BÜ BH 2018/247
BÜ BH 2018/247
2018.09.01.
A bíróság elé állítás során a szóban előterjesztett (és az ügyészségi feljegyzés szerinti) vád törvényes, ha az tartalmazza a terhelt nevét, személyi adatait, a vád tárgyát képező cselekmény leírását és annak Btk. szerinti minősítését [Btk. 2. § (2) bek., Be. 522. § (2) bek.].
[1] A járásbíróság bíróság elé állítás során a 2017. augusztus 24. napján kihirdetett és ugyanekkor jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. § (1) bek. c) pont I. ford.] és testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.]. Ezért öt év hat hónap szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és abból a terhelt büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a vele szemben korábban kiszabott két év – végrehajtásában négy év próbaidőre – felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását és rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból.
[3] A felülvizsgálati indítvány szerint a járásbíróság ítélete a törvényes vád hiánya miatt törvénysértő, mert az ügyészi feljegyzés nem tartalmazta a Be. 217. § (3) bekezdés f) és j) pontjában foglaltakat, és a szóbeli ismertetésnek nem volt része a „vádolom” kifejezés a tárgyaláson.
[4] Álláspontja szerint a bíróság elé állítás során emellett a Be. 241. § (3) bekezdés a) és b) pontjába ütköző módon járt el ügyészségi fogalmazó, ezért a tárgyalást ügyész távollétében tartották meg, emellett a tárgyalás megtartásának további akadályát képezte, hogy a kirendelt védő idézésének szabályszerűsége nem volt megállapítható, ezért a tárgyaláson őt helyettesítő védő sem járt el törvényesen.
[5] Az indítványozó utalt arra is, hogy a nyomozás során sem volt a kirendelt védő értesítése szabályszerű, a terheltet a védő elérhetőségéről nem tájékoztatták, ezért a gyanúsítotti kihallgatás törvénysértő volt, a tárgyaláson a jelen lévő védő nem járt el megfelelően védence érdekében, az ügyészség pedig megsértette a Be. 518. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, mivel nem biztosította a terhelt számára azt, hogy védőt hatalmazhasson meg.
[6] Megítélése szerint az eljárás tisztessége is sérült azzal, hogy a bíróság a terhelt bizonyítási indítványát elutasította.
[7] Ezért a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta.
[8] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány tényállást támadó része a törvényben kizárt, egyebekben pedig nem alapos, mert a Be. XXIV. Fejezete alapján lefolytatott eljárás során nem követett el a bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést.
[9] Az 1. BK véleményre hivatkozva azt fejtette ki, hogy az ügyészség által előterjesztett feljegyzés a külön eljárás szabályaira figyelemmel megfelelt a törvényes vád feltételeinek, míg a bíróság elé állítás folytán tartott tárgyaláson nem fogalmazó, hanem ügyész járt el. Nem tartotta alaposnak a védővel kapcsolatos kifogásokat sem, mivel a tárgyaláson a védő szabályos helyettesítési megbízás alapján járt el.
[10] Ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[11] A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt terjesztett elő, amely szerint a 2017. augusztus 18-án kelt ügyvédi helyettesítési meghatalmazást a 2017. augusztus 24-i bírósági tárgyalást követően, azaz utólag csatolták az iratokhoz, az az iratok tanulmányozása során nem volt az iratok között, és miután az eljárás jogerős befejezése után hiánypótlásnak nincs helye, a kirendelt védő által elmondott védőbeszéd hatálytalan, ennélfogva úgy kell tekinteni, mintha a tárgyaláson részt sem vett volna. Indítványát a bíróság elé állítás eljárási feltételeinek hiányáról továbbra is fenntartotta.
[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; a Be. 423. § (5) bekezdése alapján emellett figyelemmel volt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.
[13] A felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben nem alapos.
[14] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[15] Az indítványozó azon hivatkozása, miszerint sem tartalmilag, sem alakilag nem minősül vádnak az, hogy az ügyész a bíróság elé állításról szóló feljegyzést ismertette, alaptalan az alábbiak miatt:
[16] A Be. – a bíróság elé állítás külön eljárási szabályairól szóló – XXIV. Fejezete tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek az általános eljárási szabályok helyett alkalmazandók.
[17] A Be. 522. § (2) bekezdése szerint az ügyész a tárgyalás megkezdése előtt az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, azt követően a vádat szóban terjeszti elő. A vád szóbeli előterjesztése lényegében a feljegyzés ismertetése.
[18] A 11/2003. (ÜK. 7.) legfőbb ügyészségi utasítás 67. § (2) bekezdése értelmében a gyanúsított előállításáról az ügyész rövid feljegyzést készít. Ez a gyanúsított nevét, a Be. 117. § (1) bekezdésében írt személyi adatait, a vád tárgyát képező cselekményt és annak törvényi minősítését tartalmazza. A feljegyzés egy-egy példányát a vádlott és a védő számára is biztosítani kell.
[19] Alaptalan a törvényes vád hiányára való hivatkozás, ha a bíróság elé állítás során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség – vádirat benyújtása nélkül – feljegyzésben összegzi a vád tárgyává tett tényeket, majd a tárgyaláson a vádat szóban terjeszti elő (BH 2003.59.).
[20] A bíróság elé állítás feltételeinek hiánya legfeljebb olyan eljárási szabálysértés, amely érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg. A terhelti beismerés, valamint az ügy megítélése egyszerűségének a hiányára hivatkozással pedig még az elsőfokú bíróság sem küldheti vissza az iratokat az ügyésznek, a bíróság elé állítás törvényi feltételei tehát nem egyenlő súlyúak (BH 2015.220.).
[21] A törvényes vád elemeit a Be. 2. § (2) bekezdése határozza meg.
[22] A rendelkezésre álló feljegyzés maradéktalanul tartalmazta azokat a tartalmi és alaki kellékeket, amelyek a vádemelést a külön eljárásban törvényessé tették.
[23] A bírósági iratokhoz csatolt ügyészségi feljegyzés alapján az alapügyben előterjesztett vád törvényes, ha a vád alaki és tartalmi kellékeket hiánytalanul tartalmazza (1. BK vélemény).
[24] A védő azon hivatkozása, miszerint a bíróság elé állítás keretében tartott tárgyaláson ügyészségi fogalmazó járt el, szintén alaptalan.
[25] Az ügyben a jegyzőkönyv szerint ügyész járt el. Csupán a tárgyalási jegyzet egyik bekezdése tartalmazza a következőket: „A bíró felkéri az ügyészségi fogalmazót vádbeszédének, a védőt védőbeszédének megtartására”. A fogalmazó titulus nyilván elírási hiba folytán került a jegyzetbe.
[26] Nevezett ügyész egyébként azonos a feljegyzést aláíró csoportvezető ügyésszel, ügyészségi fogalmazó ezért sem lehet.
[27] Amennyiben az ügyész a bíróság elé állítás mellett dönt, a Be. 522. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a védő közreműködése kötelezővé válik. Ezért gondoskodik arról, hogy a gyanúsított – ha még nincs védője – védőt hatalmazhasson meg. Abban az esetben, ha a gyanúsított nem kíván megbízást adni, vagy erre nincs lehetősége, az ügyész haladéktalanul védőt rendel ki. Az iratokból az is kitűnik, hogy a terheltet az első gyanúsítotti kihallgatása során, 2017. július 31-én figyelmeztették a védő meghatalmazásának lehetőségére.
[28] A rendelkezésre álló iratok szerint az ügyész a bíróság elé állítás előkészítése során a Be. 522. § (2) bekezdése szerint eljárva védőt rendelt ki, majd a helyettes védő a vádemelés előtt, 2017. augusztus 18. napján helyettesítési meghatalmazást kapott, mely alapján 2017. augusztus 24-én tartott tárgyaláson a kirendelt védő helyett helyettes védő járt el. Az indítványban említett utólagos iktatás mint feltételezés az iratok alapján nem állapítható meg.
[29] A Kúria megjegyzi, hogy az indítvány azon részei, amelyek a nyomozás lefolytatását, a védő kirendelésének körülményeit és a bíróság elé állítás előkészítését sérelmezik, a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések, melyek nem alapozzák meg a felülvizsgálati eljárást; arra csak a bíróság által elkövetett eljárási szabálysértések miatt van lehetőség (BH 2015.154.). A védői tevékenység minőségének megítélése úgyszintén kívül esik a felülvizsgálat körén.
[30] Mindezekre figyelemmel alaptalan az indítványnak a Be. 373. § (1) bekezdésének II. d) pontjára való hivatkozása, mivel a tárgyalást nem olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező volt.
[31] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható; bizonyításnak, a bizonyítékok eltérő értékelésének pedig nincs helye.
[32] A védő a terhelt bizonyítási indítványának indokolatlan elutasítását sérelmezte, ezzel a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét és a tényállás megalapozottságát vitatta, mely a felülvizsgálatot nem alapozhatja meg.
[33] A Kúria utal emellett arra, hogy a járásbíróság ítélete első fokon jogerőre emelkedett, ezért az ítélet csupán a Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolást tartalmazza, melyben a bizonyítási indítvány elutasításáról nem szükséges számot adni.
[34] A fentiekre tekintettel a Kúria – mivel olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 1.798/2017.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás