PÜ BH 2018/274
PÜ BH 2018/274
2018.10.01.
Ha az alapítvány a régi Ptk. hatálya alá tartozóan működik, a jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy az alapító indokolás nélkül és az alapító okirat külön felhatalmazása nélkül a kuratóriumot és annak elnökét elmozdítsa. A helyzet ezért változásbejegyzésre irányuló nem peres eljárásban nem rendezhető, az alapítónak a Cnytv. 55-56. §-ában szabályozott peres eljárást kell kezdeményeznie, ha az érintettek az alapító döntése ellen tiltakoznak [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 74/B. § (5) bek., 74/C. § (1) és (6) bek., 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 55. §, 56. §].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Sz. Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány alapító okirata 2003. június 26-án került módosításra. Ebben az szerepelt, hogy az alapítványnak határozatlan időre kinevezett öttagú kuratóriuma van, melynek elnöke és az alapítvány önálló jogi képviseleti joggal felruházott tagja N. Zs. A kuratóriumi tagság megszűnését az alapító okirat külön nem szabályozta.
[2] Az alapítvány alapítója 2015 szeptemberében kérelmet terjesztett elő az alapítvány nyilvántartási adataiban bekövetkezett változások nyilvántartásba vételére. Az alapító az alapítvány céljának veszélyeztetése miatt visszahívta a kuratóriumot és új kuratóriumot jelölt ki. Ezen eljárást a bíróság jogerős végzésével megszüntette.
[3] Ezt követően K. T., az alapító 2016. április 19-én ismételten változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Ebben N. Zs.-t a kuratórium elnöki tisztségéből a kuratóriumi tagsága érintetlen hagyása mellett visszahívta, valamint V. R. kuratóriumi tag lemondására tekintettel új kuratóriumi tagot és új kuratóriumi elnököt jelölt. Kérelméhez csatolta az ennek megfelelően módosított alapító okiratot. Ezt követően a bíróság végzésével az igényelt változásokat bejegyezte. A végzés elleni fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
[4] A megismételt eljárásban az alapító 2016. december 8-án terjesztett be beadványt, amelyben úgy nyilatkozott, hogy a 2016. április 1-jén kelt alapítói határozatokat fenntartja és csatolta a 2016. december 8-án kelt alapítóokirat-módosítást, amelyet a végleges kérelme alapjaként nyújtott be. Ebben az alapítóokirat-módosításban az szerepel, hogy az alapító határozatlan időre héttagú kuratóriumot jelölt ki azzal, hogy a kuratórium elnöke és így az alapítvány önálló képviseletre jogosult tagja az új kuratóriumi tagként jelölt T. T.
[5] Az elsőfokú bíróság végzésével az alapítvány képviseletében, a kuratórium összetételében bekövetkezett változásokat, az alapító okirat módosításaként 2016. december 8. napján nyilvántartásba vette a nyilvántartási adatok kiegészítése mellett. A végzés indokolása szerint a hatályon kívül helyező végzést követően folyamatban lévő eljárásban a becsatolt iratok alapján megállapítható volt, hogy a módosítás mindenben megfelel a törvényes előírásoknak. A végzés ellen az alapítvány, illetve N. Zs. élt fellebbezéssel.
A fellebbezéssel támadott végzés
[6] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Egyidejűleg felhívta az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjainak nyilvántartásba történő bejegyzését. A végzés indokolása elsődlegesen megállapította, hogy az alapítvány, illetve N. Zs., a képviseleti jogának megszűnését megállapító rendelkezése ellen jogosult volt fellebbezéssel élni és az érintettek a fellebbezési határidőt sem mulasztották el. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az alapítvány még nem helyezte magát az új Ptk. hatálya alá, így az a régi Ptk. alapján működik. Ezért a kuratórium egyes tagjainak visszahívására nincs lehetőség, az alapító a kuratóriumot abban az esetben hívhatja vissza és jelölhet ki új kuratóriumot, ha a kuratórium valamely tagja vagy a teljes kuratórium működése az alapítvány célját veszélyezteti és ezen cél veszélyeztetését az alapítónak kell megjelölnie és igazolnia.
[7] A másodfokú bíróság a kialakult helyzetet oly módon értelmezte, hogy valójában az öttagú kuratórium egyik tagja lemondott, az alapító a kuratórium elnökének, mint az alapítvány képviseletére jogosult személynek a képviseleti jogát kívánta megvonni a kuratóriumi tagságának érintetlenül hagyása mellett. Ezen túlmenően az alapító az új eljárásban az öttagú kuratóriumot héttagúra kívánta módosítani, ezért a korábbi kuratórium egy tagjának lemondása folytán további három új kuratóriumi tagot jelölt és a kuratórium elnökévé, vagyis az alapítvány önálló képviseleti joggal rendelkező képviselőjévé az újonnan kinevezett egyik kuratóriumi tagot jelölte meg. Ezen célok elérése érdekében került sor az alapító részéről az alapító okirat módosítására.
[8] A másodfokú bíróság kifejtette azon álláspontját, hogy a régi Ptk. 74/C. § (1) bekezdése alapján az alapító arra volt jogosult, hogy az alapító okiratban kijelölje az alapítvány kezelő szervezetét, amely az alapítványt képviseli és alapító okiratban rendelkezhetett a kuratórium összetételéről és meg kellett jelölnie ugyanott az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Kihangsúlyozta az indokolás azt, hogy az alapítónak olyan jogosultsága sem az alapító okirat, sem a Ptk.-nak az alapítványra vonatkozó rendelkezései szerint nincs, hogy az általa kijelölt kezelőszervezet összetételét a Ptk.74/C. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően egyéb esetben saját elhatározásából megváltoztassa. Az alapító jogosultságait az alapítvány működése tekintetében a Ptk. határozza meg, ilyen az alapító okirat módosítása vagy a kuratórium visszahívása és új kuratórium kijelölése. Az arra vonatkozó szabályokat a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) határozza meg. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a nem peres eljárásban nem vizsgálható a kuratórium visszavonásának indoka, a megjelölt indokok tényleges fennállása, erre nézve bizonyítás sem folytatható le. Kiemelte azt is, hogy a Cnytv. 55-56. §-a ad lehetőséget arra, hogy amennyiben vitatott az alapítónak a kijelölés visszavonására irányuló szándéka, és e tekintetben az alapító okirat módosítása, abban az esetben a bekövetkezett változás iránti kérelem tekintetében nem nemperes eljárásban, hanem peres eljárásban van lehetőség a kezelőszervezet tekintetében bekövetkezett változás iránti kérelem elbírálására, annak megalapozottsága vizsgálatára. A másodfokú bíróság szerint az első fokon eljárt bíróság tévesen döntött mikor nem peres eljárásban foglalkozott a változásbejegyzési kérelemmel, valójában a Cnytv. 56. § (3) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárást meg kellett volna szüntetnie és felhívnia az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezze a kuratórium új tagjainak, illetőleg az új kuratórium kijelölését, nyilvántartásba való bejegyzését. A másodfokú bíróság erre figyelemmel az eljárást megszüntette és az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte azzal, hogy tájékoztatta az alapítót a keresetlevél benyújtásának lehetőségéről.
A végzés elleni fellebbezés
[9] A másodfokú bíróság végzése ellen az alapító terjesztett elő fellebbezést, amely új jogi képviselővel később kiegészítésre került. Az alperes fellebbezésében előadta, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy az alapítvány átállt az új Ptk.-ra. és azt sem, hogy a másodfokú bíróság saját másik tanácsa által hozott döntésével ellentétes határozatot hozott, tévesen alkalmazta a régi Ptk. 74/C. § (6) bekezdését, mert az alapító a kuratóriumot nem hívta vissza.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria a fellebbezést nem találta alaposnak.
[11] A fellebbezést benyújtó kérelmező álláspontja szerint a másodfokú bíróság egy korábbi, új eljárásra utasító végzésében foglaltak szerint jártak el, amely hiánypótlást írt elő és amelyet a kérelmező részéről teljesítettek. A kérelmező szerint a nyilvántartási bejegyzések joghatásaira egyértelműen az új Ptk. rendelkezéseit, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a 2011. CLXXXI. törvény (Cnytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A fellebbező álláspontja szerint az új Ptk. rendelkezései alapján (3:13. §) T. T. a kuratórium jogszerű képviselője, N. Zs. képviseleti jogát az alapító döntése önmagában megszüntette. A kérelmező szerint lehetséges a kuratóriumi elnöki tagságból való visszahívás az érintett személy kuratóriumi tagságának fenntartása mellett. A kérelmező álláspontja szerint nem lehet egymással ellentétes a másodfokú bíróság két különböző tanácsa által elfoglalt jogi álláspont.
[12] A kérelmező kiegészített fellebbezése hangsúlyozta azt, hogy az új Ptk. nem tartalmaz korlátozást az alapító számára a kuratóriumi tag visszahívását illetően, ha korábban fenntartotta magának a kijelölés jogát. A létesítés szabadságának elvéből következik, hogy a létesítő okirat szabadon rendelkezhet a képviselet módjáról és tartalmáról. Az új Ptk., illetve az alapító okirat nem korlátozza a kuratóriumi elnök visszahívásának és új elnök kijelölésének jogát. A fellebbezés kiegészítése szerint a régi Ptk. alapján is helyes a kérelmező álláspontja, az 5/2006. KJE határozat hatályon kívül helyezésre került 2014 novemberétől. A fellebbezés kiegészítése álláspontja szerint a régi Ptk. 74/C. § (6) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a kuratóriumot akarják visszahívni, de nem alkalmazható akkor, ha a kuratórium bővítéséről születik döntés. A kiegészítés hangsúlyozta, hogy a kuratórium elnöke visszahívható a korábbi hatályon kívül helyező döntés értelmében, a visszahívott személy kuratóriumi tagságát érintetlenül hagyják és új képviselőt jelölnek meg. A kiegészítés szerint a Cnytv. 55. és 56. §-a akkor alkalmazható, ha a változásbejegyzési kérelem lényege az, hogy az egész kezelőszervezet kerül visszavonásra és új kezelőszervezetet jelölnek ki. N. Zs. észrevételei szerint (Pfv/6. számú irat) egyértelműen a régi Ptk. rendelkezéseit kell az ügyben alkalmazni, annak értelmezésében pedig a Fővárosi Ítélőtábla támadott végzése helytállóan járt el.
[13] Mindezekre figyelemmel a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az új vagy a régi Ptk. rendelkezéseit kellett-e az adott helyzetben alkalmazni és a támadott végzés azt jogszerűen tette-e meg vagy sem.
[14] A Kúria álláspontja szerint a támadott végzés helytállóan állapította meg az alapítvány nyilvántartási adataiból, hogy az alapítvány még nem helyezkedett az új Ptk. hatálya alá, ezért az új Ptké. 11. §-a alapján még a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) alapján működik.
[15] A régi Ptk. az önálló jogi személyiségű alapítvány feletti alapítói jogokat kifejezetten meghatározza, így megilleti őt a régi Ptk. 74/B. § (5) bekezdése alapján az alapítói okirat módosításának joga, amelyet indokolt esetben tehet meg az alapító az alapítvány céljának veszélyeztetése nélkül, továbbá a régi Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján, ha a kezelőszerv (-szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki.
[16] A nyilvántartási adatok szerint helytállóan állapította meg a támadott végzés azt, hogy az alapító határozatlan időre öttagú kuratóriumot jelölt ki, az alapító okirat maga a kuratóriumi tagság megszűnését nem szabályozta. A régi Ptk. 74/C. § (6) bekezdése szerint a kuratórium egyes tagjainak visszahívására nincs lehetőség, az alapító a kuratóriumot abban az esetben hívhatja vissza és jelölhet ki új kuratóriumot, ha a kuratórium valamely tagja, vagy a teljes kuratórium működése az alapítvány célját veszélyezteti. Az alapítványi cél veszélyeztetését a jogszabály szerint az alapítónak kell megjelölnie és igazolnia.
[17] Mindehhez képest a jelen esetben az történt, hogy az öttagú kuratórium egyik tagja lemondott. Az alapító a kuratórium elnökének, mint az alapítvány képviseletére jogosult személynek a képviseleti jogát kívánta megvonni oly módon, hogy kuratóriumi tagságát érintetlenül hagyja és az új eljárásban ezen túlmenően az öttagú kuratóriumot héttagúra kívánta módosítani. Az alapító továbbá az alapító okiratot módosította akként, hogy az öttagú kuratórium helyett héttagú kuratóriumot jelölt meg. A Kúria szerint okszerűen, jogszabálysértés nélkül vonta le ebből azt a következtetést a támadott végzés, hogy az alapítónak a kuratórium működésével kapcsolatban voltak kifogásai, amely a 74/C. § (6) bekezdése szerint a kuratórium (kezelőszerv) visszavonására és új kezelőszervezet kijelölésére adhat alapot.
[18] A régi Ptk. 74/C. § (6) bekezdése szerint ha a kezelőszerv (-szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. A Kúria szerint helytállóan állapította meg a támadott végzés azt, hogy a jogszabály szűken értelmezi az alapító ezzel kapcsolatos jogosítványait, az alapítvány bejegyzését követően. Helytálló az a megállapítása, hogy az alapítónak olyan jogosultsága sem az alapító okirat, sem a Ptk.-nak az alapítványra vonatkozó rendelkezései szerint nincs, hogy az általa kijelölt kezelőszervezet összetételét a régi Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően egyéb esetben saját elhatározásából megváltoztassa. A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben a kezelőszervezet kijelölésével önmagában a képviseletre jogosult személy megváltoztatása, tehát csak a képviselet tekintetében a kuratóriumi tagság érintetlenül hagyása mellett nem lehetséges, a 74/C. § rendelkezései ilyen alapítói jogot nem ismernek.
[19] A Kúria álláspontja szerint jogszerűen, jogszabálysértés nélkül állapította meg a támadott végzés azt, hogy az alapító jogosult-e az alapító okirat módosítására, a kuratórium visszahívására és új kuratórium kijelölésére. Erre nézve azonban külön speciális eljárás alkalmazandó. Az eljárási szabályokat a Cnytv. (2011. évi CLXXXI. törvény) 55-56. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Helytállóan tartalmazta a végzés azt, hogy a nemperes eljárásban nem vizsgálhatók a kuratórium visszavonásának az indokai, azok tényleges fennállása, bizonyítási eljárást nem lehet lefolytatni. Éppen erre tekintettel került sor a Cnytv. 55-56. §-nak megalkotására. Amennyiben tehát vitatott az alapítónak a kijelölés visszavonására irányuló szándéka és e tekintetben az alapító okirat módosítása, akkor ebben az esetben nem peres eljárásban, hanem peres eljárásban van lehetőség a kezelőszervezet tekintetében bekövetkezett változás iránti kérelem elbírálására, annak megalapozottságának vizsgálatára. A Kúria is egyetértett azzal, hogy ily módon az alapító nincs elzárva szándékának megvalósításától, de ebben az esetben a peres eljárás során kell vizsgálni a kérelem megalapozottságát. Ez teszi lehetővé azt, hogy kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja nyilatkozhasson a kérelemben foglaltakra és amennyiben a kérelemben foglaltakat vitatja, akkor a Cnytv. 55. §-a tartalmazza azt, hogy milyen határozatokat hozhat a bíróság.
[20] Miután a jelen esetben nem volt vitatott, hogy a változásbejegyzéssel érintett egyik kurátor (N. Zs.) kérelemben foglaltakat vitatta, helyesen járt el a támadott végzés akkor, amikor a Cnytv. 56. § (3) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárást megszüntette és felhívta az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezze a kuratórium új tagjainak, illetve az új kuratórium kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését. A Kúria szerint a másodfokú bíróság helytállóan járt el a támadott végzésben, amikor alapvetően az alapító okiratra és a régi Ptk. rendelkezéseire figyelemmel járt el.
[21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság érdemben helytálló végzését helybenhagyta.
(Kúria Pkf. IV. 24.986/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás