KÜ BH 2018/263
KÜ BH 2018/263
2018.09.01.
Az Agrárkamara a feladatkörét érintő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyfél jogait gyakorolja. Állásfoglalása, az azt felülvizsgáló önkormányzati hatósági ügyben ügyféli nyilatkozatnak minősül, melyet megváltoztathat, mely változtatás a jegyzői kifüggesztést követően az illetékes képviselő-testülethez (közgyűléshez) való beérkezését követően joghatályos [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 51. § (2) bek., 2013. évi CCXII. tv. (Fftv.) 103/A. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló eladók, valamint az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó), mint vevő 2015. március 21-én adásvételi szerződést kötöttek a miskolci hrsz.-ú „szántó” művelési ágú ingatlan 3/4 tulajdoni hányadára, mely az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A felperes a törvényes határidőn belül elfogadó nyilatkozatot nyújtott be a szerződésre vonatkozóan. A Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei elnöksége (a továbbiakban: Agrárkamara) a 2015. június 31-én hozott állásfoglalásában az adásvételi szerződés jóváhagyását sem a felperes, sem a beavatkozó vonatkozásában nem támogatta.
[2] Az Agrárkamara állásfoglalásával szemben a felperes és a beavatkozó is kifogást terjesztettek elő. Az Agrárkamara a 2015. szeptember 4. napján hozott állásfoglalásában – tartalma szerint megváltoztatva a korábbi állásfoglalását – a felperessel kapcsolatban támogató, míg a beavatkozó vonatkozásában nem támogató döntést hozott. Az új állásfoglalást az Agrárkamara a 2015. szeptember 7-én kelt átiratával küldte meg az alperes jegyzője felé kifüggesztés és további ügyintézés céljából. Az irat a címzetthez 2015. szeptember 10-én érkezett meg.
[3] Az alperes a 2015. szeptember 10-én kelt határozatában az Agrárkamara 2015. július 31-én kelt állásfoglalását megváltoztatta oly módon, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyását a felperes és a beavatkozó esetében is támogatta.
[4] Az alperes jegyzője 2015. szeptember 11-én tájékoztatta az Agrárkamarát, hogy az általa hozott első állásfoglalást az alperes megváltoztatta, egyben a jegyző visszaküldte a második állásfoglalást. Az Agrárkamara 2015. október 7-én a második állásfoglalást ismételten megküldte a jegyzőnek kifüggesztés és hivatalos ügyintézés céljából, melynek a jegyző nem tett eleget.
A kereseti kérelem
[5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Nézete szerint az alperesnek a közgyűlésen a kifogásokkal támadott kamarai állásfoglalást teljes egészében, annak a felülvizsgálat időpontjában már rendelkezésére álló módosítására is kiterjedően kellett volna elbírálnia.
Az elsőfokú ítélet
[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 24. § (1), (2), 26. § (1)–(3), 68. § (1)–(3) bekezdéseit; az Fftv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. § (1), (2) bekezdéseit; a helyi földbizottságok ügyféli jogairól szóló 175/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-át; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 14. § (1), (2) bekezdéseit, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (3) bekezdését, 339/A. §-át, valamint az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI. 5.) AB határozatát.
[7] Hangsúlyozta, hogy a földbizottságként eljáró Agrárkamara közvetett magánjogi érdekelt, mely a hatósági eljárás során az ügyfél jogait gyakorolja, így nyilatkozatát – jelen esetben állásfoglalását – az érdemi hatósági határozat meghozataláig megváltoztathatja, módosíthatja.
[8] Az alperes közgyűlése 2015. szeptember 10-én a reggeli óráktól ülésezett és döntött az első állásfoglalás megváltoztatásáról. A második állásfoglalást tartalmazó postai küldemény 2015. szeptember 10-én megérkezett a hivatalba, így azt aznap kézbesítettnek kell tekinteni. Ugyanakkor az Agrárkamara a második állásfoglalást kizárólag kifüggesztés céljából küldte meg a jegyző részre, vagyis a címzett nem a közgyűlés, hanem a jegyző volt. A felperes nem tudta igazolni a fentiekre figyelemmel, hogy az alperesnek a határozat meghozatalának időpontjában tudomása volt arról, hogy az Agrárkamara módosította az állásfoglalást.
A másodfokú ítélet
[9] Az elsőfokú ítélettel szembeni felperesi fellebbezést elbíráló törvényszék jogerős másodfokú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy az alperes a határozata meghozatalakor még nem értesült az Agrárkamara által hozott újabb állásfoglalásról. Az, hogy az alperesnél alkalmazott érkeztető bélyegző szerint az alperesi határozat meghozatala napján a módosított kamarai állásfoglalás megérkezett, nem teszi megállapíthatóvá annak tényét, miszerint a módosított kamarai állásfoglalás és beadvány a képviselő-testület részére a határozat meghozatalát megelőzően kézbesítésre került. Az Agrárkamara jegyző felé történő megkeresése az alperesi határozat meghozatala szempontjából sem formájában, sem tartalmában nem tekinthető megfelelőnek, így az önmagában az alperes terhére nem értékelhető. A határidőben történt tudomásszerzés esetén nyílt volna meg az alperes oldalán annak kötelezettsége, hogy vizsgálja, egyáltalán módja volt-e az Agrárkamarának az állásfoglalása módosítására, amennyiben igen, akkor azt milyen határidőn belül tehette meg. A tudomásszerzés hiányában az alperes nem sértett jogszabályt azzal, hogy nem értékelte az Agrárkamara időközben módosított állásfoglalását.
[10] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a kereseti kérelemben meghatározott korlátok miatt a fenti körülmények vizsgálatának volt jelentősége, ezért a törvényszék mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletéből az Agrárkamara ügyféli minőségére és hatósági eljárására vonatkozó okfejtést.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak – az elsőfokú ítéletre is kiterjedő – hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt.
[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[14] A felperes keresetlevelében előadta, hogy nincs olyan rendelkezés, amely kizárná, hogy az Agárkamara állásfoglalását az utóbb tudomására jutott tények alapján megváltoztassa. Az alperesnek a 2015. szeptember 10-én tartott közgyűlésén a kifogásokkal támadott kamarai állásfoglalást teljes egészében, annak a felülvizsgálat időpontjában a közgyűlés rendelkezésére álló módosítására is kiterjedően kellett volna elbírálnia.
[15] A Kúria egyetért az elsőfokú bíróság azon érvelésével, hogy elsődlegesen abban a kérdésben kell dönteni, miszerint van-e lehetőség az Agrárkamarának a korábban meghozott és kifüggesztett állásfoglalása megváltoztatására. A felülvizsgálati bíróság nem osztja az ezzel ellentétes másodfokú ítéleti okfejtést, melynek eredményeként a törvényszék mellőzte az Agrárkamara ügyféli minőségére és helyes eljárására vonatkozó elsőfokú bírósági érvelést.
[16] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az Agrárkamara ügyféli minősége körében hozott döntése indokolásában helyesen hívta fel a 17/2015. (VI. 5.) AB határozatot és a Rendelet 1. §-át. Az Alkotmánybíróság határozata indokolásának 56. pontjában rögzíti, hogy a földbizottság (jelen esetben a hatáskörét az Agrárkamara gyakorolja) nem közhatalom gyakorlására felruházott szervezet, érdekeltsége közvetett magánjogi természetű. A Rendelet 1. §-a kimondja, hogy a helyi földbizottság vagy az annak feladatát ellátó Agrárkamara az ügyfél jogait gyakorolja az e feladatkörét érintő közigazgatási hatósági eljárásokban.
[17] A Ket. 51. § (1) bekezdéséből fakadóan az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Az Agrárkamara mint ügyfél nyilatkozati joga fennáll, ez egyben azt is jelenti, hogy a nyilatkozatát meg is változtathatja.
[18] A Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértéstől mentesen mutatott rá arra, hogy a nyilatkozat megváltoztatásának időbeli korlátja van, az ügyfél – fő szabály szerint – az érdemi határozat meghozataláig módosíthatja a nyilatkozatát.
[19] Az Fétv. 103/A. § (1) bekezdése értelmében a helyi földbizottság az állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A 103/A. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23-26. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgált nélkül elutasítja. A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését jegyző útját közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.
[20] A korábban írtaknak megfelelően az Agárkamara a 2015. szeptember 4-én hozott állásfoglalását a 2015. szeptember 7-én kelt átirattal küldte meg az alperes jegyzőjének kifüggesztés és további ügyintézés céljából. Sem az átirat, sem az állásfoglalás nem utal arra, hogy az új állásfoglalás tartalmilag a korábban hozott állásfoglalás részbeni megváltoztatását jelenti.
[21] A Kúria kiemeli, hogy az alperes határozata meghozatalakor nem tudott és nem is kellett tudnia az Agrárkamara új állásfoglalásáról. Az Agrárkamara új állásfoglalását az Fétv. 103/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására küldte meg a jegyzőnek, annak címzettje nem az alperes volt. A fentiekre tekintettel az alperes döntése meghozatalakor nem értékelhette az új állásfoglalásban írtakat, így jogszerű eljárásban döntött a korábban hozott állásfoglalással szemben előterjesztett kifogásokról.
[22] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet – indokolásbeli módosítással – hatályában fenntartotta.
(Kfv.III.37.352/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás