2/2018. (VI. 21.) NMHH rendelet

egyes elektronikus hírközlési tárgyú NMHH rendeletek módosításáról¹

2018.07.21.

Az 1. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 8., 9. és 10. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 6. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 206. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rádióamatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet módosítása

1. § A rádióamatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„3. Irányító kezelő: az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló személy, aki Magyarországon kiállított CEPT fokozatú egyéni rádióamatőr engedéllyel rendelkezik, és az amatőrállomásnak a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti üzemben tartásáért, használatáért és a forgalmazásáért felelős, abban az esetben is, ha nem tartózkodik a forgalmazás helyén.”

2. § Az R1. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egy irányító kezelő – az átjátszó és jeladó állomások kivételével – egyetlen közösségi amatőrállomáson láthat el irányító kezelői feladatot. A természetes személy által üzemeltetett különleges amatőrállomás esetén az engedélyes is irányító kezelőnek minősül a rádióamatőr engedély érvényessége szempontjából.”

3. § Az R1. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az amatőrállomás vagy annak fő berendezése

a) a rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletnek megfelelően kereskedelmi forgalomba hozott rádióberendezés vagy annak része, vagy

b) CEPT NOVICE vagy CEPT HAREC fokozatú rádióamatőr engedéllyel rendelkező rádióamatőr által vagy rádióamatőr számára épített vagy átalakított berendezés

lehet.”

4. § Az R1. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Minden olyan természetes személy, aki:

a) a 14. évét még nem töltötte be, de vizsgára jelentkezését a rádióamatőrök nemzeti képviseleti és érdekvédelmi szervezete támogatja, Kezdő fokozatú;

b) a 14. évét betöltötte és a 16. évét nem töltötte be, Kezdő, Alap és HAREC fokozatú;

c) a 16. évét betöltötte és a 60. évét nem töltötte be, Alap és HAREC fokozatú;

d) a 60. évét betöltötte, Kezdő, Alap és HAREC fokozatú

rádióamatőr vizsgát tehet.”

5. § Az R1.

1. 5. § (1) bekezdésében a „Rádióamatőr vizsga” szövegrész helyébe az „A rádióamatőr vizsga a hatóság előtt tett vizsga, amelynek az alábbi fokozatai vannak” szöveg,

2. 9. § (2) bekezdésében az „a 7. melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „a hatóság honlapján, a rádióamatőr engedélyek kiadásáról szóló eljárási tájékoztató menüpontban elérhető” szöveg,

3. 12. § (11) bekezdés a) pontjában az „5 év,” szövegrész helyébe a „10 év,” szöveg, b) pontjában az „5 év” szövegrész helyébe a „10 év” szöveg,

4. 13. § (1) bekezdésében a „hívójelet a következők szerint kell kiegészíteni” szövegrész helyébe a „hívójel a következők szerint kiegészíthető” szöveg

lép.

6. § Az R1. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

7. § Hatályát veszti az R1.

a) 3. § (5) bekezdése,

b) 9. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja,

c) 9. § (3) bekezdés c) pont cc) alpontja,

d) 7. melléklete.

2. A polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 7/2012. (I. 26.) NMHH rendelet módosítása

8. § A polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 7/2012. (I. 26.) NMHH rendelet 14. § (1) bekezdésének n) pontjában a „lakcím adatait,” szövegrész helyébe a „lakcím adatait, valamint adóazonosító jelét” szöveg lép.

3. A frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet módosítása

9. § A frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R2.) 20/A. § (4) bekezdésében a „10 000 Ft-ot” szövegrész helyébe az „50 000 Ft-ot” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti az R2. 20/A. § (4a) bekezdése.

4. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

1. melléklet a 2/2018. (VI. 21.) NMHH rendelethez

„1. melléklet a 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelethez

Rádióamatőr vizsga tárgykörök²

A vizsga anyaga csak az amatőrállomásokon végzett forgalmazások, kísérletek és vizsgálatok szempontjából jelentős tárgykörökre terjed ki. Ebbe beletartoznak az áramkörök és diagramjaik. A kérdések vonatkozhatnak integrált vagy diszkrét alkatrészekből épült áramkörökre.

A vizsgázónak az elméleti tárgykörök ismeretén kívül gyakorlati vizsgát is kell tennie forgalmazási készségből.

Az egyes tárgykörök ismerete a vizsga fokozatától függően kötelező, amit az alábbi táblázatokban X jelöl. A táblázatok fejlécében a vizsgafokozatokra alkalmazott jelölések:

A = Alap fokozat

B = HAREC fokozat

A tárgykörök ismeretének megkívánt mélysége az egyes vizsgafokozatoknál:

Kezdő: alapfokú elméleti tájékozottság, elemi ismeretek az elektromosság és a rádiótechnika területén. Az amatőrállomás berendezéseinek beállításának, ellenőrzésének készség szintű ismerete.

Alap: az alapfokú elméleti tájékozottságon kívül az eszközök gyakorlati ismerete. Ismerni kell az amatőr állomás fő részeit, azok rendeltetését és felépítését tömbvázlat szinten.

HAREC: az alap fokozatnál megkívánt mélységen felül az áramkörök felismerő, elemző ismerete, műszaki jellemzőik meghatározása és összekapcsolása, a működés ismertetése. Az amatőrállomás fő részeinek ismerete kapcsolási rajz szinten.

A vizsga fokozatától függetlenül készség szintű vizsga tehető morze ismeretekből.

Kezdő vizsga témakörei:

1. Rádióamatőr tevékenység

2. A rádióamatőr állomás eszközei

3. Modern adó-vevők szolgáltatásai

4. Frekvencia, moduláció, demoduláció, hullámhossz, teljesítmény

5. Antenna, földelés szerepe

6. SWR fogalma, mérése

7. Villámvédelem

8. Üzemmódok és jelölésük

9. Hullámsávok

10. Hívójelek

11. Forgalmi rövidítések

12. Q-kódok

13. Betűzési ÁBC

14. Az RST skála

15. QSL-lap

16. Forgalometika

17. Logvezetés

Alap és HAREC fokozat általános követelményei:

		A	B
1.	A hivatkozott mennyiségek mértékegységei, valamint azok általánosan használt többszörösei és törtrészei	X	X
2.	Az összetett szimbólumok használata	X	X
3.	Matematikai fogalmak és műveletek:
	számtani alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás)	X	X
	törtek		X
	tíz hatványai, kitevős mennyiségek, logaritmusok		X
	négyzetre emelés, négyzetgyökvonás		X
	inverz értékek		X
	lineáris és nemlineáris diagramok értelmezése		X
	bináris számrendszer		X
4.	A képletek alkalmazása és azok átalakítása		X

I. Műszaki tárgykör:

1. Villamosság-, elektromágnesség- és rádió-elmélet		A	B
1.1.	Vezetőképesség:
	vezető, félvezető, szigetelő		X
	áram, feszültség, ellenállás		X
	áramerősség, feszültség és ellenállás mértékegységei	X	X
	Ohm-törvény	X	X
	Kirchhoff-törvények		X
	villamos teljesítmény	X	X
	teljesítmény mértékegységei	X	X
	villamos energia		X
1.2.	Áramforrások:
	telepek és tápegységek		X
	feszültségforrás, forrásfeszültség, rövidzárási áram, belső ellenállás, kapocsfeszültség		X
	feszültségforrások soros és párhuzamos kapcsolása		X
1.3.	Villamos tér:
	villamos térerősség		X
	térerősség mértékegysége (Volt/méter)		X
	villamos terek árnyékolása		X
1.4.	Mágneses tér:
	áramvezető körül kialakuló mágneses tér		X
	mágneses terek árnyékolása		X
1.5.	Elektromágneses tér:
	rádióhullámok mint elektromágneses hullámok		X
	terjedési sebesség, frekvencia, hullámhossz összefüggése	X	X
	polarizáció		X
1.6.	Szinuszos jelek:
	grafikus ábrázolása az idő függvényében	X	X
	pillanatérték, amplitúdó, effektív érték, átlagérték		X
	periódus, periódusidő		X
	frekvencia		X
	frekvencia mértékegysége	X	X
	fázis, fáziskülönbség		X
1.7.	Nem-szinuszos jelek:
	hangfrekvenciás jelek		X
	digitális jelek, négyszögjel		X
	grafikus ábrázolás az idő függvényében	X	X
	egyenfeszültségű komponens, alaphullám, magasabb harmonikusok		X
	zajok (vevő termikus zaja, sávzaj, zajsűrűség, vevő hasznos sávszélességébe eső zajteljesítmény)		X
1.8.	Modulált jelek:
	modulációk típusai, előnyeik, hátrányaik	X	X
	modulálatlan vivőhullám (CW)	X	X
	amplitúdómoduláció (AM)	X	X
	frekvenciamoduláció (FM) és egyoldalsávos amplitúdómoduláció (SSB)	X	X
	fázismoduláció	X	X
	modulációs löket és modulációs index		X
	vivő, oldalsávok, sávszélesség	X	X
	CW, AM, SSB és FM jelek hullámalakjai		X
	CW, AM és SSB jelek spektruma		X
	digitális modulációk: FSK, BPSK, QPSK, QAM		X
	digitális modulációk: bit sebesség, karakter sebesség (Baud-rate) és sávszélesség		X
1.9.	Teljesítmény és energia:
	szinuszos jelek teljesítménye	X	X
	a következő dB értékekhez tartozó teljesítményarányok: 0 dB, 3 dB, 6 dB, 10 dB, 20 dB (mind pozitív, mind negatív értékeik esetén)		X
	egymás után kapcsolt erősítők vagy csillapítók bemeneti és kimeneti teljesítmény arányai dB-ben		X
	illesztés és annak fajtái		X
	be- és kimeneti teljesítmény és a hatásfok közötti összefüggés	X	X
	csúcs burkoló teljesítmény (PEP)		X
1.10.	Digitális jelfeldolgozás:
	mintavételezés és kvantálás		X
	legkisebb mintavételi frekvencia (Nyquist frekvencia)		X
	kiegyenlítő (anti aliasing) szűrés, visszaállító szűrés		X
	analóg-digitális/digitál-analóg konvertálás (ADC/DAC)		X

2. Alkatrészek		A	B
2.1.	Ellenállás:
	ellenállás fogalma		X
	ellenállás mértékegysége	X	X
	áram-feszültség karakterisztika		X
	teljesítmény-disszipáció		X
	ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása	X	X
2.2.	Kondenzátor:
	kapacitás fogalma		X
	kapacitás mértékegysége	X	X
	kapacitás összefüggése a méretekkel és a dielektrikummal		X
	reaktancia		X
	feszültség és áram közötti fázisviszonyok		X
	kondenzátorok jellemzői, fix és változtatható kapacitású kondenzátor (lég-, csillám-, kerámia-, műanyag szigetelésű- és elektrolitikus kondenzátorok)		X
	kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása	X	X
2.3.	Induktivitás:
	önindukciós tényező		X
	induktivitás mértékegysége	X	X
	menetszám, az átmérő, a hossz és a mag anyagának hatása az induktivitásra		X
	reaktancia		X
	feszültség és áram közötti fázisviszonyok		X
	jósági tényező		X
2.4.	Transzformátor:
	ideális transzformátor		X
	összefüggések a menetszám-arány és a feszültség-, áram-, és impedancia arány között		X
	transzformátor típusok, alkalmazások		X
2.5.	Dióda:
	diódák használata és alkalmazása	X	X
	egyenirányító dióda	X	X
	Zener-dióda	X	X
	fényemittáló dióda (LED)		X
	kapacitásdióda (varicap)		X
	záróirányú feszültség, áram és teljesítmény		X
2.6.	Tranzisztor:
	a tranzisztor mint erősítő és oszcillátor	X	X
	pnp és npn tranzisztorok		X
	erősítési tényező		X
	térvezérlésű tranzisztor (n- és p-csatornás, j-FET) és bipoláris tranzisztor összehasonlítása		X
	gate (vezérlőelektróda) és a source (forráselektróda) közötti ellenállás		X
	drain (nyelő) árama és feszültsége közötti viszony		X
	tranzisztor földelt-emitteres, -bázisú és -kollektoros kapcsolásban: a kapcsolások be- és kimeneti impedanciája, az előfeszítés módszerei		X
2.7.	Egyéb:
	egyszerű termikus eszközök, elektroncsövek		X
	feszültségek és impedanciák a nagyteljesítményű elektroncsöves fokozatokban, impedancia transzformálás		X
	egyszerű integrált áramkörök (beleértve a műveleti erősítőket)	X	X
	hőviszonyok egyszerű áramkörökben		X

3. Áramkörök		A	B
3.1.	Alkatrészek kombinálása:
	ellenállások, kondenzátorok, tekercsek, diódák és transzformátorok soros és párhuzamos kapcsolása	X	X
	áramok és feszültségek a fenti áramkörökben		X
	nem ideális ellenállás, kondenzátor és tekercs nagyfrekvenciás viselkedése		X
3.2.	Hangolt körök és szűrők:
	soros és párhuzamos rezgőkörök impedanciája és frekvenciamenete	X	X
	rezonanciafrekvencia	X	X
	hangolt rezgőkör jósági tényezője	X	X
	sávszélesség	X	X
	sáváteresztő szűrő	X	X
	aluláteresztő, felüláteresztő, sáváteresztő és sávzáró szűrők passzív elemekből		X
	szűrők frekvenciamenete		X
	Pí-szűrő és T-szűrő		X
	kvarckristály, kvarcszűrő		X
	nem ideális elemek hatásai		X
3.3.	Tápegység:
	félhullámú és teljeshullámú egyenirányító áramkörök, hídkapcsolású egyenirányító	X	X
	simító áramkörök	X	X
	kisfeszültségű tápegységek stabilizátor áramkörei		X
	kapcsolóüzemű tápegységek, elválasztás, EMC		X
3.4.	Erősítő:
	kisfrekvenciás erősítők	X	X
	nagyfrekvenciás erősítők	X	X
	erősítési tényező, erősítés szabályozása		X
	amplitúdó-frekvencia jelleggörbe és sávszélesség	X	X
	A, AB, B és C osztályú erősítők	X	X
	erősítők nemlineáris torzításai, túlvezérlés		X
3.5.	Detektor:
	AM detektor (burkoló detektor)	X	X
	diódás detektor		X
	produkt detektor és beat oszcillátor (BFO)		X
	FM detektor	X	X
3.6.	Oszcillátor:
	visszacsatolás (szándékos és nem szándékos rezgések)	X	X
	frekvenciát és a stabil rezgési feltételeket befolyásoló tényezők	X	X
	LC oszcillátor		X
	kristályoszcillátor, harmonikus (overtone) oszcillátor		X
	feszültségvezérelt oszcillátor (VCO)		X
	fáziszaj		X
3.7.	Fáziszárt hurok (PLL):
	szabályozó hurok, komparátor áramkörök		X
	frekvencia szintézis programozható osztóval a visszacsatoló hurokban		X

4. Vevők		A	B
4.1.	Típusai:
	egyenes vevő	X	X
	egyszer- és kétszertranszponált szuperheterodin vevő	X	X
4.2.	Tömbvázlatok:
	CW vevő (A1A)	X	X
	AM vevő (A3E)	X	X
	SSB vevő (J3E)	X	X
	FM vevő (F3E)	X	X
4.3.	Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés):
	nagyfrekvenciás erősítő (hangolható vagy fix átvitelű)	X	X
	oszcillátor (fix és szabályozható)	X	X
	keverő	X	X
	középfrekvenciás erősítő	X	X
	határoló		X
	detektor, beleértve a produkt detektort	X	X
	hangfrekvenciás erősítő	X	X
	automatikus erősítésszabályozás (AGC)		X
	S-mérő		X
	zajzár	X	X
	tápegység		X
4.4.	Vevők jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva):
	szomszédos csatorna		X
	szelektivitás	X	X
	érzékenység	X	X
	vevőzaj, zajtényező		X
	stabilitás		X
	tükörfrekvencia		X
	lefulladás, vevő blokkolás		X
	intermoduláció, keresztmoduláció		X
	visszakeverés (fáziszaj)		X

5. Adók		A	B
5.1	Típusai:
	frekvenciaáttevéses (keveréses) és anélküli adók	X	X
5.2.	Tömbvázlatok:
	CW adó (A1A)	X	X
	SSB adó (J3E)	X	X
	FM adó (F3E)	X	X
5.3.	Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés):
	keverő	X	X
	oszcillátor (kristályoszcillátor, VFO)	X	X
	elválasztó fokozat	X	X
	meghajtó	X	X
	frekvenciatöbbszöröző	X	X
	teljesítményerősítő	X	X
	kimeneti illesztés	X	X
	kimeneti szűrő (Pí-szűrő)	X	X
	frekvenciamodulátor	X	X
	fázismodulátor	X	X
	SSB modulátor	X	X
	kristályszűrő		X
	tápegység		X
5.4.	Adók jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva):
	frekvenciastabilitás	X	X
	rádiófrekvenciás sávszélesség	X	X
	oldalsávok	X	X
	hangfrekvenciás tartomány		X
	nemlinearitás (harmonikus és intermodulációs torzítás)		X
	kimeneti impedancia		X
	kimenő teljesítmény	X	X
	hatásfok		X
	frekvencialöket		X
	modulációs index		X
	CW billentyűzési kattogás, csipogás		X
	SSB túlvezérlés és fröcskölés (Splattering)		X
	zavaró nagyfrekvenciás kisugárzások	X	X
	készüléksugárzások		X
	fáziszaj		X

6. Antennák és tápvonalak		A	B
6.1.	Antennák típusai:
	középen táplált félhullámú antenna	X	X
	végén táplált félhullámú antenna	X	X
	hajlított dipól		X
	negyedhullámú függőleges antenna (földelt alap)	X	X
	parazitaelemes antenna (Yagi)	X	X
	apertúra antenna (parabolikus reflektor, tölcsérantenna)		X
	többsávos antennák (trap dipól)		X
6.2.	Antennák jellemzői:
	feszültség és áram eloszlása az antennán		X
	impedancia a betáplálási ponton	X	X
	nem rezonáns antenna kapacitív vagy induktív impedanciája		X
	polarizáció	X	X
	antenna irányítottsága, hatásfoka nyeresége	X	X
	besugárzott terület		X
	effektív kisugárzott teljesítmény (ERP, EIRP)	X	X
	előre-hátra viszony	X	X
	vízszintes és függőleges sugárzási diagramok	X	X
6.3.	Tápvonalak:
	párhuzamos vezetőkből álló tápvonal		X
	koaxiális kábel, csatlakozók	X	X
	hullámvezető		X
	hullámimpedancia (Z₀)		X
	állóhullámarány	X	X
	veszteségek	X	X
	balun	X	X
	antennaillesztés	X	X
	antennahangoló egységek szerepe (Pí-tag, T-tag)	X	X

7. Hullámterjedés		A	B
	szakasz-csillapítás, jel-zaj viszony		X
	közvetlen átlátás (szabadtéri terjedés, a távolság négyzetével fordított arányú törvényszerűség)		X
	ionoszféra rétegek és hatásuk	X	X
	ionoszféra rétegeinek hatása a rövidhullámok terjedésére	X	X
	a Nap hatása az ionoszférára		X
	többutas terjedés az ionoszférában		X
	kritikus frekvencia		X
	maximális használható frekvencia (MUF)		X
	felületihullám, térhullám, kisugárzási szög és áthidalt távolság	X	X
	fading	X	X
	troposzférikus terjedés (Duct-jelenség, szóródás)	X	X
	antenna magasságának hatása az áthidalható távolságra (rádió horizont)	X	X
	szórt (sporadikus) E-visszaverődés		X
	meteor-nyomvonalas terjedés		X
	Hold-visszaverődés		X
	galaktikus zajok		X
	földi eredetű zajok (termikus zaj)		X
	atmoszférikus zajok (távoli villámlás)		X
	időjárási viszonyok hatása a VHF és UHF terjedésre	X	X
	RH, URH és a mikrohullámú terjedés sajátosságai	X	X
	Napfolt-ciklus és hatása a rádiótávközlésre	X	X
	terjedési előrejelzésekhez szükséges ismeretek: domináns zajforrások, jel-zaj viszony, legkisebb vehető jelszint, szakasz, antennanyereség, tápvonal csillapítás, legkisebb adóteljesítmény		X

8. Mérések		A	B
8.1.	Mérések végzése:
	egyen és váltakozó feszültség és áram mérése	X	X
	mérési hibák: frekvencia, hullámalak és a műszerek belső ellenállásának hatása a mérés pontosságára		X
	ellenállás mérése	X	X
	egyenáramú és rádiófrekvenciás teljesítmény mérése: átlagos teljesítmény, csúcs burkoló teljesítmény (PEP)	X	X
	feszültség- állóhullámarány (VSWR) mérése	X	X
	rádiófrekvenciás jel és burkolójának hullámalak-mérése		X
	frekvenciamérés	X	X
	rezonanciafrekvencia mérése		X
8.2.	Mérőműszerek:
	rádiófrekvenciás teljesítménymérő	X	X
	reflektométer híd, állóhullámarány-mérő (SWR-mérő)	X	X
	abszorbciós frekvenciamérő		X
	jelgenerátor		X
	oszcilloszkóp		X
	spektrumanalizátor		X
	műterhelés	X	X

9. Zavarkibocsátás és zavartűrés		A	B
9.1.	Zavarok elektronikus berendezésekben:
	blokkolás		X
	intermoduláció	X	X
	zavarok a hasznos jelben (TV, rádió)	X	X
	zavarok a hangfrekvenciás áramkörökben	X	X
9.2.	Zavarok oka elektronikus berendezésekben:
	adó térerőssége	X	X
	adó zavaró sugárzásai	X	X
	nemkívánatos hatás a berendezésre: az antennabemenet felől, más csatolt vonalak felől (hálózat, hangszóró, csatlakoztatott kivezetés) és a közvetlen sugárzásból		X
9.3.	A zavarok elleni védekezés módjai, a zavarok megelőzésére és elhárítására tett intézkedések:
	szűrés	X	X
	csatolásmentesítés	X	X
	árnyékolás	X	X
	jó RF földelés		X
	teljesítmény csökkentés	X	X
	adó- és TV-antenna eltávolítása egymástól	X	X
	egyik végén táplált félhullámú antenna elkerülése	X	X
	jó viszony a szomszédokkal	X	X

II. Biztonságtechnikai tárgykör:

10. Villamos biztonságtechnika		A	B
10.1.	Életvédelem:
	villamos áram hatása az emberi szervezetre	X	X
	áramütés elleni megelőző intézkedések, eljárás balesetek esetén	X	X
	az elektromágneses tér egészségügyi hatása		X
10.2.	Hálózati táplálás és veszélyei:
	hálózati táplálás veszélyei	X	X
	az elektromos hálózatok vezetékeinek – a nullavezető, a fázisvezető és a földelő vezető – színjelzései	X	X
	védőföldelés	X	X
	túláram és zárlat elleni védelem, gyors- és lassú biztosítók	X	X
	a kettős szigetelés	X	X
10.3.	Nagyfeszültség veszélyei:
	egyenfeszültségek, kis- és nagyfrekvenciás váltófeszültségek veszélyei	X	X
	a feltöltött kondenzátor veszélye	X	X
10.4.	Villámcsapás:
	a védekezés fajtái (antenna elhelyezés, villámáram felfogó-, levezető kialakítása)	X	X
	berendezések földelése	X	X

III. Forgalmazási tárgykör:

Nemzeti és nemzetközi forgalmazási szabályok és eljárások					A	B
1.	Forgalmazásnál használt betűk
	1.1.	Nemzetközi betűzési ábécé:
A=Alfa B=Bravo C=Charlie D=Delta E=Echo F=Foxtrot G=Golf H=Hotel I=India			J=Juliet K=Kilo L=Lima M=Mike N=November O=Oscar P=Papa Q=Quebec R=Romeo	S=Sierra T=Tango U=Uniform V=Victor W=Whiskey X=X-ray Y=Yankee Z=Zulu	X	X
	1.2.	Magyar betűzési ábécé:
A=Aladár, Antal B=Béla C=Cecil D=Dénes E=Elemér F=Ferenc G=Géza H=Helén I=Ilona			J=János K=Károly L=László M=Mátyás, Mihály N=Nelli O=Olga P=Péter Q=Kvelle R=Róbert	S=Sándor T=Tamás U=Ubul V=Viktor W=dupla-Vilmos X=ikszes Y=ipszilon Z=Zoltán	X	X
2. Q-kódok					X	X
3. Forgalmazási rövidítések					X	X
4.	Nemzetközi vészjelek, veszélyhelyzeti forgalom, kommunikáció természeti csapás esetén
vészjelek: a rádiótávíró adásmódban: ” · · · ─ ─ ─ · · · ” (SOS), a rádiótávbeszélő adásmódban: „MAYDAY”					X	X
amatőrállomás nemzetközi használata országos méretű természeti csapás esetén					X	X
amatőrállomás vészhelyzeti kommunikációja					X	X
amatőrszolgálatok számára felosztott frekvenciasávok					X	X
5.	Hívójelek
amatőrállomás azonosítása					X	X
hívójelek használata					X	X
hívójelek felépítése					X	X
szomszédos országok nemzeti azonosító jelei (prefixek)					X	X
európai országok nemzeti azonosító jelei (prefixek)					X	X
a világ országainak nemzeti azonosító jelei (prefixek)						X
6.	Sávtervek
IARU sávtervek elvei					X	X
IARU sávtervek céljai					X	X
7.	Társadalmi felelősség
Amatőrök társadalmi kódexe					X	X
Önszabályozás és önképzés					X	X

IV. Jogi tárgykör:

Az amatőrszolgálatokra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok		A	B
1.	Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Rádiótávközlési Szabályzata
	amatőrszolgálat és műholdas amatőrszolgálat definíciója	X	X
	az amatőrállomás meghatározása	X	X
	a Nemzetközi Rádiószabályzat 25. cikke (rádióadások azonosítása)	X	X
	rádióamatőr-frekvenciasávok	X	X
	az amatőrszolgálatok szolgálati kategóriája	X	X
	az ITU rádiós körzetei	X	X
	adások jelölése	X	X
2.	Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) által kiadott szabályozások
	amatőrállomások ideiglenes használata CEPT tagországokban	X	X
3.	Nemzeti jogszabályok engedélyezési feltételek
	rádióamatőrökre vonatkozó nemzeti jogszabályok	X	X
	engedélyezési feltételek	X	X
	naplózási ismeretek bemutatása: naplóvezetés, annak célja és a rögzített adatok	X	X

V. Gyakorlat

Valós rádióforgalom bemutatása, amely során a jelöltnek be kell mutatnia a rádiótávbeszélő forgalom készség szintű ismeretét, az elméleti forgalmazási ismeretek gyakorlati használatát.

Morze vizsga követelményei

A vizsgázónak be kell mutatnia, hogy képes betű- és számcsoportokat, írásjeleket tartalmazó morzekódokat adni, illetve venni 3 percig, 6 WPM (=Words Per Minute, ahol egy szó öt karakterből áll), azaz 30 karakter/perc sebességgel kézi úton.

Az adásban legfeljebb 1 javítatlan és 4 javított, a vételben 4 hiba lehet.

Morzekódok:

Hibajel: folyamatosan leadott legalább 6 pont

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. július 22. napjával.

A CEPT T/R 61-02 Ajánlása és ERC 32. Jelentése alapján

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek