28/2018. (II. 28.) Korm. rendelet

a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról¹

2018.03.01.

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § x) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NBSZ) 17. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nukleáris biztonsági hatóság a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot első alkalommal az üzembe helyezés engedélyezési eljárása keretében, annak módosítását pedig átalakítási engedélyezési eljárása keretében az 1. melléklet 1.4. pontja szerint hagyja jóvá.

(2b) Az engedélyes a lakossági dózismegszorítás értékére a telephely engedélyezési eljárás megkezdése előtt tesz javaslatot a nukleáris biztonsági hatóságnak.”

(2) Az NBSZ a következő 43. §-sal egészül ki:

„43. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(3) Az NBSZ

1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul,

2. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul,

3. 3/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul,

4. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul,

5. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul,

6. 6. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

2. § Az NBSZ

1. 4. §-ában a „2. §-ában” szövegrész helyébe a „2. §-ában és az az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben” szöveg,

2. 6. § (3) bekezdésében az „üzemeltetése során az üzemeltető személyzet” szövegrész helyébe az „életciklusának valamennyi szakaszában a munkavállalók” szöveg,

3. 14. § (4) bekezdésében az „aktivitásuk, mind mennyiségük” szövegrész helyébe az „aktivitás, mind mennyiség” szöveg

lép.

3. § Hatályát veszti az NBSZ

a) 17. § (5) bekezdésében a „műszaki” szövegrész,

b) 22. § (2) bekezdése.

2. A radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TBSZ Kr.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„2. ALARA-elv: a sugárvédelem egyik alapelve, amely szerint bármely ionizáló sugárzást alkalmazó tevékenység esetében a védelmet és biztonságot optimalizálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten maradjon – tekintettel a gazdasági és társadalmi tényezőkre – az egyéni dóziskorlátokon belül, figyelembe véve a forrásra vonatkozó dózismegszorításokat;”

(2) A TBSZ Kr. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Az e rendeletben használt fogalmakra a 2. §-ban meghatározott fogalmak mellett az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet szerinti értelmező rendelkezéseket is alkalmazni kell.”

5. § (1) A TBSZ Kr. 15. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyes biztosítja, hogy a tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységéhez szükséges, meghatározott sugárvédelmi képzettséggel, továbbá megfelelő iskolai végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakör betöltéséhez szükséges engedéllyel rendelkező üzemeltető személyzet folyamatosan rendelkezésre álljon.”

(2) A TBSZ Kr. 21. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MSSZ) a 114/A. § szerint jóváhagyja.

(7) Az atomenergia-felügyeleti szerv a lakossági dózismegszorítás értékét a 114/B. § szerint jóváhagyja.”

(3) A TBSZ Kr. 61. § (2) bekezdése a következő j)–m) ponttal egészül ki:

(Az üzemeltetési engedély iránti kérelemben:)

„j) be kell mutatni, hogy a környezet radioaktív szennyeződése és a lakosság sugárterhelése értékeléséhez szükséges paraméterek mérésére alkalmas berendezéseket üzemeltet, és az ahhoz szükséges eljárásokat,

k) igazolni kell, hogy a sugárvédelmi rendszer biztosítja, hogy a dolgozók és a lakosság sugárterhelése ne legyen a megengedettnél magasabb,

l) igazolni kell, hogy a kialakított mérőrendszer megfelelően jelzi az esetlegesen környezetbe kikerülő radioizotópok mennyiségét, és

m) igazolni kell, hogy az alkalmazott optimalizálási módszerek megfelelnek az ALARA-elvnek.”

(4) A TBSZ Kr. 62. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

„f) az MSSZ-t.”

(5) A TBSZ Kr. 18. alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § A dózismegszorítás értékét az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, legkésőbb az időszakos biztonsági felülvizsgálat keretén belül felül kell vizsgálni.”

6. § A TBSZ Kr. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

„XII/A. FEJEZET

SUGÁRVÉDELEM

114/A. § (1) Az engedélyes a radioaktív anyag alkalmazásának üzemeltetési dokumentumaként MSSZ-t készít, és sugárvédelmi szervezetet hoz létre.

(2) Az engedélyes az alkalmazás során követendő szabályokat, az egyes felelősségi köröket, az érintettek kötelességeit és jogait tartalmazó MSSZ jóváhagyását az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásával együtt kezdeményezi és az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének kiadásával egyidejűleg hagyja jóvá. Az MSSZ módosítását átalakításnak kell tekinteni, a módosítást az atomenergia-felügyeleti szerv átalakítási engedélyezési eljárás keretében hagyja jóvá.

(3) Az MSSZ-nek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a sugárvédelmi szervezet leírását és működését,

b) a munkavállalókra vonatkozó előírásokat,

c) a sugárveszélyes munkahely felügyeletére vonatkozó előírásokat,

d) nyilvántartások, jelentések, valamint események kezelését,

e) zárt sugárforrások kezelését.

114/B. § (1) Az engedélyes a lakossági dózismegszorítás értékére a telepítési engedélyezési eljárás megkezdése előtt tesz javaslatot az atomenergia-felügyeleti szervnek.

(2) A tároló létesítmény üzemeltetésére, lezárására és lezárás utáni életciklus szakaszaira vonatkozó dózismegszorítást a lakosságot érintő valamennyi engedélyezett tevékenységből és fennálló sugárzási helyzetből eredő dózisok összegére vonatkozó dóziskorlát figyelembevételével kell megállapítani.”

7. § A TBSZ Kr. a következő 121. §-sal egészül ki:

„121. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelv 28. cikk e)–f) pontjainak, 69. cikk (1) bekezdésének, valamint a 85–86. cikkeinek való megfelelést szolgálja.”

8. § A TBSZ Kr. 2. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

9. § A TBSZ Kr.

1. 2. § 6. pontjában a „radiológiai veszélyhelyzet” szövegrész helyébe a „baleset” szöveg,

2. 4. § (1) bekezdésében az „izotópok elszigetelése a bioszférától és az arra hatást gyakorló környezeti elemektől, ezáltal a” szövegrész helyébe az „izotópok elzárása és elszigetelése a bioszférától és az arra hatást gyakorló környezeti elemektől, ezáltal biztosítva a” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti a TBSZ Kr.

1. 1. § f) pontjában a „műszaki” szövegrész,

2. 2. § 45. pontja,

3. 2. § 49. pontja,

4. 26. § (2) bekezdésében a „műszaki” szövegrész,

5. 30. § (2) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 28/2018. (II. 28.) Korm. rendelethez

1. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.3.0280. pont l) pont lb) alpontja a következő lbc) alponttal egészül ki:

(Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás forrásai)

„lbc) Sugárveszélyes tevékenység(ek) technológiai leírása”

2. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.3.0280. pont l) pont lc) alpontja a következő lce) és lcf) alponttal egészül ki:

(Sugárvédelem

A sugárvédelem tervezési követelményei)

„lce) A sugárvédelem kialakítása során alkalmazott optimálási szempontok

lcf) Az ellenőrzött, illetve felügyelt területek meghatározásának követelményrendszere és az ellenőrzött, illetve felügyelt területek tervezett meghatározása”

3. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.3.0280. pont l) pont ld) alpontja a következő ldc) alponttal egészül ki:

(Sugárvédelem

Dózisszámítások)

„ldc) Reprezentatív csoportra vonatkozó dózisbecslések:

ldca) a külső sugárzásból származó dózisok meghatározása, adott esetben a szóban forgó sugárzás típusának megjelölésével,

ldcb) a kibocsátott radionuklidok aktivitáskoncentrációinak meghatározása az élelmiszerekben és az ivóvízben vagy más releváns környezeti elemben”

4. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.4.0400. pontja a következő j)–m) alponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy)

„j) a környezet radioaktív szennyeződése és a lakosság sugárterhelése értékeléséhez szükséges paraméterek mérésére alkalmas berendezések, és a vonatkozó eljárások rendelkezésre állnak,

k) a sugárvédelmi rendszer biztosítja, hogy a dolgozók és a lakosság sugárterhelése ne legyen az indokoltnál magasabb,

l) a kialakított sugárvédelmi mérőrendszer megfelelően jelzi az esetlegesen környezetbe kikerülő radioizotópok mennyiségét, valamint

m) az alkalmazott optimálási módszerek megfelelnek az ALARA-elvnek.”

5. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.4.0500. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(A kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény továbbépítése esetének kivételével az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

„i) a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot.”

6. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.5.0600. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelemben:)

„f) igazolni kell, hogy minden típusú sugárveszélyes munkavégzés megfelelően szabályozva van a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban, összhangban az ALARA-elvvel.”

7. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.5.0700. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az üzembe helyezési engedély alapján lefolytatott tevékenységek tapasztalatai alapján felülvizsgált:)

„g) Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot.”

8. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.5. Üzemeltetési engedély alcíme a következő 1.2.5.0900. ponttal egészül ki:

„1.2.5.0900. A dózismegszorítás értékét üzemeltetési engedély kiadásakor, de legalább az IBF keretén belül felül kell vizsgálni.”

9. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.6.1500. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumok aktuális változatát:)

„f) a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat.”

10. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.8.1100. pont a következő e)–f) alponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell)

„e) a nukleáris létesítmény végleges üzemen kívül helyezése során megvalósítandó sugárvédelmi intézkedéseket és megalapozásukat, valamint

f) a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot.”

11. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.8.1500. pont e)–f) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az engedély iránti kérelemben be kell mutatni:)

„e) a sugárvédelmi célkitűzéseket és azok betartásának módját,

f) a radioaktív hulladékok elhelyezésének, feldolgozásának, felszabadításának és szállításának módját,”

12. Az NBSZ 1. melléklet 1.2.8.1600. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2.8.1600. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a Végleges Leszerelési Tervet és annak megalapozását,

b) a 8. melléklet szerinti Leszerelési Biztonsági Jelentést és a leszerelési időszakra vonatkozó Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet, valamint

c) a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot.”

2. melléklet a 28/2018. (II. 28.) Korm. rendelethez

1. Az NBSZ 3. melléklete a 3.2.2.4100. pontot követően a következő 3.2.2.4110. ponttal egészül ki:

„3.2.2.4110. A TAK1 üzemállapotok során a radioaktív kibocsátások észszerűen megvalósítható mértékben történő minimalizálását igazolni kell. A TAK2 üzemállapotok esetén a radioaktív kibocsátások mértékét és idejét ésszerűen megvalósítható mértékben korlátozni kell annak érdekében, hogy

a) az erőművön kívül szükséges védelmi intézkedések megvalósítására kellő idő álljon rendelkezésre,

b) nagy területek hosszú távú elszennyezése elkerülhető legyen.”

2. Az NBSZ 3. melléklet 3.5.1.0300. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.5.1.0300. Az atomerőművi blokk minden olyan részén, ahol az üzemeltető személyzet rendeltetésszerűen tartózkodik vagy tartózkodhat, a TA1-4 üzemállapotban olyan munkakörnyezetet kell biztosítani, amely megfelel annak az elvnek, hogy a személyzet sugárterhelését az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani.”

3. Az NBSZ 3. melléklet 3.5.2.0300. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.5.2.0300. Biztosítani kell az ellenőrzött zónáknak, az ezekbe be- és az ezekből kilépő személyeknek az újrahasználható védőruházat és az innen származó tárgyak ki- és bevitelének ellenőrzését és – ha szükséges – a dekontaminálását.”

4. Az NBSZ 3. melléklet 3.5.2. Dekontaminálás alcíme a következő 3.5.2.0400–3.5.2.1200. ponttal egészül ki:

„3.5.2.0400. Fel kell készülni a potenciálisan szennyezett szállító konténerek és egyéb csomagolások dekontaminálására.

3.5.2.0500. Ahol szükséges, tervezni kell a dekontaminálás távműködtetésű eszközökkel történő végrehajtását.

3.5.2.0600. A dekontaminálás hely- és erőforrásigénye nem csökkentheti a nukleáris biztonság szintjét.

3.5.2.0700. Új dekontaminálási technológiát, vagy vegyszeres dekontaminálási technológia esetén új vegyszerkomponenst csak biztonsági elemzéssel igazolva lehet bevezetni. A biztonsági elemzésnek legalább tartalmaznia kell:

a) a keletkező radioaktív hulladék kezelésének módját;

b) annak igazolását, hogy a dekontaminálás végrehajtható a létesítmény biztonsági funkcióinak sérülése nélkül;

c) az aktivitás eltávolíthatóságának igazolását, melynek ki kell térni a szennyeződés fizikai, kémiai jellegére;

d) új vegyszeres dekontaminálási technológia, vagy új vegyszer komponens bevezetése esetén

da) a használat indokoltságát;

db) a szerkezeti anyagokra vonatkozó korróziós vizsgálat eredményeit, és azok értékelését, melyet tesztekkel kell igazolni.

3.5.2.0800. A dekontaminálási folyamatot legalább az alábbiak szerint optimalizálni kell:

a) másodlagos hulladékok keletkezésének mennyisége;

b) személyi sugárterhelés nagysága; valamint

c) a dekontaminálás hatékonysága.

3.5.2.0900. Nukleáris létesítmények helyiségeinek és berendezéseinek dekontaminálásánál minimálisan figyelembe kell venni a helyiségek és berendezések közötti szennyeződésterjedés tervezett irányát és az adott helyiségben alkalmazható vegyszerekre és technológiákra vonatkozó korlátozást.

3.5.2.1000. Azoknak a berendezéseknek, illetve eszközöknek, melyek biztonságosan elszállíthatók, ki kell alakítani a dekontamináláshoz egy helyiséget, ahol a folyamat végrehajtható anélkül, hogy a nukleáris biztonságot befolyásolná.

3.5.2.1100. Azoknál a helyiségeknél, ahol előfordulhat szennyezett vizek kijutása, dekontaminálható felületeket kell kialakítani, valamint a szennyeződés terjedését meg kell akadályozni. Ezeken a helyeken megfelelő határoló felületeket, illetve a terjedés irányításához szükséges megoldást kell alkalmazni a szennyeződött felületek korlátozásához, a gyors elvezetéshez, valamint a kifolyt folyadék összegyűjtéséhez.

3.5.2.1200. Meg kell tervezni a potenciálisan szárazra kerülő és szennyezett felületek kezelését.”

5. Az NBSZ 3. melléklete a 3.5.5.0100. pontot követően a következő 3.5.5.0110. ponttal egészül ki:

„3.5.5.0110. Azokban a helyiségekben, ahol olyan rendszer, rendszerelem található, ami radioaktív folyadékot tartalmaz, meg kell tervezni a tervszerűen és véletlenül kijutó folyadék eltávolítását.”

6. Az NBSZ 3. melléklet 3.6.1. Általános követelmények alcíme a következő 3.6.1.0600. ponttal egészül ki:

„3.6.1.0600. Nukleáris anyagot vagy más radioaktív anyagot potenciálisan tartalmazó rendszereket úgy kell megtervezni, hogy megelőzzék a szabályozatlan radioaktívanyag-kibocsátást a környezetbe, megakadályozzák a kritikusságot és a túlhevülést, biztosítsák, hogy a radioaktív kibocsátások a kibocsátási korlátok alatt és az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten maradnak, valamint, hogy elősegítsék a rendkívüli események radiológiai következményeinek csökkentését.”

7. Az NBSZ 3. melléklet 3.6.2.0200. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(A besugárzott nukleáris üzemanyag kezelésére, szállítására és tárolására szolgáló rendszerek és rendszerelemek esetében a friss fűtőelemkötegek szállítására, kezelésére és tárolására tervezett rendszerekkel, rendszerelemekkel szemben megfogalmazott követelményeken túl az alábbi követelményeket is teljesíteni kell:)

„f) tegye lehetővé az üzemanyag kezelő és tároló területek dekontaminálásának biztosítását.”

8. Az NBSZ 3. melléklet 3.6.3.0400. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.6.3.0400. A hatékony hulladékkezelés érdekében a keletkező radioaktív hulladékokat osztályozni kell és halmazállapotuk szerint szét kell választani. Az osztályozási szempontok kialakításakor figyelembe kell venni a hulladék minimalizálásának követelményét. A további szempontok között figyelembe kell venni a felezési időt, a fizikai és kémiai tulajdonságot, radionuklidösszetételt, aktivitáskoncentrációt, térfogatot.”

9. Az NBSZ 3. melléklet

9.1. 3.2.4.0100. pontjában a „csoportjának dózisa” szövegrész helyébe a „csoportjának 1 főre meghatározott dózisa” szöveg,

9.2. 3.2.4.0100. pont a) alpontjában a „dózismegszorítás” szövegrész helyébe a „lakossági dózismegszorítás” szöveg,

9.3. 3.2.4.0200. pontjában az „1mSv/esemény” szövegrész helyébe az „1 mSv/esemény/fő” szöveg,

9.4. 3.3.5.0500. pontjában a „dózis” szövegrész helyébe a „dózisok” szöveg,

9.5. 3.5.1.0600. pontjában a „dózisok megbecsülhetők legyenek” szövegrész helyébe a „sugárterhelés megbecsülhető legyen” szöveg,

9.6. 3.5.4.0100. pontjában a „sugárforrások” szövegrész helyébe az „anyag” szöveg,

9.7. 3.5.4.0200. pontjában az „Az árnyékolás” szövegrész helyébe az „A biológiai védelem” szöveg

lép.

10. Hatályát veszti az NBSZ 3. melléklet 3.5.4. alpont címében az „ , árnyékolás” szövegrész.

3. melléklet a 28/2018. (II. 28.) Korm. rendelethez

1. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.2.4.0300. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3a.2.4.0300. A TA3-4 üzemállapotot eredményező kezdeti események az atomerőmű ellenőrzött zónáján kívül, az atomerőmű emberi tartózkodásra engedélyezett üzemi területein nem okozhatnak 10 mSv effektív dózisértéket vagy 100 mGy pajzsmirigy dózisértéket meghaladó sugárterhelést.”

2. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.5.1.0800. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3a.5.1.0800. Be kell mutatni a legnagyobb éves egyéni dózis értékét és az átlagos kollektív dózis értékét.”

3. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.5.2.0300. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3a.5.2.0300. Biztosítani kell az ellenőrzött zónáknak, az ezekbe be- és az ezekből kilépő személyeknek, az újrahasználható védőruházat és az innen származó tárgyak ki- és bevitelének ellenőrzését és ha szükséges, a dekontaminálását.”

4. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.5.2. Dekontaminálás alcíme a következő 3a.5.2.0400. ponttal egészül ki:

„3a.5.2.0400. Fel kell készülni potenciálisan szennyezett szállító konténerek és egyéb csomagolások dekontaminálására.”

5. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.5.2. Dekontaminálás alcíme a következő 3a.5.2.0800. ponttal egészül ki:

„3a.5.2.0800. A dekontaminálási folyamatot legalább az alábbiak szerint optimalizálni kell:

a) másodlagos hulladékok keletkezésének mennyisége;

b) személyi sugárterhelés nagysága és

c) a dekontaminálás hatékonysága.”

6. Az NBSZ 3/A. melléklet a 3a.5.5.0200. pontot követően a következő 3a.5.5.0210. ponttal egészül ki:

„3a.5.5.0210. Az engedélyesnek már a létesítmény tervezése során a kibocsátásokkal kapcsolatban fel kell mérnie:

a) a kibocsátások lehetséges aktivitását;

b) a lehetséges kibocsátási útvonalakon várható, legvalószínűbb kibocsátások hatásainak elemzését, beleértve a kibocsátásokból származó környezeti hatásokat és a kritikus lakossági csoportot érő dózisokat.”

7. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.6.1. Általános követelmények alcíme a következő 3a.6.1.0600. ponttal egészül ki:

„3a.6.1.0600. Nukleáris anyagot vagy más radioaktív anyagot potenciálisan tartalmazó rendszereket úgy kell megtervezni, hogy megelőzzék a szabályozatlan radioaktívanyag-kibocsátást a környezetbe, megakadályozzák a kritikusságot és a túlhevülést, biztosítsák, hogy a radioaktív kibocsátások a kibocsátási korlátok alatt és emellett az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten maradnak, valamint hogy elősegítsék a rendkívüli események radiológiai következményeinek csökkentését.”

8. Az NBSZ 3/A. melléklet 3a.6.3.0400. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3a.6.3.0400. A hatékony hulladékkezelés érdekében a keletkező radioaktív hulladékokat osztályozni kell és halmazállapotuk szerint szét kell választani. Az osztályozási szempontok kialakításakor figyelembe kell venni a hulladék minimalizálásának követelményét. A további szempontok között figyelembe kell venni a felezési időt, a fizikai és kémiai tulajdonságot, radionuklid összetételt, aktivitáskoncentrációt, térfogatot.”

9. Az NBSZ 3/A. melléklet

9.1. 3a.2.4.0200. pontjában az „1 mSv/esemény” szövegrész helyébe az „1 mSv/esemény/fő” szöveg,

9.2. 3a.3.5.0800. pontjában a „dózis” szövegrész helyébe a „dózisok” szöveg,

9.3. 3a.5.1.0300. pontjában a „dózist az ésszerűen elérhető” szövegrész helyébe a „személyzet sugárterhelését az észszerűen megvalósítható” szöveg,

9.4. 3a.5.1.0600. pontjában a „dózisok megbecsülhetők legyenek” szövegrész helyébe a „sugárterhelés megbecsülhető legyen” szöveg,

9.5. 3a.5.4.0100. pontjában a „sugárforrások” szövegrész helyébe az „anyagok” szöveg

lép.

10. Hatályát veszti az NBSZ 3/A. melléklet

10.1. 3a.4.8.0300. pontja,

10.2. 3a.5.4. alcím címében az „ , árnyékolás” szövegrész.

4. melléklet a 28/2018. (II. 28.) Korm. rendelethez

1. Az NBSZ 4. melléklet 4.4.1. A munkavállalókra vonatkozó követelmények alcíme a következő 4.4.1.2500. és 4.4.1.2600. ponttal egészül ki:

„4.4.1.2500. Biztosítani kell, hogy a képzésre használt eszközök megfelelően tükrözik az érvényes erőművi állapotokat és üzemeltetést.

4.4.1.2600. Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet által előírt képzési követelményeken túlmenően a sugárvédelmi oktatás keretében a nukleáris létesítmény speciális jellemzőit is ismertetni kell.”

2. Az NBSZ 4. melléklete a következő 4.10.1–4.10.8. alcímmel egészül ki:

„4.10.1. Sugárvédelmi program

4.10.1.0100. Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: sugárvédelemről szóló kormányrendelet) meghatározottakon túlmenően az engedélyes sugárvédelmi programjára e szabályzat rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

4.10.1.0200. Az üzemeltető szervezet a sugárvédelmi módszerek és eljárások teljesülésének felügyeletével, ellenőrzésével és auditálásokkal biztosítja a sugárvédelmi program helyes végrehajtását és céljainak teljesülését.

4.10.1.0300. A sugárvédelmi program biztosítja, hogy minden üzemállapotban a létesítményben az ionizáló sugárzás, illetve minden tervezett radioaktív kibocsátás dózisa az engedélyezett határértékek alatt és az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten van.

4.10.1.0400. Az üzemeltető szervezeten belül a sugárvédelmi program számára elegendő függetlenséget és erőforrást biztosítanak a sugárvédelmi előírások, szabványok és eljárások, valamint a biztonságos munkamódszerek érvényesítéséhez és az ezeken alapuló javaslatok kidolgozásához.

4.10.1.0500. A sugárvédelemről szóló kormányrendeletben szereplő követelményeken túlmenően a munkavállalónak tisztában kell lennie a sugárvédelmi programból rá vonatkozó kötelezettségekkel és azok gyakorlatban történő megvalósításában a személyes felelősségével.

4.10.1.0600. A sugárvédelmi programban ki kell térni a sugárzásnak kitett munkavállaló fizikai alkalmasságának igazolására szolgáló egészségügyi ellenőrzésre és a baleseti sugárterhelés esetén nyújtandó tanácsadásra.

4.10.1.0700. A sugárvédelmi program alapján ellenőrizni kell a dózisteljesítményeket azon tevékenységek végzésének helyszínén, ahol a rendszereket és rendszerelemeket sugárzás hagyhatja el, különös tekintettel az ellenőrzési, karbantartási, üzemanyag-kezelési tevékenységekre. A sugárvédelmi program kiterjed a létesítményben a vegyészeti, valamint a hűtőközeg és a kiegészítő rendszerek folyadékaival kapcsolatos tevékenységek során fellépő besugárzásokra. A sugárvédelmi programban olyan rendelkezéseket kell megállapítani, hogy a fenti sugárzási helyzetek megfeleljenek az ALARA-elvnek.

4.10.1.0800. Az engedélyesnek a sugárvédelmi program keretén belül létre kell hoznia a létesítményszintű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MSSZ). Az MSSZ-nek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a sugárvédelmi szervezet leírását és működését, ezen belül

aa) a sugárvédelmi megbízott, illetve helyettesének nevét, elérhetőségét, munkaköri beosztását, előírt szakmai végzettségét és sugárvédelmi képzettségét;

ab) a sugárvédelmi szervezet felépítését és feladatait, sugárvédelmi megbízott (megbízottak) feladatait;

ac) az engedélyes sugárvédelemmel kapcsolatos feladatait és a létesítményt üzemeltető szervezet vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatainak (kötelezettségeinek) ismertetését;

ad) a felelősségi körök felsorolását;

ae) annak meghatározását, hogy milyen időközönként szükséges az MSSZ felülvizsgálata;

af) az engedélyes által megbízott foglalkozás-egészségügyi szolgálat nevét és címét, a sugáregészségügyi vizsgálatok rendjét (különösen a gyakoriságát, megszervezésének módját, eltiltások kezelését);

b) a munkavállalókra vonatkozó előírásokat, ezen belül

ba) a munkavállalók külső és belső sugárterhelésének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, ezek gyakoriságát és módját;

bb) ha személyi sugárterheléseket más munkavállalókon végzett személyi mérések alapján becsülnek, a becsléshez felhasznált számítási módszerek ismertetését;

bc) a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók sugárvédelemmel kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek felsorolását;

bd) a sugárveszélyes munkaterületek és munkakörök leírását, a munkavállalók sugárvédelmi besorolását;

be) a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók szakmai és sugárvédelmi képzettségi követelményeit, a külső és belső sugárvédelmi képzések rendjét;

c) a sugárveszélyes munkahely felügyeletére vonatkozó előírásokat, ezen belül

ca) az ellenőrzött, illetve felügyelt területek meghatározását, követelményrendszerét (körülhatárolási intézkedések), az egyes területek sugárvédelmi felügyeletére tett intézkedéseket;

cb) a felületi szennyezettség ellenőrzésének és megszüntetésének rendjét;

cc) a radioaktív hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtésének, kezelésének módját, nyilvántartásuk rendjét;

cd) a sugárvédelmi ellenőrző rendszerek bemutatását, a személyi védőeszközök bemutatását, alkalmazásukra vonatkozó előírásokat, a sugárvédelmi műszerek, személyi dózismérők bemutatását, alkalmazásukra, kezelésükre, karbantartásukra, hitelesítésükre vonatkozó előírásokat;

ce) az egyes munkahelyeken szükséges sugárvédelmi szervezési intézkedéseket;

cf) a sugárvédelmi felügyeleti feladatok szabályozását, különös tekintettel az ionizáló sugárzás ellenőrzésére és mérésére;

cg) mindazon sugárvédelmi ismereteket, amelyeket a biztonságos munkavégzéshez ismerni kell;

d) nyilvántartások, jelentések, valamint események kezelését, ezen belül

da) a sugárvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások (személyi dózismérések, képzések, orvosi vizsgálatok, sugárvédelmi ellenőrzések és értékelések, sugárforrások és hulladékok nyilvántartása), vezetési és a bizonylatok megőrzési rendjét, a hatóságok részére történő bejelentési kötelezettség teljesítésének rendjét;

db) a normálistól eltérő események esetén végrehajtandó teendőket;

e) zárt sugárforrások kezelését, ezen belül

ea) 1., 2. és 3. kategóriájú zárt sugárforrások alkalmazása esetén az MSSZ tartalmazza a használatukra, tárolásukra, nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat;

eb) a hiányzó radioaktív vagy nukleáris anyag lehetséges helyének a felkutatására és felügyelet alá helyezésére vonatkozó intézkedési tervet.

4.10.2. Sugárvédelmi szolgálat

4.10.2.0100. A sugárvédelmi megbízott feladatait az engedélyes szervezetén belül létrehozott létesítményi sugárvédelmi szervezet látja el. A szervezet az engedélyes szakképzett, a nukleáris létesítményt az aktuális engedélyezési dokumentumok, az üzemvitel és a létesítményhez kapcsolódó tevékenységek jelentette veszélyek sugárvédelmi vonatkozásait jól ismerő munkavállalóiból áll.

4.10.2.0200. Biztosítani kell, hogy a sugárvédelmi szervezeti egység vezetősége közvetlenül jelenthessen az engedélyes felső vezetésének.

4.10.2.0300. A sugárvédelmi megbízottnak és helyettesének sugárvédelmi szakértői tevékenységi engedéllyel kell rendelkeznie.

4.10.3. Munkaterületek besorolása

4.10.3.0100. A létesítmény területét a várható és a mérhető dózisteljesítményeket és radioaktív szennyezettséget, valamint a várható dózisokat figyelembe véve kell ellenőrzött, felügyelt és szabad zónákra osztani.

4.10.3.0200. Az ellenőrzött zónán belüli munkahelyek, helyiségek besorolását, valamint a munkafeltételeket rendszeresen, továbbá a sugárvédelmet érintő változások esetén felül kell vizsgálni.

4.10.3.0300. A potenciálisan szennyezett, valamint a sugárterhelés veszélyével fenyegető területeket be kell azonosítani, és meg kell jelölni úgy, hogy az oda belépő és az ott tartózkodó személyek tisztában legyenek a sugárzási viszonyokkal és hatásaikkal.

4.10.3.0400. A létesítmény azon területei esetében, ahol a jogszabályokban, hatósági határozatokban, valamint a belső szabályozó dokumentumokban rögzített korlátok valamelyikének jelentős hányadát kitevő sugárterhelésre lehet számítani, műszaki megoldások és adminisztratív intézkedések alkalmazásával ellenőrizni, szabályozni és korlátozni kell a belépést és a bent tartózkodást. Az ellenőrzésnek, szabályozásnak és korlátozásnak arányosnak kell lennie a sugárterhelés kockázatával.

4.10.3.0500. A radioaktív szennyeződések terjedését ellenőrizni, szabályozni, és az észszerűen lehetséges legnagyobb mértékben korlátozni kell.

4.10.4. A sugárveszélyes munkák optimálása

4.10.4.0100. A sugárvédelem optimálásánál figyelembe kell venni a létesítmény típusát, a tervezési szempontokat, valamint a létesítmény életciklusa során történő olyan üzemeltetési változásokat, eseményeket, átalakításokat, melyek befolyással lehetnek a sugárvédelem kialakítására.

4.10.4.0200. Minden sugárterhelést a sugárvédelemről szóló követelményekben szereplő szempontok mellett a környezeti körülményeket is figyelembe véve kell az elérhető legalacsonyabb szinten tartani.

4.10.4/A. Dózismegszorítás

4.10.4.0300. A sugárvédelem optimálásához a sugárvédelemre vonatkozó kormányrendeletben megkövetelteken túlmenően ellenőrzési szinteket kell alkalmazni a munkavállalókra.

4.10.4.0400. A foglalkozási dózismegszorítást a foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyeknek egy adott létesítménytől vagy eljárástól származó személyi dózisára vonatkozó tervezési értékként, egy megfelelően meghatározott, adott időtartam során kapott, személyre vetített effektív vagy egyenértékdózisként kell meghatározni.

4.10.4.0500. A foglalkozási dózismegszorítást a foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyeknek egy adott létesítménytől vagy eljárástól származó személyi dózisára vonatkozó tervezési értékként, egy megfelelően meghatározott, adott időtartam során kapott, személyre vetített effektív vagy egyenértékdózisként kell meghatározni. A dózismegszorítás megválasztását a következő szempontok szerint kell megtenni:

a) a sugárzás jellege és természete, valamint annak megelőzésére szolgáló eszközök,

b) regionális tényezők,

c) várható haszon figyelembevétele.

4.10.4.0600. Az ALARA-elv figyelembevételével, a vonatkozó dóziskorlátok és -megszorítások betartása érdekében az engedélyesnek dozimetriai és technológiai figyelmeztetési szinteket kell megállapítania az engedélyezett határértékek alatt. Ezen figyelmeztetési szinteket az MSSZ-ben kell rögzíteni. A figyelmeztetési szintek esetleges túllépését az engedélyesnek ki kell vizsgálnia, és ennek nyomán javító intézkedéseket kell előírnia és végrehajtania.

4.10.4.0700. A technológiai figyelmeztetési szinteket úgy kell definiálni, hogy kellő időben jelezzék a folyamatoknak, a rendszerelemek állapotának romlását vagy a sugárveszély váratlan események miatti növekedését.

4.10.4.0800. Kivizsgálási szinteket kell alkalmazni a külső és belső egyéni sugárterhelésre az egyéni dózisok nagysága alapján, valamint a munkahelyi monitorozó rendszerekre a dózisteljesítmény, a szennyezettség, valamint üzemi tapasztalatok alapján megjelölt mennyiségekre.

4.10.4/B. Árnyékolás

4.10.4.0900. A dózisok csökkentésére az észszerűen megvalósítható legmagasabb szintű sugárvédelmi árnyékolás alkalmazása szükséges.

4.10.4.1000. Az engedélyesnek biztosítania kell különböző típusú és anyagú árnyékoló eszközöket, melyek a különböző speciális munkák ideiglenes árnyékolásához szükségesek.

4.10.4/C. Egyéni védőeszközök

4.10.4.1100. Az engedélyesnek ellenőriznie és szabályoznia kell a védőeszközök használatát, gondoskodnia kell a megfelelő állapotukról, valamint biztosítania kell, hogy a felhasználók megismerjék a rendeltetésszerű használatukat.

4.10.4/D. Dózistervezés

4.10.4.1200. A foglalkozási sugárterhelés optimalizálása érdekében a sugárvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű munkafolyamatok elvégzéséből eredő foglalkozási sugárterhelésre dózistervezést kell készíteni.

4.10.4/E. Radioaktív anyagok, források minimalizálása

4.10.4.1300. A sugárvédelem optimálása érdekében törekedni kell a szükségtelen radioaktív anyagok eltávolítására a munkaterületekről.

4.10. 5. Kiemelten sugárveszélyes munkavégzés

4.10.5.0100. Az atomerőműveknél meg kell határozni azokat a helyiségeket, eszközöket és berendezéseket, ahol a munkavégzés esetileg vagy minden esetben kiemelten sugárveszélyesnek minősül. A besorolást rendszeresen felülvizsgálni és aktualizálni kell.

4.10.5.0200. Azokat a kiemelten sugárveszélyes munkákat (a továbbiakban: KISUM), amelyek végrehajtása azonos műszaki és személyi feltételekkel, jellemzően azonos sugárzási körülmények mellett ismétlődik, állandó KISUM-ként is lehet kezelni. Ebben az esetben állandó KISUM munkaprogrammal is végrehajtható a munka, amennyiben az biztonsági szempontok szerint igazolható.

4.10.6. Személyi dozimetriai ellenőrzés

4.10.6.0100. Az engedélyesnek biztosítania kell az ellenőrzött területén tartózkodó személyek egyéni sugárvédelmi ellenőrzését passzív működésű és folyamatosan kiolvasható, elektronikus doziméterek alkalmazásával, valamint szükség szerint béta-, illetve neutron doziméterek használatával, valamint a belső sugárterhelés akkreditált eljárásokkal történő meghatározásával.

4.10.6.0200. Az engedélyes a beszállítóknak és a hatóságnak a sugárveszélyes munkahelyen végzett munkájuk során azonos védelmet biztosít, mint az engedélyes saját munkavállalóinak.

4.10.6.0300. Az engedélyes az előírt személyi dózismérések eredményeit:

a) a hatóság és a külső munkavállalók munkáltatója rendelkezésére bocsátja;

b) a létesítményben tevékenykedő munkavállaló rendelkezésére bocsátja;

c) kiértékelésre átadja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.

4.10.6.0400. A személyi dozimétereket a munkavállalóknak viselniük kell a sugárveszélyes területeken.

4.10.6.0500. A létesítmények területén látogatást tevő személyek mellé az engedélyes biztosítja egy megfelelően képzett és a helyi sugárvédelmi szabályokban jártas munkavállalójának kíséretét. A kísérő a látogatókat a követendő magatartásról tájékoztatja és megfelelő védőfelszereléssel ellátja.

4.10.7. Kibocsátás-ellenőrzés

4.10.7.0100. Az engedélyes a kibocsátások és a környezeti sugárzás monitorozására programot hoz létre és működtet. Ezen programok célja azt biztosítani, hogy a hatóság által előírt követelmények teljesülnek, beleértve azon feltételek meglétét, melyek a kibocsátási határértékek származtatása során álltak fenn. A környezeti monitoring programnak a megfelelő szintű megbízhatósággal képesnek kell lennie a kritikus csoport sugárterhelésének meghatározására.

4.10.7.0200. A kibocsátás-ellenőrző, valamint a környezeti monitoring rendszert úgy kell megtervezni, hogy közel valós időben legyen képes észlelni a kibocsátások szignifikáns növekedését. A rendszernek az észlelésről közel valós időben visszajelzést kell biztosítania.

4.10.7.0300. A sugárvédelmi és a környezeti monitoring rendszernek úgy kell felépülnie, hogy egy-egy elem kiesése ne befolyásolja a rendszer többi tagjának működőképességét.

4.10.7.0400. A létesítmény üzembe helyezése előtt a sugárvédelmi és környezeti monitoring rendszert a valóságoshoz a lehető legjobban közelítő módon, tesztprogrammal kell vizsgálni. Ennek során szimulálni kell a baleseti helyzetek rendszerre vonatkozó következményeit, a meghibásodásokat, továbbá a környezeti hatásokat (hőmérséklet, túlnyomás, nedvesség, vibráció, sugárzás).

4.10.7.0500. A rendszerek, rendszerelemek üzemeltetés során használt szűrőberendezések hatékonyságát, hatásfokát rendszeresen ellenőrizni kell és fenn kell tartani.

4.10.8. Dekontaminálás

4.10.8.0100. A dekontaminálás lehetőségét minden olyan helyen meg kell teremteni, ahol az üzemeltető személyzet sugárterhelését észszerűen csökkenteni lehet. A radioaktív közegek szivárgásának megakadályozásával, az ürítő-, légtelenítő, valamint túlfolyóvezetékek zárt rendszerű kialakításával minimalizálni kell a dekontaminálás szükségességének mértékét.

4.10.8.0200. Biztosítani kell a dekontaminálás távműködtetésű eszközökkel történő végrehajtását a szükséges helyeken.

4.10.8.0300. Biztosítani kell az ellenőrzött zónáknak, az ezekbe be- és az ezekből kilépő személyeknek, az újrahasználható védőruházat és az innen származó tárgyak ki- és bevitelének ellenőrzését és – amennyiben szükséges – a dekontaminálását.

4.10.8.0400. A dekontaminálás hely- és erőforrásigénye nem csökkentheti a nukleáris biztonság szintjét.

4.10.8.0500. A dekontaminálás során a kiinduló és az elérendő állapotot meg kell határozni, valamint az elért állapotot rögzíteni kell.

4.10.8.0600. A dekontaminálási folyamatot legalább az alábbiak szerint optimalizálni kell:

a) másodlagos hulladékok keletkezésének mennyisége;

b) személyi sugárterhelés nagysága;

c) dekontaminálás hatékonysága.

4.10.8.0700. Azoknak a berendezéseknek, illetve eszközöknek, melyek biztonságosan elszállíthatók, ki kell alakítani a dekontamináláshoz egy helyiséget, ahol a folyamat végrehajtható anélkül, hogy a nukleáris biztonságot befolyásolná.

4.10.8.0800. A dekontaminálás lefolytatásához biztosítani kell a megfelelően képzett személyzetet, valamint az irányításukhoz egy, a dekontaminálásban jártas szakembert kell alkalmazni.”

3. Az NBSZ 4. melléklet 4.11.1. Általános követelmények alcíme a következő 4.11.1.0700. ponttal egészül ki:

„4.11.1.0700. A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos tevékenységeket a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozattal és a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti programról szóló kormányhatározattal összhangban, hulladékkal kapcsolatos jövőbeni, létesítményen kívüli kezelésre vonatkozó tervek figyelembevételével kell végrehajtani.”

4. Az NBSZ 4. melléklet 4.12.1.0900. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.12.1.0900. Az engedélyes felkészül a veszélyhelyzet során történtek, a végrehajtott intézkedések, a veszélyhelyzeti kommunikáció tartalmának rögzítésére és jogszabályban foglaltak szerint a lakosság és a sajtó tájékoztatására. Fel kell készülni naprakész nyilvántartás vezetésére a veszélyhelyzet során rögzített környezeti monitoring adatokról, a keletkezett radioaktív hulladékok paramétereiről és a munkavállalókat ért dózisok becsléséről.”

5. Az NBSZ 4. melléklete a 4.12.1.1000. pontot követően a következő 4.12.1.1010. és 4.12.1.1020. ponttal egészül ki:

„4.12.1.1010. Biztosítani kell, hogy a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben meghatározott munkavállalók megfelelő és rendszeresen aktualizált tájékoztatást kapjanak arról, hogy beavatkozásuk milyen egészségügyi kockázatokat rejt, illetve arról, hogy ilyen esetben milyen óvintézkedéseket kell hozni. Ennek a tájékoztatásnak a lehetséges veszélyhelyzetek teljes terjedelmére és a beavatkozás típusára is ki kell terjednie. Veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tájékoztatást az adott eset speciális körülményeinek figyelembevételével azonnal megfelelő módon ki kell egészíteni.

4.12.1.1020. Az engedélyesnek biztosítani kell a veszélyhelyzeti munkavállalók képzését, amelynek adott esetben gyakorlati feladatokat is tartalmaznia kell.”

6. Az NBSZ 4. melléklet 4.8.2.0800. pont a) pont aa) alpontjában a „személyzet és a lakosság” szövegrész helyébe a „személyek és a lakosság” szöveg lép.

7. Hatályát veszti az NBSZ 4. melléklet 4.11.3.0300. pontja.

5. melléklet a 28/2018. (II. 28.) Korm. rendelethez

1. Az NBSZ 5. melléklet 5.2.25. Sugárvédelem alcíme a következő 5.2.25/A. Dekontaminálás alcímmel egészül ki:

„5.2.25/A. Dekontaminálás

5.2.25.2700. A dekontaminálási folyamatot legalább az alábbiak szerint optimalizálni kell:

a) másodlagos hulladékok keletkezésének mennyisége;

b) személyi sugárterhelés nagysága;

c) dekontaminálás hatékonysága.”

2. Az NBSZ 5. melléklet 5.2.25. Sugárvédelem alcíme a következő 5.2.25.3100. és 5.2.25.3200. ponttal egészül ki:

„5.2.25.3100. Megoldást kell tervezni potenciálisan szárazra kerülő és szennyezett felületek kezelésére.

5.2.25.3200. Azokat a szennyezett területeket, továbbá a szennyezett területekről származó tárgyakat dekontaminálni kell, amelyek környezetében személyek tartózkodhatnak vagy áthaladhatnak. A jelentős sugárszennyeződéssel járó munkavégzéshez helyi telepítésű dekontamináló eszközöket kell biztosítani, vagy igazolni kell, hogy az adott körülmények között központi dekontamináló eszköz megfelelően alkalmazható.”

3. Az NBSZ 5. melléklet 5.2.26.1000. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.2.26.1000. A hatékony hulladékkezelés érdekében a keletkező radioaktív hulladékokat osztályozni kell és a halmazállapotuk szerint szét kell választani. Az osztályozási szempontok kialakításakor figyelembe kell venni a hulladék minimalizálásának követelményét. A további szempontok között figyelembe kell venni a felezési időt, a fizikai és kémiai tulajdonságot, radionuklid összetételt, aktivitáskoncentrációt, térfogatot.”

4. Az NBSZ 5. melléklete az 5.3.3.0700. pontot követően a következő 5.3.3/A. Munkavállalók sugárvédelmi képzése alcímmel egészül ki:

„5.3.3/A. Munkavállalók sugárvédelmi képzése

5.3.3.0710. A sugárvédelemről szóló kormányrendelet által előírt képzési követelményeken túlmenően a sugárvédelmi oktatás keretében a nukleáris létesítmény speciális jellemzőit is ismertetni kell.”

5. Az NBSZ 5. melléklete az 5.3.14.0500. pontot követően a következő 5.3.14.0600–5.3.14.5800. ponttal egészül ki:

„5.3.14.0600. A kutatóreaktor területén tartózkodó személyek sugárterhelését, a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyiségét és az üzemeltetéssel összefüggő lakossági többlet-sugárterhelést az észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani.

5.3.14.0700. A kutatóreaktor területén tartózkodó személyek sugárterhelése, a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége és az üzemeltetéssel összefüggő lakossági többlet-sugárterhelés nem haladhatja meg a hatósági határértéket.

5.3.14.0800. A kutatóreaktort a munkavállalók sugárterhelésének optimálása mellett, az ALARA-elv alkalmazásával, a sugárvédelmi szempontok érvényesítésével kell üzemeltetni.

5.3.14.0900. A sugárveszélyes tevékenységek végrehajtásának indokoltságát igazolni kell.

5.3.14/A. Sugárvédelmi program

5.3.14.1000. A sugárvédelemről szóló kormányrendeletben megkövetelteken túlmenően az engedélyes sugárvédelmi programjára az e szabályzatban megkövetelteket is figyelembe kell venni.

5.3.14.1100. Az üzemeltető szervezet a sugárvédelmi módszerek és eljárások teljesülésének felügyeletével, ellenőrzésével és auditálásokkal biztosítja a sugárvédelmi program helyes végrehajtását és céljainak teljesülését.

5.3.14.1200. A sugárvédelmi program biztosítja, hogy minden üzemállapotban a létesítményben az ionizáló sugárzás, illetve minden tervezett radioaktív kibocsátás dózisa az engedélyezett határértékek alatt és az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten van.

5.3.14.1300. A sugárvédelemről szóló kormányrendeletben szereplő követelményeken túlmenően a munkavállalónak tisztában kell lennie a sugárvédelmi programból rá vonatkozó kötelezettségekkel és azok gyakorlatban történő megvalósításában a személyes felelősségével.

5.3.14.1400. A hatósági személyi doziméter alkalmazásán túlmenően minden munkavállalónak, beleértve az alvállalkozókat, akik az ellenőrzött területen dolgoznak, vagy akik rendszeresen jelen vannak a felügyelt területen, az ezzel kapcsolatos (foglalkozási) sugárterhelését ellenőrizni kell a vonatkozó követelményeknek megfelelően. A személyi dózisokról nyilvántartást kell vezetni, és hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók és a hatóság számára.

5.3.14.1500. Minden munkavállalónak, beleértve az alvállalkozókat, akik az ellenőrzött területen dolgoznak, vagy akik rendszeresen jelen vannak a felügyelt területen, az ezzel kapcsolatos (foglalkozási) sugárterhelésüket ellenőrizni kell a vonatkozó követelményeknek megfelelően. A személyi dózisokról nyilvántartást kell vezetni, és hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók és a hatóság számára.

5.3.14.1600. A sugárvédelmi programban ki kell térni a foglalkoztatásából kifolyólag sugárzásnak kitett munkavállaló fizikai alkalmasságának igazolására szolgáló egészségügyi ellenőrzésre és a baleseti sugárterhelés esetén nyújtandó tanácsadásra.

5.3.14.1700. A sugárvédelmi program alapján ellenőrizni kell a dózisteljesítményeket azon tevékenységek végzésének helyszínén, ahol a rendszereket és rendszerelemeket sugárzás hagyhatja el, különös tekintettel az ellenőrzési, karbantartási, üzemanyag-kezelési tevékenységre. A sugárvédelmi program kiterjed a létesítményben a vegyészeti, valamint a hűtőközeg és a kiegészítő rendszerek folyadékaival kapcsolatos tevékenységek során fellépő besugárzásokra. A sugárvédelmi programban olyan rendelkezéseket kell megállapítani, hogy a fenti sugárzási helyzetek megfeleljenek az ALARA-elvnek.

5.3.14.1800. Az engedélyesnek a sugárvédelmi program keretén belül létre kell hoznia a létesítmény szintű MSSZ-t. Az MSSZ-nek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) A sugárvédelmi szervezet leírását és működését, ezen belül

aa) a sugárvédelmi megbízott, illetve helyettesének nevét, elérhetőségét, munkaköri beosztását, előírt szakmai végzettségét és sugárvédelmi képzettségét;

ab) a sugárvédelmi szervezet felépítését és feladatait, sugárvédelmi megbízott (megbízottak) feladatait;

ac) az engedélyes sugárvédelemmel kapcsolatos feladatait és a létesítményt üzemeltető szervezet vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatait;

ad) a felelősségi körök felsorolását;

ae) annak meghatározását, hogy milyen időközönként szükséges az MSSZ felülvizsgálata;

b) A munkavállalókra vonatkozó előírásokat, ezen belül

ba) a munkavállalók külső és belső sugárterhelésének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, ezek gyakoriságát és módját;

bb) ha személyi sugárterheléseket más munkavállalókon végzett személyi mérések alapján becsülnek, a becsléshez felhasznált számítási módszerek ismertetését;

bc) a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók sugárvédelemmel kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek felsorolását;

bd) a sugárveszélyes munkaterületek és munkakörök leírását, a munkavállalók sugárvédelmi besorolását;

be) a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók szakmai és sugárvédelmi képzettségi követelményei, a külső és belső sugárvédelmi képzések rendjét;

c) A sugárveszélyes munkahely felügyeletére vonatkozó előírásokat, ezen belül

cb) a felületi szennyezettség ellenőrzésének és megszüntetésének rendjét;

cc) a radioaktív hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtésének, kezelésének módját, nyilvántartásuk rendjét;

cd) a sugárvédelmi ellenőrző rendszerek bemutatását, a személyi védőeszközök bemutatását, viselésükre vonatkozó előírásokat, a sugárvédelmi műszerek, személyi dózismérők bemutatását, viselésükre, kezelésükre, karbantartásukra, hitelesítésükre vonatkozó előírásokat;

ce) az egyes munkahelyeken szükséges sugárvédelmi szervezési intézkedéseket;

cf) a sugárvédelmi felügyeleti feladatok szabályozását, különös tekintettel az ionizáló sugárzás ellenőrzésére és mérésére;

cg) mindazon sugárvédelmi ismereteket, amelyeket a biztonságos munkavégzéshez ismerni kell;

d) Nyilvántartások, jelentések, valamint események kezelését, ezen belül

da) a sugárvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások (személyi dózismérések, képzések, orvosi vizsgálatok, sugárvédelmi ellenőrzések és értékelések, sugárforrások és hulladékok nyilvántartása) vezetési és a bizonylatok megőrzési rendjét, a hatóságok részére történő bejelentési kötelezettség teljesítésének rendjét;

db) a normálistól eltérő események esetén végrehajtandó teendőket;

e) Zárt sugárforrások kezelését, ezen belül

ea) 1., 2. és 3. kategóriájú zárt sugárforrások alkalmazása esetén az MSSZ tartalmazza a használatukra, tárolásukra, nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat;

eb) A hiányzó radioaktív vagy nukleáris anyag lehetséges helyének a felkutatására és felügyelet alá helyezésére vonatkozó intézkedési tervet.

5.3.14/B. Sugárvédelmi szolgálat

5.3.14.1900. A sugárvédelmi megbízott feladatait az engedélyes szervezetén belül létrehozott létesítményi sugárvédelmi szervezet látja el. A szervezet az engedélyes szakképzett, a nukleáris létesítményt, az aktuális engedélyezési dokumentumok, az üzemvitel és a létesítményhez kapcsolódó tevékenységek jelentette veszélyek sugárvédelmi vonatkozásait jól ismerő munkavállalóiból áll.

5.3.14.2000. Biztosítani kell, hogy a sugárvédelmi szervezeti egység vezetősége közvetlenül jelenthessen az engedélyes felső vezetésének.

5.3.14.2100. A sugárvédelmi megbízottnak és helyettesének sugárvédelmi szakértői tevékenységi engedéllyel kell rendelkeznie.

5.3.14/C. Munkaterületek besorolása

5.3.14.2200. A létesítmény területét a várható és a mérhető dózisteljesítményeket és radioaktív szennyezettséget, valamint a várható dózisokat figyelembe véve kell ellenőrzött, felügyelt és szabad zónákra osztani.

5.3.14.2300. Az ellenőrzött zónán belüli munkahelyek, helyiségek besorolását, valamint a munkafeltételeket rendszeresen, továbbá a sugárvédelmet érintő változások esetén felül kell vizsgálni.

5.3.14.2400. A potenciálisan szennyezett, valamint a sugárterhelés veszélyével fenyegető területeket be kell azonosítani, és meg kell jelölni úgy, hogy az oda belépő és az ott tartózkodó személyek tisztában legyenek a sugárzási viszonyokkal és hatásaikkal.

5.3.14.2500. A létesítmény azon területei esetében, ahol a jogszabályokban, hatósági határozatokban, valamint a belső szabályozó dokumentumokban rögzített korlátok valamelyikének jelentős hányadát kitevő sugárterhelésre lehet számítani, műszaki megoldások és adminisztratív intézkedések alkalmazásával ellenőrizni, szabályozni és korlátozni kell a belépést és a bent tartózkodást. Az ellenőrzésnek, szabályozásnak és korlátozásnak arányosnak kell lennie a sugárterhelés kockázatával.

5.3.14.2600. A radioaktív szennyeződések terjedését ellenőrizni, szabályozni, és az észszerűen lehetséges legnagyobb mértékben korlátozni kell.

5.3.14/D. A sugárveszélyes munkák optimálása

5.3.14.2700. A sugárvédelem optimálásánál figyelembe kell venni a létesítmény típusát, a tervezési szempontokat, valamint a létesítmény életciklusa során történő olyan üzemeltetési változásokat, eseményeket, átalakításokat, melyek befolyással lehetnek a sugárvédelem kialakítására.

5.3.14.2800. Minden sugárterhelést a sugárvédelemről szóló követelményekben szereplő szempontok mellett a környezeti körülményeket is figyelembe véve kell az elérhető legalacsonyabb szinten tartani.

5.3.14/E. Dózismegszorítás

5.3.14.2900. A sugárvédelem optimálásához a sugárvédelemre vonatkozó kormányrendeletben megkövetelteken túlmenően ellenőrzési szinteket kell alkalmazni a munkavállalókra.

5.3.14.3000. A foglalkozási dózismegszorítást a foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyeknek egy adott létesítménytől vagy eljárástól származó személyi dózisára vonatkozó tervezési értékként, egy megfelelően meghatározott, adott időtartam során kapott, személyre vetített effektív vagy egyenértékdózisként kell meghatározni.

5.3.14.3100. A dózismegszorítás megválasztását a következő szempontok szerint kell megtenni:

a) a sugárzás jellege és természete, valamint annak megelőzésére szolgáló eszközök,

b) regionális tényezők,

c) várható haszon figyelembevétele.

5.3.14.3200. Az ALARA-elv figyelembevételével, a vonatkozó dóziskorlátok és -megszorítások betartása érdekében az engedélyesnek dozimetriai és technológiai figyelmeztetési szinteket kell megállapítania az engedélyezett határértékek alatt. Ezen figyelmeztetési szinteket az MSSZ-ben kell rögzíteni. A figyelmeztetési szintek esetleges túllépését az engedélyesnek ki kell vizsgálnia, és ennek nyomán javító intézkedéseket kell előírnia és végrehajtania.

5.3.14.3300. Kivizsgálási szinteket kell alkalmazni a külső és belső egyéni sugárterhelésre az egyéni dózisok nagysága alapján, valamint munkahelyi monitorozó rendszerekre a dózisteljesítmény, a szennyezettség, valamint üzemi tapasztalatok alapján megjelölt mennyiségekre.

5.3.14/F. Árnyékolás

5.3.14.3400. A dózisok csökkentésére az észszerűen megvalósítható legmagasabb szintű sugárvédelmi árnyékolás alkalmazása szükséges.

5.3.14.3500. Az engedélyesnek biztosítania kell különböző típusú és anyagú árnyékoló eszközöket, melyek a különböző speciális munkák ideiglenes árnyékolásához szükségesek.

5.3.14/G. Egyéni védőeszközök

5.3.14.3600. Az engedélyesnek ellenőriznie és szabályoznia kell a védőeszközök használatát, gondoskodnia kell a megfelelő állapotukról, valamint biztosítania kell, hogy a felhasználók megismerjék a rendeltetésszerű használatukat.

5.3.14/H. Dózistervezés

5.3.14.3700. A foglalkozási sugárterhelés optimálása érdekében a sugárvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű munkafolyamatok elvégzéséből eredő foglalkozási sugárterhelésre dózistervezést kell készíteni.

5.3.14/I. Radioaktív anyagok, források minimalizálása

5.3.14.3800. A sugárvédelem optimálása érdekében törekedni kell a szükségtelen radioaktív anyagok eltávolítására a munkaterületekről.

5.3.14/J. Kiemelten sugárveszélyes munkavégzés

5.3.14.3900. Meg kell határozni azokat a helyiségeket, eszközöket és berendezéseket, ahol a munkavégzés esetileg vagy minden esetben kiemelten sugárveszélyesnek minősül. A besorolást rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni.

5.3.14.4000. Azokat a KISUM-okat, amelyek végrehajtása azonos műszaki és személyi feltételekkel, jellemzően azonos sugárzási körülmények mellett ismétlődik, állandó KISUM-ként is lehet kezelni. Ebben az esetben állandó KISUM munkaprogrammal is végrehajtható a munka, amennyiben az biztonsági szempontok szerint igazolható.

5.3.14/K. Személyi dozimetriai ellenőrzés

5.3.14.4100. Az engedélyesnek biztosítania kell az ellenőrzött területén tartózkodó személyek egyéni sugárvédelmi ellenőrzését passzív működésű és folyamatosan kiolvasható, elektronikus doziméterek alkalmazásával, valamint szükség szerint béta-, illetve neutron doziméterek használatával, valamint a belső sugárterhelés akkreditált eljárásokkal történő meghatározásával.

5.3.14.4200. Az engedélyes a beszállítóknak és a hatóságnak a sugárveszélyes munkahelyen végzett munkájuk során azonos védelmet biztosít, mint az engedélyes saját munkavállalóinak.

5.3.14.4300. Az engedélyes az előírt személyi dózismérések eredményeit:

a) a hatóság és a külső munkavállalók munkáltatója rendelkezésére bocsátja;

b) a létesítményben tevékenykedő munkavállaló rendelkezésére bocsátja;

c) kiértékelésre átadja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.

5.3.14.4400. A személyi dozimétereket a munkavállalóknak viselniük kell a sugárveszélyes területeken.

5.3.14.4500. A létesítmények területén látogatást tevő személyek mellé az engedélyesnek biztosítania kell egy megfelelően képzett és a helyi sugárvédelmi szabályokban jártas munkavállalójának kíséretét. A látogatókat a követendő magatartásról tájékoztatni kell, és őket megfelelő védőfelszereléssel kell ellátni.

5.3.14/L. Kibocsátás-ellenőrzés

5.3.14.4600. Az engedélyes, a kibocsátások és a környezeti sugárzás monitorozására programot hoz létre és működtet. Ezen programok célja azt biztosítani, hogy a hatóság által előírt követelmények teljesülnek, beleértve azon feltételek meglétét, melyek a kibocsátási határértékek származtatása során álltak fenn. A környezeti monitoring programnak a megfelelő szintű megbízhatósággal képesnek kell lennie a kritikus csoport sugárterhelésének meghatározására.

5.3.14.4700. A kibocsátás-ellenőrző, valamint a környezeti monitoring rendszert úgy kell megtervezni, hogy közel valós időben legyen képes észlelni a kibocsátások jelentős növekedését. A rendszernek az észlelésről közel valós időben visszajelzést kell biztosítania a személyzet és az automatikus biztonsági rendszerek számára.

5.3.14.4800. A sugárvédelmi és környezeti monitoring rendszernek úgy kell felépülnie, hogy egy-egy elem kiesése ne befolyásolja a rendszer többi tagjának működőképességét.

5.3.14.4900. A létesítmény üzembe helyezése előtt a sugárvédelmi és környezeti monitoring rendszert a valóságoshoz a lehető legjobban közelítő módon, tesztprogrammal kell vizsgálni. Ennek során szimulálni kell a baleseti helyzetek rendszerre vonatkozó következményeit, a meghibásodásokat, továbbá a környezeti hatásokat is (hőmérséklet, túlnyomás, nedvesség, vibráció, sugárzás).

5.3.14.5000. A rendszerek, rendszerelemek üzemeltetés során használt szűrőberendezések hatékonyságát, hatásfokát rendszeresen ellenőrizni kell és fenn kell tartani.

5.3.14/M. Dekontaminálás

5.3.14.5100. A dekontaminálás lehetőségét minden olyan helyen meg kell teremteni, ahol az üzemeltető személyzet sugárterhelését észszerűen csökkenteni lehet. A radioaktív közegek szivárgásának megakadályozásával, az ürítő-, légtelenítő, valamint túlfolyóvezetékek zárt rendszerű kialakításával minimalizálni kell a dekontaminálás szükségességének mértékét.

5.3.14.5200. Biztosítani kell a dekontaminálás távműködtetésű eszközökkel történő végrehajtását a szükséges helyeken.

5.3.14.5300. Biztosítani kell az ellenőrzött zónáknak, az ezekbe be- és az ezekből kilépő személyeknek, az újrahasználható védőruházat és az innen származó tárgyak ki- és bevitelének ellenőrzését és – amennyiben szükséges – a dekontaminálását.

5.3.14.5400. A dekontaminálás hely- és erőforrásigénye nem csökkentheti a nukleáris biztonság szintjét.

5.3.14.5500. A dekontaminálás során a kiinduló és az elérendő állapotot meg kell határozni, valamint az elért állapotot rögzíteni kell.

5.3.14.5600. A dekontaminálási folyamatot legalább az alábbiak szerint optimalizálni kell:

a) másodlagos hulladékok keletkezésének mennyisége;

b) személyi sugárterhelés nagysága;

c) dekontaminálás hatékonysága.

5.3.14.5700. Azoknak a berendezéseknek, illetve eszközöknek, melyek biztonságosan elszállíthatók, ki kell alakítani a dekontamináláshoz egy helyiséget, ahol a folyamat végrehajtható anélkül, hogy a nukleáris biztonságot befolyásolná.

5.3.14.5800. A dekontaminálás lefolytatásához biztosítani kell a megfelelően képzett személyzetet, valamint az irányításukhoz egy, a dekontaminálásban jártas szakembert kell alkalmazni.”

6. Az NBSZ 5. melléklete az 5.3.15.0100. pontot követően a következő 5.3.15.0110. ponttal egészül ki:

„5.3.15.0110. A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos tevékenységeket a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozattal, és a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti programról szóló kormányhatározattal összhangban, hulladékkal kapcsolatos jövőbeni, létesítményen kívüli kezelésre vonatkozó tervek figyelembevételével kell végrehajtani.”

7. Az NBSZ 5. melléklet 5.3.15. Radioaktív hulladékok kezelése alcíme a következő 5.3.15.0300. és 5.3.15.0400. ponttal egészül ki:

„5.3.15.0300. A kezelésre vagy kondicionálásra váró radioaktív hulladékok nagy mennyiségű felhalmozódását indokolt mértékig kerülni kell.

5.3.15.0400. A radioaktív hulladékok átmeneti tárolásához és végleges elhelyezéséhez használt konténertípusoknak biztosítania kell a meghatározott tárolási ideig a radioaktív hulladékok elszigetelését a környezettől.”

8. Az NBSZ 5. melléklete az 5.3.17.1400. pontot követően a következő 5.3.17.1410. és 5.3.17.1420. ponttal egészül ki:

„5.3.17.1410. Biztosítani kell, hogy a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben meghatározott munkavállalók megfelelő és rendszeresen aktualizált tájékoztatást kapjanak arról, hogy beavatkozásuk milyen egészségügyi kockázatokat rejt, illetve arról, hogy ilyen esetben milyen óvintézkedéseket kell hozni. Ennek a tájékoztatásnak a lehetséges veszélyhelyzetek teljes spektrumára és a beavatkozás típusára is ki kell terjednie. Veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tájékoztatást az adott eset speciális körülményeinek figyelembevételével azonnal megfelelő módon ki kell egészíteni.

5.3.17.1420. Az engedélyesnek biztosítani kell a veszélyhelyzeti munkavállalók képzését, amelynek adott esetben gyakorlati feladatokat is tartalmaznia kell.”

9. Az NBSZ 5. melléklet

9.1. 5.2.21.0800. pontjában a „minimális” szövegrész helyébe az „az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb” szöveg,

9.2. 5.2.25.0500. pontjában a „legnagyobb egyéni éves dózisértéket” szövegrész helyébe a „legnagyobb éves egyéni dózis értékét” szöveg

lép.

10. Hatályát veszti az NBSZ 5. melléklet

10.1. 5.2.25.1100. pontja,

10.2. 5.3.14.0100–5.3.14.0500. pontja.

6. melléklet a 28/2018. (II. 28.) Korm. rendelethez

1. Az NBSZ 6. melléklet 6.2.6.0800. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.2.6.0800. Megfelelő módon biztosítani kell a szennyezett területekre belépő és munkát végző személyek védelmét és a légtéraktivitás, a felületi szennyezettség, valamint a közvetlen sugárzás terjedésének rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzését és értékelését az egyes zónákon belül és a zónák között. A megoldásoknak ki kell terjedniük a szennyezett területek szellőztetésére a szennyeződés szétterjedésének korlátozása érdekében és a szennyezettség széthordásának megelőzésére irányuló intézkedésekre.”

2. Az NBSZ 6. melléklet 6.2.6.1200. és 6.2.6.1300. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6.2.6.1200. Biztosítani kell az átmeneti tároló területén tartózkodó személyek dózisterhelésének becslését, amelynél figyelembe kell venni az üzemi és munkaszervezési körülményeket. A dózisbecslésnek be kell mutatnia a legnagyobb éves egyéni dózis értékét, az egyéni dózisok eloszlását, átlagát, nagyságrendjét és a kollektív dózis értékét is.

6.2.6.1300. Az átmeneti tároló telephelyén a nem sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyek sugárterhelése becsléssel határozható meg. A környék lakosságának sugárterhelését olyan forrásadatokból kell meghatározni, melyek a lakosság kritikus csoportjára vonatkoznak, és figyelembe veszik az adott helyen fellelhető összes forrásból származó sugárterhelést.”

3. Az NBSZ 6. melléklete a 6.2.6.1400. pontot követően a következő 6.2.6.1410. ponttal egészül ki:

„6.2.6.1410. Olyan tervezési megoldásokat kell alkalmazni, amelyek megkönnyítik a leszerelés alatt fellépő sugárterhelés csökkentését.”

4. Az NBSZ 6. melléklet 6.2.6.1600. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezek a dozimetriai ellenőrzést biztosító rendszerek, rendszerelemek legalább az alábbiak:)

„d) eszközök a környezeti kibocsátások, valamint a nukleáris létesítmény környezete sugárzási viszonyainak rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzéséhez;”

5. Az NBSZ 6. melléklet 6.2.6.1900. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.2.6.1900. A biológiai védelmeket, árnyékolásokat, valamint a hozzájuk tartozó rendszereket, rendszerelemeket úgy kell tervezni, hogy észszerűen csökkenthető legyen:

a) a fellépő sugárzás intenzitása és következménye;

b) a biológiai védelem, árnyékolás nem tervezett vagy nem szabályozott elmozdulása;

c) a biológiai védelem, árnyékolás mögött elhelyezkedő, szabályos időközönkénti kezelést vagy megközelítést igénylő alkatrészek száma, kivéve, ha maguk a biológiai védelmet, árnyékolást igénylő sugárforrások azok az alkatrészek;

d) bármely sugárforrás nem tervezett vagy nem ellenőrzött eltávolításának lehetősége az árnyékolás mögül, ha a sugárforrás az árnyékolás nélkül meg nem engedhető sugárterhelést okozna;

e) az olyan helyek száma, ahol radioaktív anyag felhalmozódása lehetséges, valamint

f) a sugárforrásokat kezelő vagy azokhoz hozzáférő személyeket ezen műveletek során érő sugárdózis.”

6. Az NBSZ 6. melléklet 6.2.6. Sugárvédelem alcíme a következő 6.2.6.2800. ponttal egészül ki:

„6.2.6.2800. A dekontaminálási folyamatot legalább az alábbiak szerint optimalizálni kell:

a) másodlagos hulladékok keletkezésének mennyisége;

b) személyi sugárterhelés nagysága;

c) dekontaminálás hatékonysága.”

7. Az NBSZ 6. melléklet 6.2.6. Sugárvédelem alcíme a következő 6.2.6/A. Dekontaminálás alcímmel egészül ki:

„6.2.6./A. Dekontaminálás

6.2.6.3200. Biztosítani kell a szennyezett területek, továbbá a szennyezett területekről származó tárgyak dekontaminálását, amelyekben, vagy amelyek környezetében személyek tartózkodhatnak vagy áthaladhatnak. A jelentős sugárszennyeződéssel járó munkavégzéshez helyi telepítésű dekontamináló eszközöket kell biztosítani, vagy igazolni kell, hogy az adott körülmények között központi dekontamináló eszköz megfelelően alkalmazható.”

8. Az NBSZ 6. melléklete a 6.3.2.1300. pontot követően a következő 6.3.2/A. Munkavállalók sugárvédelmi képzése alcímmel egészül ki:

„6.3.2/A. Munkavállalók sugárvédelmi képzése

6.3.2.1310. A sugárvédelemről szóló kormányrendelet által előírt képzési követelményeken túlmenően a sugárvédelmi oktatás keretében a nukleáris létesítmény speciális jellemzőit is ismertetni kell.”

9. Az NBSZ 6. melléklet 6.3.5. A sugárvédelmi tevékenység alcíme a következő 6.3.5/A–6.3.5/M. alcímmel egészül ki:

„6.3.5/A. Sugárvédelmi program

6.3.5.0800. A sugárvédelemről szóló kormányrendeletben megkövetelteken túlmenően az engedélyes sugárvédelmi programjára az e szabályzatban megkövetelteket is figyelembe kell venni.

6.3.5.0900. Az üzemeltető szervezet a sugárvédelmi módszerek és eljárások teljesülésének felügyeletével, ellenőrzésével és auditálásokkal biztosítja a sugárvédelmi program helyes végrehajtását és céljainak teljesülését.

6.3.5.1000. A sugárvédelmi program biztosítja, hogy minden üzemállapotban a létesítményben az ionizáló sugárzás, illetve minden tervezett radioaktív kibocsátás dózisa az engedélyezett határértékek alatt és az észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten van.

6.3.5.1100. Az üzemeltető szervezeten belül a sugárvédelmi program számára elegendő függetlenséget és erőforrást biztosítanak a sugárvédelmi előírások, szabványok és eljárások, valamint a biztonságos munkamódszerek érvényesítésének és az ezeken alapuló javaslatok kidolgozásának feladatára.

6.3.5.1200. A sugárvédelemről szóló kormányrendeletben szereplő követelményeken túlmenően a munkavállalónak tisztában kell lennie a sugárvédelmi programból rá vonatkozó kötelezettségekkel és azok gyakorlatban történő megvalósításában a személyes felelősségével.

6.3.5.1300. A hatósági személyi doziméter alkalmazásán túlmenően minden munkavállalónak, beleértve az alvállalkozókat, akik az ellenőrzött területen dolgoznak, vagy akik rendszeresen jelen vannak a felügyelt területen, az ezzel kapcsolatos (foglalkozási) sugárterhelését ellenőrizni kell a vonatkozó követelményeknek megfelelően. A személyi dózisokról nyilvántartást kell vezetni és hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók és a hatóság számára.

6.3.5.1400. A sugárvédelmi programban ki kell térni a foglalkoztatásából kifolyólag sugárzásnak kitett munkavállaló fizikai alkalmasságának igazolására szolgáló egészségügyi ellenőrzésre és a baleseti sugárterhelés esetén nyújtandó tanácsadásra.

6.3.5.1500. A sugárvédelmi program alapján ellenőrizni kell a dózisteljesítményeket azon tevékenységek végzésének helyszínén, ahol a rendszereket és rendszerelemeket sugárzás hagyhatja el, különös tekintettel az ellenőrzési, karbantartási, üzemanyag-kezelési tevékenységekre. A sugárvédelmi programban olyan rendelkezéseket kell tenni, hogy a fenti sugárzási helyzetek megfeleljenek az ALARA-elvnek.

6.3.5.1600. Az engedélyesnek a sugárvédelmi program keretén belül létre kell hoznia a létesítmény szintű MSSZ-t. Az MSSZ-nek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a sugárvédelmi szervezet leírását és működését, ezen belül

aa) a sugárvédelmi megbízott, illetve helyettesének nevét, elérhetőségét, munkaköri beosztását, előírt szakmai végzettségét és sugárvédelmi képzettségét;

ab) a sugárvédelmi szervezet felépítését és feladatait, sugárvédelmi megbízott(ak) feladatait;

ad) a felelősségi körök felsorolását;

ae) annak meghatározását, hogy milyen időközönként szükséges az MSSZ felülvizsgálata;

af) az engedélyes által megbízott foglalkozás-egészségügyi szolgálat nevét és címét, a sugáregészségügyi vizsgálatok rendjét (különösen a gyakorisága, megszervezésének módját, eltiltások kezelését);

b) a munkavállalókra vonatkozó előírásokat, ezen belül

ba) A munkavállalók külső és belső sugárterhelésének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, ezek gyakoriságát és módját;