BÜ BH 2018/243
BÜ BH 2018/243
2018.09.01.
Bűncselekmény helyett szabálysértésnek csak a Btk.-ban felsorolt cselekmények minősülhetnek akkor, ha az azokkal okozott kár, azok elkövetési értéke, illetve az azokkal okozott vagyoni hátrány nem éri el az ott megjelölt mértéket. Ezek között azonban a rablás nem szerepel.
A rablás – függetlenül összetett voltától – önálló, a lopástól elkülönülő bűncselekmény. Annak alapeseteiben az elkövetési értéknek nincs jelentősége, a bűncselekmény bármilyen csekély értékű tárgy elvételével megvalósulhat. Az elkövetési értékre a törvény csak a rablás súlyosabban minősülő eseteiben van tekintettel [Btk., 365. § (1) és (2) bek., (3) bek. e) pont, (4) bek. a) és b) pont, 462. § (2) bek. a)-f) pont].
[1] A járásbíróság a 2016. április 19-én meghozott ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) és (2) bek. bc) alpont és (3) bek. ba) alpont], ezért halmazati büntetésül hat év szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte és vele szemben százhuszonegyezer-ötszáznegyvenkettő forint vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy abból a terhelt feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható.
[2] A másodfokon eljárt törvényszék a 2017. június 28-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát négy évre, a közügyektől eltiltás tartamát ugyancsak négy évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be.
[4] Ebben kifejtette, hogy az eljárt bíróságnak az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt kellett volna védencével szemben alkalmazni, mivel az a terheltre nézve kedvezőbb, mint az elkövetéskor hatályos, tekintettel arra, hogy a Btk. 459. § (6) bekezdés a) pontja a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárát az elkövetéskor hatályos szabályhoz képest felemelte. Álláspontja szerint erre tekintettel a bíróság tévesen minősítette a tényállás 1. pontjában írt cselekményt rablásnak, mivel a rablás mint törvényi egység olyan összetett bűncselekmény, melynek egyik részcselekménye a lopás, a másik részcselekménye a kényszerítés, és mivel a lopási cselekmény elkövetési értéke – ami 34 115 forint volt – nem haladta meg a jelenleg hatályos Btk. szerinti szabálysértési értékhatárt, az ötvenezer forintot, így az új törvény szerint nem bűncselekmény a rablás egyik alapbűncselekménye, a lopás, így a rablás sem.
[5] Ezért megítélése szerint a terhelt csak a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett kényszerítés bűntette miatt lett volna felelősségre vonható.
[6] Utalt arra is, hogy a terhelt az Ausztriában történt kihallgatása során fogva volt, a német nyelvet nem ismerte, és ugyan nyolcévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult vele szemben eljárás, ennek ellenére a nyomozás ezen szakaszában nem rendeltek ki számára védőt, ezért álláspontja szerint a kihallgatása során tett vallomása nem értékelhető bizonyítékként.
[7] Arra hivatkozva, hogy a terhelttel szemben a cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg és a terhelt büntetését enyhítse.
[8] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a rablás bűntetténél nincs jelentősége az elkövetési értéknek, a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha az elvett dolog értéke a szabálysértési értékhatárt nem haladja meg. Következésképpen a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét rablás bűntettének, és vele szemben törvényes keretek között szabott ki büntetést. Emellett utalt arra, hogy a nyomozás során megvalósult esetleges eljárási szabálysértés nem alapoz meg felülvizsgálatot, így e tekintetben az indítvány kizárt.
[9] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
[10] A Kúria a megtámadott a határozatokat – a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.
[11] Emellett a Be. 423. § (5) bekezdése szerint eljárva a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. § (1) bekezdésének I. b) és c) pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező – eljárási szabálysértést nem észlelt.
[12] Eljárási okból felülvizsgálatnak kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a bíróság által elkövetett eljárási szabálysértések miatt van helye. Ugyan erre a törvényhelyre a védő nem hivatkozott, azonban kifogásolta a védő részvételének hiányát a nyomozás során. Azonban a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt sincs helye felülvizsgálati eljárásnak akkor sem, ha azokat ténylegesen elkövették. Következésképpen a felülvizsgálati indítványnak ezen része a törvényben kizárt.
[13] A védő ezzel összefüggésben előterjesztett azon indítványa sem foghatott helyt, hogy a Kúria az I. r. terhelt gyanúsítotti vallomását rekessze ki a bizonyítékok köréből. A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az a felülvizsgálati eljárásban nem is támadható. Ezért a bizonyítékok helytállósága, törvényes volta a felülvizsgálati eljárásban nem támadható és nem is vizsgálható, ezen keresztül a védő a törvényi tilalom ellenére az irányadó tényállást támadta.
[14] Az indítvány előterjesztőjének figyelmét elkerülte, hogy az ügyben eljárt bíróságok a Btk. 2. § (2) bekezdésben írt szabályra tekintettel a cselekmény elbírálásakor hatályos törvényt alkalmazták, miután a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontja a terhelt számára az új törvény szerint kedvezőbb. Így indítványának azt sérelmező részét, amely szerint az eljárt bíróságok nem az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazták, a Kúria nem is vizsgálta.
[15] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a cselekmény törvénysértő minősítése, más anyagi jogi szabály megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[16] Az indítvány erre hivatkozva előterjesztett, a cselekmény jogi minősítését és az alkalmazott büntetést támadó része nem megalapozott.
[17] Bűncselekmény helyett szabálysértésnek a Btk. 462. § (2) bekezdése szerint csak a törvényhely a)-f) pontjában felsorolt cselekmények minősülhetnek akkor, ha az azokkal okozott kár, azok elkövetési értéke, illetve az azokkal okozott vagyoni hátrány nem éri el az ott megjelölt mértéket. Ezek között azonban a rablás nem szerepel.
[18] A rablás – függetlenül összetett voltától – önálló, a lopástól elkülönülő bűncselekmény. Annak a Btk. 365. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott alapeseteiben az elkövetési értéknek nincs jelentősége, a bűncselekmény bármilyen csekély értékű tárgy elvételével megvalósulhat. Az elkövetési érték csak a rablás súlyosabban – a Btk. 365. § (3) bekezdés e) pontja, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint – minősülő eseteiben jár a törvény által megfogalmazott következményekkel.
[19] Ezért tévesen hivatkozott az indítvány előterjesztője arra, hogy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó pénzösszeg elvétele nem meríti ki a rablás törvényi tényállását.
[20] Következésképpen az eljárt bíróságok törvényesen minősítették az I. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett rablás bűntettének, és a halmazati büntetést is a törvényes keretek között szabták ki.
[21] Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 1.883/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás