• Tartalom

2/2018. (II. 28.) LÜ utasítás

2/2018. (II. 28.) LÜ utasítás

a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárási szabályairól

2024.07.12.

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (4) és (4a) bekezdésére – az ügyészség működésével kapcsolatban felmerülő szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás tárgyi hatálya a szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések kivizsgálására és kezelésére, valamint azzal összefüggésben az ügyészségi alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos – az Alaptörvényben, az ügyészségre vonatkozó jogszabályokban, a legfőbb ügyészi utasításokban és körlevelekben foglalt szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között meghatározott szervezeti célkitűzésektől, értékektől és elvektől eltérő – magatartásának vizsgálatára terjed ki.

(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki

a) az ügyészségi alkalmazott azon magatartásának vizsgálatára, amellyel kapcsolatban jogszabály szerint kijelölt szerv vagy személy jogosult, illetve köteles eljárni, így különösen arra az esetre, amikor büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárásnak van helye,

b) a közérdekű bejelentés kivizsgálására,

c) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban meghatározott szabálytalanság vizsgálatára és kezelésére,

d) más eljárás hatálya alá tartozó egyéni jog- vagy érdeksérelem orvoslására vagy igény érvényesítésére irányuló kérelemre.

2. § Az utasítás alkalmazásában:

a) integritás tanácsadó: a legfőbb ügyész által a szervezeti integritást sértő eseményekkel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt, és e feladatai tekintetében közvetlenül a legfőbb ügyész irányítása alatt álló ügyészségi alkalmazott,

b) szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely az ügyészségre vonatkozó szabályoktól, valamint a meghatározott szervezeti célkitűzésektől, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér.

2. A szervezeti integritást sértő esemény bejelentése, a bejelentés kezelése

3. § (1) Szervezeti integritást sértő eseménnyel kapcsolatos bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) bárki tehet. A bejelentést szóban vagy írásban lehet megtenni.

(2) Szóban bejelentést tenni az integritás tanácsadó e célra kijelölt fogadó helyiségében vagy az ügyészség hivatalos honlapján, a ww w.ugyesz seg.h u oldalon, az integritás tanácsadó cím alatt közzétett telefonszámon lehet. A szóban tett bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Az integritás tanácsadó előzetes bejelentkezés alapján kérelemre – legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül – lehetőséget biztosít a bejelentés személyes megtételére.

(4) Írásban bejelentést tenni az erre a célra kialakított elektronikus levélcímen (integritas@mku.hu) vagy postai úton, a bejelentés integritás tanácsadónak történő megküldésével lehet.

(5) Amennyiben a szervezeti integritást sértő esemény az integritás tanácsadó magatartásával, tevékenységével hozható összefüggésbe, akkor a bejelentést közvetlenül a legfőbb ügyésznél vagy az általa kijelölt ügyészségi alkalmazottnál lehet megtenni.

4. § (1) A papíralapú bejelentést a beérkezés, illetve az átvétel időpontjában érkeztetni kell.

(2) Amennyiben a bejelentést a kezelésére jogosultsággal nem rendelkező személy vagy szervezeti egység veszi át, köteles haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentés beérkezését követő első munkanapon az integritás tanácsadónak, illetve a 3. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a legfőbb ügyésznek átadni, illetve megküldeni.

(3) A bejelentés érkeztetéséről, iktatásáról az integritás tanácsadó által kijelölt ügyészségi alkalmazott gondoskodik. A bejelentéssel kapcsolatos dokumentumokat az integritás tanácsadó kezeli, tartja nyilván és őrzi. Az integritás tanácsadó köteles gondoskodni arról, hogy a személyes, illetve védett adatokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(4) Az iktatórendszerben az integritási üggyel kapcsolatos iratot úgy kell iktatni, hogy az adattartalmát kizárólag a legfőbb ügyész, az integritás tanácsadó és indokolt esetben a legfőbb ügyész egyedi felhatalmazása alapján kijelölt ügyészségi alkalmazott ismerhesse meg.

3. A szervezeti integritást sértő esemény vizsgálata

5. § (1) Az integritás tanácsadó a beadvány beérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az 1. §-ban meghatározott bejelentésnek minősül-e.

(2) Az integritás tanácsadó azt a beadványt, amely nem minősül az 1. §-ban meghatározott bejelentésnek, tartalmától függően a bejelentő egyidejű értesítése mellett

a) további ügyintézés céljából a beérkezést követő három munkanapon belül átteszi az ügyészség eljárásra jogosult más szervezeti egységéhez, vagy

b) haladéktalanul intézkedik az eljárásra jogosult köteles szervhez vagy személyhez történő áttételéről.

(3) A név nélkül vagy azonosíthatatlan bejelentő által tett bejelentés, illetve a korábban már vizsgált és tartalmában megegyező bejelentés vizsgálata mellőzhető. Az olyan bejelentés vizsgálata is mellőzhető, amelyet a szervezeti integritást sértő eseményről való tudomásszerzéstől számított hat hónap után vagy az esemény bekövetkezésétől számított egy éven túl terjesztettek elő.

(4) Az integritás tanácsadó nem köteles vizsgálni a nyilvánvalóan alaptalan, illetve kizárólag magánvéleményt tartalmazó bejelentést.

(5) A bejelentés vizsgálatának mellőzéséről az azonosítható bejelentőt tájékoztatni kell.

(6) Az érdemi ügyintézést nem igénylő bejelentésekről az integritás tanácsadó rövid összefoglalóban évente tájékoztatja a legfőbb ügyészt.

6. § (1) Az integritás tanácsadó köteles soron kívül jelenteni a legfőbb ügyésznek a bejelentett integritást sértő eseményben való bármely közvetlen vagy közvetett érintettségét. A jelentés alapján a legfőbb ügyész dönt az integritás tanácsadó adott ügy vizsgálatából való kizárásáról.

(2) Az integritás tanácsadó kizárása esetén a vizsgálatot a legfőbb ügyész által az adott ügy vizsgálatára kijelölt ügyészségi alkalmazott folytatja le.

7. § (1) Az integritás tanácsadó az ügyintézés megkezdésekor a bejelentést a következő szempontok alapján értékeli:

a) a bejelentés igényel-e vizsgálatot, illetve a vizsgálat mellőzhető-e;

b) a bejelentés a szervezet működésével összefüggő visszaéléssel, szabálytalansággal kapcsolatos-e vagy korrupciós kockázatra való figyelemfelhívás;

c) a bejelentés igényel-e sürgős intézkedést.

(2) Az integritás tanácsadó a sürgős intézkedést igénylő bejelentésről – a bejelentés rövid tartalmi összefoglalóját és az ügymenetre vonatkozó javaslatot tartalmazó feljegyzésben – soron kívül tájékoztatja a legfőbb ügyészt.

(3) Az integritás tanácsadó, amennyiben értékelése szerint a bejelentés sürgős intézkedést igényel, a 8. § és a 9. § szerinti intézkedéseket soron kívül teszi meg.

8. § (1) Az integritás tanácsadó a bejelentés értékelését követően megvizsgálja, hogy rendelkezésre állnak-e az eljárásához szükséges vagy a beadványban jelzett dokumentumok, valamint a bejelentés intézéséhez szükséges további egyéb információk. Amennyiben szükséges, intézkedik a dokumentumok, információk (a továbbiakban együtt: adatok) beszerzése iránt.

(2) Az adatokat a rendelkezésükre bocsátása érdekében megkeresett ügyészségi szervezeti egység vezetője köteles a megkeresésben meghatározott határidőn belül – amely sürgős intézkedést igénylő ügy esetén 5 munkanapnál, más esetben 15 munkanapnál hosszabb nem lehet – az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett az integritás tanácsadó rendelkezésére bocsátani.

(3) A megkeresett ügyészségi szervezeti egység vezetője az indokok megjelölése mellett köteles a megadott határidő lejárta előtt papír alapon vagy elektronikus úton írásban jelezni, ha az adatszolgáltatásnak határidőben nem tud eleget tenni. Indokolt esetben az integritás tanácsadó a határidőt egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbíthatja.

9. § (1) Amennyiben a bejelentés jellege és eredményes intézése indokolttá teszi, az integritás tanácsadó a bejelentőt, továbbá az ügyben érintett vagy arról ismerettel rendelkező ügyészségi alkalmazottat meghallgathatja.

(2) Az integritás tanácsadó a személyes meghallgatás kezdeményezéséről az ügyészségi alkalmazottat legalább a meghallgatás időpontja előtt 3 munkanappal értesíti. Az értesítés tartalmazza a bejelentés tárgyát, a meghallgatás helyét, idejét és várható időtartamát. Az integritás tanácsadó a meghallgatás tényéről és időpontjáról a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztatja.

(3) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) a meghallgatás helyét, időpontját,

b) a meghallgatott nevére, beosztására, szervezeti egységére vonatkozó adatokat,

c) a meghallgatás tárgyát,

d) a meghallgatás során feltett kérdéseket, az azokra adott válaszokat és

e) a meghallgatáson résztvevők aláírását.

(4) A bejelentést tevő, illetve a meghallgatással érintett ügyészségi alkalmazott köteles a meghallgatására meghatározott helyen és időben megjelenni.

(5) A bejelentést tevő, illetve a meghallgatással érintett ügyészségi alkalmazott a meghallgatás során nem köteles nyilatkozatot tenni, de ez esetben előzetesen fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a vizsgálat a rendelkezésre álló adatok alapján lesz lefolytatva.

(6) Ha a bejelentő nem ügyészségi alkalmazott, a meghallgatáson való megjelenésre nem kötelezhető. A meghallgatásról szóló értesítésben a bejelentő figyelmét előzetesen fel kell hívni arra, amennyiben nem jelenik meg, a vizsgálat a rendelkezésre álló adatok alapján lesz lefolytatva.

10. § (1) A bejelentés ügyintézési határideje 30 munkanap, amely a 8. § (3) bekezdése esetén, illetve különösen indokolt esetben legfeljebb további 30 munkanappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidő a bejelentés beérkezését követő munkanapon kezdődik.

(2) A legfőbb ügyész az integritás tanácsadó indokolt kérésére, illetve a 6. § (2) bekezdése esetén az ügyintézési határidőt az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

11. § Az ügyintézés alatt álló bejelentéssel tartalmában megegyező újabb, eltérő személytől érkező bejelentés az első bejelentéssel kapcsolatos eljárás lezárásáig egyesíthető.

12. § (1) Az eljárás alatt keletkezett iratokba, kezelt adatokba

a) teljeskörűen a legfőbb ügyész, az integritás tanácsadó és

b) nyilatkozatait illetően a meghallgatott

tekinthet be.

(2) Az integritás tanácsadó a vizsgálat során tudomására jutott adatot köteles bizalmasan kezelni.

13. § (1) Az integritás tanácsadó az ügyintézésének lezárását követően összegző feljegyzést készít a legfőbb ügyész részére.

(2) Az összegző feljegyzés tartalmazza

a) a bejelentés rövid összefoglalását,

b) a bejelentés alapján már megtett intézkedéseket,

c) a vizsgálat nélkül lezárható ügyek esetében a vizsgálat mellőzésének okait,

d) az eljárás során figyelembe vett, illetve mellőzött adatokat,

e) az integritás tanácsadó által kiadmányozott intézkedéseket,

f) az ügy lezárásához szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(3) A korábban már vizsgált és tartalmában megegyező bejelentés vizsgálatának mellőzésekor az összegző feljegyzésben a korábbi vizsgálatra és annak eredményére utalni kell.

(4) Az integritás tanácsadó az összegző feljegyzést a vizsgálat során keletkezett dokumentumokkal és az ügy lezárásához szükséges tervezettel, illetve a bejelentő részére elkészített válaszlevél-tervezettel együtt terjeszti fel a legfőbb ügyésznek.

14. § (1) A legfőbb ügyész az összegző feljegyzés alapján döntést hoz

a) további kiegészítő vizsgálat lefolytatásáról,

b) más hatóság megkereséséről,

c) annak megállapításáról, hogy nem történt szervezeti integritást sértő esemény vagy

d) az integritássértés megállapításáról.

(2) Az integritássértés megállapítása esetén a legfőbb ügyész dönt az alkalmazandó jogkövetkezményekről, a feltárt problémák okainak megszüntetésével és a jogszerű állapot helyreállításával kapcsolatos intézkedésekről.

(3) A jogkövetkezmény lehet különösen

a) büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás, kártérítési eljárás megindítása vagy kezdeményezése, illetve

b) belső szabályozás módosítása, betartásának fokozott ellenőrzése.

(4) A vizsgálat eredményéről a bejelentőt az integritás tanácsadó – az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – írásban értesíti.

4. A bejelentő védelme

15. § (1) Az integritással kapcsolatos ügy kezelése során úgy kell eljárni, hogy a bejelentő joga vagy jogos érdeke ne sérüljön.

(2) A bejelentővel szemben nem alkalmazható semmiféle hátrányos jogkövetkezmény, bejelentéséért felelősségre nem vonható, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy szándékosan valótlan tartalommal tett bejelentést.

(3) A bejelentő a bejelentésében vagy meghallgatása során kérheti adatainak zártan történő kezelését. Ebben az esetben a bejelentő adatait az ügy iratai között az integritás tanácsadó, illetve a 3. § (5) bekezdése alapján kijelölt ügyészségi alkalmazott által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni, amelynek tartalmáról csak a legfőbb ügyésznek lehet adatot szolgáltatni.

(4) Amennyiben a bejelentés jellege ezt indokolttá teszi, más meghallgatott is kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését.

(5) A bejelentő személyére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalához a bejelentő írásban tett előzetes hozzájárulása szükséges. Amennyiben a bejelentő bizonyíthatóan szándékosan valótlan tartalmú bejelentést tett, és alaposan feltehető, hogy ezzel bűncselekményt vagy fegyelemsértését követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, valamint lefolytatására jogosult részére átadhatók.

4/A.1 A szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzése

15/A. § (1) Amennyiben integritássértés megállapítására kerül sor, az integritás tanácsadó a tárgyévet követő év január 31. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó összefoglaló jelentést készít, amely tartalmazza

a) az integritássértések számát,

b) az integritássértések rövid leírását,

c) a megtett intézkedéseket.

(2) A feltárt integritást sértő események ismételt bekövetkezésének megelőzése céljából az integritás tanácsadó gondoskodik az (1) bekezdés szerinti jelentés ügyészségi alkalmazottakkal történő megismertetéséről.

15/B. § Az ügyészségi szervezeti egység vezetője a szervezeti integritást sértő esemény előfordulásának megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi, és megvalósításukat ellenőrzi.

15/C. § (1) Integritási kockázat észlelése esetén az ügyészségi szervezeti egység vezetője a szolgálati út betartásával tájékoztatja az integritás tanácsadót.

(2) Intézkedést igénylő integritási kockázat esetén az integritás tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a legfőbb ügyészt, és javaslatot tesz az integritási kockázat megszüntetésére irányuló intézkedésre.

(3) E § alkalmazásában integritási kockázaton a szervezeti integritás sérülésének lehetőségét magában hordozó folyamatot, eseményt, jelenséget, tevékenységet vagy mulasztást kell érteni.

15/D. § A szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzése céljából az ügyészségi alkalmazott szükség szerint képzésen vesz részt, amely az integritás tanácsadó által összeállított oktatási anyag megismerésével is teljesíthető.

5. Záró rendelkezések

16. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1

A 4/A. alcímet (15/A–15/D. §-t) a 13/2024. (VII. 4.) LÜ utasítás 1. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére