PK ÍH 2018/24.
PK ÍH 2018/24.
2018.03.01.
I. A védjegybitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében indított perben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem teljesítéséhez a kérelmezőnek a védjegybitorlást kell valószínűsítenie; ennek elmaradása az ideiglenes intézkedés elrendelését önmagában kizárja.
II. Az érintett áruk azonossága nem eredményez összetéveszthetőséget, ha a kifogásolt megjelölés és a védjegy között vizuális, fonetikai és fogalmi különbségek mutathatók ki: a védjegyoltalom tartalmi vizsgálata során az összetéveszthetőség szempontjából az összbenyomásnak van jelentősége [1997. évi XI. törvény 12. § (1), (2) bekezdés b) pont, 27. § (1) bekezdés; Pp. 156. §].
Az elsőfokú közösségi védjegybíróságként is eljáró Fővárosi Törvényszék végzésével elutasította a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét.
Az indokolásban megállapította, hogy a felperes igazolta, hogy jogosultja az X. lajstromszámú „CHOCOLATE BROWN” közösségi ábrás és az Y. lajstromszámú „CHOCOLATE” közösségi szóvédjegyeknek, valamint a W. lajstromszámú „Choco” nemzeti szóvédjegynek, amelyek a 10. és 11. osztályokba sorolt meghatározott árukra – többek között barnító készülékekre és lámpákra – nyújtanak oltalmat. Nem találta azonban valószínűsítettnek, hogy az alperes által szoláriumcsöveken használt „Xtra Dark Choco Latte” megjelölés a felperes védjegyeivel összetéveszthető lenne, ezért az alperes védjegybitorlást valósítana meg. Mivel a Pp. 156. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes intézkedés meghozatalához szükséges feltételek közül a felperes nem valószínűsítette a jogsértés megtörténtét, ezért nem kötelezte az alperest az „Xtra Dark Choco Latte” megjelöléssel ellátott szoláriumcsövek forgalmazásának abbahagyásra és nem tiltotta el attól.
A felperes fellebbezett a végzés ellen, és annak megváltoztatásával az ideiglenes intézkedés elrendelését kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, miszerint az alperes által használt megjelölés vizuálisan, fonetikailag és fogalmi szempontból is nagymértékben hasonló a védjegyeihez. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte kellően az érintett speciális áruk azonosságát és védjegyei fokozott megkülönböztető képességét.
Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság döntése helyes. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú közösségi védjegybíróság osztja az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a kérelem teljesítéséhez a felperesnek elsődlegesen a jogsértést, azaz az Európai Unió Tanácsának a közösségi védjegyről szóló 207/2009. számú rendelete (KVR.) 9. cikk (1) bekezdés b) pontja, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. § (2) bekezdés b) pontja és a 27. § (1) bekezdése alapján a védjegybitorlást kellett volna valószínűsítenie. Ennek elmaradása a Pp. 156. §-a szerinti ideiglenes intézkedés elrendelését önmagában kizárja.
A másodfokú bíróság a fellebbezés érveivel szemben az elsőfokú bírósággal értett egyet abban, hogy nem valószínűsített a kérdéses megjelölés és a felperesi védjegyek összetéveszthetősége.
Az alperes által a szoláriumcsöveken valószínűsítetten használt „Xtra Dark Choco Latte” megjelölést az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak és a kialakult gyakorlatnak megfelelően az összbenyomás alapján hasonlította össze a felperes védjegyeivel – helyesen – akként, hogy a szóelemeket vetette össze az ábrás védjegy esetében is, mivel a használat tényleges módját a felperes nem igazolta, azt csak egy harmadik személy magánlevelével valószínűsítette.
Megfelelően jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy bár a felperes „CHOCOLATE BROWN”, „CHOCOLATE” és „Choco” védjegyeinek közös eleme a „choco” kifejezés megjelenik az alperesi szóösszetételben, de mivel annak harmadik eleme, ezért a magyar nyelv hangsúly-szabályai miatt annak domináns jelleg nem tulajdonítható. A harmadik és negyedik helyen álló „Choco Latte” szavak együttes kiemelése sem helyes az alperesi szóösszetételből, mert az előbbiek szerint ugyancsak nem tekinthetőek meghatározó elemnek, fonetikailag is eltérnek, és a jelentésük sem azonosítható a „chocolate” szóval. Ezzel szemben az szorosan illeszkedik az előtte nyelvtanilag helyesen álló „Xtra Dark” szavakhoz az extra erős csokis-tejes kávéra utalva. Emellett a magyar nyelvben ritka „X” kezdőbetű alkalmazása kellő megkülönböztető képességet ad az alperesi megjelölésnek az íráskép és a hangalak tekintetében is. A konceptuális alapú összehasonlítás módjával és eredményével szintén egyetértett a másodfokú bíróság, miszerint a szoláriumozással elérni kívánt barna szín kapcsán a kávéra vagy a csokoládéra való utalás a szolgáltatás jellegéből eredő kézenfekvő ötlet, a perbeli védjegyekre nem ad asszociációs alapot.
Eredménytelenül hivatkozott a fellebbezés arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem tért ki az érintett áruk azonosságára. Arra ugyanis figyelemmel volt, és helyesen állapította meg, hogy az áruk azonossága sem eredményezhet összetéveszthetőséget a vizuális, fonetikai és fogalmi különbségek miatt. A felperesi védjegyek fokozott megkülönböztető képessége pedig csak az előadás szintjén maradt.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – helyes indokaira utalással – helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú közösségi védjegybíróság 8.Pkf.26.677/2016/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás