20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet
20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet
a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 77. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartóra és működtetőre, valamint a közművelődési megállapodás keretében közművelődési alapszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyre,
b) a közművelődési intézményre és a közösségi színtérre, függetlenül annak szervezeti formájától.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkotóműhely: kézműves vagy képzőművészeti alkotótevékenység folytatásához szükséges mobil vagy rögzített eszközökkel ellátott, természetes fénnyel is megvilágítható, szellőzéssel rendelkező helyiség;
2. feladatellátó: a közművelődési intézmény, a közművelődési intézmény vagy a közösségi színtér Kultv. 77. § (2) bekezdésében meghatározott működtetője, továbbá a közművelődési megállapodás keretében közművelődési alapszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személy;
3. felsőfokú közművelődési szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett népművelő, közművelődési előadó, művelődésszervező, művelődési menedzser, művelődési (és felnőttképzési) menedzser, andragógus (művelődésszervező szakirány), kulturális mediátor, kulturális közösségszervező, ifjúsági közösségszervező, humánfejlesztő, közösségi művelődés tanár szakképzettség, továbbá ezzel egyenértékű, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, felsőfokú végzettségi szintre épülő közművelődési szakember, kulturális menedzser, közművelődési menedzser szakképesítés is;
4. játszóhely: előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas épület, épületrész vagy színpad;
5. kiállítótér: kulturális javak bemutatására alkalmas, megfelelő mobil vagy rögzített függesztési- és installációs rendszerrel rendelkező helyiség;
6. középfokú közművelődési szakképzettség: szakképzésben szerzett népművelési szervező, ügyintéző, középfokú közművelődési szakember szakképesítés;
7. közművelődési szakmai munkakör: a közművelődési alapszolgáltatásokat szervező, azok szakszerű biztosításában közreműködő, közművelődési szakképzettséghez kötött munkakör;
8. táncterem: táncfoglalkozásokra, próbákra alkalmas olyan helyiség, amelynek padlóburkolata parketta vagy balettszőnyeg, legalább egy oldalfala mentén rögzített vagy mobil tükörrel felszerelt, és amely rendelkezik a megfelelő hangtechnikai eszközökkel;
9. többfunkciós helyiség: több közművelődési alapszolgáltatás biztosítására alkalmas, mobil berendezésekkel rendelkező, természetes fénnyel is megvilágítható, szellőzéssel rendelkező helyiség.
A KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
3. Általános szabályok
3. § (1) A feladatellátó az általa nyújtott közművelődési alapszolgáltatás megszervezéséhez éves szolgáltatási tervet készít a tárgyév március 1-jéig.
(2) Az éves szolgáltatási terv tartalmazza
a) a biztosított közművelődési alapszolgáltatások keretében tervezett közösségi programok, tevékenységek és folyamatok (a továbbiakban együtt: közösségi tevékenység) megnevezését,
b) a közösségi tevékenység céljának rövid leírását,
c) az egyes közösségi tevékenységek közművelődési alapszolgáltatásokba való besorolását azzal, hogy minden egyes közösségi tevékenység csak egy alapszolgáltatásba sorolható be,
d) a közösségi tevékenység rendszerességét vagy tervezett időpontját és a résztvevők tervezett számát, valamint
e) a helyi lakosság közösségi tevékenységek megtervezésében, megvalósításában és értékelésében való részvételének módjait.
(3) Az éves szolgáltatási terv a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei érdeklődésén, igényein és szükségletein alapul, azt a feladatellátó a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei, valamint – ha az adott településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával készíti elő.
(4) A feladatellátó a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározza, hogy az adott közművelődési alapszolgáltatáson belül mely szakmai feladatokat milyen módon és mértékben látja el.
(5) A feladatellátó az éves szolgáltatási tervet a feladatellátás helyén, továbbá a közművelődési intézményben vagy a közösségi színtérben, illetve a helyben szokásos módon közzéteszi legkésőbb a fenntartói jóváhagyást követő 15 napon belül.
(6) Közművelődési intézmény esetében az éves szolgáltatási terv a közművelődési intézmény éves munkatervének részét képezi.
4. § A közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínén vagy a közművelődési intézményben és közösségi színtérben biztosítani kell
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) az a) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,
c) polcrendszert, amely lehetővé teszi dokumentumok (könyvek, folyóiratok, szórólapok stb.) elhelyezését,
d) legalább 1 db bemutatók, előadások megtartására alkalmas prezentációs eszközt,
e)1 legalább 1 db audiovizuális anyagok lejátszására alkalmas eszközt, valamint
f) legalább 1 db számítógépet, illetve korlátozás- és térítésmentesen igénybe vehető internet kapcsolatot.
4. Művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása
5. § A Kultv. 76. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel vagy közösségi és civil fejlesztő szakember szakképzettséggel, képesítéssel, tanúsítvánnyal vagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
5. A közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
6. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének, az állampolgári részvétel fejlődését elősegítő, közösségfejlesztő programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat szervez,
b) támogatja az önkéntes tevékenységeket, az önkéntességgel kapcsolatos programokat, vagy szolgáltatásokat szervez,
c) a gyermekek, az ifjúság, az idősek művelődését segítő, a családi életre nevelő családbarát, a generációk közötti kapcsolatokat, együttműködést elősegítő programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat szervez,
d) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítését és fenntartását elősegítő programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat szervez,
e) a szegénységben vagy más hátránnyal élő csoportok társadalmi, kulturális részvételét fejlesztő, a megértést, a befogadást, a felzárkózást, az esélyegyenlőség megvalósulását elősegítő programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat szervez,
f) a lelki egészség megőrzését szolgáló, a függőséget, devianciát, áldozattá válást megelőző programokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat szervez,
g) a települési önkormányzattal együttműködésben szakmai támogatást biztosít a helyi partnerségi egyeztetési, együttműködési folyamatok kialakításához és működtetéséhez, biztosítja a közösségi tervezési folyamatok szakmai, szervezési és technikai feltételeit, valamint
h) az a)–g) pontban foglalt tevékenységek megvalósításában szakmai és infrastrukturális támogatást nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, közösségi és civil fejlesztőszakember, ifjúságsegítő, mentálhigiénés, szociális munkás vagy pedagógus szakképzettséggel, képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl biztosítani kell:
a) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, a művelődő közösségek bemutatkozására, ünnepségek megtartására is alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) legalább egy, legalább 2 fő befogadására, tanácsadásra is alkalmas helyiséget,
c)2 az a) és b) pont szerinti helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket, valamint
d) fény- és hangtechnikai eszközöket.
6. Az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása
7. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) iskolarendszeren kívüli tanfolyamokat, képzési alkalmakat szervez, támogatja azok megvalósítását,
b) iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző szakkörök, klubok, közösségek megalakulását, tevékenységét szervezi, támogatja azok megvalósítását,
c) az életminőséget és életesélyt javító tanulási lehetőségeket szervez, támogatja azok megvalósulását,
d) népfőiskolai programokat, szabadegyetemeket szervez, támogatja azok megvalósítását,
e) ismeretterjesztő alkalmakat szervez, támogatja azok megvalósítását és ismeretszerző lehetőségeket teremt, valamint
f) hozzásegít az elektronikus közszolgáltatások megismeréséhez, a digitális világban történő eligazodáshoz, az ezeket szolgáló eszközök alkalmazásához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, andragógus vagy pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel vagy tanulásszervezési tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl biztosítani kell a tevékenységekhez szükséges alapvető oktatástechnikai eszközöket.
7. A hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása
8. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a helytörténettel, a népművészettel, a népi iparművészettel és a település szellemi kulturális örökségével kapcsolatos csoportot, szakkört, klubot működtet, támogatja a művelődő közösségek ezirányú munkáját,
b) részt vesz a helyi művelődési szokások gondozásában, gazdagításában, értéktárak kialakításában, gondozásában, a települési értékeket bemutató és népszerűsítő programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, és támogatja azok megvalósítását,
c) az anyanyelvápolás érdekében programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja a művelődő közösségek ezirányú munkáját,
d) a nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra, továbbá a külhoni nemzetrészek kulturális értékeinek megismertetése érdekében programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja azok megvalósítását,
e) a helyi vagy térségi nemzetiségi vagy kisebbségi közösségek bevonásával a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése érdekében programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja azok megvalósítását, valamint
f) az ünnepek kultúrájának gondozása érdekében a helyi szokások figyelembevételével, a művelődő közösségek, illetve a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítésével foglalkozó közösségek bevonásával szervezi az állami, a nemzeti, a társadalmi és településhez kötődő ünnepek helyi alkalmait, támogatja azok megvalósítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó
a) felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, néprajz alapszakos vagy mesterszakos bölcsész, kulturális antropológus vagy pedagógus szakképzettséggel,
b) népi előadó- és tárgyalkotó művész, népi iparművész címmel,
c) a művészet, a népművészet vagy a közművelődés terén állami kitüntetéssel vagy elismeréssel vagy
d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése területén tapasztalattal
rendelkező személy bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl biztosítani kell:
a) legalább egy, kézműves tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhelyt,
b) legalább egy kiállítóteret,
c) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására is alkalmas, játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséget,
d)3 az a)–c) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket, valamint
e) az adott program megfelelő lebonyolításához szükséges fény- és hangtechnikai eszközöket, paravánokat, posztamenseket, installációs eszközöket.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkotóműhely és kiállítótér egy helyiségben is biztosítható.
8. Az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása
9. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés e) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a képzőművészet, a zeneművészet, a táncművészet, a színház- és bábművészet, a versmondás, a film- és médiaművészetek, az irodalom területén tevékenységet folytató amatőrművészeti csoportot, szakkört, klubot szervez, elősegíti azok létrejöttét, támogatja azok működését, valamint
b) az a) pont szerinti közösségek tevékenységének támogatása érdekében szakmai és infrastrukturális támogatást nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó
a) felsőfokú közművelődési szakképzettséggel vagy pedagógus szakképzettséggel rendelkező,
b) alkotó-, illetve előadó-művészeti tevékenységet folytató,
c) a művészet vagy a közművelődés terén állami kitüntetéssel, elismeréssel rendelkező vagy
d) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység területén tapasztalattal rendelkező
személy bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl biztosítani kell:
a) legalább egy, az (1) bekezdés a) pontja szerinti művészeti tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhelyt,
b) legalább egy kiállítóteret,
c) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására is alkalmas többfunkciós helyiséget,
d) a foglalkozások megtartásához szükséges szakmai eszközöket,
e)4 az a)–c) pontban meghatározott helyiség, tér méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket, valamint
f) az adott program megfelelő lebonyolításához szükséges fény- és hangtechnikai eszközöket, paravánokat, posztamenseket, installációs eszközöket.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkotóműhely és kiállítótér egy helyiségben is biztosítható.
9. A tehetséggondozás és -fejlesztés feltételeinek biztosítása
10. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés f) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a településen élő vagy tanuló hátrányos helyzetű személyek tehetségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése érdekében művészeti és egyéb foglalkozásokat, szakköröket, klubokat működtet, támogatja azok megvalósítását, valamint
b) felzárkóztatást segítő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel vagy közösségi és civil fejlesztő szakember, ifjúságsegítő, ifjúsági közösségszervező, pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel vagy tehetséggondozási, tehetségfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl biztosítani kell:
a) legalább egy, legalább 60 fő befogadására, előadó- és alkotóművészeti előadások bemutatására is alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) legalább egy, legalább 4 fő befogadására, fejlesztő tevékenységekre is alkalmas helyiséget,
c) az a) és b) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket.
10. Kulturális alapú gazdaságfejlesztés
11. § (1) A feladatellátó a Kultv. 76. § (3) bekezdés g) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi szakmai feladatokat láthatja el:
a) a helyi szellemi, épített és természeti örökségre építő közösségi és kreatív gazdaságot fejlesztő programokat, tevékenységeket és szolgáltatásokat szervez, támogatja azok megvalósítását,
b) az egyéni és közösségi tudást és kreativitást erőforrásként értelmező és használó helyi gazdaságot fejlesztő programokat kezdeményez, támogatja azok megvalósítását,
c) a kulturális terület- és településfejlesztéssel, helyi vállalkozás- és termékfejlesztéssel, kreatív iparral, a kulturális turizmussal kapcsolatos programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, támogatja azok megvalósulását, valamint
d) hozzásegít az információs és kommunikációs technológiák, a digitalizáció kulturális alapú használatához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatást a feladatellátó felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, közgazdász, okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember, kommunikációs- és médiaszakértő szakképzettséggel, vagy a vállalkozásfejlesztés, a gazdaságfejlesztés területén szakmai tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén a 4. §-ban foglaltakon túl biztosítani kell:
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) az a) pont szerinti helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket.
A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEINEK SZEMÉLYI, TÁRGYI, MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
11. Közösségi színtér
12. § (1) A közösségi színtérben a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében legalább egy, legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakembert foglalkoztat.
(2) A közösségi színtér nyitvatartási idejét a közösségi színtérnek helyet adó épületben ki kell függeszteni. A közösségi színtér – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét három napján, legalább napi 4 órában nyitva tart, melyből legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét egy napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(3) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb három hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a közösségi színtérnek helyet adó épületben közzéteszi.
12. Művelődési ház
13. § (1) A művelődési ház a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik legalább egy, legalább 100 fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására alkalmas, játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséggel, valamint legalább egy kiállítótérrel.
(2) A művelődési házban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembert foglalkoztat úgy, hogy legalább egy, felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A művelődési ház nyitvatartási idejét a művelődési házban ki kell függeszteni. A művelődési ház – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét öt napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, melyből legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét három napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(4) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a művelődési házban közzéteszi.
13. Művelődési központ
14. § (1) A művelődési központ a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 200 fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására, színpadi produkciók bemutatására alkalmas, játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséggel,
c) legalább egy kiállítótérrel,
d) legalább egy, kézműves vagy más alkotóművészeti tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhellyel,
e) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, táncművészeti csoportok próbáinak, mozgással, rekreációval kapcsolatos foglalkozások megtartására alkalmas táncteremmel.
(2) A művelődési központban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembereket foglalkoztat úgy, hogy az intézmény vezetője mellett legalább egy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A művelődési központ nyitvatartási idejét a művelődési központban ki kell függeszteni. A művelődési központ – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét hat napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, továbbá legalább a hét négy napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(4) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a művelődési központban közzéteszi.
14. Kulturális központ
15. § (1) A kulturális központ a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik
a) legalább három, egyenként legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 275 fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok előadásainak, színpadi produkciók bemutatására, továbbá ünnepségek megtartására alkalmas, játszóhellyel rendelkező helyiséggel,
c) legalább két kiállítótérrel,
d) legalább egy, kézműves tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhellyel,
e) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, táncművészeti csoportok próbáinak, mozgással, rekreációval kapcsolatos foglalkozások megtartására alkalmas táncteremmel.
(2) A kulturális központban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembereket foglalkoztat úgy, hogy az intézmény vezetője mellett felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembereket teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A kulturális központ nyitvatartási idejét a kulturális központban ki kell függeszteni. A kulturális központ – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét hat napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, továbbá legalább a hét öt napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.
(4) A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a kulturális központban közzéteszi.
15. Népfőiskola
16. § (1) A népfőiskola a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik
a) legalább három, egyenként legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 100 fő befogadására alkalmas többfunkciós helyiséggel,
c) melegítőkonyhával,
d) szabadtéri mozgásos, rekreációs lehetőséget biztosító területtel.
(2) A népfőiskolában a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében szükséges létszámban felnőttképzési vagy közművelődési szakmai munkakörben szakembert foglalkoztat úgy, hogy legalább egy, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott felsőfokú andragógus vagy közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A népfőiskola a tevékenységéhez igazítja a nyitvatartását azzal, hogy ha a Kultv. 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatáson kívül további közművelődési alapszolgáltatást is biztosít, annak megfelelően állapítja meg a nyitvatartási rendjét.
(4) A népfőiskola nyitvatartási idejét a népfőiskolában ki kell függeszteni. A kifüggesztett nyitvatartási időtől való eltérésre az adott intézményi formára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
16. Népi kézműves alkotóház
17. § (1) A népi kézműves alkotóház a 4. §-ban foglaltakon túl rendelkezik legalább egy kiállítótérrel és legalább kettő kézműves tevékenységek oktatására, végzésére alkalmas alkotóműhellyel.
(2) A népi kézműves alkotóházban a feladatellátó legalább egy, felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.
(3) A népi kézműves alkotóház a tevékenységéhez igazítja a nyitvatartását azzal, hogy ha a Kultv. 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatáson kívül további közművelődési alapszolgáltatást is biztosít, annak megfelelően állapítja meg a nyitvatartási rendjét.
(4) A népi kézműves alkotóház nyitvatartási idejét a népi kézműves alkotóházban ki kell függeszteni. A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a népi kézműves alkotóházban közzéteszi.
17. A közművelődési intézmények speciális formáira vonatkozó külön szabályok
18. § (1) A többfunkciós közművelődési intézmény, a gyermek- és ifjúsági ház, a szabadidőközpont, valamint az integrált kulturális intézmény esetében e rendelet szabályait az adott közművelődési intézmény intézményi formájának, valamint az általa megszervezett közművelődési alapszolgáltatásnak megfelelően kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az intézmény a közművelődési alapszolgáltatáson kívül az alapító okirata szerint egyéb közfeladatot is ellát, e rendelet szabályait csak a közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egysége vonatkozásában kell megfelelően alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
20. § (1) Ha a feladatellátó e rendelet hatálybalépésekor a 4. §-ban, a 6. § (3) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében, a 11. § (3) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt nem tudja biztosítani, akkor a hiányzó követelményeket legkésőbb 2020. január 1-jéig kell teljesíteni.
(2) Ha a feladatellátó e rendelet hatálybalépésekor a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdésében, a 16. § (2) bekezdésében, valamint a 17. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt nem tudja biztosítani, akkor a hiányzó követelményeket legkésőbb 2021. január 1-jéig kell teljesíteni.
A 4. § e) pontja a 22/2024. (VI. 11.) KIM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés c) pontja a 22/2024. (VI. 11.) KIM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés d) pontja a 22/2024. (VI. 11.) KIM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés e) pontja a 22/2024. (VI. 11.) KIM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás