 2018/192
PÜ BH 2018/192
2018.07.01.
Amennyiben az adóoptimalizálást célul kitűző atipikus szerződés eredményeként a kötelezettnek módja nyílna a helyi adókból visszatérítést kérni, amely lehetőséggel azonban nem él, elzárva így a jogosultat a szerződésben kikötött sikerdíj elérésétől, az együttműködési kötelezettségének megsértése miatt a szerződést eredményesen teljesítő jogosult felé kártérítési felelősség terheli [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 4. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A peres felek között 2013. december 18-án megállapodás jött létre, amelyben a felperes operatív audit keretében az alperes által fizetett építmény- és telekadó optimalizálás lehetőségeinek feltérképezését vállalta. A felperesnek a szerződés szerinti kötelezettsége volt minden szükséges intézkedést megtenni az eredetileg meghatározott építmény- és telekadó csökkentése érdekében.
[2] A peres felek a szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a felperes által lefolytatott vizsgálatok alapján az illetékes adóhatóság által megállapított építmény- és telekadónál kisebb értékek számíthatók, úgy a felperes jelentést nyújt be az alperes részére, amely tartalmazza a felperes ajánlásait és az általa javasolt eljárásra vonatkozó tervezetet.
[3] A peres felek megállapodtak, hogy a felperes nem jogosult díjazásra, amennyiben közreműködése az alperes számára nem eredményez megtakarítást. Ugyanakkor a felperes a szerződésben meghatározott tevékenység eredményeként kapott megtakarítások alapján számláz, és e sikerdíj alapjául szolgáló megtakarítások magukban foglalják az adó-visszatérítéseket, adócsökkentéseket, adókedvezményeket, adóelengedéseket, jóváírásokat, valamint minden egyéb összeget, amelyet az alperes a szerződés által szabályozott építmény- és telekadóval kapcsolatosan benyújtott visszaigénylések, kérvények és adóalapot csökkentő bevallások benyújtását követően szerzett meg az illetékes adóhatóságoktól. A felperesi sikerdíj összege megegyezik a tevékenysége révén létrejött megtakarítások 48%-ával.
[4] A szerződésben a felperes vállalta, hogy amennyiben tanácsadásával ellentétes döntés keretében az illetékes adóhatóság elutasítja az építmény-, illetve telekadó csökkentésére vonatkozó alperesi kérelmet vagy bevallást, akkor az alperes által kifizetett díjazást visszafizeti.
[5] Az alperes a szerződésben vállalta, hogy a felperes rendelkezésére bocsát minden olyan adatot és iratot, amely a megbízás sikeres teljesítéséhez szükséges.
[6] A szerződés 4.8 pontjában a felek megállapodtak, hogy amennyiben az alperes a szerződésben rögzített kötelezettségeit megszegi, és a felperes által igazoltan megküldött írásos figyelmeztetés ellenére nem hagy fel e magatartásával, azt úgy kell tekinteni, hogy az akadály által érintett részre vonatkozóan a szerződést részben vagy teljesen felmondta, és ilyen esetben a felperes munkadíjat és költségtérítést igényelhet.
[7] A felperes a 2009-2014 évre vonatkozóan a szükséges vizsgálatokat lefolytatta, az auditjelentéseket az alperes részére 2014. szeptember 22-én átadta. A k.-i ingatlanok vonatkozásában jelentős megtakarítási lehetőségeket állapított meg. Az alperes az adómegtakarítások érvényesítése érdekében azonban intézkedéseket nem tett, úgy döntött, hogy a módosított adóbevallást 2009. évre vonatkozóan nem nyújtja be.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] Felperes módosított kereseti kérelmében 26 416 685 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen megbízási sikerdíj, másodlagosan kártérítés jogcímen kérte az alperes marasztalását. Harmadlagosan 10 000 euró munkadíj és 6 435 378 forint költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a szerződés 4.8 pontjára alapítottan.
[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes megbízási díjra, illetőleg kártérítésre lenne jogosult. A harmadlagos kereseti kérelem tekintetében időelőttiségre hivatkozott.
Az első- és másodfokú közbenső ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli a felek közötti szerződés megszegéséből eredően a felperest ért kár megtérítése iránt. Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelmet alaptalannak találta, mert a felperes a szerződés értelmében csak a megtakarítások visszaigénylése után vált jogosulttá a megbízási díjra, e feltétel azonban nem valósult meg. Alaposnak ítélte ugyanakkor a másodlagosan, kártérítés jogcímén előterjesztett kereseti kérelmet, figyelemmel arra, hogy az alperest a szerződések teljesítése körében elvárható jóhiszemű teljesítés keretében kötelezettség terhelte az együttműködésre, vagyis arra, hogy a felperest megillető sikerdíj kifizetésének feltételeit a szükséges körben együttműködést tanúsítva teljesítse, amely szerződéses kötelezettségét megszegte. E megállapításra tekintettel a harmadlagos kereseti kérelmet érdemben nem vizsgálta.
[11] A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét – annak helyes indokaira visszautalással – helybenhagyta. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság érdemi döntését alátámasztja a felek között létrejött szerződés 4.4. pontja, amely szerint a megbízás sikeres teljesítéséhez szükséges körülményeket az alperes volt köteles biztosítani. Ezen túlmenően az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 277. §-ának (4) bekezdése előírja a szerződés teljesítése érdekében a felek együttműködési kötelezettségét.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A jogerős közbenső ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős közbenső ítélet elsőfokú közbenső ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
[13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérte
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 6. pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a konkrét jogszabályhely megjelölést nem tartalmazó hivatkozásit (Ptk. 474-482), miután egy szerződéstípus összes szabályára történő általános utalás e kritériumot nem elégíti ki.
[15] A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő csupán a korábbi beadványokra (BH 1995.199.II.), illetve – jogi álláspont kifejtése nélkül – csupán korábban előadottakra (BH 1998.558.) utalni. Ezért a Kúria érdemben nem vizsgálta az alperes eljárás tartama alatt tett valamennyi nyilatkozatára történő általános hivatkozását sem.
[16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[17] A Kúria a lefolytatott felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős közbenső ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt – érdemben vizsgálható – okból nem jogszabálysértő.
[18] A Pp. 254. § (3) bekezdése értelmében ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. A másodfokú bíróság ítéletének 4. oldal utolsó bekezdésében megjelölte, hogy az elsőfokú ítéletet annak helyes indokaira visszautalással hagyta helyben. A rövidített másodfokú ítélet ekként történő indokolására a fenti jogszabályi rendelkezés lehetőséget teremtett, ezzel élt a másodfokú bíróság, ezért eljárási szabálysértés (Pp. 253. §), vagy az indokolási kötelezettség megsértése [Pp. 221. § (1) bekezdése] miatt a jogerős közbenső ítélet nem kifogásolható, erre hivatkozással a jogerős közbenső ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése nem kérhető.
[19] Helyesen utalt a másodfokú bíróság arra, hogy a Ptk. 277. §-ának (4) bekezdése a szerződés teljesítése körében az ügyletkötő felek közötti jóhiszemű együttműködési kötelezettséget írja elő, ezért a Ptk. 200. § (1) bekezdésének megfelelően, a szerződéskötési szabadság érvényesülése mellett a peres felek által kialakított szerződéses konstrukcióban az alperes fizetési kötelezettsége elhárításaként nem hivatkozhat arra, hogy az adótúlfizetés visszaigénylése érdekében való eljárás kizárólag a vele való egyeztetéshez kötött. A peres felek közötti atipikus megbízási jogviszony egyértelmű célkitűzése az adóoptimalizálás elérése volt, e szerződéses célkitűzést a felperes megvalósította, tevékenységének eredményeként az alperesnek módja nyílt volna a helyi adókból visszatérítést kérnie.
[20] A szerződés rendelkezéseiből és az együttműködési kötelezettség elvéből helyesen vezette le a bíróság, hogy megfelelő felperesi teljesítés esetén a szerződés alperes részéről történő megszegésének minősül a feltárt adótúlfizetés esetén az adó visszaigénylési eljárástól való elzárkózás. E szerződésszegés megalapozza az alperes kártérítési felelősségét, ezért jogszabálysértés nélkül hozott a bíróság a felelősség jogalapját megállapító közbenső ítéletet.
[21] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.337/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás