26/2018. (II. 28.) Korm. rendelet
a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének adminisztratív egyszerűsítéséhez kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról1
2018.03.15.
„(3) Az e rendelet alapján Budapest Főváros Kormányhivatala hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott, az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”
(E rendelet alkalmazásában:)
„10. egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan
a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.”
„(1) A családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után e rendelet vagy egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt.”
„(2a) Ha az igénylő számára kedvezőbb, a (2) bekezdésben meghatározott számítási mód helyett a családi otthonteremtési kedvezmény összegét azon gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban a (2) bekezdés szerinti támogatást vagy kölcsönt vett igénybe.”
„(4) Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a fennálló házasságról büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokirattal nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a házastársak nevét, személyi azonosítóját, születési adatait, valamint a házasságkötés helyét és idejét.
(5) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik azon gyermekekről, akik után a kedvezményt igényli. A nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő és – ha a gyermek már megszületett – a gyermek nevét, adóazonosító jelét, születési adatait, örökbefogadott gyermek és gyám kirendelése esetén a döntést meghozó hatóság megnevezését és a döntés időpontját, kiskorú gyermek elhelyezése esetén a gyermek elhelyezéséről döntő hatóság, bíróság megnevezését, a döntés időpontját is.
(6) A közös háztartásban élést, valamint élettársak esetén ennek időtartamát büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.
(7) Arról, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott kizárólagos használati joga áll fenn, a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.”
5. § Az R1. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének feltétele, hogy az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság a) az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg vagy b) az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült. (2) A büntetlen előéletről az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik, amely nyilatkozathoz csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a nyilatkozatban foglalt személyes adatokat a hitelintézet, az állami adóhatóság és a járási hivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának és az igénybevétel jogszerűsége ellenőrzésének céljából és időtartamára kezelje.”
6. § Az R1. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. A köztartozás-mentességről – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adatbázisban – az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.”
[A 3. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetén a támogatási szerződés tartalmazza a támogatott személy]
ba) a gyermek nevét, születési adatait, adóazonosító jelét büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban bejelenti, továbbá a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot
a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja.”
„(3a) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.”
„(2) Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. A feltételnek való megfelelésről az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.”
„(1) Egy vagy két gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában
a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –
ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy
bc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint b) pont bb) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő személyes adatait, az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.”
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az 5. § a) pontja szerinti igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.”
„(1) Három vagy több gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában
a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, valamint b) legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –
ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy
bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint b) pont bb) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő személyes adatait, az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.”
„(4) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az 5. § a) pontja szerinti igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.”
„(1) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is. A gyermekvállalás teljesítését
a) örökbefogadás esetén a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával tett – az örökbefogadó és az örökbefogadott személyes adatait, az örökbefogadás időpontját, a döntést hozó hatóság megnevezését tartalmazó – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal,
b) bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásba került gyermek esetén – a gyermek személyes adatait, a határozathozatal időpontját, a döntést hozó bíróság, hatóság megnevezését tartalmazó – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal
kell igazolni.”
„(3) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának (3a) bekezdés szerinti időtartamáról és a (3b) bekezdésben foglaltakról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. (3a) A kérelmet
a) új lakás vásárlása esetén a kérelem benyújtásának napját követő 30 napon belül,
b) új lakás építése esetén a kérelem benyújtásának napját követő 60 napon belül
kell elbírálnia a hitelintézetnek.
(3b) Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a hitelintézet az igénylőtől a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti. A kiegészítésre biztosított időtartam a (3a) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.”
14. § Az R1. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A járási hivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(3) Ha az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti, vagy a járási hivatal a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a támogatás – az e rendeletben meghatározott esetekben késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. (4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdésben, a járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzést követő eljárás eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.”
„(4) A hitelintézet a tulajdonjog fennállását, valamint a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérésével ellenőrzi.
(5) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, illetve a járási hivatal a kérelembeli nyilatkozatokban foglaltak ellenőrzése céljából az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló adatokat és okiratokat beszerezze, az azokban foglalt személyes adatait kezelje.
(6) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő a büntetőjogi felelősség vállalásával tett e rendelet szerinti nyilatkozat helyett – választása szerint – a következők szerint igazolhatja a kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét:
a) a házasságot anyakönyvi kivonattal,
b) a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezését – ideértve a közös szülői felügyeletet is – a jogerős bírósági ítélettel, volt élettársak esetén a gyermek elhelyezését jogerős bírósági döntéssel, közokirattal vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
c) a gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,
d) a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvosszakértői szerv igazolásával,
e) a köztartozásmentességet – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges adóigazolással,
f) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú oktatási-nevelési intézmény által kiállított igazolással, vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,
g) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,
h) a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adatait a hitelintézet és a járási hivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,
i) annak tényét, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy kizárólagos használati joga áll fenn, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással,
j) a gyámság fennállását a gyámhatóság kirendelő határozatával.”
„(6a) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben – illetve ha a gyermek, aki után a családi otthonteremtési kedvezményt igénylik, megváltozott munkaképességű – a megváltozott munkaképességű személlyé válásról a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a megváltozott munkaképességűvé vált személy nevét, születési adatait, a döntést hozó hatóság megnevezését, a döntés időpontját.”
„(5a) Ha a megszerzett újabb lakás értéke és hasznos alapterülete egyaránt kisebb a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített, illetve vásárolt új lakás értékénél és hasznos alapterületénél, a családi otthonteremtési kedvezmény (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összege az érték vagy a hasznos alapterület alapján számított, nagyobb eltéréssel arányos összeg.”
„(2a) Az adó-visszatérítési támogatást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek is igényelhetik. Az e bekezdés szerinti ellátások esetén az adó-visszatérítési támogatás vonatkozásában a társadalombiztosítási jogviszony 30. § szerinti igazolásától el kell tekinteni. Az e bekezdés szerinti ellátások igénybevételét az igénylő – együttes igénylők esetén legalább az egyik fél – az ellátás megállapításáról rendelkező közigazgatási határozat hitelintézetnél történő bemutatásával igazolja.”
„(4) Az adó-visszatérítési támogatás kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A 44. § (2) bekezdése szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.”
19. § Az R1. 71. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában)
„e) nem támogatott személy hiteladós: a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és a 72/A. § szerinti feltételeket teljesíti.”
„72/A. § Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban a) nyilatkozik arról, hogy nem kötött e rendelet szerinti kölcsönszerződést,
b) vállalja, hogy
ba) a későbbiekben sem köt e rendelet szerinti kölcsönszerződést,
bb) nem támogatott személy hiteladósként további e rendelet szerinti kölcsönszerződésben nem szerepel, és
bc) nem létesít lakóhelyet az e rendelet szerinti zálogjoggal biztosított lakásban, és
c) hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a járási hivatal és a Kincstár részére.”
(2) Ha a hitelintézet a Módr2. hatálybalépését megelőzően a kérelmet kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésre hivatkozással utasította el, az igénylő a 36. § (3) bekezdése szerinti díjak felszámítása nélkül, a hitelintézethez intézett nyilatkozat benyújtásával kérheti kérelmének ismételt elbírálását. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az igénylő az elutasított kérelem benyújtását követően a lakáscélját már megvalósította, a hitelintézet az adó-visszatérítési támogatás összegét támogatott személy fizetési számlájára teljesíti. (4) A (3) bekezdés szerint jár el a hitelintézet akkor is, ha a (2) bekezdés szerinti feltétel a támogatási szerződés megkötését vagy a támogatás folyósítását akadályozta és időközben a lakáscél megvalósult vagy a hátralévő munkálatok nem teszik lehetővé a támogatás teljes összegének felhasználását. 86. § A Módr2. hatálybalépését követően a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy nem jogosult családi otthonteremtési kedvezményre. A Módr2. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra e rendeletnek a Módr2. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
7. 24. § (1) bekezdésében az „a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentése megtörténtét” szövegrész helyébe az „a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét” szöveg,
8. 24. § (2) bekezdésében az „új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt” szövegrészek helyébe az „új lakás építésére felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt” szöveg,
10. 36. § (2) bekezdésében a „ , teljeskörűen köteles ellenőrizni.” szövegrész helyébe a „teljeskörűen – a nyilatkozatok tekintetében azok valóságtartalmát nem vizsgálva – köteles ellenőrizni. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a nyilatkozatban foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak.” szöveg,
13. 43. § (1) bekezdés k) pontjában a „könyvvel” szövegrész helyébe a „könyvvel vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időpontjáról szóló igazolással” szöveg,
14. 43. § (2) bekezdésében az „a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni. Az okiratok benyújtásáról” szövegész helyébe az „a gyermekvállalás teljesítését bejelenti a hitelintézetnek. A bejelentésről” szöveg,
15. 44. § (10) bekezdésében az „Új lakás építése esetén” szövegrész helyébe az „Új lakás építése esetén – az építőanyag vásárlásáról szóló számlák kivitelével –” szöveg,
17. 61. § (12) bekezdésében az „a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen” szövegrész helyébe az „az eAdaton” szöveg,
18. 63. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „új igénybevevőinek” szövegrész helyébe az „új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik,” szöveg,
20. 72. § (3) bekezdésében az „a kölcsön futamidejének első huszonöt évében” szövegrész helyébe az „a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb huszonöt évre” szöveg,
23. § Hatályát veszti az R1.
d) 43. § (1) bekezdés d) pontjában az „a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,” szövegrész,
g) 43. § (1) bekezdés s) pontjában a „tulajdonjog fennállását 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal,” és az „és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal” szövegrész,
„(1) A családi otthonteremtési kedvezmény a lakás vételárának megfizetésére vagy bővítés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető.”
„(1) A családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után e rendelet vagy egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt.”
„(2a) Ha az igénylő számára kedvezőbb, a (2) bekezdésben meghatározott számítási mód helyett a családi otthonteremtési kedvezmény összegét azon gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban a (2) bekezdés szerinti támogatást vagy kölcsönt vett igénybe.”
„(5) Az e rendelet alapján Budapest Főváros Kormányhivatala hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott, az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”
(E rendelet alkalmazásában:
lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:)
„d) közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„9. egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan
a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.”
„(3a) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.”
(A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy)
„a) az igénylő büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült; és a büntetlen előéletről az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik, amely nyilatkozathoz csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adatokat a hitelintézet és a járási hivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje; b) az igénylőnek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása, és a köztartozás-mentességről – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adatbázisban – az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik;”
[A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben
a 10. § (3) bekezdés c) pont szerinti esetben, valamint magzat után igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetén]
„mb) vállalja, hogy ha a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, vagy ha azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényli, a gyermek születését – a gyermek nevét, születési adatait, adóazonosító jelét tartalmazó – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, büntetőjogi felelősség vállalásával tett nyilatkozatban a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül bejelenti, bemutatja a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát vagy a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot a hitelintézet részére;”
„(6) Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a fennálló házasságról büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokirattal nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a házastársak nevét, személyi azonosítóját, születési adatait, a házasságkötés helyét és idejét.
(7) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik azon gyermekekről, akik után a kedvezményt igényli. A nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő és – ha a gyermek már megszületett – a gyermek nevét, adóazonosító jelét, születési adatait, örökbefogadott gyermek és gyám kirendelése esetén a döntést meghozó hatóság megnevezését és a döntés időpontját, kiskorú gyermek elhelyezése esetén a gyermek elhelyezéséről döntő hatóság, bíróság megnevezését, a döntés időpontját is.
(8) A közös háztartásban élést, valamint élettársak esetén ennek időtartamát büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.
(9) Arról, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott kizárólagos használati joga áll fenn, a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.
(10) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.”
„(10) Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor a gyermekvállalás teljesítését – a gyermek neve, születési adatai, adóazonosító jele, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó egyéb információk megadásával – büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban a hitelintézetnek bejelenti, és – a gyermek születését követő 60 napon belül – a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát a hitelintézet részére bemutatja. A gyermek halva születését – a gyermek születését követő 60 napon belül – a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal igazolja a támogatott személy.”
„(4) A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, amelyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának (4a) bekezdés szerinti időtartamáról és a (4b) bekezdésben foglaltakról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. (4a) A kérelmet
a) lakásvásárlás esetén a kérelem benyújtásának napját követő 30 napon belül,
b) lakás bővítése esetén a kérelem benyújtásának napját követő 60 napon belül
kell elbírálnia a hitelintézetnek.
(4b) Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a hitelintézet az igénylőtől a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti. A kiegészítésre biztosított időtartam a (4a) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.”
„(3) A hitelintézet a tulajdonjog fennállását, valamint a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérésével ellenőrzi.
(4) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, illetve a járási hivatal a kérelembeli nyilatkozatokban foglaltak ellenőrzése céljából az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló adatokat és okiratokat beszerezze, az azokban foglalt személyes adatait kezelje.
(5) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő a büntetőjogi felelősség vállalásával tett nyilatkozat helyett – választása szerint – a következők szerint igazolhatja a kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét:
a) a házasságot anyakönyvi kivonattal,
b) a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezését – ideértve a közös szülői felügyeletet is – a jogerős bírósági ítélettel, volt élettársak esetén a gyermek elhelyezését jogerős bírósági döntéssel, közokirattal vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
c) a gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,
d) a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvosszakértői szerv igazolásával,
e) a köztartozásmentességet – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges adóigazolással,
f) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú oktatási-nevelési intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,
g) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,
h) a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adatait a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,
i) annak tényét, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy kizárólagos használati joga áll fenn, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással,
j) a gyámság fennállását a gyámhatóság kirendelő határozatával.”
33. § Az R2. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az állami adóhatóság a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát, valamint a 14. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozatban vállalt kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél a támogatási szerződés megkötésétől a 14. § (3) bekezdés j) pontjában meghatározott időszak végéig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (2) A járási hivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(3) Ha az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti, vagy a járási hivatal a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a támogatás – az e rendeletben meghatározott esetekben késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. (4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdésben foglalt, a járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzést követő eljárás eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.”
„(6a) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben – illetve, ha a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénylik, megváltozott munkaképességű személy – a megváltozott munkaképességű személlyé válásról a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a megváltozott munkaképességűvé vált személy nevét, születési adatait, a döntést hozó hatóság megnevezését, a döntés időpontját.”
„(5a) Ha a megszerzett újabb lakás értéke és hasznos alapterülete egyaránt kisebb a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített, vásárolt, illetve bővített lakás értékénél és hasznos alapterületénél, a családi otthonteremtési kedvezmény (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összege az érték vagy a hasznos alapterület alapján számított, nagyobb eltéréssel arányos összeg.”
59. § A Módr2. hatálybalépését követően a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy nem jogosult családi otthonteremtési kedvezményre. A Módr2. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra e rendeletnek a Módr2. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2. 5. § (1) bekezdés 5. pontjának nyitó szövegrészében az „a következő helyiségek hasznos alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók” szövegrész helyébe az „a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint számított – hasznos alapterületének összege” szöveg,
3. 5. § (2) bekezdésében az „az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az OTÉK-ban” szöveg,
5. 8. § (2) bekezdésében az „ideértve” szövegrész helyébe az „ideértve az igénylővel közös háztartásban élő” szöveg,
6. 14. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „folytat, vagy” szövegész helyébe a „folytat és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban az oktatási intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat – ideértve a képzés kezdetét és várható befejezését is – tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy” szöveg,
7. 14. § (1) bekezdés g) pontjában az „az igénylő az adásvételi szerződést” szövegrész helyébe az „az igénylő az ingatlan-nyilvántartási hatóság által érkeztetett adásvételi szerződést” szöveg,
8. 14. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
9. 14. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyilatkozik arról,” szövegrész helyébe az „– és azt megelőzően a kérelemben is – büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról,” szöveg,
10. 14. § (3) bekezdés f) pontjában a „lakás bővítése során” szövegrész helyébe a „lakás bővítése során – az építőanyag vásárlásáról szóló számlák kivételével –” szöveg,
11. 16. § (1) bekezdésének záró szövegrészében a „lakás építése, bővítése vagy vásárlása érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, lakástakarék-pénztári kölcsönt” szövegrész helyébe a „lakás építése, bővítése vagy vásárlása érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt” szöveg,
13. 24. § (2) bekezdésében a „teljeskörűen köteles ellenőrizni.” szövegrész helyébe a „teljeskörűen – a nyilatkozatok tekintetében azok valóságtartalmát nem vizsgálva – köteles ellenőrizni. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a nyilatkozatban foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak.” szöveg,
15. 30. § (1) bekezdés 2. pontjában a „lakóhelyet és a személyi azonosítót a lakcímet és” szövegrész helyébe a „lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy – a 14. § (6) bekezdése szerinti esetben – azzal egyenértékű okirattal, a személyi azonosítót a” szöveg,
16. 30. § (1) bekezdés 10. pontjában a „könyvvel” szövegrész helyébe a „könyvvel vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időpontjáról szóló igazolással” szöveg,
17. 45. § (12) bekezdésében az „a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen” szövegrész helyébe az „az eAdaton” szöveg,
18. 47. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „új igénybevevőinek” szövegrész helyébe az „új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik,” szöveg,
38. § Hatályát veszti az R2.
a) 6. § b) pontjában az „– a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett –” szövegrész,
e) 30. § (1) bekezdés 4. pontjában az „a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,” szövegrész,
h) 30. § (1) bekezdés 17. pontjában az „a tulajdonjog fennállását 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal,” és az „és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal” szövegrész,
39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
