BÜ BH 2018/244
BÜ BH 2018/244
2018.09.01.
Bűnszövetségben elkövetés megállapítása egyrendbeli természetes egységet képező bűncselekmény megállapítása esetén sem kizárt [Btk. 459. § (1) bek. 2. pont; IV. BED].
[1] A törvényszék a 2017. február 15. napján kihirdetett ítéletével az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében mint társtettest [Btk. 176. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Ezért őt 6 év, fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az V. r. terhelttel szemben 832 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, az őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, továbbá rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.
[2] A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt ítélőtábla a 2017. szeptember 27. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen az V. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján.
[4] Az indítvány szerint az eljárt bíróságok a bűncselekményt törvénysértően minősítették bűnszövetségben elkövetettnek, emiatt pedig törvénysértő büntetést szabtak ki az V. r. terhelttel szemben. Az irányadó tényállás alapján a terheltek között sem előzetes megállapodás nem történt, sem olyan jellegű szervezettség nem volt kimutatható, amely a bűnszövetségben történt elkövetést megalapozná. A közöttük feltárt kapcsolat nem haladta meg a kábító hatású anyag forgalomba hozatalához mindenképpen szükséges szervezettséget, hiszen kábítószert eladni, azt megvenni, forgalomba hozni csak úgy lehetséges, hogy az elkövetők egyeztetik a találkozások helyszínét és időpontját. Ezen túlmenően azonban jelen ügyben az elkövetési magatartás minden további szervezettséget nélkülöz.
[5] Fentiek alapján az V. r. terhelt védője azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtassa meg: állapítsa meg, hogy az V. r. terhelt cselekménye a Btk. 176. § (1) bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül és erre tekintettel a kiszabott szabadságvesztés-büntetést enyhítse.
[6] A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan.
[7] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletének indokolásában, hogy a IV. r. és V. r. terhelt az I. r. terhelttel kialakított kapcsolatának jellegére figyelemmel megállapítható a bűnszövetségben történt elkövetés mint minősítő körülmény. Kapcsolatuk hosszabb időre szerveződött és az az I. r. terheltnek az új pszichoaktív anyag, illetőleg a kábítószer akadálytalan beszerzését tette lehetővé, miközben ez a kapcsolat a IV. r. és V. r. terhelt számára a tiltott anyagok kereskedelméhez stabil értékesítési lehetőséget adott. Erre tekintettel az V. r. terhelt cselekményének minősítése törvényes. A törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke pedig önmagában nem támadható felülvizsgálati eljárás keretében.
[8] Miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgált feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[9] A Kúria azt állapította meg, hogy az V. r. terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 416. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.
[11] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, az (1) bekezdés c) pontja pedig a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét.
[12] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 423. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban hivatkozott okok alapján és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.
[13] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható.
[14] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem kérdőjelezhető meg, továbbá a jogkövetkeztetések – így a bűnösség és a minősítés – helyessége is csak az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[15] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.
[16] A felülvizsgálati indítvány a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okra hivatkozó részében azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok az V. r. terhelt terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 176. § (2) bekezdés a) pontja szerint, azaz bűnszövetségben elkövetettnek minősítették.
[17] A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
[18] Az V. r. terhelt tekintetében megállapított tényállás I/2.), illetőleg I/2/a) pontjának lényege a következő.
[19] Az I. r. terhelt a 2013 szeptemberétől 2014 januárjáig terjedő, de legalább négy hónapos időszakban az V. r. terhelttől vásárolt MDPV-tartalmú, kristályos állagú kábítószert. Az I. r. terhelt a kábítószerért heti rendszerességgel utazott É.-re, illetve annak környékére, miután az I. r. és V. r. terhelt a találkozóhelyeiket minden esetben telefonon előzetesen egyeztették. Az alkalmanként mintegy 20 gramm tömegű MDPV-tartalmú kristályt az I. r. terhelt az V. r. terhelttől 2600-2800 forint/gramm áron vásárolta, így összesen legkevesebb 320 gramm MDPV-tartalmú kristályt szerzett meg és abból 160 grammot saját maga fogyasztott el, míg a további 160 gramm kábítószert értékesítette.
[20] E tényállás alapján megállapítható, hogy az I. r. és az V. r. terhelt között rövid időközökben ismétlődő, hosszabb időn át tartó olyan üzleti kapcsolat alakult ki, amely hétről hétre lényegében azonos körülmények között lezajló, kábítószerre vonatkozó adásvételekben realizálódott. Az egy eljárásban elbírált egyes adásvételek önmagukban is megvalósították a Btk. 176. § (1) bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettét, az azonos törvényi tényállás alapesetét külön-külön is kimerítő cselekmények azonban az 1/2007. BJE határozat I. pontját figyelembe véve természetes egységet képeznek.
[21] Ebből következően az eljárt bíróságok az V. r. terhelt terhére megállapított kábítószer-kereskedelem bűntettét helyesen minősítették egyrendbeli bűncselekménynek.
[22] A bűnszövetségre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezését érintően iránymutatást ad a IV. számú Büntető Elvi Döntés, amelynek 1.b) pontja szerint a bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők – a cselekmények elkövetését időben megelőző – megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon.
[23] A hivatkozott elvi döntés 2. pontja kitér arra, hogy a „bűncselekmények” törvényi szóhasználatán több szándékosan elkövetett cselekményt kell érteni, azonban a bűnszövetség megállapítása nem kizárt olyan esetben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el és kezdik meg, vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak.
[24] A bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását azonban nem zárja ki az sem, ha az elkövetők úgy valósítanak meg több bűncselekményt, hogy azok természetes egységbe tartoznak.
[25] A jelen esetben irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy az V. r. terhelt a legalább négy hónapon keresztül heti rendszerességű, azonos körülmények közötti kábítószer-értékesítéssel minden alkalommal kimerítette a kábítószer-kereskedelem bűntette alapesetének törvényi tényállási elemeit, azaz e részcselekmények önmagukban is bűncselekményt valósítottak meg. Az önálló bűncselekmények természetes egysége a további fogalmi elemek maradéktalan megvalósulása esetén a bűnszövetségben történő elkövetés megállapítását megalapozza.
[26] A felülvizsgálati indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a terheltek között sem előzetes megállapodás nem történt, sem pedig olyan jellegű szervezettség nem volt kimutatható, amely a bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását megalapozná.
[27] Ezzel szemben az eljárt bíróságok a megállapított tényállásban rögzítették mindazokat a körülményeket, amelyek alapján az V. r. terheltet érintően megalapozott következtetés volt levonható a bűnszövetség valamennyi ismérve tekintetében.
[28] Az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok helyesen következtettek arra, hogy az I. r. és az V. r. terhelt között hosszabb időre szerveződött kapcsolat állt fenn, amely hallgatólagos megállapodás alapján a kábítószer folyamatos és akadálytalan értékesítésére irányult.
[29] A hivatkozott IV. számú Büntető Elvi Döntés 4. pontja a megállapodás formáját illetően rögzíti, hogy az hallgatólagos is lehet, ha az elkövetők ráutaló magatartásából egyértelműen felismerhető a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategység.
[30] Mivel az V. r. terhelt a kábítószer heti rendszerességgel történő, a fentiek szerint külön-külön is bűncselekményt megvalósító értékesítésekor minden alkalommal számíthatott az I. r. terhelt – mint vevő – közreműködésére, a közöttük meglévő, az egyes értékesítéseket megelőző hallgatólagos megegyezésre alappal vonható következtetés.
[31] Az eljárt bíróságok helytálló indokolás mentén helyesen következtettek arra is, hogy az I. r. és az V. r. terhelt közötti megállapodás a hosszabb időtartamon keresztüli, rövid időközökben történő és lényeges elemeiben azonos körülmények között ismétlődő adásvételek révén magának a bűnözésnek a megszervezésére vonatkozott. Ez a kapcsolat az V. r. terhelt számára a kábítószer folyamatos és stabil értékesítését tette lehetővé, így nem alapos az indítvány azon érvelése, amely szerint a terheltek kapcsolata nem haladta meg a bűncselekmény elkövetéséhez mindenképpen szükséges szervezettséget.
[32] Mindezek alapján a felülvizsgálattal támadott határozatokban az eljárt bíróságok az V. r. terhelt által elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettét törvényesen minősítették a Btk. 176. § (2) bekezdés a) pontja szerint, anyagi jogszabálysértés hiányában pedig a büntetés önálló vizsgálatára a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.).
[33] Az V. r. terheltet érintően a vád tárgyát képezte az általa 2015. február 17. napját megelőző napokban elkövetett, kábítószerek fogyasztására vonatkozó cselekmény is.
[34] Ezzel kapcsolatban az elsőfokú ítélet I/2/c) pontjában foglalt tényállás lényege szerint az V. r. terhelt a 2015. február 17. napját megelőző napokban – közelebbről meg nem határozható időpontban – amfetamin és delta-9-THC-tartalmú kábítószereket, valamint pentedront fogyasztott, amelyek mennyisége utólag már nem határozható meg. Az amfetamin és a delta-9-THC, valamint 2015. január 1. napjától a pentedron kábítószernek minősül.
[35] Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában rögzítette, hogy a kábítószer-fogyasztásnak a minősítésre nem volt kihatása, azt a bíróság a büntetés kiszabása körében értékelte súlyosító körülményként.
[36] A másodfokú bíróság ezzel az állásponttal egyetértett.
[37] Az eljárt bíróságok e körben hivatkoztak a Kúria EBH 2016.B.15. számú büntető elvi határozatára, utalva arra, hogy e határozat alapján a kábítószer-kereskedői magatartás mellett a fogyasztás valóságos halmazatban nem állapítható meg.
[38] A Btk. 178. § (6) bekezdése értelmében aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[39] A Kúria EBH 2016.B.15. számú határozata valóban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a kábítószer-kereskedelem bűntettének elkövetője egyúttal fogyaszt is kábítószert, terhére kizárólag a fogyasztást elnyelő kábítószer-kereskedelem bűntette állapítható meg. Kitért azonban arra is, hogy ez a szubszidiaritás a fogyasztói és kereskedői típusú magatartások tekintetében csak egyidejű elkövetés esetén érvényesülhet.
[40] Jelen esetben az irányadó tényállás szerint az V. r. terhelt által elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének elkövetési időszaka 2013. szeptember és 2014. január közötti, míg a kábítószerek fogyasztására több mint egy évvel később, a 2015. február 17. napját megelőző napokban került sor.
[41] Mivel a jelzett bűncselekmények elkövetési ideje nem azonos időszakra esik, a kettő között látszólagos alaki halmazat nem állhat fenn, így az azt feloldó szubszidiaritás sem érvényesülhet.
[42] E két cselekmény – a kereskedelem és a fogyasztás – egymással valóságos anyagi halmazatban áll, ezért az eljárt bíróságoknak az V. r. terheltet a Btk. 178. § (6) bekezdése szerint minősülő kábítószer birtoklásának vétségében is bűnösnek kellett volna kimondaniuk.
[43] A Kúria a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata során a bíróságok eljárásában a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti lényeges eljárási szabálysértést nem észlelt.
[44] Mindezek alapján a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.860/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás