BÜ BH 2018/242
BÜ BH 2018/242
2018.09.01.
A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a nyilvántartási rendszerről szóló törvény alapján akkor, ha a szabálysértés elkövetését az eljárás alá vont elismeri és a helyszíni bírság kiszabását aláírásával tudomásul veszi, jogorvoslatnak nincs helye, a helyszíni bírság a tudomásulvétele napján jogerős, és ezzel a szabálysértési eljárás (alapügy) befejezetté válik. A helyszíni bírság meg nem fizetése miatt annak átváltoztatása iránt indított eljárás már nem a szabálysértési alapeljárás része, így a szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétsége miatti eljárás megindításának nem feltétele a hatóság feljelentése [Btk. 269. § a) pont I. ford.; 2012. évi II. tv. (Szabs. tv.) 99. §, 138. § (2) bek.].
[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2017. április 18. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. § (1) bek. a) pont] és szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében [Btk. 269. § a) pont I. ford.], ezért őt halmazati büntetésül kétszázhúsz napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 220 000 forint pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés megfizetésére tíz hónapi részletfizetést engedélyezett.
[2] A jogerős határozatban megállapított tényállás lényege a következő:
[3] A terhelt 2015. április 26. napján 8 órától 12 órás gépkocsizó járőrszolgálatot tejesített a Sz.-i Rendőrkapitányság illetékességi területén a rendőr főtörzszászlós társával. Ennek során a délelőtti órákban járőrtársával megjelent a P. utcánál, hogy az ott szabálysértést elkövető gépjárművezetőkkel szemben intézkedjenek. Az ott sem tartózkodó, így szabálysértést meg nem valósító volt barátjáról kiállított egy helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványt a behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása – a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértése – miatt. Erről járőrtársának nem volt tudomása.
[4] A terhelt 2015. április 26. napján a 15 órát követő időben a rendőrkapitányságon belépett az Integrál Portál Alapú számítógépes lekérdező rendszerbe és megnézte volt barátja adatlapját, majd az adatlapon lévő aláírását lemásolva volt barátja helyett alá is írta a helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványt, arra járőrtársa nevét is ráírva az intézkedő rendőr aláírásánál, majd a többi helyszínbírságolási nyomtatvánnyal együtt leadta a rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályára azért, hogy volt barátjával szemben – akivel anyagi természetű vitájuk miatt haragos viszonyban volt – szabálysértési eljárás induljon és őt 10 000 forintra megbírságolják. Mivel a helyszíni bírság összegét volt barátja nem fizette be, a bírság összegének átváltoztatása céljából a nyomtatványt a rendőrkapitányság megküldte a B.-i Járásbíróságnak, mint központi szabálysértési bíróságnak.
[5] A B.-i Járásbíróság a 2015. szeptember 21. napján kelt végzésével a kiszabott 10 000 forint bírságot két nap szabálysértési elzárásra változtatta át. Az érintett személy a bíróság végzése kapcsán tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő. A tárgyaláson ara hivatkozott, hogy szabálysértést nem követett el, nem is tartózkodott a helyszínen, a helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványon lévő aláírás nem tőle származik.
[6] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést, az ügyész nem. Azonban a fellebbviteli főügyészség arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a hamis vád vétsége miatt indult eljárást szüntesse meg és mellőzze a halmazati büntetésre utalást.
[7] A másodfokon eljárt katonai tanács helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[8] A jogerős határozatok ellen a terhelt és védője felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva.
[9] Indokaik szerint – melyek megegyeztek korábban előterjesztett védekezésükkel – az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog sérelmével állapították meg a terhelt bűnösségét a szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében, mivel a büntetőeljárás megindításakor a szabálysértési eljárás még folyamatban volt, e bűncselekmény üldözésének pedig feltétele, hogy a szabálysértési eljárás már befejeződjön, ezért a vád is törvénysértő, ahogy a büntető anyagi jogi szabálysértés folytán a halmazati büntetés is, a terhelt terhén maradó bűncselekmény miatt pedig enyhébb büntetés kiszabása indokolt.
[10] Ezért azt indítványozták, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezve utasítsa az első fokon eljárt bíróságot új eljárásra.
[11] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[12] Egyetértett a másodfokon eljárt ítélőtábla katonai tanácsának indokaival, amely szerint a szabálysértési eljárás már nem volt folyamatban a terhelt elleni büntetőeljárás megindításakor, csupán a szabálysértési végrehajtási eljárás folyt, ami nyilvánvalóan nem ugyanaz. Ebből következően a hamis vád vétsége miatti vádemelésnek és a terheltnek az e bűncselekményben marasztalása törvényes volt, és törvényesen került sor halmazati büntetés kiszabására is.
[13] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn.
[14] A Kúria elöljáróban megjegyzi, hogy a felülvizsgálati indítvány bevezető része szerint azt a terhelt jogi képviselője útján nyújtotta be, és az indítványban a terhelt mint „ügyfelem” szerepel. Az indítványt mind a terhelt, mind a – helytelenül jogi képviselőnek nevezett – védője aláírták, így nem kétséges, hogy azt a terhelt és védője együttesen terjesztette elő.
[15] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a Be. 423. § (4) bekezdésére tekintettel a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül és vizsgálta a Be. 423. § (5) bekezdésére figyelemmel a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is.
[16] Emellett a Kúria – e szabály betartása mellett – a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel. Így jár el a Kúria abban az esetben is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője hiányosan jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi.
[17] Miután a felülvizsgálati indítvány tartalma szerint az indítványozók nemcsak a bűnösség törvénysértő megállapítására, hanem a törvényes vád hiányára is hivatkoztak, a fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés felhívott rendelkezésén túl annak c) pontja alapján erre tekintettel is vizsgálta.
[18] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, míg a c) pont szerint akkor, ha a bíróság határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) és c) pontja, vagy a II-IV. pontjának valamelyike szerinti eljárási szabálysértéssel hozta meg. A 373. § (1) bekezdés I. c) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.
[19] Az ezen okokra alapított felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[20] A Btk. 270. § (1) bekezdése szerint akkor, ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
[21] A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 99. §-a szerint akkor, ha a szabálysértés elkövetését az eljárás alá vont elismeri és a helyszíni bírság kiszabását aláírásával tudomásul veszi, jogorvoslatnak nincs helye, és a Szabs. tv. 138. § (2) bekezdése értelmében a helyszíni bírság a tudomásulvétele napján jogerős.
[22] Amennyiben az elkövető a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizeti meg, azt a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. Az átváltoztatás során azonban az eljáró bíróság a szabálysértés tényét, körülményeit nem vizsgálja, csupán a Szabs. tv. rendelkezéseit alkalmazza.
[23] Ahogy azt az ítélőtábla katonai tanácsa is kifejtette, a helyszíni bírságolási eljárásban a Szabs. tv. 138. § (2) bekezdése alapján a helyszíni bírság a tudomásulvétel napján jogerős, ezért a szabálysértési eljárás ezzel befejeződik. A meg nem fizetés esetére előírt átváltoztatási eljárás már nem a szabálysértési alapügy része, hanem végrehajtási eljárás. Ezt támasztja alá a két eljárásnak a szabálysértési törvényben elfoglalt rendszertani elhelyezkedése is: a helyszíni bírságolási eljárásra a törvény Második Részében található XIV. Fejezet, míg az átváltoztatási eljárásra a törvény Harmadik Részében lévő 105. alcím vonatkozik.
[24] Ezért törvényes volt a vádemelés és az eljárt bíróságok is törvényesen minősítették a terhelt cselekményét a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette mellett az azzal alaki halmazatban álló, szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségének is, és törvényesen szabtak ki vele szemben halmazati büntetést.
[25] A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette egy évtől öt évig, míg a szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így a halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezések szerint a kiszabható szabadságvesztés tartama egy évtől hat évig terjedhet. Ehhez képest az eljárt bíróságok által az enyhítő rendelkezéssel kiszabott pénzbüntetés és annak részletfizetéssel történő teljesítésének engedélyezése kifejezetten enyhe, még a lefokozás mellett is. (Megjegyzi a Kúria, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése esetén a rendőrség hivatásos állományú tagjának lefokozása szükségszerű.)
[26] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja pedig törvénysértő minősítés hiányában a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértékét illetően nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot.
[27] Ezért a Kúria a Be. 426. §-a alapján, minthogy a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 30/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás